Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. január 31., hétfő A választópolgárok pártok iránti rokon- és ellenszenvei a Dunántúlon A Szonda Ipsos regionális közvéleménykutatása — Decemberi felmérés a nyugati országrész adatai: =rT országos adatok:­MDF 21 FKGP 10 sí MSP 11 FIDESZ 4 MSZP 8 egyéb párt 17 4* nincs Ilyen, / bizonytalan 38 't FKGP r <- mm ? .< FIDESZ 3 » vj~ j / f ! J pince ilyen, L zonytaJa'i 38 ogyéo párt 16 í| mm □□ SD írni A válaszok százalékos megoszlása arról: kire nem szavazna a nyugati országrész lakossága, ha most lennének a választások Tulipános kampány­nyitás Békésben A Magyar Demokrata Fó­rum a nyerő pozíciójában vesz részt a választásokon, mondta Balsai István igazságügy-mi­niszter Orosházán a hét vé­gén, sajtótájékoztatón. Ezt a Békés megyei listavezető, Varga István azzal toldotta meg: „az MDF azért nyer má­jusban, mert a tulipán hama­rabb nyílik, mint a szekfű”. Balsai elmondta azt is: a mé­diatörvénynél előkészítettebb törvény nincs, és a kormány most is azt a tervezetet fogja előterjeszteni, amelyet az el­lenzék egyszer már elutasított. Fenyeget az újabb külső eladósodás Az emberek aszerint ítél­keznek egy politikai rendszer­ről, hogy gazdasági értelem­ben bizonyította-e az előzővel szembeni fölényét — mondta Orbán Viktor a pásztói Fi- desz-napokon. Rámutatott: az elmúlt 3 évben a többpárti demokrácia nem „szállította” ezt a bizonyítékot a választó- polgároknak, nem tudta azt a viszonylagos jólétet megte­remteni, amit előzőleg élvez­tek az emberek. Sőt, a helyzet súlyosbodott: az ország újból a külső adósság pályájára áll. Református közéleti szerepvállalás A református egyház mai közéleti szerepvállalásának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó konferencia a hét végén zárult Debrecenben. A munkacsoportok állásfogla­lása kiemelte: a hagyományos polgári értékek nélküli, a kez­deti kapitalizmusra jellemző kizsákmányolás elkerülése érdekében szorgalmazzák a gazdaság szociális szempont­jainak érvényesítését. Az egyházi oktatás is a jövőt építi. ✓ Átvilágítást akarnak a MIÉP küldöttei A Magyar Igazság és Élet Pártjának 400 küldötte Buda­pesten II. országos tanácsko­zásán elfogadta a párt válasz­tási programját. A referátumok között a nemzetbiztonsági po­litikával kapcsolatban elhang­zott: a MIÉP erőteljesebben fel akarja vetni a honvédség­nél szolgáló volt politikai tisz­tek, pártmunkások ügyét, to­vábbá a katonai akadémiák ok­tatói gárdájának átvilágítását. (Folytatás az 1. oldalról) A Dunántúlon a legnépsze­rűbb párt az MSZP, a meg­kérdezettek 17 százalékának támogatását élvezi (országo­san ugyancsak 17 százalék szavazna rá), míg második helyen a Fidesz található, amelyre 14% adná a voksát, ha most vasárnap választá­sokat tartanának (országo­san 16 százalék az arányuk). Utánuk szoros a verseny, a szimpátia- rangsor következő helyén a Szabad Demokra­ták Szövetsége található, a választópolgárok 8 százalé­kának támogatásával (or­szágosan is ennyien szavaz­nának e pártra) majd a „top­lista” negyedik helyén az MDF áll, a megkérdezettek 7 százalékának támogatásával (az országban ugyanennyien voksolnának rájuk). Az MDF-t az FKGP követi, amely a szavazatok 5 száza­lékát mondhatja magáénak (országosan is 5 százalék támogatja). A megkérdezettek 4 száza­léka mondta azt a Dunától nyugatra, hogy KDNP-re szavazna (az országban 5 százalék). Az összes többi párt együttvéve 6 százalékos tá­mogatottságot „érdemelt ki” (az országban 6 százalék adná rájuk a voksát). Az előző hónaphoz képest a Fidesz vesztett korábbi népszerűségéből 4 százalé­kot. Az SZDSZ-től és a KDNP-től a választópolgárok 2-2 százaléka pártolt el. Az MDF viszont javított a helyze­tén, hiszen a novemberi 3 százalékról 8 százalékra nőtt a rá szavazók aránya. Az FKGP is valamivel jobban szerepelt ebben a hónapban, 2 százalékkal nőtt a támoga­tói köre. A pártok népszerűségét a biztos szavazók (azok, akik biztosra mondják egy „most vasárnapi” választáson a részvételüket) körében mért szavazati arányok is mutat­ják. Azon biztos szavazók kö­rében, akik valamilyen pártot választottak, az MSZP áll az élen, a szavazatok 33 száza­lékát könyvelhetik el (orszá­gosan 30 százalékkal). A szocialistáktól jócskán lesza­kadt ebben a körben a Fi­desz, 19 százalékkal (orszá­gosan kicsit jobb erdményt, 22 százalékot ér el). A mai parlament két legnagyobb pártja, az MDF és az SZDSZ egyaránt a biztos szavazók 13-13 százalékára számíthat (országosan az MDF 12 szá­zalékra, az SZDSZ 13 száza­lékra). KDNP és az FKGP a Du­nántúlon és országosan is ugyanúgy szerepel a biztos szavazók között, az előbbi 8 százalékot, az utóbbi 6 szá­zalékot kap. A pártok népszerűségéről alkotott képet árnyalja az egyes pártokkal ellenszenve- zők táborának nagysága. E negatív lista éllovasa az MDF. Dunántúlon a megkér­dezettek 21 százaléka mondta olyan pártnak, melyre semmiképpen nem szavazna (országosan 20 százalék). A kormánykoalíció másik pártja, az FKGP mondhatja magát másodiknak az ellen­szenv-szavazatok 10 száza­lékával (országosan 15 szá­zalék az arányuk). Az MSZP nem sokkal marad le e tekin­tetben, a megkérdezettek 8 százaléka nem volna haj­landó a Szocialista Pártra le­adni a voksát (országosan 7 százalék). A többi parlamenti párttal szemben érzett ellen­szenv minimális, a Fideszre 4 százalék (országosan 3 szá­zalék), a KDNP-re 1 százalék (országosan 2 százalék), az SZDSZ-re 1 százalék (orszá­gosan 1 százalék) nem sza­vazna semmiképpen sem. A parlamenten kívüli pártok kö­zül a Munkáspártot 6 száza­lék (országosan is 6 száza­lék) a MIÉP-et 3 százalék (országosan 4 százalék) zárja ki a szóbajöhető pártok sorá­ból. Novemberhez képest de­cemberre az MDF-től idegen- kedők aránya nagymértékben lecsökkent, az előző hónap 31 százaléka helyett csak 21 százalék veti el ezt a pártot. Az FKP viszont, ha minimális mértékben is, de 2 százalék­kal növelte az ellenszenvtá­borát a nyugati régióban. A többi párt esetében a vál­tozások ennél még kisebbek. Az adatfelvétel ideje: 1993 decembere. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves meg­kérdezés. Az alapsokaság: 18 évet betöltött, állandó lak­hellyel rendelkező dunántúli állampolgárok. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész orszá­got képviselik, ebből 288 fő a nyugati országrész lakossá­gát reprezentálja. Az alapsokaság és a meg­kérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely tí­pusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress a nyugati országrész adatai: FIDESZ 14 _ SZDSZ 8 KDNP 4 FKGP 5 országos adatok: ^ J V MSZP 17 / egyéb párt 6 \i FIDESZ 18 szósz e ­MDF 7 l mszp ír \ eeyéb párt 0 > KDNP 6 t FKGP 6 MDF 7 T / nem szavazna, bizonytalan 39 7 S ____ t na m szavalna, bizonytalan 36' Ü □□ sn ÍPSOSl Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások akkor így szavazna az ország lakossága Nagyító alatt a pártok gazdasági programja KDNP: védeni az ipart, „családias” adózást Félpénzen Még apróbb módosítások ugyan lehetségesek, de elké­szült a Kereszténydemokrata Néppárt választási program­jának gazdasági koncepciója. A KDNP választási győzelme esetén mindenekelőtt stabilizáló lépéseket kíván tenni a gazda­sági növekedés biztosítására. A változtatás Szeretnék még hatékonyab­ban segíteni a vállalkozásokat, különösen az induláshoz kíván­nak a korábbinál hatékonyabb támogatást nyújtani az adó­rendszer módosításával, a hi­telpolitika reformjával. Határo­zottan megfogalmazták: a vál­toztatásoknál feltétlenül tekintet­tel kívánnak lenni a gazdasági egyensúly megőrzésére, min­den áron elejét szeretnék venni az infláció növekedésének. A kereszténydemokraták el­kötelezett hívei a tulajdonosi struktúraváltásnak, a techni­kai-technológiai szerkezetvál­tásnak, a versenyképes terme­lőszerkezet kialakításának ps a piacérzékeny tudat meghonosí­tásának. Fontosnak tartják a privatizáció tervezett, ellenőr­zött, hatékony végrehajtását, egy széles hazai tulajdonosi ré­teg kialakítását. E folyamatnak azonban átláthatónak és min­denki számára ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy a korrupciónak, a visszaéléseknek még a gya­núja se vetődhessen rá. A Ke­reszténydemokrata Néppárt, ha kell, akár visszamenőleges ha­tállyal is szorgalmazza a magá­nosítás eddigi lépéseinek „átvi­lágítását”. Az állami költségve­tés kereteit úgy szabnák meg, hogy a közkiadások fedezetére kevesebb pénzt kelljen kivonni a termelésből, kisebb adóterheket rónának a gazdálkodó cégekre. Gazdaságélénkítés A gazdaság élénkítésében fontos szerepet szánnak a to­vábbi tőkebevonásnak, legyen az külföldi eredetű vagy belföldi megtakarítás. Ezzel egyidőben a párt szerint fel kell tárni a kül­földi adósságszolgálat könnyí­tésének lehetőségeit is. A válságkezelésen túl a KDNP programjában kiemelt szerepet kap a hazai ipar és piac erőteljesebb védelme, a vi­lágpiacon versenyképes termé­kek előállítása, a keleti piacok visszahódítása. Az energiapoli­tikában a takarékosságra és a környezetvédelemre helyezik a legfőbb hangsúlyt. A termelés­ben az energiatakarékos és anyagszegény technológiák ke­rülnének előtérbe. A párt véle­ménye szerint az infrastruktúra további fejlesztését, a közleke­dés és szállítás feltételeinek ja­vítását az ország földrajzi hely­zetéből adódó előnyök indokol­ják. Az adórendszer felülvizsgá­latát az arányosabb köztehervi­selés érdekében is szükséges­nek tartják. Ezen belül elmozdu­lást szeretnének a jövedelema­dóztatás irányából a fogyasztási adók felé, mert szerintük ezzel biztonságosabbá tehetők az ál­lami adóbevételek, kisebb a le­hetősége a jövedelem eltitkolá­sának, „megfoghatóvá” válná­nak a másodgazdaságból származó pénzek is. Terveik között szerepel a felhalmozott, nagy vagyonok megadóztatása, ugyanakkor a személyi jövede­lemadóban méltányolni kívánják a családi érdekeket. Pénzügyi szigor Az ország pénzügyi stabilitá­sához nélkülözhetetlen az adó­zási fegyelem megszilárdítása, s attól sem zárkóznának el, hogy az eltitkolt jövedelmeket a mainál szigorúbb ellenőrzéssel tárják fel és a mulasztókat szi­gorúan megbüntessék. A Kereszténydemokrata Nép­párt gazdasági programja ki­emelt figyelmet szentel a mun­kanélküliség csökkentésének. Úgy vélik: újra kell gondolni a munkanélküli-ellátás feltételeit, több lehetőséget kell teremteni a közhasznú munkavégzésre. Ferenczy Europress Megint a legrosszabbul fize­tett diplomások, a pedagógusok zsebében kotorásznak. No, nem azért, hogy belecsúsztassanak néhány száz forinttal többet. El­lenkezőleg! Arra kíváncsiak, mennyi vehető még el az amú- gyis megszégyenítően alacsony fizetésből. Ami azt illeti, a bruttó huszonötezer forintos átlagbér éppen elég ahhoz, hogy ne hal­jon éhen a szerencsétlen „tan­erő”. Ám hogy ne lógjon ki hátsó része a nadrágból, ahhoz olyan mellékes munkát kell vállalnia, amiről nem szívesen beszél ta­nítványai előtt. A frissdiplomás tanító fuvarozónak áll be, a kol­légiumi nevelő szabad óráiban meszet, homokot, sódert szállít. Még a múlt nyáron történt, hogy paradicsompalántát vásá­roltam a piacon, s mielőtt fizet­tem volna az eladó — fejken­dős, falusi asszonynak látszott — kedvesen közölte: tanár úr, önnek csak a felét kell fizetnie. Egy pillanatra zavarba jöttem, majd megtudtam, hogy a főisko­lán tanára voltam. Mivel tanítói fizetéséből nem tud megélni, zöldségtermesztésre adta a fe­jét. A múlt év végén elfogadott közalkalmazotti törvény felcsil­lantotta a pedagógusfizetés szerény emelésének reményét, s ezzel kilátásba helyezte, hogy egy nyugdíj előtt álló tanár akár bruttó harminckétezer forintot is kaphat. Majd kiderült: nincs rá központi költségvetési fedezet. Az illetékes szakszervezet egyik vezetője közölte: hozzá kell nyúlni az 1994. évi költségve­tésben tervezett 25 milliárd fo­rintos tartalékhoz. Ugyanerre az összegre jelentett be igényt a belügyminiszter is, mondván: csak így oldható meg a rend­őrök bérének növelése, ők is félpénzért dolgoznak. A birkatürelmű pedagógus­népség remélhetőleg (még) nem fog sztrájkolni. Mert bízik az illetékesek jóindulatában. Pedig már megtanulhatta volna: kiszolgáltatottsága nem rend­szerfüggő. Hamarosan nem­csak a paradicsompalántát vá­sárolhatom majd fél áron, mert egyre több tanító, tanár kény­szerül a piaci stand mellé. Ám én mégsem örülök ennek a kivé- telezettségnek... G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents