Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

1994. január 31., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Türelemmel a fogyatékosok iránt A siker kovácsa az individuális iskola Dr. Illyés Sándor: A törvény szigora színvonalemelkedést eredményezhet (Folytatás az 1. oldalról) — Az orvostudomány fejlő­dése eredményezi azt, hogy sok olyan újszülöttet életben lehet tartani, akik korábban fogyaté­kosságuk miatt meghaltak —• tette hozzá dr. Illyés Sándor. — Az életben tartási esély növeke­dése növeli a sérültek számát is. Sokan azt gondolják, hogy a szociális viszonyok romlása mi­att is több fogyatékos gyermek születik. A szegénység, az al­koholizmus, a deviancia külön­böző formái a családban mind-mind elősegíthetik azt, hogy a szülés közben vagy után tartós fogyatékossághoz vezető sérülések álljanak elő. Ezek a tényezők lényeges létszámnö­vekedést nem okoznak. A fo­gyatékosok számának növeke­dése nem biológiai hanem in­kább szociális oldalról tűnik elő. Mihelyt a szolgáltatások bővül­nek, az arra rászorulók is töb­ben lesznek. Tehát az a szám növekszik, amelyet a tudomásul vett és a felfedezett fogyatéko­sok jelentenek. — Mennyire egységes a gyógypedagógia gyakorlata? — A gyógypedagógiának ko­rábbi, rendszerváltás előtti, egy­ségesítő törekvéseit fel kellene adnia. Csak így jöhetnek létre individuális arculatú iskolák, in­tézmények. — Megvan erre az esély? — Igen. A törvény megteremti erre a lehetőséget; sőt arra bíz­tatja a pedagógusokat, gyógy­pedagógusokat, hogy minél egyéniesítettebb módszereket alkalmazzanak, és úgy alakítsák ki az iskola belső életét, saját el­járásaikat, ahogy az pedagógiai eszményeiknek megfelel. — A társadalom hogyan ké­szült fel a fogyatékos gyere­kek fogadására? — Nehéz általános véleményt megfogalmazni, mert bizonyos területeken jól, máshol rosszul. Nagymértékben függ a befoga­dási készség a befogadó sze­mélyek egyéni sajátosságaitól, világnézetétől. Eléggé felvilágo­sult-e ahhoz, hogy a fogyatékos embert teljes értékűnek te­kintse. Függ tehát az előkép­zettségtől is. Ebben a körben sok olyan tulajdonságot lehetne felsorolni, ami elősegíti a fogya­tékosok befogadását. De a má­sik oldalon nagyon rossz példá­kat is lehetne említeni a fogya­tékosok visszautasításáról, le­nézéséről, az emberi kapcsola­tok teljes visszavonásáról. — Ma mi a legnagyobb gondja a gyógypedagógiai in­tézményeknek? — Személyi jellegűek inkább, mert a hálózat jól ki van építve. A közoktatási törvény előírja, hogy csak gyógypedagógus végzettséggel rendelkezők ok­tathatnak a gyógypedagógiai in­tézményekben. Eddig 60 száza­lékos volt az arány. A kollégák 40 százalékának nem volt ilyen végzettsége. A törvény szigorát én pozitívnak tartom, mert a szakmai színvonal emelkedését eredményezheti ezekben az in­tézményekben. — Népszerű a pálya? — Négyszeres a túljelenke- zés minden évben. De mi csak 100-120 hallgatót tudunk fel­venni nappali tagozatra. — Leendő gyógypedagógus kollégáinak milyen útravalót ad a katedráról? — Én gondolkodáspárti em­ber vagyok, így e területről ad­nák jótanácsot a pedagógus­nak. A közhiedelem nem a szakértelmet, nem a professzi- onalizálódást tartja fontosnak, hanem inkább olyan emberi tu­lajdonságok meglétét, fejleszté­sét, mint az emberség, a türe­lem, amelyekre valóban nagy szükség ven ezen a területen. Lőrincz Sándor • • Uvegm űvészek Bárdibükkben A legutóbbi nemzetközi üvegszimpozionon készült alko­tások még megtekinthetők a bárdibükki Goszthony-ház- ban. • Fotó: Török Anett Metszik a bogiári szőlőt Jákó már nem hátrányos helyzetű A tavaszias tél munkára csábította a szőlősgazdákat is a hét végén. A jó időt kihasz­nálva vasárnap megkezdte a munkálatokat 800 tőkés balatonboglári ültetvényén Vincze Miklós is. Képünkön az Irsai Olivér metszését végzik. Fotó: Török Anett Regionális nagygyűlést tartott Fonyódon az ÁÉSZ Morvái Ferenc szerint a farok csóválja a kutyát Tegnap késő délután Fo­nyódon tartotta megyei regio­nális nagygyűlését az Állam­polgárok Érdekképviseleti Szövetsége. A fórumon a szö­vetség programjáról és a vá­lasztásokkal kapcsolatos fel­adatokról folyt a szó. A ta­nácskozás után az alapító, a szövetség elnöke, a kazánki­rályként ismert vállalkozó, Morvái Ferenc válaszolt mun­katársunk kérdéseire. — Az Állampolgárok Érdek- képviseleti Szövetségét azért hoztam létre, mert kiderült: a nagy demokráciában nincs ér­dekképviselete a polgároknak. A szakszervezet összejátszik a hatalommal. A hatalmon le­vők szerepeket játszanak: most azon dolgoznak, hogyan maradhatnának továbbra is hatalmon. A parlamentnek nincs valódi ellenzéke. Látva az ország kifosztását, a pa­rasztok háttérbeszorítását, a vállalatok lerombolását, az or­szág kiárusítását, megfogal­maztuk azt, hogy mi az állam­polgárok érdeke. Az ÁÉSZ-nek bárki tagja lehet, pártállástól, val- lástól és a Morvái Ferenc bőre színétől függetlenül. A legfőbb célunk, hogy az embe­rek menjenek el szavazni. Az ÁÉSZ, amely pártokon felül áll, fontosnak tartja az elszámolta­tást, amely 1994-ig terjedne és a parlamenti képviselők visz- szahívhatóságát. — Hirdetéssel toboroztak képviselőjelölteket... — A legmegfelelőbb jelölte­ket akarjuk kiválasztani: az a fontos, hogy alkalmas, de ne sértődött, bosszúálló ember kerüljön felelős posztra. Aki nem a karrier és a vagyon­szerzés lehetősége miatt vál­lalja a „nemes szolgaságot”. Somogybán is többszáz ta­gunk van, működik az irodánk és megvannak a képviselője­löltjeink is. Sajnos, eddig nem sokat tudtak meg rólunk a pol­gárok, de több rendezvényt is tervezünk a választókerüle­tekben. — Milyen kampányra szá­mít? — A hat parlamenti párt, amely- lényegében egy, be­szélhet kampányról, hiszen van összelopott pénzük, ala- píványuk és vannak kft-ik. Ne­künk nincs 500 millió forintunk plakátra, nem tudjuk meg­venni a médiát, a sajtót. Azt szeretnénk elmondani a pol­gároknak: mire számíthatnak, ha továbbra is így megy mint eddig. Mert itt a farok csóválja a kutyát... (Lengyel) Három hét alatt harminc Pincefeltörések téli szezonja „ Vadászterületek” — Hat mezőőr — Marad a remény (Folytatás az 1. oldalról) A borfejtések végeztével a gazdák ritkábban járnak ki a szőlőbe, a kihalt környék pedig úgy látszik, meghozza a betö­rők bátorságát. Az elkövetők sem a módszer, sem pedig a zsákmány tekintetében nem vá­logatósak. Mint azt Ferincz Jó­zseftől, a városi rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályveze­tőjétől megtudtuk elsősorban az ajtók vagy az ablakok felfe­szítésével jutnak be a hétvégi házakba és pincékbe, ahonnan bort, élelmiszert és minden ér­tékesíthető holmit elvisznek. Sajnos egyre többször tapasz­talható a vandalizmus is, ami­kor elsősorban nem az érték­szerzés, hanem a pusztítás a cél. Bár a szőlőhegyek környé­kén is járőröznek a rendőrök, sőt, fegyveres mezőőrök is, nem sikerült tettenérni egyet­len betörőt sem. — Hogy lehetne megelőzni az ilyen eseteket? — A tapasztalat azt mutatja, hogy amelyik pincén, illetve házon láthatóan erős rácsok és biztonsági zárak vannak, ott nem kísérleteznek a betörők — felelte Ferincz József. — In­kább választanak egy köny- nyebben, gyorsabban kinyitha- tót, ahol csak egy lakatot kell leverni. De néha a legerősebb rács sem akadály, mert tudják jól, üres a környék, a nagyobb zaj sem tűnik fel senkinek. Pontosan ezért számít a téli időszak ilyen szempontból „szezonnak”, nyáron amikor többen kint is alszanak, szinte soha nem történik betörés. A körzeti megbízott rendőrök és a lovasrendőrök is csak napközben járják a vidéket, a betörések pedig általában éj­szaka történnek. Sokszor a szolgálatot teljesítő mezőőr veszi észre a bajt, hisz a tulaj­donos majd tavasszal megy ki legközelebb. — A város környékén hat mezőőr teljesít szolgálatot — felelte kérdésünkre Hartner Rudolf városgondnok. — Min­den zártkerti területnek van gazdája és mindegyiknek van fegyvere. Jogosultsága is arra, hogy előállítsa a betörőket. De hiába járják napközben rend­szeresen a környéket, aki rosszban jár, többnyire éjszaka próbálkozik, mi pedig nem kö­telezhetjük a mezőőröket éj­szakai szolgálatra. így csak abban tudnak segíteni, hogy hamarabb észlelik a betörést, mint a tulajdonos, a rendőrök gyorsabban megkezdhetik a nyomozást. A pincefeltörések tetteseinek felderítési aránya ennek ellenére nem rossz, hisz általában sorozatbetörésekről van szó, ha egyet sikerül el­fogni, többnyire kiderül, mit csinált még. Sok eset azonban örökre kideríthetetlen. — A végső megoldás talán a hegyközségek újbóli létreho­zása lenne — mondta Hartner Rudolf. — A hegyközség maga is foglalkoztathatna mezőőrö­ket akik — főként ha a sajátju­két is védenék — aktívabb és hatékonyabb munkát végez- ' hetnének. Addig pedig csak remény­kedhetnek a gazdák: pincéjük kimarad a „szórásból”. V. O. A tervezett költségvetésnél kétmillió forinttal kevesebb jut Jákónak, ugyanis a település ebben az esztendőben már nem tartozik a hátrányos hely­zetű települések közé. így az önkormányzat 16,7 millió fo­rinttal gazdálkodik, ami csu­pán a karbantartásra ele­gendő. Fejlesztésre szinte alig jut csak pénz. Nagyapáink hangszereiről Nagyatádon A hét végén folytatódott az egyre nagyobb népszerűség­nek örvendő Nagyapáink hangszerei címmel meghirde­tett néprajzi programsorozat a nagyatádi Városi Művelődési Központban. A résztvevők nádsípot készítettek és a far­sangi népszokásokkal ismer­kedtek a Zengő népzenei együttes jóvoltából. A program két zenészvendége Csikvár Gábor és Husi Gyula volt, va­lamint Túri Endre a Somogy Táncegyüttesből. A természe­tes táplálkozásról, a jó emész­tés programjáról Daly Lenke természetgyógyász tartott előadást a szintén e művelő­dési házban működő Re­form-életmód klubban. Nyereséges a siófoki Kőolaj- vezetéképítő Rt A tavalyi esztendőt nyere­séggel zárta a siófoki Kőolaj­vezeték-építő Részvérlytársa- ság. A több mint ezer dolgozót foglalkoztató cég tavaly nyá­ron alakult át részvénytársa­sággá. Az idei esztendőre is kedvező kilátásai vannak a társaságnak; a hazai munkák mellett több külföldi megbíza­tást is szereztek. Támogatás a nevelési tanácsadóknak A megyei önkormányzat in­tézményeinek működésére 1993-hoz viszonyítva 241 mil­lió, a felújításokra és beruhá­zásokra 56 millió forint többlet- támogatást biztosít. Ezen kí­vül jelentős mértékű, mintegy harminc millió forintos külön támogatást nyújt a nevelési tanácsadók és a kisegítő isko­lák működéséhez. Somogyi fotóssikerek Székesfehérváron A közelmúltban 9. alkalom­mal Székesfehérváron meg­rendezett Pannon fotószalo­non a kaposvári Somogyi Fo­tóklub tagjai is eredményesen szerepeltek. Szentiványi Ár­pád fotóművész 3 színes, Nagy Lajos 3 fekete-fehér és Balog József egy fekete-fehér képét tartotta kiállításra mél­tónak a szakmai zsűri. Új épületszárnnyal bővül a Budapest Bank Tavaly tavasszal indult meg a Budapest Bank kaposvári fi­ókjának bővítése. A korszerű­sítési munkák a tervek szerint haladnak. Jelenleg az épület déli szárnyának átépítése fo­lyik, ezért az elkészült új épü­letrészben fogadják az ügyfe­leket. Az építési munkákat a Középület-kivitelező Vállalat végzi. Az átépítés várhatóan a nyár közepére készül el. Ek­kor a mostaninál háromszor nagyobb, technikailag jobban felszerelt ügyféltér áll majd az ügyfelek szolgálatára. 4

Next

/
Thumbnails
Contents