Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

1994. január 20., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 7 Zágráb felemás Bosznia-politikája Palermo volt polgármestere a maffia ellen Leoluca Orlando Olaszország legjobban őrzött embere. Alapítója ugyanis a maffia ellenes harcot folytató pártnak a RETE-nek. Nemrég elhatározta, hogy mint pártjának vezetője, el­indul a választásokon november 21-én Palermo polgármesteri tisztségéért. Az angol kormány folytatja kötéltáncát A brit kormány hétfőn azzal folytatta néhány hete mind veszélyesebbnek tűnő kötéltáncát, hogy John Ma­jor miniszterelnök is odaállt a saját maga kinevezte vizsgálóbizottság elé. Az állami vizsgálóbizottság azt kutatja, milyen szerepük volt vezető politikusoknak az iraki fegyverszállítási botrányban. Franjo Tudjman elnök, aki hazai és külföldi táma­dások kereszttüzébe került Bosznia-politikája miatt, teljes fordulatot tett: gya­korlatilag uniót ajánlott fel a boszniai muzulmánok­nak, akik a harctéren most előrenyomulóban vannak boszniai horvát szövetsé­geseivel szemben. A muzulmán-horvát tárgya­lások legutóbbi németországi fordulóján Tudjman azt java­solta, hogy hozzanak létre ka­tonai, gazdasági és pénzügyi uniót Bosznia muzulmán és horvát kézen lévő területei, va­lamint Horvátország között. Alija Izetbegovic, Bosznia muzulmán elnöke — aki ez egyszer az erő pozíciójából tárgyalhatott — erre azt mondta: nincs felhatalmazása rá, hogy választ adjon az aján­latra. „Ez egy nagyon érdekes, ám igen rosszul időzített kezde­ményezés” — mondta Izetbe­govic a boszniai televíziónak. A helyzet iróniája, hogy ere­detileg, 1992 végén Izetbego­vic volt az, aki katonai és gaz­dasági szövetséget ajánlott fel Tudjmannak. „Akkor a horvá- tok voltak katonailag erőseb­bek, a boszniai hadsereg sehol sem volt akcióban, így aztán a horvátok számára volt „rossz az időzítés” a szövetség meg­fontolásához” — emlékeztet rá Marinko Culic, zágrábi politikai elemző. „Most a muzulmánoknak si­kerül előrenyomulniuk Kö- zép-Boszniában a horvátokkal szemben, így hát most nekik „rossz az időzítés”. Azzal, hogy szinte teljes uniót javasol egész Horvátország és Bosz­nia-Hercegovina horvátjai és muzulmánjai számára, Tudj­man most ott tart, ahonnan el­indult. A boszniai háború 1992 ápri­lisában tört ki, amikor a szer- bek fellázadtak Bosznia-Her­cegovina függetlenségének muzulmán-horvát megszava­zása ellen — nem sokkal Szlo­vénia és Horvátország elsza­kadása után. Horvátország azonnal elismerte Boszniát, és támogatásáról biztosította Izetbegovicot. Azóta mintegy 286 ezer ember menekült Boszniából Horvátországba. 1992 szeptemberében Izet­begovic és Tudjman barátsági és együttműködési szerződést írt alá, mintegy a teljes katonai és gazdasági szövetség előké­szítéseként. Egy hónappal ké­sőbb azonban Izetbegovic és Tudjman visszamondták a ka­tonai szövetséget. Abban az időben a muzul­mánok és a horvátok együtt harcoltak a szerbek ellen, ahogy azt ma is teszik Észak-Bosznia-szerte. Ám a boszniai horvátok, akiknek rendelkezésére állt Horvátor­szág minden 1991-es háborús tapasztalata, erősebbek voltak a rosszult felszerelt boszniai hadseregnél. 1993 elején aztán Tudjman — aki gyakran hangoztatta hogy Bosznia-Hercegovina mesterséges alakulat, amelyet meg kell szüntetni — támo­gatta egy Horvátországgal ha­táros horvát miniállam ottani létrejöttét. A Bosznia felosztására irá­nyuló béketervek azután végső csapást mértek a muzulmán- horvát szövetségre. A két fél azon kezdett viaskodni, hogy melyik térség kihez tartozik, később pedig elkeseredett harcokba kezdtek Kö- zép-Bosznia birtoklásáért. Jelenleg a horvátok vissza­vonulni kényszerülnek. Travnik és Vares eleste után mindösz- sze három horvát enklávé ma­radt Közép-Boszniában. A boszniai horvátok ellenőr­zik Hercegovina délnyugati ré­szét, ahol saját államot kiáltot­tak ki. A boszniai horvátok tíz­ezrei változatlanul e térségen kívül élnek, és attól tartanak, hogy üldöztetésben lesz ré­szük, ha Boszniát feldarabolják. Horvátország két legna­gyobb ellenzéki pártja, a Szo- ciál-liberális és a Parasztpárt kezdettől fogva Bosznia-Her­cegovina integritásáért s a mu­zulmánokkal kötendő szövet­ségért szállt síkra. „Tudjman legutóbbi lépése azt bizonyítja, hogy egész eddigi Bosznia-po­litikája téves volt” — véli Bozo Kovacevic, a szociál-liberálisok főtitkára. „A boszniai horvátok támogatásával Tudjman ma­gára haragította a nemzetközi közösséget, miközben nem tudta őket megvédeni a haláltól és a kitoloncolástól” — teszi hozzá Kovacevic. A brit kormány a nyolcvanas években megtiltotta a fegyver- és hadianyagexportot Iraknak és Iránnak, de 1988-ban — az iraki-iráni fegyverszünet után — enyhítette az irányelveket, ám ezt minden bizonnyal eltit­kolta a parlament elől. A kato­nai célra használható berende­zések szállítása még akkor is folyt, amikor Irak 1990-ben be­kebelezte Kuvaitot. Ebből azért lett botrány, mert 1992-ben Londonban bíróság elé állítottak három angol üz­letembert illegális iraki „hadi­anyagszállítás vádjával. Ők hi­vatkoztak a kormány titkos en­gedélyére, és miután kiderült, hogy a kormány megtiltotta az állításukat igazolni tudó mentő­tanúk vallomástételét, a pert elejtették, s megalakult a vizs­gálóbizottság. A bizottság eddig már kihall­gatta Margaret Thatcher volt kormányfőt, és a mostani brit kormány több tagját, akik a nyolcvanas években is magas állásokat töltöttek be. A bizott­ság vizsgálatának közvetlen jogi következményei nincse­nek, de a kihallgatottak közül Clarke pénzügyminiszter, He- seltine kereskedelmi és ipari miniszter és Waldegrave, az ál­lampolgári charta minisztere már megígérte, hogy lemond, ha felelősnek találtatik. Hétfőn Magyarország a határidő­ket tiszteletben tartva már válaszolt az Európai Unió dunai vízmegosztási javasla­tára, a szlovák fél még nem - mondta Hajósy Adrienne, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. A magyar választ - azért, hogy az ne befolyásolja a szlo­vákokat - a pozsonyiak állásfog­lalásáig nem hozzák nyilvános­ságra. A pozsonyi válasz tartal­máról - a miniszteri biztos érte­Major kormányfőtől is hasonló kötelezettségvállalást várt a brit sajtó. Azonban a brit kormány, sőt, alkalmasint a konzervatív par­lamenti többség lemorzsolásá- nak csak az egyik frontja im­már. Mind szorosabban zárul a kormányzatra egy másik csapda is, amelyet ugyancsak maga állított magának: a „viszi, sza az alapokhoz” erkölcsvédő, nemzeti büszkeségi kampány. A brit sajtó hagyományosan konzervatív beállítottságú többsége látható élvezettel lep­lez le nap mint nap újabb kor­mánypárti erkölcstelenségeket. Két héttel ezelőtt le kellett mondania egy államminiszter­nek, mert kiderült róla, hogy törvénytelen gyermeke szüle­tett. Még megőrizhette parla­menti mandátumát, de azóta még egy törvénytelen gyerme­ket bizonyítottak rá, egy másik konzervatív parlamenti