Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22 / 18. szám

2 somogyi hírlap — hazánk és a nagyvilág 1994. január 22., szombat Ukrajna visszaszállította az áramot Minden jel arra mutat, hogy Ukrajna visszaszállította a ke­let-európai villamosener- gia-rendszerből terven felül im­portált villamosenergiát. Ukrajna péntekig kapott haladékot arra, hogy a tavaly novemberben im­portált 200 millió kilowattórányi áramtartozását rendezze. Kitüntetések a Parlamentben A Magyar Köztársaság el­nöke eddigi életútja elismerése­ként Szőcs Ferenc ezredesenek a Magyar Köztársasági Érdem­rend tisztikeresztje; eddigi éle­tútja elismeréseként Izinger Pálnak, az Állami Gazdaságok Országos Központja nyugalma­zott főosztályvezetőjének, va­lamint dr. Plótár Imrének, a Bá­nyász Gyógyüdülő Közös Válla­lat főorvosának a több évtizedes kiemelkedően eredményes szakmai munkássága elismeré­séül a Magyar Köztársaság Ér­demrend Kiskeresztje kitünte­tést adományozta. Christopher az izrael-palesztin megállapodásról Warren Christopher amerikai külügyminiszter hangsúlyozni kívánja Simon Peresz és Jász- szer Arafat előtt, hogy az Egyesült Államok nagy fontos­ságot tulajdonít a szeptember­ben aláírt izraeli-palesztin megállapodás végrehajtásá­nak. Az amerikai diplomácia irányítója Oslóban ma találko­zik külön-külön az izraeli kül­ügyminiszterrel, illetve a pa­lesztin küldöttség vezetőivel. Több támogatás a falusi turizmusnak Dr. Tarján Lászlóné a szaktárcák összefogását sürgette Összehangoltabb támogatásra lenne szüksége a fa­lusi turizmusnak, ennek érdekében a különböző szak­minisztériumoknak össze kellene fogniuk. — mindezt Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium politikai államtitkára jelentette ki teg­nap Budapesten, azon az országos fórumon, amelyen az elmaradott térségek felzárkóztatásáról volt szó, kü­lönös tekintettel a falusi-tanyai vendéglátásra. Az államtitkár asszony beje­lentette, hogy már nyomdában van az a pályázati feltétel- rendszer, amelynek alapján az elmaradott térségekben lévő falvakban élők támoga­tást kaphatnak a Területfej­lesztési Alapból. Különöskép­pen az infrastruktúrális beru­házások fejlesztését kívánják támogatni ebből a pénzügy alapból. Elsősorban, hogy mi­nél többen hozzájárulhassa­nak kamattámogatást kíván­nak nyújtani a hitelt felvevők­nek. Á kamattámogatás ma­ximum 40 százalékos lehet. A támogatásnak elméletileg nincsen felső határa, ám a pá­lyázatok elbírálásánál az ész­szerűségi szempontokat min­denképpen figyelembe veszik — mindezt az államtitkár már újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki. A Területfejlesztési Alap idei kerete mintegy 8,4 milliárd forint, amelyből 1,5 milliárd forint a földalap támo­gatás, áthúzódó pályázati tá­mogatások fedezésére to­vábbi kétmilliárd forint szük­séges. A pályázati feltételeket, amelyek e hónap végén vagy a jövő hónap elején kerülnek a nyilvánosság elé, a Környe­zetvédelmi és Építésügyi Ér­tesítőben, valamint az önkor­mányzatok hivatalos közlö­nyében is közzé teszik. Magyarországi nemetek a német nagykövetnél Otto-Raban Heinichen, a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe tegnap munkaebéden fogadta a Magyarországi Né­metek Szövetségének elnök­ségi tagjait. A magyarországi németek delegációjának tagjai ismertet­ték vendéglátójukkal a népcso­port jelenlegi helyzetét és szól­tak esélyeikről a közelgő par­lamenti választásokon. Tár­gyaltak többek