Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-25 / 20. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 25., kedd Benczúr-kiállítás Stuttgartban Benczúr Gyula festményeiből és grafikáiból rendeztek kiállítást Stuttagartban a magyar kultúra napja alkalmából. A kiállítás anyagának nagy részét Benczur-Ürmössy Gábor, a festő Németországban élő dédunokája kölcsönözte a stuttgarti magyar intézetnek. Homoki Géza, a Magyar Köztársaság bonni nagykövetségének kultúrattaséja méltatta a 150 éve született festő munkásságát, majd Bellák Gábor művészettörténész tartott előadást Benczúr Gyula művészetéről. A megnyitó műsorában fellépett Pinczel Margit magyar származású ausztráliai énekesnő is. Ünnepségsorozat az évfordulón Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot szervez az emlékbizottság. Szülőházánál, Munkácson koszorúzást tartanak, s megemlékezést Miskolcon a szülők sírjánál. A Kerepesi temetőben, a művész sírjánál február 21-én lesz koszorúzás. Februártól májusig több városban nyílik kiállítás: Békéscsabán, ahol kamaszéveit töltötte, illetve Miskolcon, Debrecenben és Keszthelyen. A debreceni tárlaton személyes tárgyait is bemutatják. A debreceni Déri múzeumban tudományos ülést tartanak hazai és külföldi szakemberek részvételével. Apponyigyfíjtemény Magyarország és Európa az Apponyi-gyűjtemény tükrében címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. A tárlat a 150 éve született tudósnak, könyvgyűjtőnek, az intézmény mecénásának, Apponyi Sándor grófnak állít emléket. A kiállítás bemutatja az Apponyi-család történetét, a híres Hunga- rica-gyűjtemény legszebb darabjait. A tárait látogatói megtekinthetik a Magyarországról készült legrégebbi nyomtatott térképet, valamint az Appo- nyi-gyűjtemény legértékesebb kódexeit, néhány kéziratot, számos ősnyomtatványt és bibliofil könyvet. Kórházfej lesztés Veszprémben A veszprémi Csolnoky Ferenc kórház új szárnya eddig meglehetősen vontatott ütemben épült; az intézmény második ütemének beruházási programja 1982-ben készült el, s az idén fejeződik be az új épülettömb szakaszos üzembe helyezése. A 4 milliárd 378 millió forintos költsé- gelőriányzatú felújítás eredményeként korszerű műtőblokk épült, a radiológiai osztályon pedig egy komputertomográfot állítanak a gyógyítás szolgálatába. Kínai-buddhista filozófia Az Orientalisztikai Munka- közösség és a Balassi Kiadó közös gondozásában látott napvilágot a Kínai buddhista filozófia című könyv. Anyagát Tőkei Ferenc válogatta és fordította. Ez a szöveggyűjtemény az első hazai kísérlet arra, hogy a kínai buddhizmus alapvető szövegeivel magyar fordításban találkozzék az olvasó. Tőkei Ferenc a filozófiai írásokhoz rövid bevezetőket is fűzött. A kiadvány a Történelem és kultúra sorozat tizedik kötete. Souvenir-díjasok kiállítása a Szín-Folt Galériában A Souvenir-díj Alapítvány kiállítása 1993 szeptemberében nyílt meg először, Budapesten. Csikós Attila, Szilágyi Gábor és Szalmás Péter tárlata azóta az országot járja. Ezekben a napokban Kaposváron láthatók a fotók, a Szín-Folt Galériában, ahol rendszeresen bemutatkoznak a kortárs képzőművészek. Rendhagyó tárlat a mostani, hiszen először szerepelnek a tárlaton fotóművészek. Fiatal alkotók támogatására jött létre a Souvenir-díj Alapítvány. Lelkes pártfogói között találjuk többek között Pitti Katalint, a népszerű operaénekesnőt és Réz András műfordítót. A tárlat fotói nemcsak egy fiatal nemzedék új szemlélet- módjáról győzik meg a látogatókat, hanem művészi sikert is aratnak, hiszen a kiállító fotóművészek egy olyan ismeretlen világot fedeztek fel, amely a néző számára élményt nyújt. Miért éppen Souvenir elnevezésű díjat alapítottak a kuSzilágyi Gábor egyik fotója ratórium tagjai? Nyilatkozatuk szerint a fiatal fotósokkal együtt emléket kívánnak ránk hagyni a máról — a jövőnek. Ehhez kíván hozzájárulni az alapítvány, amely először 1994. szeptember 24-én dönt a díjakról. És hogy a testvérmúzsákkal is tartsák a kapcsolatot, egy színházi előadás keretében adják át a Souvenir-díjakat Budapesten. (Horányi) Hangverseny a magyar kultúra napján Koncert a kaposvári székes- egyházban A magyar kultúra napját köszöntő hangversenyt tartott vasárnap este Kaposváron a székesegyházban Drahos Béla Liszt-díjas fuvolaművész, a Vikár Béla Vegyeskar és a Kaposvári Kamarazenekar. Az ünnep alkalmával dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott mondott rövid köszöntőt, felidézve a Himnusz költőjének az emlékét. A koncerten először J. S. Bach h-moll szvitjét adta elő Drahos Béla a Kaposvári Kamarazenekar kíséretével (koncertmester: Papp Tibor). Milyen kár, hogy tapsaikkal sokan és sokszor zavarták meg a mű egységét, a tételek közötti megállásra kényszerítve a zenészeket. Ezt követően Drahos Béla szólt a közönséghez: — Ma kaptam a Kaposvár Városért kitüntetést, s szeretném megosztani önökkel boldogságomat. Itt kezdtem a tanulmányaimat a zeneiskolában, és most itt dolgozhatok a városban... Remélem, szükség lesz rám még a későbbiekben is. Kérem, fogadják hálám jeléül Gluck Orfeusz című művéből a Boldog lelkek táncát és a Melódiát. A befejező részben Franz Schubert 1815-ben írt G-dúr miséje csendült fel. A mozarti rövid misék típusába sorolható ez a mű. Schubert 18 évesen — még mielőtt Magyarországra jött volna, Esterházy gróf zselizi birtokára — Bécsben komponálta ezt a misét. Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezényletével a Vikár Béla Vegyeskar és a kamarazenekar adta elő a már megszokott, magas színvonalon. Orgonán közreműködött Kardos Kálmán. Külön említésre méltó, hogy a szólókat nem fővárosi művészek énekelték, hanem a kórus tagjai: Maróti Virág (szoprán) a Kyri- eben, Kincses László (tenor) a Benedictusban, Pintér Zsolt (basszus) az Agnus Deiben ajándékozott meg bennünket lírai, ihletett dallamformálással, előadással. A baritonistának kevés szólószerepet írt Schubert, de dr. H. Kovács Zoltán abban is megmutathatta énektudását. Közreműködésük meghittebbé és bensőségesebbé tette az előadást. Január 31-én lesz Schubert születésének évfordulója. Szép tisztelgés volt ez a fiatalon elhunyt, de hatalmas életművet hátrahagyó zeneszerző emléke előtt is. Nagy Gabriella Kiállítás, filmszemle, fórum és találkozó Tizenegyezer kötetes könyvtár Babócsán Kézfogásra készül Gyula Az idősek a romantikus regényeket kedvelik Magánkezdeményezésre magyar-román baráti találkozót rendeznek Gyulán. Susánszki Imre középiskolás diák tavaly javasolta ezt, s az idén reális lehetőséggé vált a Kézfogások című rendezvénysorozat. Komolyzenei hangversenyt, román filmek szemléjét, kiállításokat ígér az Erkel Ferenc Művelődési Központ júniusi, hatnapos rendezvény kínálata. Színészek és írók találkozói, a határ két oldalán működő polgármesterek fóruma, környezetvédelmi és idegenforgalmi szakember-találkozók egyaránt szerepelnek a műsorán. A nyár- eleji gyulai magyar-román baráti találkozón politikai eszmecserére is sor kerül — a szervezők reményei szerint esetleg jelentős politikus személyiségek részvételével. A határ túloldalán is készülnek a baráti találkozóra, a tervek szerint Aradon egynapos rendezvényt tartanak, amely a gyulaiakéhoz hasonlóan állampolgári kezdeményezésre szerveződik. A júniusi baráti találkozóra a szervezők nemcsak romániai, hanem nyugat-európai vendégeket is meghívtak. Egyre kevesebb idő jut művelődésre, olvasásra. Ez bizonyára befolyásolja a könyvtárak látogatottságát is, gondolná az ember; a rohanó világban kevesebb az olvasó. — A könyvbarátok száma Babócsán az elmúlt évekhez képest nőtt — mondta Czukk Sándorné könyvtáros, a művelődési ház megbízott igazgatója. — A könyvtárlátogatók számának emelkedése összefügg a könyv- és folyóiratárakkal: sokuknak a pénztárcája nem teszi lehetővé a drága könyvek, újságok beszerzését. A majdnem kétezer lakosú településen 357 a könyvtárba beiratkozott olvasók száma. Mint megtudtuk: beszerzik a legkapósabb könyvújdonságokat, valamint a drágább lapokat, mert ezeket sokan csak itt tudják fellapozni. Ezenkívül könyveket is vásárolnak Barcson, s ezeket a település művelődési házában árulják. A lakosságot hangosbemondón értesítik a vásárról. — Fiatalok, idősek egyaránt kihasználják a könyvtár heti négyszeri nyitva tartását — mondta az igazgatónő. — Hiszen a lexikonok, újságok böngészése mellett lemezhallgatásra is van lehetőség. Az ifjab- bakat leginkább a Verne-könyvek érdeklik, az idősek körében a romantikus regények a népszerűek. A könyvtárt ottjártamkor is többen keresték fel. A mindennapos vendégek, az óvodások pedig éppen mesét hallgattak... (Gamos) ILLÚZIÓK MÚLTÁN —A SZABADPIACON Az orosz íróknak fáj a szabadság Nyugat felé kacsingatnak a volt „messiások” — Nyílt levél Jelcin elnökhöz Az orosz írók alig bontakoztak ki a szovjet cenzúra hideg öleléséből, máris új ellenség leselkedik rájuk: a ponyvairodaimat támogató szabadpiac, amely ontja a rossz krimiket, erotikus könyveket és más „nyugati kultúrmocskot”. Az egykor befolyásos irodalmi folyóiratok példányszáma az állami támogatással együtt drasztikusan csökkent. Az infláció miatt a szerzői jogdíjak nevetséges összeget tesznek ki. — A pénzről jobb nem beszélni. Fogalmam sincs, hogy teremtem elő a betevő falatot — mondja Igor Jarkevics, Oroszország talán legvitatottabb fiatal írója. A kommunista rendszerben Jarkevics nem is remélhette, hogy novellái nyomtatásban jelennek meg. Ma azonban neves személyiség, művei egyrészt csodálatot, másrészt felháborodást váltanak ki. Ennek ellenére az orosz társadalom nem hordozza úgy a tenyerén, mint egykor a szovjet írókat. Komoly írónak lenni ma nagyon nehéz Oroszországban: az irodalom művelői nem részesülnek kulturális és pénzügyi támogatásban, nem kapnak egyetemi katedrát, sőt irodalmi kitüntetésekkel sem jutalmazzák őket — írja az AP. — Illúzió volt azt hinni, hogy a kulturális környezet változatlan marad a kommunista ideológia bukása után — mondja Jarkevics, aki egy újságcikkért jelenleg 7000 rubelt, azaz 5,7 dollárnak megfelelő összeget kap. — Ha nincs összeköttetésed Nyugaton, akkor elveszett ember vagy — mondja Vlagyimir Szorokin, az ismert avantgárd író, akinek könyvei hamarabb jelennek meg Németországban, mint Oroszországban. Alek- szandr Szolzsenyicin ugyan nemrégiben bejelentette, hogy haza kíván térni az Egyesült Államokból, de a legtöbb száműzött író, így a Nobel-díjas Jozef Brodszkij és Vaszilij Akszjonov inkább a biztos megélhetést választja külföldön. Még a hatvanas évek bálványai és szellemi útmutatói is Nyugat felé kacsintgatnak. Jevgenyij Jevtusenko például az Egyesült Államokban tanít, és legújabb regényét is először ott adták ki orosz nyelven, s csak később Oroszországban. Jevtusenko és Andrej Voz- nyeszenszkij annak idején óriási sportcsarnokokban telt ház előtt tartott felolvasóesteket. Ők és a kisebb írók egész serege élvezte a kiváltságosaknak kijáró életet, amelynek záloga a Szovjet írószövetség vörös tagkönyve volt. A tagok előtt megnyíltak a kiadók, a Krím-félsziget üdülői, a különleges boltok, a fényűző „írók étterme” Moszkvában. Az irodalom mindenek fölött állt: az írót, különösen ha rendszerellenes volt, messiásnak tekintették. A helyzet a gor- bacsovi peresztrojkával kezdett változni. Először tömegesen adták ki a szovjetellenes irodalmi műveket. Majd 1991, a Szovjetunió széthullása után az irodalom elvesztette kiváltságos szerepét. Ezt a fordulatot sokan kedvezőnek értékelik, mondván: itt az ideje, hogy eloszlassuk azt a nézetet, amely szerint az orosz író próféta, az egyetlen, aki minden kérdésre tudja a választ. Mások — különösen Jevtusenko kortársai — azonban szeretnék visszaszerezni kivívott megbecsülésüket. Ezért politizálni kezdenek, nyílt levelet intéznek az orosz elnökhöz és kormánytámogatást követelnek a művészeteknek. Egy azonban mindegyikőjükben közös: mindannyian abban bíznak, hogy a fellendülő orosz piac az irodalomnak is szorít majd egy kis helyet. i t « l
