Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

1994. január 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Hütter Szilárd kaposvári kiállítása Kaposváron, a Gyergyai Galériában nyílt kiállítása Hüt­ter Szilárd festőművésznek. A tárlatot Kiing József kaposfü- redi szobrászművész, a né­met képzőművészek szövet­ségének tagja csütörtökön este ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón Da­rabos Gergely működött közre fuvolán. Hütter Szilárd kiállí­tása február 10-ig tekinthető meg a Gyergyai Galériában. Szuloki házaspár aranylakodalma Fél évszázada fogadott egymásnak örök hűséget En- gish Mihály és Fritz Anna. A szuloki házaspár e héten ün­nepelte aranylakodalmát. A nem mindennapi ünnepség a helyi templomban kezdődött, majd otthon, szűk családi kör­ben folytatódott. Tornaszoba a pszichiátriai gondozóban Nagy segítséget jelent a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozó szakmai munkájában a kö­zelmúltban kialakított torna­szoba. A beruházás megvaló­sítását a Szerencsejáték Alap pályázatán nyert kétszázezer forint tette lehetővé. Szakkép­zett gyógytornász, pszichiá­ter-orvos és gyógypedagógus közreműködésével komplex terápiát végeznek, relaxatív tornával és készségfejlesztő mozgástréninggel egészítve ki a pszichoterápiát. Gázt szeretne Lábod Ebben az esztendőben — a tervek szerint — hetvenhét millió forinttal gazdálkodik a lábodi önkormányzat. A tele­pülés tervei között első helyen szerepel a gázépítés feltétele­inek megteremtése megfelelő hitelkonstrukció keretében, va­lamint a terület előkészítése a beruházáshoz. Várhatóan négyszázhatvan lábodi la­kásba jut majd el a gáz még ebben az esztendőben. Kertész Sándor pécsi tárlata Pécsett, a Műhelygalériá­ban mutatkozik be Kertész Sándor kaposvári festőmű­vész. A Táncsics Mihály Gim­názium művész-tanárának ma délelőtt 11 órakor nyíló kiállí­tásán dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A pécsi önkor­mányzat, valamint a Szabad- művelődési Alap kuratóriuma által támogatott kiállítás feb­ruár 2-ig tekinthető meg; kedd­től péntekig 13-18 óráig, szombaton és vasárnap 9-13 óráig. Évkönyv a Somogy megyei közgyűlésről 'Elkezdődött a Somogy me­gyei közgyűlés 1990-1994 közötti munkáját felölelő év­könyv előkészítése. A kiad­vány kéziratanyaga ez év első negyedévében kerül lezárásra és a harmadik negyedévben adják ki. Zömmel belső appa­rátusi munkával készül, s kia­dása mintegy egymillió fo­rintba kerül. Mintegy 200 munkanélkülit ellenőriztek tavaly Feketemunka — kényszerből Büntetik a külföldieket illegálisan dolgoztatókat — Megállapodások önkormányzatokkal, rendőrséggel (Folytatás az 1. oldalról) A legtöbb munkanélkülit fe­kete munkára az anyagiak motiválják. Azonban éppen sorstársaik nem jutnak emiatt munkához, keresethez. A megyei munkaügyi központ a munkanélküliek szolidaritási alapja illetve a foglalkoztatási alap védelme érdekében vé­gez ellenőrzéseket többek kö­zött a fekete munkavégzés megelőzésére, feltárására, il­letve a jogtalanul felvett tá­mogatások visszafizetésére. A feketemunka felderítésére a munkaügyi központ megálla­podhat a települési önkor­mányzatokkal a munkanélküli járadékban, segélyben része­sülők ellenőrzésében. Somogybán 43 önkor­mányzat jelezte együttműkö­dési szándékát, közülük 36 önkormányzattal jött létre megállapodás. A jegyző el­lenőrzi, hogy a településen élő, járadékban, segélyben részesülő munkanélküli foly­tat-e törvénybe ütköző tevé­kenységet. Ha igen, a mun­kaügyi központ megszünteti az ellátás folyósítását, a tele­pülés önkormányzata a jára­dék vagy segély 90 napra járó összegének megfelelő támo­gatásban részesül. A támoga­tást munkahelyteremtésre és közhasznú munkavégzésre lehet felhasználni. Egyébként a munkanélküli folytathat kereső tevékenysé­get: a munkaügyi központ ál­tal ajánlott munkahelyen he­lyezkedhet el. A korengedmé­nyes- és előnyugdíjasok ese­tében a kereső tevékenységet folytatókat a munka megkez­dése előtt csak bejelentési kö­telezettség terheli, díjazásban a havi minimális bér mérté­kéig részesülhetnek. Feketemunkának számít a külföldiek illegális, a jogsza­bálytól eltérő foglalkoztatása is. Külföldi Magyarországon csak engedély alapján végez­het munkát. A munkaügyi központ a külföldi munkaválla­lását csak akkor engedi, ha a megyében a munka elvégzé­séhez megfelelő képzettségű magyar munkaerőt nem talál. Az illegálisan dolgozó külföl­diek felderítésében a rendőr­ség segíti a munkaügyi köz­pont munkáját. A hatékonyság növelése érdekében együtt­működési megállapodást kö­töttek a Somogy megyei rendőrkapitánysággal. A megállapodás az ellenőrzé­sen túl kiterjed a kölcsönös, rendszeres információcserére és az ellenőrzésen való rész­vétel részleteire is. Ha a mun­káltató engedély nélkül foglal­koztat külföldit, akkor a kifize­tett munkabér kétszeresét be kell fizetnie a foglalkoztatási alapba... T. K. Segítség a kezdő gazdálkodóknak Szakmai programok, szaktanácsadás Az újonnan földhöz jutot­tak valójában három, na­gyobb csoportba sorolhatók: vannak, akik földtulajdonu­kat azonnal bérbe adják, nem kívánnak földműveléssel fog­lalkozni. Vannak, akik szak­mai hozzáértésük, felké- zsültségük alapján, egyedül, vagy kisebb csoportban gaz­dálkodni kezdenek, és van­nak, akik tanácstalanok. Me­zőgazdasági termelők sze­retnének lenni, de bizonyta­lanok a kezdésben, és bi­zonytalanok az ismereteik is. — Valójában ennek a réteg­nek próbálunk segítőkezet nyújtani — mondta Tóth István, a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igazga­tója. — Felügyelőinken keresz­tül a megye több községéből érkezett jelzés, kérés hozzánk, hogy az ő érdekükben tegyünk valamit. — Vannak könyvek, kiadvá­nyok, szakfolyóiratok. — Azt hiszem régi, bevált ta­pasztalat az, hogy legeredmé­nyesebben úgy lehet valakinek segíteni, ha személyes találko­zás jön létre. Ezért gondoltuk úgy, hogy január és február hónapban regionális konzultá­ciókat szervezünk megyénk városaiban, a nagyobb telepü­léseken, — egyszóval ott, ahol erre igény van. Ezügyben az önkormányzatokhoz, a gazda­körökhöz, a falusi kisgazda szervezetekhez fordultunk: se­gítsenek az igényfelmérésben, a szervezésben. — Milyen jellegű szakmai programokat terveznek? — Tapasztalataink szerint a legtöbb bizonytalanság az eredményes gyomirtás megva­lósítása terén észlelhető. Minél nagyobb a művelt terület annál nagyobb károk keleteklezhet- nek egy rosszul megválasztott gyomirtó alkalmazásával. Volt már olyan sajnálatos eset, amikor az Ígéretesnek mutat­kozó gabonatáblán idő előtt el­végezte az aratást a vetésfehé­rítő bogár, kárba veszett a ter­melő minden befektetése, erő­feszítése. Az új, több hektáron gazdálkodónak sokkal na­gyobb a kockázata, a felelős­sége, mint annak, aki csak ki­sebb területen, házikertben folytat növénytermelést. Mind­ezek figyelembevételével a szakmai programokon a követ­kező fő kérdésekben adunk in­gyenes szaktanácsokat: tájé­koztatunk az engedélyezett növényvédőszerek új besoro­lásáról, a „zöld könyv” meg­szerzésének módjáról, a nagy hatékonyságú gyomírtószerek beszerzésének, felhasználá­sának gyakorlatáról, a környe­zetvédelmi előírásokról, az ajánlott technológiáról. — Hogyan szereznek tudo­mást az érdeklődők a konzul­tációk helyszínéről, időpontjá­ról? — Részben a szervezést segítő önkormányzatoktól, gazdaköröktől, de a megyei sajtóban is rendszeresen közzé tesszük, hol, mikor ke­rül sor a szakmai programra. Szeretném megjegyezni azt is, hogy az említetteken túl minden egyéb szakmai kér­désre is válaszolunk, sőt, ha valaki levélben fordul hozzánk problémájával, természetesen szakembereink nekik írásban is válaszolnak. A lényeg az, hogy tőlünk telhetőén segítsük azokat, akik most leginkább rászorultak a szakmai támo­gatásra. V. M. Kevesebb az új helyi adó Somogybán mindössze néhány helyen módosítják a korábbi adónemeket (Folytatás az 1. oldalról) A kadarkúti polgárok az idén is csak a korábban beve­zetett adónemek fizetési köte­lezettségének tesznek eleget. Takács János körjegyző el­mondta: újabb helyi adó kive­tését nem tartják indokoltnak. A magánszemélyek az új esz­tendőben továbbra is csak a kommunális adót fizetik, amely az éves költségvetés mindössze egy százalékát te­szi ki. — Új helyi adó bevezetését nem tervezzük 1994-ben — mondta dr. Kaszás Annamária böhönyei körjegyző. — A helybeliek anyagi teherbíró képessége nem bírná a to­vábbi emeléseket. Jelenleg a böhönyei kör­jegyzőséghez tartozó telepü­léseken ház-, kommunális, te­lek- és építményadó van. Be­vezették ugyan az idegenfor­galmi adót, ám az elmaradt külföldi látogatók miatt végül is nem kapott senki emiatt adófi­zetési értesítést. — Nem vetünk ki új helyi adót, ám több módosítással egészítettük ki az eddigi ren- deleteinket — közölte az igali körjegyző helyettese, Fülöp László. Az egyik legfontosabb vál­tozás, hogy a nem lakás cél­jára szolgáló építményekre és a magánszemélyek tulajdo­nában lévő üzletekre is egy­aránt kétszáz forint lesz négy­zetméterenként az éves adó mértéke. A kommunális adó összege is megemelkedett, a bérlakások után az eddigi öt­száz helyett ezer forintot fi­zetnek a bérlők. Megemelke­dik a beszedett idegenfor­galmi adó, népszerű nevén a kurtaxa is Igáiban. Magán- személyeknek a korábbi har­minc helyett ötven, szervezett üdülés esetén napi tízről hu­szonöt forintra emelkedett összeget fizetnek ezentúl az üdülőtulajdonosok. A plussz pénz a költségve­tés bevétel rovatában jele­nik meg, melyet később, az üdülőterületek fejlesztésekor használnak fel. (Harsányi) Súlyra vagy literre fizessünk szemétdíjat Szita Károly: Nem lenne jó, ha a díjrendszer miatt mindig mások kukájába csempésznék a szemetet Üres konténer a szemétdomb tetején (Folytatás az 1. oldalról) — A költségvetés előkészí­tésének időszakában számos lakossági fórumot tartottam, ahol felvetődött, hogy arányta­lan terheket jelent a szemétdíj — mondta Szita Károly alpol­gármester. — Emiatt javasol­tuk, hogy egy új konstrukciót kell kidolgozni, hiszen a helyi­ségszám utáni díjkivetés nem tükrözi a háztartásban kép­ződő hulladék mennyiségét. A szobára, konyhára, illetve a 6 négyzetméternél nagyobb egyéb helyiségre vetített díj­rendszer tarthatatlan. Ez évti­zedekkel ezelőtt alakult ki, az akkori követelményeknek megfelelően. A