között a ma­gyarországi németek számára Németország részéről nyújtott és nyújtandó politikai, erkölcsi és pénzügyi támogatásról is. Húszezer hajléktalan Los Angelesben Hosszú sorok kígyóztak tegnap is a Los Angelesben létesített segélyhelyeken, hogy élelemhez és vízhez jussanak. A földrengés súj­totta nagyvárosban még min­dig 20 ezer ember van hajlék nélkül. Bár a hatóságok igyekez­nek megfelelő ellátást biztosí­tani a számukra, sokan kény­telenek rögtönzött sátortábo­rokban meghúzni magukat, ami a hideg éjszakák miatt kü­lön megpróbáltatásnak teszi ki az amúgy is elgyötört em­bereket. A türelem fogytával egyre többen panaszkodnak arra, hogy a hivatali bürokrá­cia miatt késnek a segélyek, és körülményes a kártérítési igények benyújtása. Bili Clinton elnök csütörtö­kön újabb 100 millió dollárt biztosított a károsultaknak, előlegként a még jóváha­gyandó segélyek terhére. (A Fehér Ház előző nap 140 mil­lió dolláros gyorssegély kiuta­lását jelentette be, de közölte azt is, hogy a további össze­gek folyósításához szüksége lesz a Kongresszus felhatal­mazására.) Időközben újabb holtteste­ket emeltek ki a romok közül: a halálos áldozatok száma 51-re emelkedett. A kórhá­zakban több mint 5300 sérül­tek láttak már el eddig. Ami az ország észak-keleti részét uraló sarki hideget illeti, a fagyhullám a hét eleje óta több mint száz halálos áldoza­tot követelt. A meterológiai in­tézetek szerint talán a hét vé­gére várható némi enyhülés. KÉRDŐJELEK Clinton mérlege Különösebb ünnepi elérzékenyülésre aligha maradt ideje az eltelt napokban az amerikai elnöknek. Pedig a naptár kerek évfordulót jelzett Clinton számára: épp egy esztendővel ezelőtt költözött be a Fehér Házba. Most vi­szont — alighogy visszatért helyszíni vizitjéből a földren­gés-sújtottá Kaliforniából — a fővárosban kellett rendkívüli állapotot elrendelnie a kivételes fagyhullám miatt. Vajon ilyen „fagyos” lesz-e Clinton mérlege? A diadal vagy a kudarc jellemzi-e inkább az első évét? Nem ígért-e túl sokat az egészségügy megújításától az adóreformig, a deficitcsökkentéstől a bűnözés visszaszorításáig? Kitart-e a kongresszusban a kezdeti lendület? Az amerikaiak ugyanis — bármennyire impresszív is az elnök külpolitikai teljesítménye (NATO-békepartnerség, ukrán-orosz ato- marzenál-csökkentés, NAFTA és nyitás Ázsiára) — to­vábbra is hazai gondjaikat érzik elsődlegesnek, s elvárják, hogy Clinton az otthoni teendőkre koncentráljon. Miért kétlik ellenlábasai a diplomáciai sikereket is? Mert szerintük Ukrajna korántsem biztos, hogy elfogadja a Kravcsuk által aláírt szerződést, az USA szavahihetősége naponta csorbul a délszláv világban, s Haiti vagy Szomá­lia sem sorolható épp a győzelmek közé. Az átlagembert viszont jobban érdekli a munkanélküliség és a gazdaság élénkülése, mint az atlanti szövetség bővítése, vagy a ke­let-európai újdemokráciák segélyezése. Ezt persze Clin­ton is pontosan tudja, hisz ő nem az eltelt egy, még csak nem is a hátralévő három évet tartja szem előtt: ő 2000-ig tervez... Ferenczy Europress Budapestre látogat Pierre Mauroy Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke a jövő hé­ten Horn Gyula meghívására há­romnapos látogatást tesz Ma­gyarországon. A politikust — aki Franciaország miniszterelnöke is volt — szerdán fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Bo- ross Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester. 30 főig rendezvény lebonyolítását vállaljuk egész évben Ugyanitt kulturált előfizetéses és ala carte étkezési lehetőség (elvitelre is). Érdeklődni a helyszínen: Pötyi büfé Kaposvár, Mező I. u. 47. Tel.: 82/317-835 __________ (31145) í r ALLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG ÁVÜ válaszol Önprivatizáció után - privatizáció előtt Tisztelt Olvasó! 1993. december 31-én zárult le az Állami Vagyonügynökség fennállása óta legsikeresebbnek tartott privatizációs program, az önprivatizáció. A technika az egész világon újdonságnak számított. Lényege, hogy az ÁVÜ pályázat útján kiválasztott tanácsadó cégeket bíz meg a privatizáció lebonyolításával. Ezek feladata: minimális vagyonügynökségi segítséget igénybe véve felgyorsítani a folyamatot. A két ütemben összesen mintegy 550 vállalatot érintő program keretében 1994. január 4-ig összesen 311 cég többségi tulajdonrészét adták el a szakértők; tulajdonképpen ezek priva­tizációja fejeződött be az előre megszabott határidőig. De mi lesz a többi céggel, azokkal, amelyek még a privatizáció korábbi szakaszában vannak? Erről beszélgettünk Rácz Ernő úrral az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesével.- Mire számíthatnak azok a cégek, amelyeket besoroltak az önpri­vatizációs programba, de 1993. december 31-ig nem találtak új tulajdonosra?- Az ÁVÜ Igazgatótanácsának döntése szerint azon cégek privatizációját, amelyekre már írtak ki pályázatot, de a nyertes még nincs meg, vagy még nem kötöttek vele szerződést, a szakértő befejezheti. Formailag az történik, hogy a szakértő cég kap egy egyedi megbízást az ÁVÜ-től a tranzakció lebonyol ítására. Jogai és kötelességei ugyanazok mint eddig voltak, ezeket továbbra is Keretszerződés II. vagy a Keretszerződés III. szabályozza, attól függően, hogy ........ - — a z adott vállalatot a program első vagy második ütemébe sorolták be. Mintegy 110- 120 olyan folyamatban lévő pályázat van, amelyek eredménnyel kecsegtetnek.- Meddig kell a szakértőknek befejezni a privatizációt?- A végső határidő az egyedi megbízási szerződés aláírásától számított 90 nap, azaz legkésőbb március vége.- Mi történik a többi vállalattal?- Visszakerülnek az ÁVÜ-höz. Ha volt szakértőjük, akkor az köteles a vállalat összes dokumentumát az elvégzett munkát igazoló jegyzőkönyvvel együtt átadni nekünk. A megmaradt vállalatok több szempontból is - pl. méret, privatizációs lehetőségek - hasonlítanak egymáshoz, ezért tanácsos ezt a kört egyben tartani. A megmaradt kb. 150 vállalatot a PRI-MAN Kft. kezeli tovább úgy, hogy teljes egészében az ÁVÜ döntési rendszere érvényesül.- Ezek szerint azok a szakértő cégek, amelyek nem jutottak el a privatizá­cióig, nem kapnak semmit a munkájukért?- Az Állami Vagyonügynökségnél ilyen esetben nincs teljesítmény - azaz privatizációs, illetve állami bevétel -, ezért nem fizetünk. Szó volt erről a szkértők által aláírt keretszerződésekben, így a helyzet nem lehet meglepetés a számukra.- Azok a vállalatok, amelyek megmaradtak, valószínűleg nem a legjobbak. El lehet majd őket adni, s egyáltalán milyen cégekről van szó?- Ezek a vállalatok nehezen privatizálhatóak, jellemzően rossz gazdasági helyzetben vannak, mi azonban bízunk abban, hogy el lehet őket adni. Az ÁVÜ- höz való visszakerülésük pedig olyan új helyzetet teremt, amely lehetővé teszi új konstrukciók kialakítását, valamint eddig nem alkalmazott privatizációs tech­nikák igénybevételét is. (31038)

Next

/
Thumbnails
Contents