Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — TIPP, TÁJOLÓ 1994. január 28., péntek Építsünk sziklakertet Sajtos variációk Sajtos rakott burgonya A család létszámához mért mennyiségű burgonyát héjában megfőzünk. Megreszelünk ne­gyed kiló kemény (parmezán jellegű) sajtot. 2-3 dl tejfelt 2-3 nyers tojással elkeverünk. A meghámozott, elkarikázott bur­gonyát kikent, kimorzsázott tűz­álló edénybe rétegezzük a re­szelt sajttal és a tejfölös haba­rékkal és közben sózzuk. A te­tejére végül szintén sajtot hin­tünk. Közepes lángú sütőben átpirítjuk. (Ugyanez a rakott étel elkészíthető vegetás víz­ben puhára párolt rizzsel is.) Forrázott, sajtos fánk 3 dl forró sós vízben felol­vasztunk 10 dkg vajat, vagy margarint, ehhez hozzáperge­tünk 20 dkg lisztet. Állandó ke­verés mellett, kis lángon addig főzzük, amíg masszává áll össze. Ha kihűlt, hozzákeve­rünk 4 egész tojást és 2 sárgá­ját, továbbá 20 dkg reszelt saj­tot. Forró olajba, kávéskanállal diónyi nagyságú gömböket szaggatunk egymástól nagy távolságra, mert a tészta 3-4-szeresére nő. A pirosra sült fánkokat reszelt sajttal megszórjuk. Teával, borral, sörrel jó vacsora vagy vendég­kínáló. A természetben a kőzetek­kel tarkított lejtőkön, sziklafa­lakon található évelőket, tör­pecserjéket, páfrányokat, hagymásokat szívesen lát­nánk viszont kertünkben is. Ehhez csupán egy sziklakertet kell létesítenünk. Sziklakertet bárhol építhe­tünk, de fontos alapszabály, hogy a köveket, a szikladara­bokat és a növényeket egysé­ges rendszerbe foglaljuk, és úgy helyezzük el őket, hogy minél természetesebbnek hassanak. A sziklakért vázát a kövek elhelyezésével teremt­jük meg, ezért nagyon fontos a kövek kiválasztása. A java­solt építőanyag a mészkő, a dolomit és a homokkő. Külö­nösen a szivacsos, szemcsés szerkezetű mészkő és ho­mokkő mutat jól a sziklakert­ben, mivel jónéhány növény a kövek hasadékában, a lyu­kakban is jól megél. Előnyös, ha minél nagyobb köveket ku­Fontos, hogy a kövek elhelyezése természetesnek hasson Az olasz konyha titkaiból A spagetti és a pizza kínála­ton kívül alig tudunk valamit az olasz konyháról. Filmek­ből, reklámokból ismertek a jelenetek: az olaszok hegynyi nagyságú, rengeteg paradi­csomos tésztát esznek meg naponta. A „pasta asciutta” valóban az olaszok egyik leg­kedveltebb és legolcsóbb étele, paradicsommal locsol­ják, reszelt sajtot szórnak rá. A tésztát az egyszerű para­dicsomos szószon kívül sok minden mással eszik az ola­szok: zöld- és száraz tarka­babbal (az utóbbihoz fok­hagymát és olajat kevernek), zöldborsóval, más zöldségek­kel, tojással és szalonnával, túróval, gombával, kagylóval. Minden országrésznek, me­gyének más hagyományai vannak és változik a tészta formája is. Az olaszoknál álta­lában a tészta az első fogás. A második fogás lehet hal, hús, nyers vagy főtt zöldségek. A A hagyományos, régi elő­szobát sokkal könnyebb be­rendezni, illetve hasznosítani, mint a modern lakások ép- pencsak belépőnyi előterét. A régi előszobák hátránya vi­szont, hogy többnyire fűtetle- nek. Ezeket, a rendszerint magas helyiségeket, álme- nyezettel lehet barátságossá tenni, s az ajtók közötti teret beépített szekrényekkel gard­róbbá, tárolóhellyé alakítani. Némi ügyességgel, kevés pénzzel szinte minden talpa­latnyi helyet hasznosíthatunk. Soha nem szabad számításon kívül hagyni az ajtók feletti tér­séget, ahová rakodó polcot lehet helyezni. Ezek elé lehet függönyt húzni vagy tolóajtó­val zárni. Ahol az előszobába helyez­zöldségeket igen változatosan főzik. Legtöbbször a főtt és a nyers zöldséget sóval, olíva­olajjal, ecettel keverik. Az ét­kezéseket általában sajttal, gyümölccsel, édességgel és az elmaradhatatlan, rendkívül finom kávéval zárják. Említésre méltó, hogy az olaszok hét végén, de estén­ként is órákig szeretnek az asztalnál ülni, végigenni min­dent, amit a háziasszony az asztalra helyez. Közben be­szélgetnek, tévét néznek, fi­nom, olcsó vörös bort isznak. Az étkezéssel töltött idő sen­kinek sem tűnik kárbaveszett- nek. Az olasz háziasszony alighogy elmossa a déli edé­nyeket máris kezdi a vacsora készítését. Nagyon kedvelt étkezés utáni csemege a fagy­lalt, mely szinte egész évben folyamatosan kapható, vagy mélyhűtötten vásárolható. Kü­lönösen finom a stracciatella, a valódi csoki reszelékkel teli fagylalt. ték el a gázórát, falécből, lam­bériából készítsünk számára szekrénykét. Még szebb, ha a lambériát a falon végigvisz- szük, s ha polcot is szerelünk rá, újabb, hasznos rakodóteret kapunk mindennapi tárgya­inknak (cipőtisztító szerek, ru­hakefék stb). Fontos, hogy az előszoba ne legyen sötét, akár termé­szetes, akár mesterséges a megvilágítása. Jó tudni azt is, hogy az előszoba elbírja a harsányabb színeket, az élénk színű tapétát, a színes bútort, szekrényt. Bár sok helyen látni, a különféle vadásztró­feák, szarvasagancsok nem az előszobák díszei. Egy-egy színes nyomat, naptár, falikép jelentheti inkább az előszoba díszítését. Szoknyából, sok mindent! A hobbi varrónők egy meg- únt, de jó minőségű szoknyából sokféle „újdonságot” tudnak va­rázsolni. Egy szoknyából a sapkától a nyári táskán keresz­tül a kötényruháig sok minden készíthető. A könnyű, flokon szoknyából varrhatunk blúzt, vagy pántos kötényruhácskát, a vastagabb szövetből sapkát, táskát. A rajzokon azt mutatjuk be, hogy miként kell „újjá­szabni” a megunt szoknyát. Berendezzük az előszobát • O'. . .0 OTOTji«*. VV''­„ - y--.-*''. • /«TT. - - — íísar..'>. • Sok növény megél a szárazon rakott kőfal repedéseiben tatunk föl, ugyanis a nagy kő­darabokból szebb sziklakért építhető, mint a sok apróból. A tereprendezés után a le­endő sziklakért talaját kiter­meljük általában 20-40 cm mélységig. Ha agyagos, kötött a terület akkor vízelvezető ré­teget is kell készíteni, kőzuza- lékból, téglatörmelékből ti­zenöt-húsz cm vastagon. Erre terítünk négy-öt cm vastagon apró zúzalékot, ráhelyezzük a köveket és az előre elkészített talajkeveréket. Erre legalkal­masabb az erdei föld, az akác, a bükk, és a fenyőlombföld, de keverhetünk hozzá komposz- tot és kertiföldet is. A szikla­kért déli és nyugati oldalára a fényt, a meleget kedvelő, szá­razságtűrő fajokat telepítsünk, a keleti oldalra a nedvességet kedvelőket, az északi oldalra pedig az árnyékot szerető páf­rányokat, kötörő-fűféléket. A cserjék közül csak a kisebb növésüek illenek a szikla­kertbe, a hagymás virágúak- ból, foltelhelyezés-szerűen mindössze 5-6 az igazán mu­tatós. Terraszok, kőfal-keríté­sek repedéseibe alacsony le­vélrózsás, vagy lecsüngő fa­jok illőek. A telepítést mindig a leg­magasabb pontról kezdjük el, utána alaposan öntözzük be a területet. A legfontosabb ápo­lási munka a gyomlálás. Fenyőtobozból kosárka Hangulatos asztali dísz, tet­szetős tároló lehet a fenyőto­bozból készített kosárka. Egy kicsit nagyobb és egy kisebb, nagyjából szabályos alakú fenyőtobozokat kell gyűjteni hozzá, — ami önma­gában összeköthető egy kel­lemes télvégi kirándulással. A barkácsoló kedvű emberek ezeket a tobozokat vékony dróttal, ügyesen egymáshoz tudják szerelni, s ahogy a ké­pen is látható, kis kosarat for­mázhatnak belőle. A kosár al­jára, a tobozok „leveleihez” il­lesztve egy farostlemez tehe­tünk. Aki akarja, akár egy font fűzfavesszőből, akár másból „fület” is kapcsolhat a kosár­kára. Diónak, mogyorónak, mandulának, gyümölcsöknek kedves tárolója lehet a to­boz-kosárka. Tél vége a kertekben tétlenkedés nélkül Gondos gazda A télvégi gyümölcsfaápo­lásnak fontos része az idős, odvas, terméketlen és a káro­sítok által nagymértékben fer­tőzött, száradó, pusztuló fák kivágása. Jó, ha ezidőtájt a gazda alaposan, gondosan végignézi a fáit, levágja róla a száraz, beteg, pajzstetűvel fertőzött, pusztuló gallyakat, ágrészeket, a lisztharmattal fertőzött vesszőket. Ha szük­séges, ilyenkor kell kiritkítani a besűrűsödött fák koronáját. Ezzel a munkával mérsékeljük a későbbi kórokozók számára a kedvező életfeltételeket, eredményesebbé tehetjük a későbbi permetezéseket és segíthetjük a megmaradó termőrészeken a gyümölcsfák fejlődését. Most érdemes átnézni az ár­jegyzékeket, a szakkönyveket a kertbe telepítendő dísznö­vények, cserjék, virágok vá­lasztékát, ügyelve arra, hogy lehetőleg egymáshoz illő egymást kiegészítő növénye­ket tervezzünk a kertbe. Ez az időszak alkalmas arra, hogy kijavítgassuk a szerszámokat, az eszközöket, a kisállattartó ketreceket. El­lenőrizzük az etetőket, az Ka­tókat, — ha pótolni kell vala­mit, most van idő az utánjá­rásra. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zimány gyermekorvosi reggel 7-től más­nap reggel 7-ig, a fogorvosi ügye­leté 7-13-ig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 314-024. Mer- nye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310- 500. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 340-113. B.szárszó (rend.), Fő u. 48., Tel: 84/362- 776. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 8-13 óráig, a rendelőkben ki­függesztett helyen. Fonyód, Tel: 85/360-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel: 85/330-620. Nagyatád, Koch u. 3. Tel: 82/351-854. Csurgó, Baksay u. 7. Tel: 135. Igái, Tel: 72-053. Andocs, Tel: 72-053. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463-178. Fogászat: 8-12-ig. Kőröshegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. B.boglár, Vikár B.u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: Kossuth tér 4. Tel.: 82/311-222, szóig, rend hétköz­nap: 8-20-ig, szombat, vasárnap: 8—14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Barcs: Fel- szabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716, szóig, rend hétköznap: 8-19-ig, szombat: 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Bala- tonboglár: Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 85/350-640, szóig, rend hétköz­nap: 8-17-ig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szol­gálat (páratlan hónap). Balaton- lelle: Móra F. u. 2. Tel.: 85/351- 295, szolgálati rend hétköznap: 8- 18-ig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat (pá­ros hónap). Balatonföldvár: Pe­tőt u. 2. Tel.: 84/340-091, szóig, rend hétköznap: 8-18-ig, szom­bat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó: Cso­konai u. 4. Tel.: 17, szóig.rend hétköznap: 7.30-18.30-ig, szom­bat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód: Szent István u. 31. Tel.: 85/361- 322, szóig, rend hétköznap: 8- 20-ig, szombat: 8-14-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali: Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, szóig, rend hétköz­nap: 8-18-ig, szombat, vasárnap: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat (páros hónap). Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286,- szóig, rend hétköznap: 8-12 és 15-19 óráig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szol­gálat (páratlan hónap). Nagy­atád: Korányi . S. u. 4. Tel.: 82/351-004, szóig, rend hétköz­nap: 8-18-ig, szombat, vasárnap: 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok: Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312- 510, szóig, rend hétköznap: 7.30­19.30- ig, szombat, vasárnap: 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab: Kos­suth L. u. 55. Tel.: 84/320-042, szóig, rend hétköznap: 8-19-ig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Horváth Aladár, Bárdudvarnok (tel.: 27), dr. Szabó Lajos, Ecseny, dr. Horváth György, Gölle (tel.: 374-075), dr. Készéi Tibor, Nagyberki, dr. Csák János, Somogysárd. Marcali kerü­let: dr. Burmesiter Tamás, Ne- mesdéd, dr. Lukács Csaba, Fo­nyód, Badacsony u. 36. (tel.: 360- 953), dr. Berényi Sándor, So- mogyszentpál (tel.: 339-301), dr. Szilvássy Györk, Balatonfenyves (tel.: 361-729).Nagyatádi kerület: dr. Erőss István, Lábod (tel.: 23), dr. Mándó István, Barcs, Kiss u. 13. (tel.: 463-663), dr. Visnyei Sándor, Homokszentgyörgy (tel.: 20), dr. Lajos Balázs, Gyékényes (tel.: 282).Siófoki kerület.dr. Fel- edy Gyula, Kötcse (tel.: 367-527), dr. Gaál Antal, Balatonlelle, Dobó K. u. 6. (tel.: 350-419), dr. Csep- lits István, Nágocs, dr. Farkas La­jos, Kánya, Ady E. u. (tel.: 320- 284). Az ügyelet 29-én 8-tól 31-én 8 óráig tart. Az állatkórház szom­baton 10-12 óra között tart nyitva. t 4

Next

/
Thumbnails
Contents