képvi­selő múltjában ugyancsak tör­vénytelen gyermeket találtak, egy harmadikat homoszexuali- tásban találtak vétkesnek a la­pok, egy negyediknek pedig ügyeskedő lakásszerzéséről kell számot adnia. Dagad egy másféle botrány is: az egyik londoni központi kerület, Westminster konzerva­tív többségű tanácsa 1986 után állítólag olyan lakáspolitikába sülései szerint - csak január vé­gén dönt a szlovák kormány. Annyit Hajósy Adrienne elmon­dott a magyar reagálásról, hogy hosszú részletes válaszról van szó. Mint ismeretes, régóta tárgyal a magyar és a szlovák fél az eu­rópai közösség segítségével a vízmegosztásról. A Hágai Nem­zetközi Bírósághoz közösen beadott alávetési nyilatkozatban szerepel az is, hogy a két or­szág megegyezik a bírósági döntésig tartó több éves idő­szakra szóló vízmegosztásról. kezdett, mely alkalmas volt a munkáspárti szavazók kitiszto­gatására a kerületből. Ezügy- ben jogi vizsgálat folyik. A helyzet érdekessége, hogy az ellenzéki munkáspárt nem különösebben aktív, és a lelep­lezéseket örömmel átengedi a konzervatív-barát és a Mur- doch-féle jobboldali sajtónak. Erősen gyanítható, hogy a brit kormánypárt jobboldala bosz- szút forral Major ellen, mert hi­ányolják belőle Thatcher asz- szony tekintélyét, és felróják neki Európa-barátságát, amely — szerintük — romlásba taszí­totta a brit gazdaságot. A The Times például a na­pokban számokkal illusztrálta, hogy a legszentebb konzerva­tív program, az adócsökkentés dacára a britek ma jövedelmük jóval nagyobb részét fizetik adóba, mint 1979-ben, az utolsó munkáspárti kormány idején. Miközben a kormány csökkentette a fő jövedele­madó-kulcsokat, más trükkök­kel, az inflációtól elmaradó sáv-átigazítással, a kedvezmé­nyek megvonásával, a társada­lombiztosítási hozzájárulás és az ÁFA mértéktelen növelésé­vel mégiscsak kivette a pénzt az emberek zsebéből — írta a The Times. A kormány ellenfelei abban a tudatban ütik a vasat, hogy elég csupán hét konzervatív parlamenti képviselőt lemon­dásba kergetni a botrányokkal, és megszűnik a kormánypárt parlamenti többsége — akkor pedig új választásokat kell ki­írni. Mészáros György Erre eddig a szlovák fél soroza­tos elutasító magatartása miatt nem került sor. Magyarország már korábban elfogadta az Eu­rópai Közösség által elsőként javasolt kompromisszumos megoldást. A szlovákoknak vi­szont kevésnek tűnt, hogy éves átlagban csak a vízhozam egy- harmad részét vezethetik a bősi erőműhöz energiatermelés cél­jára. Szerintük a kevesebb víz- mennyiség miatt a vízmozgás is lelassul a tározótér egy részé­ben, s ez a vízminőségre is kedvezőtlen. Elhunyt a szivarbirodalom alapítója Nyolcvannyolcadik életévé­ben Genfben elhunyt a Davi- doff szivarbirodalom feje, Zino Davidoff. A Davidoff-szivart, a világ egyik leg­drágább szivarmárkáját a vi­lág több tucat országába ex­portálják. A szivarbirodalom egy kis trafikkal kezdődött, amelyet Zino apja nyitott a genfi Filozófusok sugárútján. A vállalat ma évi 400 millió dol­láros forgalmat bonyolít le. Orvosok sztrájkja Bangladesben Több mint száz beteg halt meg a bangladesi kórházak­ban az orvosok egy hete tartó országos sztrájkja mi­att. A sérült és beteg embe­rek százai hagyják el a kór­termeket rokonaik és bará­taik segítségével. Az ország 25 állami kórházában mint­egy 10 ezer orvos szüntette be a munkát magasabb fize­tést követelve. Ötvenpennys érmék a „D-day”-re A brit királyi pénzverő külön­leges ötvenpennys pénzérmét bocsátott ki a „D-day”, az 1944. június 6-i normandiai szövetséges partraszállás idei ötvenedik évfordulójára. Ez a német fasizmus felett aratott győzelmet ünneplő idei brit megemlékezések első ese­ménye. Párizsi szállodák rossz éve Rossz évek járnak mosta­nában a párizsi szállodákra - legalábbis, ami a luxushotele­ket, a négycsillagos, vagy afö­lötti kategóriájú létesítménye­ket illeti. A nagy párizsi szállo­dáknak 12 esztendő alatt ven­dégfogadó kapacitásuk egy- harmadát kellett leépíteniük: több mint 5700 szoba szűnt meg ilyen formában. Külföldi vállalkozók japán piacon A japán kormány meg­nyitja az állami megrendelé­sek piacát a külföldi vállal­kozók előtt. A héten döntött a tokiói kormány „Japán tár­sadalom és gazdaság szer­kezetére döntő hatást gya­korló” akcióprogramról, aho­gyan a döntést Hoszokava Morihiro kormányfő minősí­tette. Ezidáig csak felkért, ki­jelölt cégek, jobbára csak japán társaságok vehettek részt a versenytárgyaláso­kon. Orosz vélemény a NATO-ról Ha nem létezne az újszerű, orosz-amerikai partneri vi­szony, a NATO határai már lehet, hogy Oroszország hatá­rainak közelében húzódná­nak. Egyebek közt erről be­szélt egy moszkvai tanácsko­záson Andrej Kozirev külügy­miniszter. Az orosz védelmi, belügyi és külügyi tárca képvi­selőinek részvételével tartott eszmecserén Kozirev leszö­gezte: az egykori szovjet tag- köztársaságokban élő orosz kisebbség érdekvédelme je­lenti az orosz külpolitika egyik fő célkitűzését. ILO-felmérés a minimálbérekről Milliók nyomorban A minimálbérek alacsony szintje emberek millióit dönt nyomorba Kelet- és Közép Eu­rópában — állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) — Budapesten működő térségi csoportja. A csoport képviselői a régió több országában elemezték a mini­málbérből élő helyzetét. A fel­mérés tapasztalatairól buda­pesti irodában tartott sajtótájé­koztatón számoltak be. A szakemberek megállapí­tották, hogy a térség országai­ban általában a dolgozók 10 százalékának a fizetése nem haladja meg a minimálbért, de a munkanélküliek és azok szé­les köre is, akik valamilyen más juttatásból tartják fenn magukat, lényegében mini­málbér szintű, vagy még az alatti ellátásban részesülnek. A felmérés szerint Oroszország­ban például a minimálbér a létminimun 20 százaléka, Uk­rajnában még kevesebb. Albá­niában a minimális megélhe­tési költség 24 százalékára, Romániában kevesebb mint 50 százalékára nyújt fedezetet a minimálbér. Valamivel jobb a helyzet Bulgáriában, ott 60 százalék ez az arány, Észtor­szágban 61 százalék, Magyar- országon 64 százalék, Len­gyelországban több mint 70 százalék. Az ILO szakemberei szerint valamennyi országban legalább a létminimun 100 százalékára kellene emelni a minimálbért. Kifogásolják azt is, hogy a szociális ellátásokat a mini­málbérhez viszonyítva állapít­ják meg. Több országban így a minimálbért alacsony szinten tartva a szociális kiadásokkal is takarékoskodnak. Illetményük minimálbérhez igazítása több országban a köztisztviselőket is kedvezőtlen helyzetbe hozta. Nagy elmaradást mutat, ha a minimálbért az átlagkeresetek­kel vetik össze. A legkisebb bér Oroszországban az átlagbér 10 százaléka, Bulgáriában 31 százaléka, Magyarországon a 9000 forintos minimálbér a 28 ezer forintos bruttó átlagkere­setnek nem sokkal több mint 30 százaléka. Magyar álláspont a dunai vízmegosztásról Készen a kompromisszumra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents