Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. január 28., péntek Az MDF-frakció tanácskozása A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselő- csoportjának elnöksége a hét végén regionális tanácskozást tart Mosonmagyaróváron. Az első napon a frakció elnöksége az MDF megyei szervezeteinek elnökeivel találkozik. Másnap két nyilvános szekcióülésre kerül sor: az önkormányzati és igazságtételi szekcióban Kónya Imre belügyminiszter, illetve Balsai István igazságügy-miniszter, a privatizációval és az érdek- védelemmel foglalkozó tanácskozáson pedig Szabó Tamás tárca nélküli miniszter, Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnöke, továbbá Palkovics Imre országgyűlési képviselő tart előadást. Rágalmazási per Zwack ellen Elnapolták a tárgyalást tegnap a Zwack Péter ellen folyó magánvádas perben, mivel a vádlott nem jelent meg a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Az ismert üzletember és politikus erről jogi képviselője útján értesítette a bíróságot, így távolmaradása igazolt. A magánvádló — Oláh Imre, a Liberális Polgári Szövetség, Vállalkozók Pártja egykori vezetője — rágalmazással vádolja Zwack Pétert. A Vállalkozók Pártja korábbi megbízott elnöke szerint Zwackot nem törvényes úton választották meg a párt elnökévé; Oláh emiatt fordult bírósághoz. A mostani pert egy újságcikk váltotta ki. Zwack ugyanis tavaly májusban — Oláh Imre állításaira reagálva — azt nyilatkozta az egyik lapnak, hogy „egy ilyen ember vádaskodását nem szabad komolyan venni”. A bíróság a tárgyalás új időpontját március végére tűzte ki. Embercsempészek buktak le Embercsempészés miatt eljárást indított a rendőrség F. Jenő 32 éves budapesti és E. Rudolf 27 éves körmendi lakos ellen. A két férfi a héten Pinkamindszent térségében 1800 francia frankért négy román állampolgárt akart átjuttatni Ausztriába a zöldhatáron. Dél-Zala-Murahíd térségi társulás Letenye városa, a körzet 12 községe és a megyei önkormányzati hivatal létrehozta a Dél-Zala-Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társulatot. A szervezet elsősorban az infrastrukturális beruházások ösz- szehangolását, a munkanélküliséget enyhítő vállalkozások közös támogatását és a környék természeti értékeinek feltárását tűzte ki célul. Másik kiemelt feladata a Mura horvát és magyar oldalán fekvő települések együttműködése. Zala elmaradott térségeinek ez az említett összefogása már több mint 10 ezer embert érint, s a helyi önkormányzatok is 300 ezer forinttal támogatják. Két rablótámadás nappal, az utcán Egy ismeretlen tettes Budapesten a Fáik Miksa utcában — szerdán a déli órákban — egy fegyvernek látszó eszközzel K. Miklós 21 éves székesfehérvári alkost arra kényszerítette, hogy az átadja neki 103 ezer forint értékű értékpapírját. A XIII. kerületben pedig kora délutáni órákban öt ismeretlen férfi a Váci út 118. számú ház előtt megfenyegetett egy 15 éves fiút, s elrabolta óráját, valamint cipőjét. Az anyagi kár 15 ezer forint. Sorban állnak a törvényj avaslatok (Folytatás az 1. oldalról) A 28 beterjesztett törvény- javaslat között 8 olyan is akad amelyet sürgősséggel fogadtak el tárgyalásra, de még mindig nincs az ügyben határozat. Az igazsághoz tartozik, hogy valamennyi eddig beterjesztett törvényjavaslat elindult már a tárgyalások hivatalos útján: tizenhatot a bizottságok tárgyalnak, kettő az általános vitára vár. Három ügy az általános vita szakaszában van. További hét ezen is túljutott már, de még nem kezdődött meg a részletes vitájuk. Ezzel azonban még mindig nem teljes a T. Ház adósságainak sora. A képviselők előtt 35 országgyűlési határozati javaslat fekszik, tárgyalniok kell a bizottságok által benyújtott 12 indítványról, és nem kevesebb mint 115 képviselői önálló indítványt kell elfogadniuk vagy elvetniük. Nyilvánvaló, hogy ennyi ügyet — amelyekhez 31 újabb törvényjavaslat is társul — nem lehet a hátralévő 11 hét alatt befejezni. Ezért a kormány úgy döntött, hogy számba veszi az eddigi le nem tárgyalt, valamint az új törvényjavaslatokat és fontossági sorrendet állapít meg. Kézenfekvőnek tűnik az a javaslat, hogy a hátralevő időben háromnapos ülésszakokat tartson a parlament. Ez esetben viszont kevesebb idő jutna a bizottságok munkájára, amelyek minden parlamenti vita és döntés alapjául szolgálnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a választások közeledtével egyre több feladatuk lesz a képviselőknek saját választókörzetükben is, tehát nem biztos, hogy a háromnapos üléseket egyáltalán fel tudják vállalni a honatyák. Volt, aki azt javasolta, változtassanak a tárgyalások rendjén: minden héten egy bizonyos napra essenek a határozathozatalok, így a képviselők is jobban gazdálkodhatnak idejükkel, jobban be tudják osztani elfoglaltságukat. A javaslatokról a házbizottság mondja ki a végső szót. Koós Tamás Korán mondunk nemet Gyalázkodó mondatok tolakodnak be mindennapjainkba a választások közeledtével. Persze könnyű jót mondani arról, akivel közösek az érdekek, aki ugyanazt szajkózza, de csak kevesek szerveződtek ilyen-olyan táborba hangos szóval egy-egy településen belül. Marad hát a viszály, a vádaskodás, amit elkeseredetten, tehetetlenül figyel a magát kirekesztettnek érző lakosság. Nyelvtanilag magyarázható a dolog. Oroszul ejtve például a nyet, németül a nájn, angolul a no szócska jelöli a tagadást. Az igenlés is egyszótagú, lásd: dá, já, jesz. Az orosz-, német- vagy épp angolajkú gyerek együtt, egyidőben tanulja meg ezeket a szavakat. A magyar anyanyelvű apróságok már egyesztendős korukban képesek konokul a fejüket rázva magyarázni — tehát korán mondanak nemet! E honban azonban csak két-három esztendősen hajlandóak általában helyesen kimondani a gyerekek azt a sokat ígérő szócskát: igen. Negyedik évébe lépett a rendszerváltozás utáni első magyar kormány, illetve az önkormányzatok választott vezetése, és bizony, még csak gügyögnek. A legjobbja is selypít, mert nem tud előrébb lépni a lemaradók, no meg a gáncsos- kodók miatt. Pedig tőlük várja mindennapi kenyerét, az eligazodását segítő gondolatokat a közélet, a lakosság. A nyelv az közös, mindenki megértené az okos szavakat. Czene Attila HORN GYULA NEM BOCSÁTKOZIK TALÁLGATÁSOKBA A demokrácia nem tűri a kirekesztést Horn Gyula a Magyar Szocialista Párt elnöke Úgy tűnik, mintha a Magyar Szocialista Párt népszerűségének növekedése egyenesen arányos lenne a többi pártnak a szocialisták iránt táplált növekvő ellenszenvével. Konzervatívok és liberálisok egyetértenek abban, hogy nem szívesen látnák az MSZP-t a hatalom birtokosaként. Egyes politikusok baloldali veszélyt kiáltva egyenesen felszólítanak: mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az MSZP kormányalakítási helyzetbe kerülhessen. De megakadályozható-e valójában egy demokratikus jogállamban, hogy a mások által nem szívelt, de a szavazás eredményeként relatív többséget szerző párt kormányalakítási helyzetbe kerüljön? — kérdezem Horn Gyulától, az MSZP elnökétől. — Ha erre valamelyik párt kísérletet tenne, az azt jelentené, hogy a szóban forgó szervezet nincs tisztában a demokrácia szabályaival és nem tartja tiszteletben a választók akaratát. Nyugat-Euró- pában — ahol egyébként számos országban kormányzati tényezők a szocialista-szociáldemokrata pártok — bizonyára megütközéssel fogadnák az ilyen törekvéseket. — Van-e realitása annak, hogy az egykori ellenzéki kerékasztal pártjai összefogjanak a megerősödött szocialisták elszigetelésére? — Kétségkívül vannak törekvések az EKA feltámasztására, főként azzal a céllal, hogy elszigeteljék a szocialista pártot. Én azonban nem látom ennek realitását, mivel most nem rendszerváltó, hanem a parlamentáris demokráciákban szokásos menetrendszerű, ha úgy tetszik, kormányváltó választások lesznek. A liberális és a konzervatív pártok közötti különbségek pedig súlyosabbak annál, hogy össze tudjanak fogni, akár csak a szocialisták ellen is. — És Orbán Viktor liberá- lis-konzervatív nagykoalíciós víziója? — Logikai bukfenc. Ugyanis, ha a fiatal demokratáknak eddig a jelenlegi koalíció leváltása volt a céljuk, akkor szeretném tudni, hogyan magyarázzák meg választóiknak, hogy régi ellenfeleikkel akarnak közösen kormányozni? Azokkal a pártokkal szövetkeznének, amelyeknek eszmeiségét mindaddig távolinak tartották, amíg az MSZP népszerűsége nem kezdett felfelé ívelni, amíg a közvéleménykutatások nem írtak az MSZP-Fidesz rival izációról. Ez a tény, meglátásom szerint, ugyanis sokkszerűen érte a magukat már a hatalomban érző fiatal demokratákat. Véleményem szerint minden komoly politikai erő csak a választások után nyilatkozik majd arról, kit kér fel politikai partnerének és kivel nem kíván együttműködni. — Ezek szerint ne is kérdezzem, hogy az MSZP kit tekintene szívesen politikai partnerének? — Csak általánosságban fogalmazhatok: olyan pártokkal tudnánk együttműködni, amelyek egyetértenek azzal, hogy a társadalmi, gazdasági modernizáció terheit igazságosan elosztva, közösen kell viselnünk; s nem nyugszik bele abba, hogy a lakosság tizenöt százaléka gazdag, nyolcvanöt százaléka pedig szegény. Semmiképpen nem működnénk együtt olyan párttal, amelyik a társadalombiztosítási önkormányzatok felszámolását tervezi, képtelen együttműködni a civil szervezetekkel, és programjában a gazdaság hatékony növelését nem kapcsolja össze a leszakadó rétegek felkarolásával. Részünkről olyan politikai erővel sem képzelhető el koalíció, amelyik lemond a kisebbségi jogok érvényesítéséről, vagy a határok revízióját tervezi. U. G. A KIÉT munkavállalói oldalának véleménye Nincs fedezet a közalkalmazotti bértáblázatra Nincs megfelelő fedezet a közalkalmazotti bértáblázat, a kapcsolódó pótlékok, juttatások bevezetéséhez — veti fel a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) munkavállalói oldala közleményében. Ezért a problémák KIÉT-ülésen történő megvitatását javasolják. Komoly gond szerintük, hogy a pótlékokat, juttatásokat nem veszik számításba a munkahelyek, pedig nem egy területen ezek a kiegészítések jelentik a fizetés 30 százalékát. Az Egészségbiztosítási Alap saját hatáskörében a bérrendezésekre előirányzott 11 milliárd forintra távolról sem lesz elegendő, nehézségeket jelent majd a teljesítményfinanszírozás elve is ezen a területen. A munkavállalók a már előirányzott költségvetési forrásokon túl szeretnének bevonni a finanszírozásba több más költségvetési tételt is, például a költségvetés általános tartalékát, illetve a Szolidaritás Alap befizetéseinek csökkentéséből adódó, szerintük a költségvetésnél is kalkulálható megtakarítást. Felvetik, hogy a közalkalmazotti bértábla alapösszege is kövesse az inflációt, illetve a minimálbér változását. i Nem szakadt kette, de válságban van a Liga Károlyi Menyhért lemondott és elhagyta a termet — A legrosszabbtól, az intézményesített kettészakadástól megmenekültünk, a helyzet azonban továbbra is kritikus és alig van remény — felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Károlyi Menyhért, a Liga Somogy Megyei Szövetségének elnöke. — Tehát továbbra is feladat a Liga válságból való kijuttatása. A Liga Tanács január 20-án, a késő esti órákba hajló ülésén nyolcpontos határozatot hozott, s megbízta a tanács három tagját — köztük a somogyi képviselőt —, hogy a másnapi választmány ülés levezető elnökei legyenek. Az ülésen patthelyzet alakult ki, hiszen az 56 mandátummal rendelkező választmányi tag 28:28 arányú döntései csaknem minden kérdésben döntetlen eredménnyel végződtek. Közös akarat csak a küldöttgyűlés összehívásának a szükségességében volt. Később az egyezmény egyik mondata volt elfogadhatatlan a területeket képviselők számára: hogy a küldöttgyűlés 1994. január 22-én kezdődik és április 23-án fejeződik be. Akik a meghirdetett küldött- gyűlés összehívásának módját már korábban alapszabály-ellenesnek mondták, most sem fogadhatták el a fenti mondatot. — Az egyezmény aláírásáról 32 szavazattal döntöttek a választmányi tagok, de ekkor már csak 51 mandátummal rendelkező volt jelen. A vidékiek nagy része már indult, és sokan csatlakoztak hozzájuk a mandátummal rendelkezők közül is. így a terem fele kiürült. Mint a levezető elnökség tagja, kénytelen voltam megvárni az aláírási procedura befejeződését. Ekkor lemondtam a Liga Tanácsban betöltött választott tisztségemről, és felmentésemet kértem a levezető elnökségi tagságomból, majd elhagytam a termet. Mintegy tíz perccel ezután a választmányi ülés első része véget ért. Az egyezménynek megfelelően meghozták azokat a határozatokat és személyi jelöléseket, amelyek a másnapi küldöttgyűlés elé kellett hogy kerüljenek. Végül be- rekesztettnek nyilvánították a január 21-i országos választmányi ülést. A másnapra hirdetett küldöttgyűlésre nem érkeztek meg a vidéki tagszervezetek, és az ágazati szövetségek képviselőinek nagy része sem. A 268 mandátummal rendelkezők közül mindössze 129-en voltak jelen. így a küldöttgyűlés határozatképtelen volt. Hogy ne váljon nevetségessé a Liga, megint a megfigyelőként jelen levő képviselők segítettek azzal, hogy felvették mandátumukat. így 143-ra egészült ki a kongresszus küldötteinek száma. A küldöttgyűlés az egyezményben foglalt paritásos elv alapján héttagú ideiglenes elnökséget választott, egyúttal megszüntette a Liga Tanácsot. — Mi a további teendő? — Kérjük az ideiglenes elnökséget, hogy a hivatalos jegyzőkönyvet — alapszabályunknak megfelelően — bocsássa rendelkezésünkre, miután a küldöttgyűlésen én sem mint a mezőgazdasági-élelmiszeripari szövetség elnöke, valamint más ágazatok képviselői, továbbá a területek képviselői sem vettek részt. A jegyzőkönyvben foglaltak ismeretében tudjuk csak értékelni a történteket, kialakítani közös álláspontunkat. Felkészülünk a küldött- gyűlésre, ahol hatékonyan fogjuk érvényesíteni érdekeinket. A napi operatív feladatok megoldása mellett tag- szervezeteink egyben tartására koncentrálunk. (Lengyel) \ t \
