Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Dicsőítsük a fényes­véres „ Velencét”! Barker-jelenetek — Ascher-rendezésben — egy kivégzésből Győztünk, igen, Lepantónál! Nyolcezer hittestvérünk ripi- tyára szabdalt holttestét, igaz, hátra hagytuk öt órányi ütkö­zetünk végeztével, de csak szétzúztuk annak az ateista csürhének a gályahadát! Ün­nepeljünk hát! Miképp ezt a Nagy Művészet teszi. Nem megy. Meglehet, nem nagy a művészetünk: az em­ber csak finnyáskodik itten, fe­jében egy pogány kóbor nyíl­vesszejével nem kívánatos ri­adalmat kelt, holott ő a zász­lóvivő; mint ilyennek, illenék legalábbis titkon, legbelül hal- doklania csak, a szemlélődő­ben pedig éltetnie a háborús erőszak célját, ad absurdum, az értelmét: a köztársaság po­litikai érdekének, a keresztény értékeknek a védelmét. Hogy „férfihullák úsznak seggel fölfelé”? Ugyan, mire ez az áldatlan pesszimizmus, Velencében (vagy itt), és a XVI. században (vagy most), szabad-e a realizmusig fanya­logni egy áldozatokat ugyan bőséggel szedő, ám a prospe­ritásért megharcolt tengeri csata dokumentálásakor? A Csiky Gergely Színház — hála az égnek — megélte Ho­ward Barker, Jelenetek egy kivégzésből című színművé­nek magyarországi ősbemuta­tóját. És elvitathatatlan sike­rét! A díszítők fölépíthették Khell Zsolt szcenikailag is re­mekül kitalált „Velencéjét”, megszólalhattak Fuchs László korhű és kortárs zenéi, és a Szakács Györgyi tervezte jel­mezeket fölölthették a szerep­A marosvásárhelyi kultúrpa­lota zsúfolásig megtelt nagyter­mében zárult a Duna Televízió gárdájának találkozósorozata erdélyi magyar közönségével. A kolozsvári és a sepsiszentgyör­gyi alkalmakhoz hasonlóan ezút­tal is Csoóri Sándor és Sára Sándor ismertette a műholdas tévéadás létrejöttét és működé­sét, majd a Duna Televízió im­már Erdély szerte ismert szer­kesztői beszéltek munkájukról a helybéliek pedig elmondták, mit jelent számukra az új magyar nyelvű médium és mit javasol­nak műsorának gazdagítására. Meleg szavakkal méltatta beve­zetőjében a Duna Tv-t Sütő And­rás, a Marosvásárhelyen élő író és számos más vendég is. Sára Sándor, a Duna Televí­zió elnöke elmondta: a köruta­zás sikere messze felülmúlta a csapat várakozását. Mindenütt igen sokan jelentek meg, Sepsi- szentgyörgyön például egy 700 embert befogadó terem nem volt A Felsőoktatási Törvény előírásai alapján létrejött a Felsőoktatási és Tudományos Tanács — tájékoztatta Bisz- terszky Elemér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára a testület pénteki megalakulását követően az újságírókat. A tárcák fölötti, a felsőoktatás érdekeit szolgáló testület a felsőoktatással és tudomá­lők. így melltámasztékot nél­külöző kosztümé kiemelhette vérbő nőiességét az előadás főszereplőjének, Anna Gaiac- tiának. A fiktív festőnő a Szent Liga 1571-es, a lepantói szo­rosban a törökkel vívott csatá­jának megfestésére kap meg­bízást. Ecsetén a velencei polgárok ezüstje és aranya csillog, előtte a háromszáz négyzetméter vászon már nem festmény, hanem közügy — amint ez Urgentino dózse félreérthetetlenül a tudomá­sára hozza: Dicsőítse Velen­cét! Ám Galactia nagy ívben tesz a dózséra, és „megve­szekedett önimádatában, ahogy Urgentino látja, nem érti meg a modern államveze­tés problematikáját”: csak- azértis megfesti az igazságot ott, ahol az „igazság tiltva van”. És úgy festi meg, hogy a „néző magához térve a ruhá­jára pillantson, nem fröcs­költe-e be vér avagy velő...” Barker szavai könnyen ve­hetők: az állam és egyház ál­tal nemesnek vélt, elveik vé­delmébe állított csata esztelen mészárlás. Eképp zajos Ga­lactia műve, ami a dózse sze­rint: „semmihez sem hasonlít, amit láttam, és amit látni sze­retnék”. Hűen a világos gondo­latisághoz kerüli Ascher ren­dezése a fölös truvájokat, ki­emelve: a mecénásként tet­szelgő hatalom csak szeretné vezetni a művész kezét, ám ez jobbára ábránd marad. Fő­ként, ha az ecsetet „Galactiák” mártják a sziennába. elegendő, mert vagy 200-an kí­vül rekedtek. Mindenki a hála, az öröm, a boldogság szavaival kö­szöntötte azt, hogy megszületett ez a műholdas televízió, és sor­jáztak a kívánságok is. Az embe­rek szeretnének többet látni, hal­lani, tudni a magyar történelem­ről, irodalomról, nyelvről, gazda­ságról. Úgy tűnik, hogy általában elfogadták az egy-két hónapja kialakult műsorszerkezetet, idő­pontokat, de az összes kíván­ságnak csak akkor lehetne ele­get tenni, ha lenne akár Duna 2 vagy Duna 3 is. Hozzáfűzte: hallható volt a féltés is, mert ide is eljutottak azok a viták, hogy szükség van-e a Duna Televízi­óra. Kolozsváron ma már, kábe­len lehet venni a műsort és egyre újabb hálózatok épülnek ki. Székelyudvarhelyen két ká­beltévés hálózat is működik. Ta­pasztalható az, hogy nemcsak magyarok, de románok is nézik — és nemcsak a vegyes házas­ságokban — az adásokat. nyos kutatással kapcsolatos feladatok ellátását segíti. A Tanács javaslattevő, döntése­lőkészítő és véleményező szerv. Feladata többek között a fejlesztési programok kidol­gozása. Állást foglal pályázati kiírások feltételeiről, felsőokta­tási intézmények létesítéséről, költségvetési támogatások el­osztásáról. A Tanács elnöke a minden­A festőnő alakját minden útszéli közönségességével, túlfűtött nemiségével, az ele­settel szembeni kegyetlensé­gével és zsenialitásával együtt, amely legfőképp ön­magát, a művészetnek min­dent alárendelő realistát sújtja — Molnár Piroska bá­mulatos vitalitással építette föl. Jóság önállóság nélkül: ezt olvassa ki szeretője, Carpeta ülőgumójából Galactia. Az olykor vérig sértett gyermek­ként viselkedő nem túl tehet­séges festőt, aki szenvedé­lyesen vágyva a tökéletes­ségre Krisztust a báránykái között ábrázolja minduntalan, Lukáts Andor formázza re­mekül. Carpeta csakúgy messze elkerüli a tökéletes­séget, mint Urgentino: az ön- tömjénező, magát szellemes­nek és ízlésesnek valló, ám di­lettáns dózse szerepe Spind- ler Bélának igazi csemege a parádés szerepformáláshoz. Telitalálat Bezerédi Zoltán Os- tensibile, a pogányüldöző püspök szerepében, és az igazi énjében homoszexuális kertész, Suffici tengernagy, akit Törköly Levente alakít. Ascher szinte minden epizód- szerepből pazar lehetőséget teremtett, amivel Börcsök Enikő Supporta, Csapó Virág Dementia, Karácsony Tamás Pastaccio, Lipics Zsolt Las- sagne és Znamenák István Sordo szerepében élt is. Sordo fogalmazza meg a festmény férfi szemmel olvas­ható lényegét: a szajha bősz­Könyv az EK-magyar kapcsolatokról L Az Európai Közösség és Magyarország az 1990-es évek közepén címmel jelentetett meg kötetet a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetem és az Aula Kiadó Kft. Sipos Attila, az Aula Kiadó Kft műszaki igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: az 1000 példányban megjelenő kötettel áttekintést kívánnak adni az EK-ról, amelyhez Ma­gyarország csatlakozni akar, másfelől a magyar-EK kapcso­latok jelenlegi helyzetét akarják bemutatni. Nyolc fejezet dol­gozza fel az EK fejlődéstörténe­tét, intézményrendszerét és döntéshozatali módszereit, to­vábbá az Európai Gazdasági Térséget, valamint Magyaror­szágnak ezekhez való kötődé­sét. Külön fejezet foglalkozik a magyar-EK társulási megálla­podással, a politikai párbe­széddel, az egyik legfontosabb kérdésként az agrárpolitikával, illetve Magyarországnak az EFTA-val kötött szabadkeres­kedelmi megállapodásával. kori művelődési miniszter. Hu­szonegy tagjából heten a Kor­mány képviselői, nyolcán a fel­sőoktatási intézmények és a hallgatói önkormányzatok kép­viselői. A tudományos kutatóin­tézetek, az MTA, a helyi ön- kormányzatok, a munkáltatók, a munkavállalói érdekképvise­letek és szakmai szövetségek egy-egy képviselője szintén he­lyet foglal a testületben. Galactia: Molnár Piroska szúja! Az vagy nem, csak ak­kor működik, ha „aljasságuk bizonyítékául” bebörtönzik érte. így is lesz: ám (nem vé­letlenül) egy kritikusnő, a Po­gány Judit alakította Rivera ráveszi a dózsét, Galactiát engedjék szabadon, művét pedig állítsák ki. Világgá kür­tőivé: a köztársaság még ezt képes megemészteni, sőt: táp­lálónak találni. Ez Galactia kivégzése! „Ki­metszették belőle a veszélyt”, értelmetlénné tették minden Valóságos bűncselek­mény, hogy alig egy évszá­zad alatt az emberiség fel­használja azt az óriási mennyiségű energiát, amely évezredek alatt halmozódott fel a föld belsejében — mondta Pungor Ernő pro­fesszor, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke, tárcanélküli minisz­ter, a Forum Engelberg ’94 sajtótájékoztatóján. A Forum Engelberg 1994. április 12-15-e között az eu­rópai humanizmus egyik fel­legvárában, Engelbergeben a Kémia és az élet minősége címmel rendez tudományos tanácskozást. A nemzetközi Fotó: Csobod Péter ecsetvonását. Győzött a hata­lom, és pimasz amnéziával, önfeledten kortyolgatja pezs­gőjét a háromszáz négyzet- méter halálsikoly előtt. Rajta, a jobb felső sarokban Prodó- val — Hunyadkürty György ki­tűnő alakítása ez —, aki a ha­zafias buzgalom önkívületé­ben, nyílvesszővel fejében, (képpeségcsökkenés nélkül) dicsőítheti Velencét. A fest­ményen, amit — tükör híján — sohasem látunk. És mégis! Balassa Tamás tudományos tanácskozás el­nöke Pungor Ernő. A tudomá­nyos találkozón a tudomány, a politika, a gazdaság és a filo­zófia neves személyiségei fog­lalkoznak a kémia alapvető kérdéseivel, kifejtik vélemé­nyüket a tudományos kutatá­sok és a csúcstechnikák té­maköreiről, azok gazdasági és szociálpolitikai hatásairól. A sajtótájékoztatón részt vett Richard Ernst, a Forum Engelberg ’94 társelnöke, a kémiai tudományok Nobel-dí- jas tudósa, a Svájci Szövetségi Műszaki Intézet (ETZH) pro­fesszora is. A professzor kifej­tette: az élet egyenlő a kémiá­val, tudomásul kell venni, hogy vegytan nélkül nincs élet. Magyar koncertek Schubert halk hangja nehe­zen hallható a mai zajos világ­ban, de talán éppen ezért nagy a fontossága: az elmúlt, de egy ideális világhoz tarto­zik, amely ma is mélységesen időszerű — mondta Shiff And­rás zongoraművész a római L’lndependente című napilap­nak. Shiff Milánóban a Serate Misicali hangversenysorozat keretében adja elő Schubert összes zongoraszonátáját. Két nagysikerű koncertet adott a hétvégén Párizsban a világ­hírű magyar zongoraművész, Kocsis Zoltán. Debussy- és Schubert Liszt- és Cho- pin-müveket játszott. Emma és Böbe Emma és Böbe címmel nagy sikerrel mutatta be a hét végé’n a stuttgarti Tri-Bühne Szabó István filmjének szín­padi .változatát. Á film, az Édes Emma, drága Böbe — két tanárnő kálváriája a ma­gyarországi rendszerváltás éveiben — az 1992-ben Berli­nalen Ezüst medve díjat ka­pott, valamint a legjobb film­forgatókönyvnek járó európai Oscar díjat is elnyerte. Duna-Ipoly nemzeti park Készül a Dunakanyar ter­mészeti értékeinek pontos lel­tára, amely a leendő Duna-Ipoly nemzeti park kia­lakításához szolgál adalékul. A parlament két éve döntött arról, hogy a Pilis egy része, a Börzsöny vidéke a Dunával és az Ipollyal közösen nagyobb védelmet igényel, sőt érde­mes a nemzeti park rangra. Most a Természettudományi Múzeum, a Vácrátóti Botani­kus Intézet és a váci székhe­lyű Göncöl Alapítvány nagy erőkkel végzi az élő növény- és állatvilág számbavételét, előkészítik a tájvédelmi tervek kimunkálásához szükséges területfelmérést. A területfej­lesztési terv irányt szabhat a nemzeti park területén mű­ködő településeknek a további gazdálkodáshoz is. Fővárosi bemutatók Verses irodalmi összeállí­tás, klasszikus dráma, musi­cal, valamint kortárs szerzők művei egyaránt szerepelnek a fővárosi színházak jövő heti bemutatói között. Egy néma állat címmel válogatott Pi­linszky János műveiből Bartha Zsuzsa. A Pilinszky-est pre­mierjét hétfőn tartják a VII. ke­rületi R. S. 9. Stúdiószínház­ban. William Shakespeare: Ju­lius Ceasar című drámáját a Katona József Színház tűzte műsorára. A címszerepet: Jordán Tamás (vendégmű­vész) alakítja. Az előadást Zsámbéki Gábor állította színpadra. A szájkosár a címe Alfonso Sastre kortárs spa­nyol drámaíró művének. Az 1954-ben írt színdarabot Tabu János irányításával mutatják be a Művész Színházban. Császármorzsa a címe a Vár­színház új produkciójának, amelyet a szerző, Gyurkovics Tibor állított színpadra. Magyar lakodalmas Ebben az évben három új koreográfiával kíván a közön­ség elé lépni a szolnoki Tisza Táncegyüttes, amely a tavalyi ötven fellépésével rendkívül sikeres évet tudhat maga mö­gött. A legnagyobb szabású produkciónak a Magyar lako­dalmas népszokások című nyári előadásuk ígérkezik. A Szolnoki Művésztelepen sze­retnének előadni a város ösz- szes néptánc- és népzenei csoportjának bevonásával. Szolnok városától ez évben is 2 millió forintos támogatást kap az együttes. A Duna Televízió turnéja Sára Sándor az erdélyi útról Felsőoktatási és Tudományos Tanács Döntéselőkészítés, véleményezés — A képzés és a kutatás szolgálata Pedagógustalálkozó Bedegkéren Kisiskolások nagy versenyekre készülnek A Tab környéki összevont kisiskolák alsós munkaközös­ségének szervezésében, rajz­tanítás bemutatásával egybe­kötött továbbképzést tartottak a bedegkéri általános iskolá­ban. Ezen kilenc iskola (Tengőd, Bábonymegyer, Zics, So- mogymeggyes, Kapoly, Tor­vaj, Bálványos, Kánya és Baté) 23 alsótagozaton tanító pedagógusa vett részt. A to­vábbképzés témája — mint azt Halász Lászlóné, a helyi munkaközösség vezetője el­mondta —, a rajztanítás hely­zete az alsótagozatban. A bemutató rajzórát a második osztályban Boér Lászlóné be­degkéri pedagógus tartotta, aki az órához kapcsolódva sa­ját képeiből kiállítást is szer­vezett a diákok és a jelenlevő pedagógusok számára. A pedagógusok megtárgyal­ták a tavaszi alsós tanulmányi versenyek szervezését, és a lebonyolításából adódó fel­adatokat is. Döntöttek arról, hogy a matematika mellett ol­vasásból, nyelvtanból, rajzból és mesemondásból szervez­nek vetélkedőt. Tervezik azt is, hogy az iskolák csapatai különböző sportágakban is összemérik erejüket. A tantár­gyi vetélkedőknek március végétől a bálványosi iskola ad helyet. (Krutek) Forum Engelberg ’94 Kémia és életminőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents