Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. január 31., hétfő A választópolgárok pártok iránti rokon- és ellenszenvei a Dunántúlon A Szonda Ipsos regionális közvéleménykutatása — Decemberi felmérés a nyugati országrész adatai: =rT országos adatok:MDF 21 FKGP 10 sí MSP 11 FIDESZ 4 MSZP 8 egyéb párt 17 4* nincs Ilyen, / bizonytalan 38 't FKGP r <- mm ? .< FIDESZ 3 » vj~ j / f ! J pince ilyen, L zonytaJa'i 38 ogyéo párt 16 í| mm □□ SD írni A válaszok százalékos megoszlása arról: kire nem szavazna a nyugati országrész lakossága, ha most lennének a választások Tulipános kampánynyitás Békésben A Magyar Demokrata Fórum a nyerő pozíciójában vesz részt a választásokon, mondta Balsai István igazságügy-miniszter Orosházán a hét végén, sajtótájékoztatón. Ezt a Békés megyei listavezető, Varga István azzal toldotta meg: „az MDF azért nyer májusban, mert a tulipán hamarabb nyílik, mint a szekfű”. Balsai elmondta azt is: a médiatörvénynél előkészítettebb törvény nincs, és a kormány most is azt a tervezetet fogja előterjeszteni, amelyet az ellenzék egyszer már elutasított. Fenyeget az újabb külső eladósodás Az emberek aszerint ítélkeznek egy politikai rendszerről, hogy gazdasági értelemben bizonyította-e az előzővel szembeni fölényét — mondta Orbán Viktor a pásztói Fi- desz-napokon. Rámutatott: az elmúlt 3 évben a többpárti demokrácia nem „szállította” ezt a bizonyítékot a választó- polgároknak, nem tudta azt a viszonylagos jólétet megteremteni, amit előzőleg élveztek az emberek. Sőt, a helyzet súlyosbodott: az ország újból a külső adósság pályájára áll. Református közéleti szerepvállalás A református egyház mai közéleti szerepvállalásának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó konferencia a hét végén zárult Debrecenben. A munkacsoportok állásfoglalása kiemelte: a hagyományos polgári értékek nélküli, a kezdeti kapitalizmusra jellemző kizsákmányolás elkerülése érdekében szorgalmazzák a gazdaság szociális szempontjainak érvényesítését. Az egyházi oktatás is a jövőt építi. ✓ Átvilágítást akarnak a MIÉP küldöttei A Magyar Igazság és Élet Pártjának 400 küldötte Budapesten II. országos tanácskozásán elfogadta a párt választási programját. A referátumok között a nemzetbiztonsági politikával kapcsolatban elhangzott: a MIÉP erőteljesebben fel akarja vetni a honvédségnél szolgáló volt politikai tisztek, pártmunkások ügyét, továbbá a katonai akadémiák oktatói gárdájának átvilágítását. (Folytatás az 1. oldalról) A Dunántúlon a legnépszerűbb párt az MSZP, a megkérdezettek 17 százalékának támogatását élvezi (országosan ugyancsak 17 százalék szavazna rá), míg második helyen a Fidesz található, amelyre 14% adná a voksát, ha most vasárnap választásokat tartanának (országosan 16 százalék az arányuk). Utánuk szoros a verseny, a szimpátia- rangsor következő helyén a Szabad Demokraták Szövetsége található, a választópolgárok 8 százalékának támogatásával (országosan is ennyien szavaznának e pártra) majd a „toplista” negyedik helyén az MDF áll, a megkérdezettek 7 százalékának támogatásával (az országban ugyanennyien voksolnának rájuk). Az MDF-t az FKGP követi, amely a szavazatok 5 százalékát mondhatja magáénak (országosan is 5 százalék támogatja). A megkérdezettek 4 százaléka mondta azt a Dunától nyugatra, hogy KDNP-re szavazna (az országban 5 százalék). Az összes többi párt együttvéve 6 százalékos támogatottságot „érdemelt ki” (az országban 6 százalék adná rájuk a voksát). Az előző hónaphoz képest a Fidesz vesztett korábbi népszerűségéből 4 százalékot. Az SZDSZ-től és a KDNP-től a választópolgárok 2-2 százaléka pártolt el. Az MDF viszont javított a helyzetén, hiszen a novemberi 3 százalékról 8 százalékra nőtt a rá szavazók aránya. Az FKGP is valamivel jobban szerepelt ebben a hónapban, 2 százalékkal nőtt a támogatói köre. A pártok népszerűségét a biztos szavazók (azok, akik biztosra mondják egy „most vasárnapi” választáson a részvételüket) körében mért szavazati arányok is mutatják. Azon biztos szavazók körében, akik valamilyen pártot választottak, az MSZP áll az élen, a szavazatok 33 százalékát könyvelhetik el (országosan 30 százalékkal). A szocialistáktól jócskán leszakadt ebben a körben a Fidesz, 19 százalékkal (országosan kicsit jobb erdményt, 22 százalékot ér el). A mai parlament két legnagyobb pártja, az MDF és az SZDSZ egyaránt a biztos szavazók 13-13 százalékára számíthat (országosan az MDF 12 százalékra, az SZDSZ 13 százalékra). KDNP és az FKGP a Dunántúlon és országosan is ugyanúgy szerepel a biztos szavazók között, az előbbi 8 százalékot, az utóbbi 6 százalékot kap. A pártok népszerűségéről alkotott képet árnyalja az egyes pártokkal ellenszenve- zők táborának nagysága. E negatív lista éllovasa az MDF. Dunántúlon a megkérdezettek 21 százaléka mondta olyan pártnak, melyre semmiképpen nem szavazna (országosan 20 százalék). A kormánykoalíció másik pártja, az FKGP mondhatja magát másodiknak az ellenszenv-szavazatok 10 százalékával (országosan 15 százalék az arányuk). Az MSZP nem sokkal marad le e tekintetben, a megkérdezettek 8 százaléka nem volna hajlandó a Szocialista Pártra leadni a voksát (országosan 7 százalék). A többi parlamenti párttal szemben érzett ellenszenv minimális, a Fideszre 4 százalék (országosan 3 százalék), a KDNP-re 1 százalék (országosan 2 százalék), az SZDSZ-re 1 százalék (országosan 1 százalék) nem szavazna semmiképpen sem. A parlamenten kívüli pártok közül a Munkáspártot 6 százalék (országosan is 6 százalék) a MIÉP-et 3 százalék (országosan 4 százalék) zárja ki a szóbajöhető pártok sorából. Novemberhez képest decemberre az MDF-től idegen- kedők aránya nagymértékben lecsökkent, az előző hónap 31 százaléka helyett csak 21 százalék veti el ezt a pártot. Az FKP viszont, ha minimális mértékben is, de 2 százalékkal növelte az ellenszenvtáborát a nyugati régióban. A többi párt esetében a változások ennél még kisebbek. Az adatfelvétel ideje: 1993 decembere. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. Az alapsokaság: 18 évet betöltött, állandó lakhellyel rendelkező dunántúli állampolgárok. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 288 fő a nyugati országrész lakosságát reprezentálja. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress a nyugati országrész adatai: FIDESZ 14 _ SZDSZ 8 KDNP 4 FKGP 5 országos adatok: ^ J V MSZP 17 / egyéb párt 6 \i FIDESZ 18 szósz e MDF 7 l mszp ír \ eeyéb párt 0 > KDNP 6 t FKGP 6 MDF 7 T / nem szavazna, bizonytalan 39 7 S ____ t na m szavalna, bizonytalan 36' Ü □□ sn ÍPSOSl Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások akkor így szavazna az ország lakossága Nagyító alatt a pártok gazdasági programja KDNP: védeni az ipart, „családias” adózást Félpénzen Még apróbb módosítások ugyan lehetségesek, de elkészült a Kereszténydemokrata Néppárt választási programjának gazdasági koncepciója. A KDNP választási győzelme esetén mindenekelőtt stabilizáló lépéseket kíván tenni a gazdasági növekedés biztosítására. A változtatás Szeretnék még hatékonyabban segíteni a vállalkozásokat, különösen az induláshoz kívánnak a korábbinál hatékonyabb támogatást nyújtani az adórendszer módosításával, a hitelpolitika reformjával. Határozottan megfogalmazták: a változtatásoknál feltétlenül tekintettel kívánnak lenni a gazdasági egyensúly megőrzésére, minden áron elejét szeretnék venni az infláció növekedésének. A kereszténydemokraták elkötelezett hívei a tulajdonosi struktúraváltásnak, a technikai-technológiai szerkezetváltásnak, a versenyképes termelőszerkezet kialakításának ps a piacérzékeny tudat meghonosításának. Fontosnak tartják a privatizáció tervezett, ellenőrzött, hatékony végrehajtását, egy széles hazai tulajdonosi réteg kialakítását. E folyamatnak azonban átláthatónak és mindenki számára ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy a korrupciónak, a visszaéléseknek még a gyanúja se vetődhessen rá. A Kereszténydemokrata Néppárt, ha kell, akár visszamenőleges hatállyal is szorgalmazza a magánosítás eddigi lépéseinek „átvilágítását”. Az állami költségvetés kereteit úgy szabnák meg, hogy a közkiadások fedezetére kevesebb pénzt kelljen kivonni a termelésből, kisebb adóterheket rónának a gazdálkodó cégekre. Gazdaságélénkítés A gazdaság élénkítésében fontos szerepet szánnak a további tőkebevonásnak, legyen az külföldi eredetű vagy belföldi megtakarítás. Ezzel egyidőben a párt szerint fel kell tárni a külföldi adósságszolgálat könnyítésének lehetőségeit is. A válságkezelésen túl a KDNP programjában kiemelt szerepet kap a hazai ipar és piac erőteljesebb védelme, a világpiacon versenyképes termékek előállítása, a keleti piacok visszahódítása. Az energiapolitikában a takarékosságra és a környezetvédelemre helyezik a legfőbb hangsúlyt. A termelésben az energiatakarékos és anyagszegény technológiák kerülnének előtérbe. A párt véleménye szerint az infrastruktúra további fejlesztését, a közlekedés és szállítás feltételeinek javítását az ország földrajzi helyzetéből adódó előnyök indokolják. Az adórendszer felülvizsgálatát az arányosabb közteherviselés érdekében is szükségesnek tartják. Ezen belül elmozdulást szeretnének a jövedelemadóztatás irányából a fogyasztási adók felé, mert szerintük ezzel biztonságosabbá tehetők az állami adóbevételek, kisebb a lehetősége a jövedelem eltitkolásának, „megfoghatóvá” válnának a másodgazdaságból származó pénzek is. Terveik között szerepel a felhalmozott, nagy vagyonok megadóztatása, ugyanakkor a személyi jövedelemadóban méltányolni kívánják a családi érdekeket. Pénzügyi szigor Az ország pénzügyi stabilitásához nélkülözhetetlen az adózási fegyelem megszilárdítása, s attól sem zárkóznának el, hogy az eltitkolt jövedelmeket a mainál szigorúbb ellenőrzéssel tárják fel és a mulasztókat szigorúan megbüntessék. A Kereszténydemokrata Néppárt gazdasági programja kiemelt figyelmet szentel a munkanélküliség csökkentésének. Úgy vélik: újra kell gondolni a munkanélküli-ellátás feltételeit, több lehetőséget kell teremteni a közhasznú munkavégzésre. Ferenczy Europress Megint a legrosszabbul fizetett diplomások, a pedagógusok zsebében kotorásznak. No, nem azért, hogy belecsúsztassanak néhány száz forinttal többet. Ellenkezőleg! Arra kíváncsiak, mennyi vehető még el az amú- gyis megszégyenítően alacsony fizetésből. Ami azt illeti, a bruttó huszonötezer forintos átlagbér éppen elég ahhoz, hogy ne haljon éhen a szerencsétlen „tanerő”. Ám hogy ne lógjon ki hátsó része a nadrágból, ahhoz olyan mellékes munkát kell vállalnia, amiről nem szívesen beszél tanítványai előtt. A frissdiplomás tanító fuvarozónak áll be, a kollégiumi nevelő szabad óráiban meszet, homokot, sódert szállít. Még a múlt nyáron történt, hogy paradicsompalántát vásároltam a piacon, s mielőtt fizettem volna az eladó — fejkendős, falusi asszonynak látszott — kedvesen közölte: tanár úr, önnek csak a felét kell fizetnie. Egy pillanatra zavarba jöttem, majd megtudtam, hogy a főiskolán tanára voltam. Mivel tanítói fizetéséből nem tud megélni, zöldségtermesztésre adta a fejét. A múlt év végén elfogadott közalkalmazotti törvény felcsillantotta a pedagógusfizetés szerény emelésének reményét, s ezzel kilátásba helyezte, hogy egy nyugdíj előtt álló tanár akár bruttó harminckétezer forintot is kaphat. Majd kiderült: nincs rá központi költségvetési fedezet. Az illetékes szakszervezet egyik vezetője közölte: hozzá kell nyúlni az 1994. évi költségvetésben tervezett 25 milliárd forintos tartalékhoz. Ugyanerre az összegre jelentett be igényt a belügyminiszter is, mondván: csak így oldható meg a rendőrök bérének növelése, ők is félpénzért dolgoznak. A birkatürelmű pedagógusnépség remélhetőleg (még) nem fog sztrájkolni. Mert bízik az illetékesek jóindulatában. Pedig már megtanulhatta volna: kiszolgáltatottsága nem rendszerfüggő. Hamarosan nemcsak a paradicsompalántát vásárolhatom majd fél áron, mert egyre több tanító, tanár kényszerül a piaci stand mellé. Ám én mégsem örülök ennek a kivé- telezettségnek... G. J.
