Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

1994. január 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 7 * A brit kormány is átalakítja a tantervet Pulóver műanyag szódásüvegből Divatcikkek a kukából Szexuális nevelés helyett erkölcsi értékek Az egyház szerint segítségre szorulnak Nagy-Britanniában mo­dernizálják az iskolai szexu­ális nevelést. Ebben közre­játszik a leányfejjel szülő anyák számának növeke­dése miatti aggodalom. Újabban a régi erkölcsi ér­tékekhez való visszatérést hangsúlyozzák. — A nemiséget kivettük a tudományos tárgyak tanter­véből, és ezentúl elkülönítve oktatjuk — jelentette be John Patten oktatásügyi miniszter, majd hozzátette: — Az erköl­csi értékek az oktatás alapjai, egyetlen iskola sem nélkü­lözheti őket. A gyerekeknek elsősorban erkölcsi felelős­séget és a családi értékek tiszteletét kell megtanulniuk, nem csupán a nemi élet technikáját. Az új irányelvekben na­gyobb hangsúlyt kell helyezni az önfegyelemre és a szemé­lyes felelősségre. Ez össz­hangban van John Major mi­niszterelnök felhívásával. Eszerint fel kell hagyni a hat­vanas évek nemzedékének liberális gondolkodásmódjá­val, amely a szabadszerel­met hirdette, s vissza kell térni azokhoz a mélyen gyö­kerező, hagyományosnak nevezett értékekhez, ame­lyeket a konzervatív párt képvisel. Patten szerint a szexuális nevelést otthon kellene kez­deni, és az iskolában csak továbbfejlesztik. — Egyesek azt állítják, hogy a család intézménye meghalt vagy épp haldoklik. Ellenkezőleg: a család még mindig a társadalom magja, a mindannyiunkat összetartó erő. A szexuális nevelés ke­retében a tanulóknak azokat az értékeket kell elsajátíta­niuk, amelyek segítik őket a felnőttéválásban — hangsú­lyozta a miniszter, akit a Reu­ter idézett. Konzervatív politikusok a társadalom élősködőinek, a holnap bűnözőinek bélyegzik a tizenéves fejjel teherbe eső lányokat. Az egyház szerint azonban inkább segítségre szorulnak. Egyes kormány­miniszterek úgy vélekednek, hogy a gyermekeiket hajadon fejjel szülő anyáknak szüleik­től vagy a gyermek apjától kellene anyagi támogatást kapni, mintsem az államr^ hagyatkozni. A brit állami költségvetésből évente több mint 5 milliárd fontot fizetnek ki 1,3 millió, gyermekét egyedül nevelő anya szociá­lis támogatására. Nehézségek az olvasott szöveggel Ötmillió írástudatlan amerikai Az amerikai oktatási minisz­térium egy most megjelent ta­nulmánya azt mutatja, hogy a felnőtt amerikaiak felének ol­vasási nehézségei vannak. Nem kézírással, hanem egy egyszerű újságcikk vagy akár egy autóbusz-menetrend megértésével is. Richard Riley oktatási mi­niszter szerint a tanulmány rá­világít miért hibás az az ameri­kai nézet, hogy elegendő hiá­nyos műveltségűnek lenni. Felix Rohatyn, egy befektetési bank igazgatója, aki korábban a New York alsó- és középfokú oktatása terén tapasztaltam, nagyon elszomorító. Azt mu­tatja, hogy a fiatal amerikaiak oktatása elmarad más orszá­gokétól. Pedig ahogyan köze­ledünk a következő évszázad­hoz, a harcot intellektuális tu­dásunkkal kell megvívnunk, nem pedig téglával és vakolat­tal. Az oktatást az óvodában kell kezdeni. Olyan rendszerre van szükségünk, amely ké­pessé teszi a diákokat az egye­temi tanulmányokra és felké­szíti őket a XXI. századra. Az oktatási minisztérium ta­nulmánya azon a vizsgálaton alapult, amelyet 13 ezer 600 felnőttnél végeztek. A vizsgál­taknak 165 feladatot kellett megoldaniuk, prózai irodalmi szövegek és dokumentumok értelmezésével. A megvizsgáltakat öt osz­tályba sorolták. A legalacso­nyabb osztályba negyvenmillió felnőtt, azaz 21 százalék ke­rült. 25 százalék, azaz 50 millió elnőtt a második kategóriába jutott. A harmadik osztályban már minimális irodalmi ismere­teket képesek voltak „felmu­tatni” a megvizsgáltak. Irwin Kirsch, aki a vizsgálatot vezette, elmondta: nem arról van szó, hogy az első és má­sodik osztályba kerültek egyál­talán nem tudnak olvasni. Technikai értelemben nem írástudatlanok, képességeik azonban alacsonyak, így nem képesek előnyt szerezni ol­vasni tudásukból. — A munkát a legalacso­nyabb szinten kell elkezdeni, azoknál az embereknél, akik azt mondják, hogy írástudatla­nok. Ez körülbelül ötmillió fel­nőttet jelent. Ezek az emberek meg tudják találni a megfelelő illemhelyet és alá tudják írni a nevüket. Ennél többre azonban nem képesek — mondta Kirsch. A tanulmány során kiderült, hogy 90 millió felnőtt nem éri el a harmadik kategóriát. Ez azt jelenti például, hogy nem tud levelet írni, amelyben megma­gyarázza, hogy hitelkártyája kiadásánál hiba került a szö­vegbe. Azt sem tudják kiszámí­tani, hány percig tart egy uta­zás az autóbuszon. Megadtuk az indulási és érkezési időpon­tot, nem tudták azonban ennek alapján megállapítani, hogy mennyi időt kellett volna a bu­szon tölteni. Ezek a pulcsik úgy néznek ki, mintha valódi poliészter­ből kötötték volna mind­egyiket. Ám ez nem igaz: a ruhadarabokat 25 darab 2 li­teres műanyag Coca-Colás, 7-UP és ugyancsak mű­anyag szódásüvegből csi­nálták. A Patagonia butik 1993 ok­tóberében San Franciscóban (USA) olyan modern, új és szép ruhaneműt mutatott be, mely nemcsak a mindennapi életünkre, de a környezetünkre is hatással lesz. Az új pulóve­reket és szvettereket szemétbe dobott műanyag flakonokból kötik ugyanis. Patagonia azt állítja, hogy az új ruhakészítmények éppoly si­keresek és divatosak, mint a hagyományosak, azzal a kü­lönbséggel, hogy az újra feldol­gozott műanyag termékek egy kissé keményebbek. Ettől elte­kintve a kétféle termék lénye­gében nem különböztethető meg. Az újrafeldolgozást szorgal­mazó, valamint a környezet- védő csoportosulások örömmel üdvözölték az új termékeket — mint áttörést abban az ellenál­lásban, amely megakadályozta a hulladék műanyag sikeres új­rafeldolgozását, ami egyébként az üveg, a papír és a fémhulla­dékok esetében már régen megvalósult. A műanyaggyártók azonnal felismerték a helyzetet, új or­szágos kampányt indítottak, ál­lítva, hogy a műanyag környe­zetbarát és új személetet kell kialakítani a műanyagok tekin­tetében. Patagonia azt állítja, hogy a műanyag flakonokból készített fonalak előállítási költsége ha­sonló az olajipar egyéb mellék- termékeiből előállított fonala­kéhoz. Az új termékeket a ha­gyományos pulóverek árához hasonlóan 85 dollárért árusít­ják. Szépek és tetszetősek, jól árusíthatóak és úgy tűnik, a vá­sárlókat nem zavarja, hogy ezeknek a ruhadaraboknak az alapanyaga tulajdonképpen más emberek kukáiból került elő. Patagonia azt tervezi, hogy a következő években a hagyo­mányos anyagból készült szvettereket és pulóvereket az újra feldolgozott műanyag fla­konokból készült ruhadarabok­kal fogja felváltani. Különösen, ha a műanyaggyár egyrészt növeli a termelését másrészt fokozza termékeinek lágyabbá tételét. A gyár az elmúlt két év­ben több mint 240 ezer tonna műanyagot dolgozott újra fel, beleértve 2 ezer millió mű­anyag flakont. A környezetvé­dők, becslése szerint így mint­egy 1,3 millió hordó olajat taka­rítottak meg és 730 ezer tonna széndioxid szennyeződéstől kímélték meg a légkört. A gyár eddig az újra felhasznált mű­anyagból szőnyegeket, háló­zsákokat, párnákat készített és eddigi tevékenysége elismeré­seként elnyerte az Egyesült Nemzetek környezetvédő prog­ramjának elismerését. ABC-Europress Párthatározat szólt arról, hogy tartósítsák Lenin agya nem kerül a szentpétervári sírba Különösen értékes metszetek várnak vizsgálatra — A Szovjetunióban mindent titokban tartottak Lehet, hogy Lenint hamarosan édesanyja mellé temetik a szentpétervári temetőbe. De ami a fejében volt, nem száll a sírba... Ez nem új harci riadó, hanem tény. Lenin agyvelejét ma is testétől távol őrzik, az agykutató intézetben. A moszkvai intézet igaz­gatója, a 70 éves Oleg Adri­anov nem tud semmilyen el­lenkező intézkedésről.- Lenin agyának szeletei kitűnő állapotban vannak, örökre meg lehet tartani őket. Különösen értékesek a még át nem vizsgált metsze­tek. Sok munka van még hátra, amely új tudományos módszerekre vár. Nem tu­dok róla, hogy bárki el akarná venni tőlünk pont Lenin agyvelejét - mondta az igazgató a The Indepen­dent című brit lapnak. Az in­tézetben őrzik és vizsgálják más hírességek - köztük Majakovszkij, Andrej Szaha- rov -, illetve egyszerű embe­rek agyvelejének metszeteit is.- Az biztos, hogy egyiket sem tanulmányozták annyit, mint Leninét - mondta az igazgató. Lenin 1924. január 21-én halt meg, miután 1922 nyara óta legkevesebb öt agyvér­zést szenvedett. 1924 már­ciusában hoztak párthatáro­zatot arról, hogy a tudomány minden elérhető eszközét felhasználva tartósítani kell Lenin földi maradványait. 1924 augusztusában meg­nyílt az első, ideiglenes ma- uzólum a Vörös téren. Az agyát még két évig formaldehidben tartották, mire döntés született. Meg­hívták Moszkvába a német Oskar Vogtot, aki akkoriban a neurológia egyik úttörője volt, és kisajátítottak neki egy nagy épületet, amelyben korábban egy amerikai válla­lat működött. Ma is ott van a moszkvai agykutató intézet. Lenin agyát négybe vág­ták, és a darabokat egyen­ként 7500 metszetbe szele­telték. Ezeket üveglapokra vitték, és megkezdődött a mikroszkópos elemzés. Vogt a harmincas éveken vissza­tért Németországba, s a munkát két tanítványa, Ivan Filimonov és Szemjon Szasszikov folytatta. A Vogt által megjelölt kutatási irányt- vagyis az emberi agy szerkezete és az intelligen­cia között kapcsolat mutat­ható ki - nem igazolta az idő, a vizsgálatok azonban ma is folynak. Csak éppen az eredményekről nem tudni sokat. Vogt maga rövid is­mertetést közölt 1929-ben Lenin agyáról egy német tu­dományos folyóiratban, a Szovjetunióban azonban mindent titokban tartottak. Csak néhány hete jelent meg az orosz orvostudomá­nyi akadémia értesítőjében az első nyilvános tanulmány- Oleg Adrianov tollából. Néhány adat: Lenin agya 1340 gramm volt, vagyis jó­val kisebb, mint például Tur- genyev kis híján kétkilós agyveleje, de nagyobb, mint Anatole France-é, amely mindössze 970 grammot nyomott. Leninnek nagy homloklebenye, s feltűnően sok és különösen nagy gu- laneuronja volt. Adrianov ta­nulmánya szerint azonban az agy egészében nem mu­tat semmi különösen érde­keset, azonkívül, hogy a bal féltekén ott van az agyvér­zések okozta károsodás... (A The Indepeent alapján) Nemzetközi UFO-központ Nemzetközi UFO-központot hoz létre egy japán kisváros, amely ily módon szeretné fel­kelteni a nemzetközi érdeklő­dést. A tengerparti Hakui vá­roska alakítja ki a tanulmányi központot és azt reméli, hogy UFO-szakemberek és érdek­lődők ezrei keresik majd föl az égi jelenségekről informá­ciókat nyújtó centrumot. Tampa: két ikerpár 27 hónap alatt Kétszer szült ikreket 27 hó­nap leforgása alatt az ameri­kai Jennifer Cook. A kaliforniai Tampában született első iker­pár fiúk voltak, a második ikerszülésnél lányok jöttek vi­lágra. Ilyen gyors egymás­utánban ikerszülés nagy ritka­ság: Amerikában az előfordu­lás esélye: egy a nyolcmillió­hoz. A 30 éves anya és a 34 éves apa egyébként nem ter­vez további rekordokat. Felülvizsgálják a kitüntetéseket Felülvizsgálják a kitüntetési rendszert, amely a nőket diszkriminálja. Ezzel a japán reformmal azt szeretnék el­érni, hogy a nők is részesül­hessenek a legnagyobb meg­becsülésben: megkaphassák a Felkelő Nap érdemrendet. A japán nők a jelenleg érvényes rendszer szerint nem juthat­nak hozzá e kitüntetéshez, nekik az ennél kisebb becs­ben tartott Nagy Koronarend­del kell beérniük. Ezt az év­százados hagyományt el­avultnak tartja az új koalí­ciós kormány, amelynek tag­jai között három nő is van. Elrabolt múmia Nagy meglepetés érte a Fü- löp-szigeteki Baguio város la­kóit: múmiára bukkantak az egyik szemétrakás tetején. A több száz éves, ám igen jó ál­lapotban levő tetemet valószí­nűleg egy törzsi temetkezési helyről rabolták el, de egye­lőre nem tudják, hogyan került a szemétbe. Az idén a Manilá­tól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Kabayan váro­sában történt „múmia-rablás”, és a rendőrség gyanítja, hogy ez a tetem is onnan való. Kutyaélete lesz a börtönben kegyetlen gazdiknak Egy hétvégét kell börtönben töltenie annak az amerikai ku­tyatulajdonosnak, aki Butch nevű kutyáját két napig fedél nélkül, étlen-szomjan hagyta. A lelketlen kutyatartónak ha­sonló körülmények között, ke­nyéren és vízen kell átvészel­nie a két napot. A bíró szerint a férfinak „a kutya számára okozott minden szenvedést át kell élnie”. Ezenfelül arra ítél­ték, hogy végezzen szárórányi közmunkát az állatok elleni kegyetlenkedés megelőzésé­vel foglalkozó társaságnak. „Nyugdíjba megy” Ajtmatov Luxemburgi nagyköveti posztjáról nyugdíjba vonul Csingiz Ajtmatov, aki decem­ber 12-én töltötte be 65. évét — jelentette az Itar-Taszsz egy moszkvai bejelentésre hi­vatkozva. A kirgiz szárma­zású író 1990 óta volt orosz nagykövet Luxemburgban. Ajtmatov, aki kirgizül és oro­szul egyaránt ír, egyike ugyanis a világ legtöbb nyelvre lefordított szerző­inek. Több alkalommal jelöl­ték irodalmi Nobel-díjra is.

Next

/
Thumbnails
Contents