díjfizetési rendszer ma már teljes mér­tékben elszakadt a szolgálta­tás tartalmától, s teljes joggal rendszeres kritika éri. Ahol nagyobb a lakás és kisebb a család ott ráfizetnek a korábbi díjra. — A lakosság segítségét is kérik az új rendszer kidolgo­zásához... — Igazságosabb megoldást szeretnénk a szemétdíj-ügy­ben is. Több javaslatot is ki­dolgoztunk, amelyet vitára bo­csátunk. Eddig a helyiség­számot vette figyelembe a rendelet, s még ma is vannak hívei ennek a rendszernek. Egy másik elképzelés szerint a lakók száma lenne a megha­tározó. Azonos nagyságú la­kásban, több lakó esetén több lenne a szemétdíj is. Vannak akik a hulladéktároló edény térfogatának alapján, míg má­sok a hulladék súlya után fizet­tetnének szemétdíjat. Ebben az esetben fennáll a veszélye, hogy többen mások szeméttá­rolójába hordanák a szemetet. Olyan megoldási javaslat is született, hogy a díjat építsék be a lakossági kommunális adóba. Mindegyik elképzelés­nek van előnye és hátránya. Nem lenne jó megoldás, ha a díjrendszer miatt mindig má­sok kukájába lopnák bele a szemetet. Az sem, ha illegális szemétlerakásra ösztönözne. Két hónapot biztosítunk arra, hogy a lakosság is véleményt mondjon az ügyben. Lakos­sági fórumokat szervezünk, s csak ezután, a javaslatok és észrevételek birtokában hoz döntést az önkormányzat. A régi szemétszállítási díjrend­szer e döntésig marad ér­vényben. Véleményem szerint a jelenlegi rendszert — igaz­ságtalanságai miatt — hosz- szabb távon nem lehett fenn­tartani és el kell végezni a sze­lektív hulladékgyűjtési kísérle­tet is. (Lengyel) KORSZERŰSÍTÉSEK ELŐTT A CSOKONAI SZÁLLÓ Félház a fogadóban — A ’93-as év jobban sikerült mint az azt megelőző évek — mondta Szondi Szilvia a kapos­vári Csokonai fogadó vezetője. — Tavalyelőtt nagyon vissza­esett a forgalom, holott régeb­ben alig lehetett nálunk üres szobát találni. Főleg külföldi üz­letemberek voltak a vendégeink. Mostanában nem jönnek any- nyian ebből a körből. Elmarad­tak a környező országokból ér­kező turisták is. A szállóvendégek számának csökkenésében közrejátszik az is, hogy elég sok panzió, fogadó nyílt a városban. Átalakult a fo­gadó vendégköre: a tavalyi év­ben főleg magyar átutazó ven­dégeket fogadtak. A Csokonai fogadó 21 szobájának többsége kétágyas, pótágyazható. Hét szoba zuhanyozós, a többi hi­deg-meleg vizes mosdóval ellá­tott. Kihasználtságuk a múlt év­ben 50 százalékos volt. Telt házzal a városban zajló na­gyobb szabású rendezvények; kongresszusok, szimpóziumok alkalmával üzemeltek. Szilveszterkor minden szoba foglalt volt a fogadóban, egy pesti csoport búcsúztatta itt az óévet. Terveikről Szondi Szilvia el­mondta: számítva az 1996-os Expo vidéki rendezvényeire, korszerűsíteni szeretnék a szál­lodát. Ahol műszakilag lehetsé­ges, zuhanyfülkéket állítanak be a szobákba. Azt is tervbe vették, hogy minden szobát televízióval látnak el. A telefonok felszere­lése ügyében már tárgyalnak a Siemens szakembereivel. A vendégek szempontjából előnyös, hogy házon belül talál­ható az étterem, így helyben fo­gyasztható a reggeli vagy a va­csora. Sok vendéget vonz a so- lárium, könnyen elérhető a szin­tén az épületben lévő utazási iroda. — Az a fontos, hogy vendég legyen — véli a fogadó vezetője. — Remélem az említett szolgál­tatásokkal tudunk emelni a színvonalon és erdményes évünk lesz az idén. (S. Pap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents