Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

1994. január 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Budapest a múlt, Kőröshegy a jövő Rózsa és Gyuri kempingje Morgolódó helybeliek — és a nagy lehetőség Elveszik Kereki vizét Csábító lehetőség: a melegforrás —» A körjegyzőség központjában épül meg a fürdő Nagy János, Peringer József és Molnár László a falu főutcáján; az utóbbi mutatja is, merre van a forrás, aminek a vizét el akarják vezetni a földváriak Gáztársulás alakult Látrányban Több mint 27 millió forintba fog kerülni az új szolgáltatás bevezetése, amelynek során a látrányi ingatlanokat gázzal fűthetik. Nemrég 298 taggal megalakították a helyi gáztár­sulást; a helybeliek háromne­gyede igényt tart e kényelmes, tiszta szolgáltatásra. Mint Tóth László polgármester el­mondta: a balatonboglári OTP-kirendeltség jelentős tá­mogatást nyújtott a beruhá­záshoz, két nap alatt 220 la­kástulajdonosnak intézték el a hitelkérelmét. A tervek szerint június 30-án gyújtják majd meg a fáklyát. Telefon Szóládon is A Balatellel együttműködve a szóládi önkormányzat fej­leszti a telefonhálózatot. Tel­ket adtak a műszaki berende­zések elhelyezésére, s rövi­desen harminc telefonkészü­léket szerelnek majd fel a csa­ládi házakba. A polgármesteri hivatal három új vonalat kap. Megszólalt a balatonföldvári orgona A Balatonföldvári Orgonáért Alapítvány remek hangszert ajándékozott a helyi római ka­tolikus templomnak. Az orgo­nát Albert Péter miskolci felta­láló készítette, és Virágh And­rás orgonaművész szólaltatta meg először. Az ünnepségen remek koncertet adott a Bala­tonföldvári Vegyeskar, amely­nek énekét a marcali vonó­szenekar kísérte. Siófok kettős jubileuma Száz éve gyógyfürdő, 25 esztendeje város Siófok. A he­lyi önkormányzat sponzorok támogatásával „Kettős jubi­leum” címmel dokumentum- gyűjteményt adott ki, melynek megjelenését főképp Mórocz János szorgalmazta. A 80 ol­dalas kiadvány képekkel gaz­dagon illusztrálva mutatja be a város fejlődését. A négy feje­zetre tagolt írás kiemelten fog­lalkozik a település történeté­vel, a gyógyfürdő fejlődésével, a város jelentős alkotóival és a várossá válás jelentőségével, sajátosságával. Somogytúron gyűjtik a szándék- nyilatkozatokat Falugyűlést tartottak nem­rég Somogytúron, ahol Né­meth István polgármester töb­bek között ismertette a lakos­sággal a terveket, amelyeket a gáz bevezetése végett készí­tettek. A megjelentek túl­nyomó többsége vállalná a beruházást, amely hetvenezer forintba kerül — a jelenlegi számítások szerint — családi házanként. Ezekben a napok­ban szándéknyilatkozattal jár­ják végig a hivatal dolgozói a 185 ingatlant Túron; ha a la­kosság 55 százaléka igent mond, akkor megtörténhet az első kapavágás. Hogy kerül egy volt élvo­nalbeli futballista az idegen- forgalomba? Miképp lesz egy düledező parasztházból ven­dégcsalogató látványosság? A kérdésre Kerepeczky György, a Siófoki Bányász — korábban a Budapesti Honvéd — egykori labdarúgója és fe­lesége, Rózsa tudja a felada­tot. Kőröshegy központjában a legutóbbi nyár óta magán­kempinget üzemeltetnek. — Három éve vettük meg a házat és a telket — mondta Kerepeczky György. — Mos­tanra nekem is sikerült meg­szoknom a vidéki életet. Az ember örül annak, hogy hétről hétre egyre szebb a portája. De a többit már mondja el csa­ládi vállalkozásunk főnöke, a feleségem! A szálláslehetőséget jelző útbaigazító tábla — „Rózsa kemping” — is bizonyítja: a volt focista csak a „segéd” szerepét tölti be. Rózsa asz- szony ugyanis a szakember. — Egész családom a ven­déglátásból él, én magam is ebben tevékenykedtem Bu­dapesten — mondta. — Nem volt tehát olyan nagy merész­ség, amikor elkezdtük ezt a vállalkozást. — Miért éppen Kőröshe­gyen? — Már régóta kacérkodtam a falusi élet gondolatával, s beleszerettem az itteni tájba. A Siófoki Mentőalapítvány magánszemélyek kezdemé­nyezésére jött létre; Siófok és vonzáskörzete, azaz a város mentőállomásának működési körzetében a betegellátás színvonalának emelését tartja céljának. Az 1992 októberi alapítás óta 700 ezer forint ér­tékben adott át műszereket, felszerelési tárgyakat a men­tőállomásnak. Ez a tél is számos példával szolgált, hogy az apró telepü­léseket nagy hó esetén nehéz vagy szinte lehetetlen megkö­zelíteni a Toyota mentőko­csikkal. S előfordult, hogy na­pokig tartott a hó eltakarítása az utakról. Pedig bármilyen Közel a Balaton, szép a kör­nyezet. — Mekkora az érdeklődés a kemping iránt? — Épphogy csak kinyitot­tunk a szezonra. Ismerősök és barátaik szálltak meg — in­gyen persze —, akik segítet­tek az építkezésnél, no és né­hány betévedő, errejáró nyu­gati turista. A következő nyár lesz az első komoly erőpróba. — Gyorsan befogadták a helybéliek a pesti „idegene­ket”? — Azt hiszem természetes, hogy ez nem ment minden zökkenő nélkül. Meg kellett tanulni: itt nem lehet végig­menni úgy az utcán, hogy egy-két szót ne váltsak valaki­vel. A lakosság különben ak­kor kezdett elfogadni bennün­ket, amikor látta, hogy nem­csak beszélünk, hanem csiná­lunk is valamit. — Végleges otthonuk lesz Kőröshegy? — Gyurinak volt nehezebb, de ma már mondhatom: elfe­ledtük a fővárosi életformát. Az első időben nem kis ne­hézségeink voltak, hiszen olyan elhanyagolt tulajdont vettünk meg, ahová sem a gáz, sem a víz nem volt beve­zetve. Fát hasogattunk, ha melegedni akartunk, s dézsá­ban fürödtünk. Aztán elkezd­tünk dolgozni. Öröm, hogy magunknak építkezünk. Fónai Imre rossz időjárás esetén szüksé­gessé válhat szülő nőt vagy például infarktusos beteget a kórházba szállítani. Dr. Kollár Lajos, a kurató­rium elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy olyan döntést hozott a testületük: minden erejüket egy terepjáró men­tőautó vásárlására fordítják. A kuratórium társadalmi össze­fogásra alapoz — a Siófok környéki önkormányzatokat már tájékoztatták a tervezett beszerzésről. Az MHB Siófoki Igazgatóságának 396-12058 jelzésű számlájára fizethetnek be pénzt azok, akik segíteni kívánnak. C. A. (Folytatás az 1. oldalról) — Mi, falusi kölykök meg szoktuk lesni őket, meg távol­ról hallgattuk, hogyan muzsi­kálnak — emlékezett Molnár László. — Aztán 1940-ben vagy 41-ben, amikor már há­borúskodtak a világon, Satz- ger, a földbirtokos arra gon­dolt, hogy eladja a meleg for­rás vizét külföldieknek, mert a falut körülölelő hegyekben, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra, csábító für­dővárost lehetne építeni. Ami egész évben munkát adna a helybélieknek is. A forrás vizét most is csak messziről leshetjük — tette hozzá az idős helybéli —, mert el akarják vezetni Földvárra. — Ha már itt találták a kin­csét, élvezzék gyümölcseit a helybéliek, ezt mondom én — kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy János. — Szerintem ko­pogtatna a külföldi tőke is ná­lunk, aztán itt maradna a ha­Nyirkos, hideg idő. Hogy tovább utazva, van még har­minc percnyi időm. A puszta- szemesi kocsmában néhá- nyan beszélgetnek — pénz­ről, drágaságról. Ketten nyugdíjasok, a harmadik munkanélküli. — Ma már minden drágább lesz; emelnek 100 forintot a nyugdíjamon, aztán szép suttyomban ezret a kaja árán, meg ami kell a megélhetés­hez — mondja a nyugdíjas. — Még gázszag sincs a faluban, de már fizetjük a törlesztést. Tegnap jött a kéményseprő, A siófoki rendőrkapitány­ság járőre, Ábrahám Tibor őrmester és társa teljesített szolgálatot egy hideg éjsza­kán a város utcáin, amikor szokatlan utasítást kaptak rádión az ügyeletes tiszttől.. Az információ szerint a sió­foki Stop bárban álrendőrök igazoltattak és intézkedtek. A helyszínre érkezve csakhamar kiderült, hogy egy fehér BMW-re kék rend­őrlámpát szerelt fel a négy szón. Jártam már az igali für­dőben, hát ott temérdek a személyzet; lenne munkája végre a termelőszövetkezet­ből kiszorult embereknek is, ha itt épülne fel a fürdő. Ezen kéne törnie a fejét az önkor­mányzatnak! Persze, ha lesz felesleges víz, vigye aki akarja, de nekünk nincs isko­lánk, óvodánk, a kultúrházun- kat vagy 100 éve építették lenne hát mire fordítani a pénzt, amit a forrás fialna. De úgy látszik elviszik a vizünket, mert azt mondták, hogy ami három méternél mélyebben van a föld alatt, az az államé. Igaz lehet ez? Peringer József, a szom­széd falu, Pusztaszemes ön­kéntes tűzoltóparancsnoka megbízott felvásárlóként csi­bét, kacsát íratni járt éppen Nagyék portáján. Ó úgy hal­lotta egy hivatalos fórumon: a földvári polgármester azt mondta, hogy a nagy befekte­kürölnézett, és kért ezerkét­száz forintot... — Az még jobban bosszant, hogy felemelték az olaj árát — mondja a másik. — Mivel fog­nak szántani azok, akik föld­höz jutottak? Arra kényszerül­nek, hogy traktort béreljenek a szántáshoz. De többe kerül majd, mint az amit megtermel­nek rajta. Megkérdeztem, hogyan él­tek régebben errefelé az em­berek. A nyugdíjasok szinte egymás szavába vágtak: — Régen élek Pusztasze­mesen, korábban egész más fiatalember, és hárman — nem épp a rendőrség jó hírét keltve — a bár vezetőit és alkalmazottait kezdték zak­latni. A szórakozóhely vezetője hamarosan rájött, hogy az igazoltatást és ellenőrzést végző személyek nemrég még a vendégei voltak, és fi­zetéskor erősen reklamálták a számla legalján feltüntetett számokat. Valószínűleg előbb rendeltek, s csak tést nem bírná el a falu, mert szálloda kellene, meg miegy­más. Pénze a falusiaknak nincs, Földváron pedig van elég szálloda. A víz, amit találtak 35-38 fokos, s ez helyben már elég meleg is volna, hogy pan­csolni lehessen benne. A for­rás vizét azonban vagy nyolc kilométerre akarják szállítani, ezért még mélyebbre kell fúrni, hogy forróbbat találja­nak, s ne hűljön ki túlságosan, mire a leendő földvári fürdőbe ér. Kereki amúgy a földvári körjegyzőséghez tartozik — ezért is gondolják sokan úgy a faluban, hogy a „fejesek” úgy tesznek a „nagy, messzi” Ba- laton-parti városban, mint ré­gen, a tanácsrendszer idején, amikor senki nem kérdezte meg az embereket, hogy mit akarnak. Cseppenként fogják eltéko- zolni Kereki jövőjét... Czene Attila volt a falu. Volt iskola, elsőtől nyolcadik osztályig, volt pap is. Aztán körzetesítettek. A szol­gálati lakásokat eladták, még azt is, amit az egyház épített. — Régen — veszi fel a szó fonalát a munkanélküli kőmű­ves — ha valaki építkezett, olyan sokan akartak segíteni, hogy volt, amikor a lábatlan- kodókat már haza kellett kül­deni. Ma ha hívnak segítséget, akkor sem megy el senki. Most mindenkit csak a saját sorsa, no meg a pénz érdekel. Akinek pedig nincs pénze, azt lenézik. O. L. utána nézték meg a pénztár­cájukat, bírja-e a kontót. A helyszínre érkező — most már igazi — rendőrök elfog­ták az álrendőröket, és előál­lították őket a kapitányságra. A szabálysértési eljárást majd a városi bíróságon foly­tatják: jogosulatlan címhasz­nálatért és megkülönböztető jelzés jogtalan használatáért kell vállalniuk a felelősségre- vonást. Ondrejovics Úszással az asztma ellen Sok helyütt kudarcba fulladtak azok a kísérletek, amelyek­nek során úszással gyógyították a gyerekek asztmatikus be­tegségeit. Hazánkban tíz esztendeje folyik kutatás és a leg­újabb módszert a siófoki Ezüstpart Hotgel uszodájában pró­bálják ki. Bodinszky Tamás oktató elmondta: tapasztalataik szerint a légzőszervi megbetegedésekből könnyebben kigyó­gyulnak azok a gyerekek, akik részt vesznek a programban. S többségük megszokja a rendszerességet és a sportolást is. Terepjáró mentőkocsira gyűjt az alapítvány Pusztaszemesi panasz drágaságról, pénzről Gázszag sincs még a faluban, de már fizetni kell érte LESTOPPOLTAK OKÉT A „KOLLÉGÁK” Álrendőrök fehér BMW-vel K 1

Next

/
Thumbnails
Contents