Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
12 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. január 10., hétfő Korszakváltás előtt a világpolitika Újabb frontok, ellentétek Kulcsszerepben az iszlám — Amerikai tudós a civilizációk szembenállásáról Világpolitikai korszakváltás előtt állunk. A konfliktusok frontvonalai nem államok, hanem civilizációk között húzódnak majd, és egy újabb világháború, ha bekövetkezne, a civilizációk háborúja lesz... Nemdohányzó-törvény Németországban Jupp Volter, a karikaturista is nagy dohányos volt Samuel Huntington amerikai kutató állítja ezt a tekintélyes Foreign Affairs folyóiratban „The Clash of Civilisations” (A civilizációk összecsapása) címmel megjelent írásában. Ezt az elméletet Bas- sam Tibi göttingai német egyetemi tanár is ismertette a Frankfurter Allgemeine című lapban. Balkáni bizonyság A nemzfetközi rendszer viszályszerkezetét eddig a nemzetállamok összjátékaként fogták fel. Huntington feltételezésének igazolását látja a balkáni és a kaukázusi háborúban, ahol máris éreztetik hatásukat a régi-új frontvonalak. Huntington hangsúlyozza, hogy a civilizatorikus önazonosság nem szüntet meg minden más dientitást, a nemzetállam nem tűnik el, és nem lesz minden civilizáció önmagában zárt politikai egység, amelyen belül ne lennének viszályok vagy háborúk. A szerző csak annyit állít, hogy a civilizációk közötti konfliktus váltja fel globálisan meghatározó formaként az ideológiai és egyéb jellegű konfliktusokat. A nemzetközi kapcsolatokban — ami történelmileg a nyugati világ játéka — a nem nyugati civilizációk fokozatosan maguk is játékosok lesznek azok tárgyai helyett. A Panama-csatorna nemcsak két óceánt összekötő 80 kilométeres víziút, hanem egy fogalom névadója is. A századforduló táján építése körül annyi volt a visszaélés, hogy megszületett az azóta is használt „panamázás” kifejezés. Most, a Carter elnök által megkötött 1979-es megállapodás nyomán, még majdnem hat év hiányzik a nagy naphoz: 1999 december 31-én kivonulnak az amerikaiak a 84 ezer hektáros csatornaövezetből. S a közép-amerikai miniországban máris megindult a harc „Samu bácsi” nem akármilyen örökségéért. A legutóbbi felmérés szerint az övezetben lévő amerikai ingatlan- és egyéb tulajdon összértéke 32 milliárd dollár! Ha ehhez hozzászámítjuk a csatornahasználatért évente befolyó mintegy 500 millió dollárt (ami az ország bruttó produktumának kerek egytizede), világossá válik a tét nagyságrendje. A hatalomátvétel egyébként már megkezdődött. A csatornát felügyelő szervben, a PCC-ben (Panama Canal Comission) a kilenc tag közül 1990 óta immár öt tag, tehát a többség panamai és a társaság 8 ezer alkalmazottjából már 1992 végén mindössze 800 volt az Egyesült Államok polgára. Most lesz 80 esztendeje annak, hogy — 1914 augusztus 15-én (az első világháború Az iszlámnak Huntington a jövendő nemzetközi rendszerben kulcsszerepet tulajdonít. A nyugati és az iszlám világ közötti frontvonal mentén 1300 éve vannak összeütközések, s az évszázados feszültségek most még veszélyesebbé válhatnak. Az iszlám északi határán éleződnek a konfliktusok. A most aktualizált hagyományos „frontvonalak” a Nyugat és az iszlám mint két egymással történelmileg ellenséges civilizáció között a jövőbeli világpolitikai konfliktusokra nagyobb hatással lesznek a gazdasági vagy ideológiai különbségeknél. Átjárhatatlan határ E határok rövid távon meg sem változtathatók. Szegény állam gazdasági növekedés révén — mint Szingapúr — fölemelkedhet a gazdag államok osztályába. Egy muzulmán azonban nem válhat európaivá anélkül, hogy lényegében ne kelljen lemondania kultúrájáról. A civilizációk között korlátozott az átjárás. A civilizációs különbségek — nyelv, történelem, kultúra és főleg a vallás — mind akadály. Az eltérő felfogás közösségről és egyénről, szabadságról és kötelességről, egyenlőségről és hierarchiáról olyan mély törésvonal, amelynek hatása enyhítkitörésének napjaiban) ünnepélyesen megnyitották az Atlanti- és Csendes-óceánt összekötő nyolcvan kilométeres víziutat. Az akkor ünnepelt világcsoda az amerikaiaknak 387 millió dollárba került, de ez a pénz potom 25 év múlva az illetékekből megtérült. Egészen a huszadik század hetvenes évekig a vállalkozás egyértelműen nyereséges volt, de annak az évtizednek a közepén a csatorna történetében először veszteségessé vált a mérleg. A megváltozott világhelyzet nyomán azóta a bevételek folyamatosan csökkennek. Az ok: az anyahajók,a szupertar- tályhajók és egyéb kolosszusok egyszerűen képtelenek átkelni a 12 méter maximális mélységű víziúton, a 60 ezer bruttó regisztertonnánál nagyobbaknak pedig kerülő utat kell megtenniük. 1992-ben azért így is mintegy 13 ezer hajó kelt át a Panama-csatornán, 160 millió bruttó regiszter-tonna összértékben. Bár a nagy napig még sok esztendő hátra van, nem nehéz megjövendölni, hogy egy kisebbség dollármilliókra tesz szert Uncle Sam hátrahagyott örökségéből, ugyanakkor rengeteg kisember szegényebb lesz, mint valaha. Az amerikaiak kivonulásával közel húszezer munkahely kerül végveszélybe. Talán ezért látni mostanában oly kevés (néhány éve még oly sok) „Ami go home!” feliratot a miniország fővárosában. Ferenczy Europress hető, de meg nem szüntethető. Huntington óva int attól, hogy a civilizációk közötti kölcsönös elutasítást rasszizmusnak tüntessék fel. Sokkal inkább a világnézeti normák és értékek összeférhetetlenségéről van szó. Ennek semmi köze a fajokhoz, amelyek amúgy sem léteznek. Ugyancsak nehéz kezet nyújtani olyan civilizációknak, mint az iszlám, amely magát a nyugati civilizációval szemben határozza meg. Sok muzulmán értelmiségi az iszlám és a kereszténység 13 évszázados viszályának nyelvezetét használja — állítja a szerző, aki több mint egy évtizedig vezette a híres Center for International Affairs kutatóközpontot Harvardon, majd ugyanott néhány éve új intézetet alapított „John Olin Institut for Strategic Studies” néven. Forró pontok A Huntington által használt „civilizáció” fogalma nem rokonértelmű a kultúrával. A civilizációk több helyi kultúrát egyesítenek egy régiókat átfogó világnézetben. így például csak egy iszlám civilizáció létezik, de sok iszlám kultúra. Huntington szerint a jövőbeli konfliktusok forró pontjai a Nyugat és több iszlám-konfuciánus állam között izzanak majd. A nemzetközi politika elemzőinek ezért sok mindent újra kell gondolniuk, és sokkal jobban kell támaszkodniuk a szellemtudományokra. Visszakövetelik Sztálin földi maradványait Sztálin, a három évtizedig uralkodó szovjet diktátor holtteste jelenleg a Kreml falának tövében nyugszik, rokonai azonban szeretnék újratemetni a dél-oroszországi családi kriptában — közölték orosz kormánytisztviselők. A család akkor gondolt először az újratemetésre, amikor a kormány kilátásba helyezte: a Vörös téri mauzóleumban nyugvó bebalzsamozott Leninnek megadják a végtisztességet, és Szentpétervárott, édesanyja mellé helyezik örök nyugalomra. A kommunizmus atyján kívül a kormány a Kreml falához temetett számos szovjet vezetőnek is új nyughelyét keres. Az, hogy az egykori diktátort is újra kellene temetni, csupán a rokonoknak jutott az eszébe — adta hírül a Reuter jelentése. Sztálin, — eredeti nevén Joszif Viszjaro- novics Dzsugasvili,— a egy Gori nevű grúz városkában született az orosz határ közelében. Az újratemetést szorgalmazó rokonok azonban nem grúzok, hanem az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában élő Dzsu- gajev klán tagjai. Sztálin apja — legalábbis a rokonok szerint — őszét volt, csak nevét grúz hangzásúra változtatta. A rokonok a „vezért” Vlagyi- kavkazban, Észak-Oszétia fővárosában szeretnék eltemetni — nyilatkozta a Reuter hírügynökségnek Valerij Sal- bujev, az észak-oszétiai parlamenti sajtószolgálat főnökhelyettese. A család mind ez ideig önerőből próbálta célját elérni, ám a továbbiakban az észak-őszét parlament segítségét szeretné kérni. A német dohányosok komoly időknek néznek elébe: a nemdohányzó-lobby sürgeti a törvényhozókat, hogy törvénnyel korlátozzák a dohányzást nyilvános helyeken. A CDU/CSU frakció kábítószerrel foglalkozó képviselője, Roland Sauer elmondta a DPA német hírügynökség tudósítójának, hogy rövidesen parlamenti képviselők egy csoportja törvényjavaslatot nyújt be a nem dohányzók védelmére. S ha ezt elfogadják, dohányzás elleni törvény korlátozza majd a dohányzást nyilvános helyiségekben, közlekedési eszközökön, a munkahelyen és a vendéglőkben. A törvényjavaslat benyújtását több mint száz kormány- párti politikus támogatja, de csatlakozott hozzájuk több szociáldemokrata és szabadA konkordátum aláírását kritikával fogadta a baloldal. Ez a tábor azzal érvel, hogy tartalmáról addig, amíg a kormány el nem fogadta, nem rendeztek társadalmi vitát, és a közvéleményt sem tájékoztatták megfelelően. A nemzetközi szerződések előkészítésénél ez hagyományos. A lengyelek egy részét azonban nem az okmány államközi vonatkozásai nyugtalanítják, hanem az a hely, szerep és kiváltságok, amelyeket az országon belül biztosít a római katolikus egyháznak. Miután a kormány és a Vatikán már jóváhagyta a szerződés szövegét, a szejmnek nincs joga a módosításra, csupán elfogadhatja vagy elvetheti. A lengyel egyházi hierarchia vezetői nem hajlandóak belemenni semmilyen módosításba, és várhatólag a Vatikán sem. II. János Pál pápa egyébként már minden ország elé példaként állította a lengyelekkel aláírt konkordátumot. E kérdésben nézetkülönbség van a kormánykoalíció két ereje, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) között is. Waldemar Pawlak, a parasztpárti miniszterelnök a konkordátum mielőbbi ratifikálása mellett foglalt állást. Új fejezetet nyitott azonban a vitában a Radio Zet egyik híre: a kormány olyan szakvéleményt juttatott el a püspöki karhoz, amely szerint a konkordátum 16 lengyel törvénnyel nem egyeztethető össze. A püspöki kar titkársága cáfolta a hírt. Grzegorz demokrata politikus is. A dohányzás elleni törvényjavaslat könnyítéseket is tartalmaz a dohányosok számára. A munkaadók és a vendéglősök „dohányzó övezeteket” rendezhetnek be. Ezeknek területe azonban legfeljebb 25 százaléka lehet a nemdohányzó-területnek. A törvény megszegőit 100 márka pénzbírsággal sújtják. A munkaadók és a vendéglősök azonban, ha nem rendeznek be nemdohányzó-zónát, 5000 márkáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatok. Sokan kétségesnek tartják, vajon a törvényjavaslat elfogadása megoldja-e az óhajtott problémát. Az ellenőrzés rendkívül nehéz lesz. Franciaországban sok esetben megszegik az ott már életbe léptetett hasonló törvényt. Rydlewski, a minisztertanács politikai kabinetjének titkára mindazonáltal közölte, hogy öt jogi szakvéleménnyel rendelkeznek a konkordátumra vonatkozólag, s ezek közül egyet továbbítottak az egyházi vezetőkhöz. Wlodzimierz Cimoszewicz igazságügy-miniszter szerint a szerződés preambulumában található egy olyan megfogalmazás, amelynek jogi következményei beláthatatlanok. Több lengyel törvénnyel is ütközik az a pont, amelynek értelmében megszűnne a házasság anyakönyvvezető előtti megkötésének kötelezettsége, s elegendő lenne, ha egyházi esküvő után a pap csupán értesítené a tényről az anyakönyvi hivatalt. Válás esetén ez ugyanis a vagyonmegosztás és esetleges más problémák polgári jogi megoldását tenné lehetetlenné. A baloldal véleménye szerint a konkordátumra szükség van, lehetetlen azonban, hogy a születőben levő új alkotmányt igazítsák ahhoz, és ne fordítva. A többi esetben kompromisszumra kell jutni, de nem zárkóznak el egyes hazai törvények szükséges módosításától sem. A PSL álláspontjában koalíciós partnerének tett némi engedmény fedezhető föl Alek- sander Luczak miniszterelnök-helyettes legutóbbi rádióinterjúja. Mint mondta: tisztázni kell egyes kérdéseket a lengyel törvények szempontjából. Barabás T. János Szentszéki vélemény a Balkánról A Balkánon nem vallási háború folyik; az öldöklés nem az elkerülhetetlen végzet műve, és még nincs túl késő ahhoz, hogy véget vessenek neki. A Balkánon lehetséges a béke — állapította meg az a dokumentum, amelyet kétnapos tanácskozás során a vatikáni külpolitika irányítói, a Szentszék balkáni nunciusai és szakértők dolgoztak ki II. János Pál pápa irányításával. A Vatikán továbbra is rendkívül nagy aggodalommal foglalkozik a volt Jugoszlávia területén kirobbant válsággal. Thomas O’Neill halála Nyolcvanegy éves korában Bostonban elhunyt Thomas (Tip) O’Neill, a hetvenes-nyolcvanas évek politikai életének egyik legismertebb, köztiszteletben álló egyénisége. Csaknem fél évszázadon át a Demokrata Párt harcos zászlóvivője, meghatározó személyisége volt. Az ír-amerikai származású Tip O’Neill sajátságos színfoltja volt az amerikai törvényhozásnak. Heves harcok Kabulban Az afgán fővárosban már hetedik napja dörögnek a fegyverek: a lakosok a hét végén a város északnyugati, nyugalmasabb negyedeiben menekültek. Az AP jelentése szerint Burhanuddin Rabbani államfő csapatai ismét összecsaptak a rivális iszlám milíciákkal a város déli és keleti részein, s heves harcok dúlnak. A január 1-jén újból fellángolt harcoknak legalább 2500 sebesültje van, a halálos áldozatok száma több száz. Újabb feszültség Jeruzsálemben Izraeli katonák kelet-Jeru- zsálémben agyonlőttek egy palesztint, aki késsel súlyosan megsebesítette egyik társukat. A hátba támadott katonát súlyos állapotban szállították kórházba. À merénylő egy, a rádiónak nyilatkozó szemtanú szerint áldozatának fegyverét elvéve próbált elszökni, amikor lelőtték. A hadsereg lezárta a környéket, a megszállt városrész új izraeli negyedét. W ehrmacht-őrnagy a világ jámbora A jeruzsálemi Jad Vasem Holocaust-emlékmúzeum a „világ jámbora” címmel tüntette ki a már elhunyt Max Li- edtkét, a Wehrmacht egykori őrnagyát. Azért adományozták a díjat Liedtkének, mert a II. világháború idején sok zsidót mentett meg a lengyelországi Przemyslben — mint a város parancsnoka. Max Li- edtke újságíróként, később kiadótulajdonosként is mindig szembenállt a nemzetszocializmussal. Liedtke később szovjet hadifogságba került és háborús bűnösként halálra ítélték. 1955 januárjában halt meg egy lágerben. Kudarc rakétával Az indiai fejlesztésű Agni rakéta felbocsátási kísérlete ismét kudarcba fulladt. Három próbálkozásból másodszor fordult elő, hogy a rakétával végzett kísérlet nem sikerült — jelentette a Reuter hírügynökség. A hivatalos indoklás technikai problémára hivatkozik, amely mindeddig megakadályozta, hogy a közepes hatótávolságú föld-föld rakéta elhagyja az indítóállványt. Mi lesz a Panama-csatornával? Samu bácsi öröksége Nézetkülönbség a kormánykoalícióban is A lengyel-vatikáni konkordátum Mind több szó esik Lengyelországban a Suchocka-kor- mány által már aláírt, de a parlamentben még nem ratifikált konkordátumról. Ez ugyanis meghatározza a lengyel állam és a katolikus egyház kapcsolatrendszerét is. i
