Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1994. január 19., szerda Gyermekönkormányzatok országos találkozója Kialakulóban van Magyar- országon a Franciaországban már elterjedt sajátos nevelési forma, amely a gyermeki játékosságot használja fel a demokratikus állampolgári magatartás elsajátításához. Először a Zala megyei Tűrje községben hoztak létre gyermekönkormányzatot, és a mozgalom gyorsan terjedt. A szervezetek első rendezvényüket tavaly ősszel Nógrád megyében tartották, majd decemberben megrendezték első országos találkozójukat. A közelmúltban a második országos találkozónak a Baranya megyei Má- gocs község adott otthont, ahová tizenegy településről mintegy száz gyermekönkormányzati tisztségviselő érkezett. Diákírók és diákköltők találkozója Az idén is megrendezik a diákírók és diákköltők országos találkozóját a tavaszi szünetben Sárváron. A helyi Tinódi Gimnázium, a város polgármesteri hivatala és az írók Szakszervezete ez alkalommal is pályázatot hirdet az ország valamennyi középiskolása részére műfaji és tartalmi megkötés nélkül. A pályázatokat 1068 Budapest, Városligeti fasor 38 címre február 15-ig lehet postán elküldeni. Alapítvány a gyermekek gyógyításáért Vas megye egészségügyi intézményeiben nincs gyermekek gyógyítására szolgáló intenzív osztály, ezért alapítványt hoztak létre az elengedhetetlenül szükséges életmentő berendezések, műszerek megvásárlására. A Sok kicsi, nagyra nőjj! elnevezésű alapítvány szervezői és támogatóik a cél érdekében nagyszabású jótékonysági műsort rendeztek a hét végén a vasi megyeszékhelyen, a városi televízióban. A műsor közreműködői által felajánlott személyes tárgyakat árverésre bocsátják, s a bevétel ugyancsak az alapítvány számláját gyarapítja. Terjed a hazai távoktatás Ezév őszén a Hágeni Táv- gyetem segítségével távoktatás indul a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Budapesti Konzultációs központjában. Itt a tantárgyak 44 százalékát tanulhatják majd a hallgatók a távoktatás módszere szerint, a többit a hagyományos nappali oktatás alapján. A felvétel azonos a nappali tagozatosokéval, de a hallgatóknak meg kell jelölniük, melyik tárgyakat kívánják elsajátítatni a távoktatás módszerével. Gyerekek család nélkül Az Egyesült Államokban ötven évvel ezelőtt nem érte el az öt százalékot azoknak a nőknek az aránya, akik úgy szülték meg gyermeküket, hogy nem voltak férjnél. Mára már minden harmadik gyermek olyan „családban” látja meg a napvilágot, ahol az anya egyedülállóként vállalja a szülést. A fekete bőrű nők esetében ez az arány már meghaladta a 65 százalékot. Szülői ösztönzés az otthoni tanulásban Buzdítsuk a nebulót! CSAK EGY TÁNC VOLT Kedvenc a mambó A kacsalábbal nincs semmi gond. A csípőrázás viszont még nem az igazi. Különösen a fiúk dőlnek esetlenül jobbra, balra. Hiába, nem könnyű tánc a rumba. Különösen így első nekirugaszkodásra. Botosné Temesi Ágnes türelme viszont kifogyhatatlan. Újra és újra megmutatja a lépéseket. S lassan mindenki ráérez a ritmusra. Itt az ideje, hogy zenére is megpróbálják. A párok összekapaszkodnak, s kezdődhet a tánc. A kaposvári Honvéd Utcai Általános Iskolában és Szakiskolában harmadik éve működik táncszakkör. A kicsik most ismerkednek az alapokkal, a nagyobbacskák már néhány figurát is tudnak. — A tánctanulást a bemutatkozással, a felkéréssel kezdjük. Fontos a helyes tartás megtanulása is. Ha ez már megy, indulhat a zene — mondja a tánctanárnő, aki klasszikus és modern táncokat egyaránt oktat a diákoknak. — A standard táncokat kevésbé kedvelik a gyerekek, közelebb állnak hozzájuk a divattáncok. Meg kell azonban mindegyiket tanulni. Időnk van bőven, nem rohanunk végig a repertoáron. Van úgy, hogy egy hónapokig is gyakorolunk egy táncot. Igaz, ilyenkor már nemcsak az alaplépésekkel foglalkozunk, lehet finomítani, nehezebb elemeket is próbálgatni — mondja Botosné Temesi Ágnes, aki szerint a lányok ebben a korban ügyesebbek, jobb mozgásúak mint a fiúk, s talán komolyabban is veszik a táncot. — Sokat gyakorolok otthon, Próba közben Fotó: Török Anett szeretem a jó zenét, s természetesen a táncot is — mondja Pálfi Judit egy mambó és egy rumba közt. — Régóta járok a szakkörbe, minden táncot ismerek már, de a régen tanultakat nem árt feleleveníteni, hogy össze ne keverjem a lépéseket. A mambó és a bécsi keringő a kedvencem — mondja a hatodikos kislány, s már rohan is vissza a táncparkettre, hisz épp a mambó hangjai csendülnek föl. Ebből nem szabad kimaradni.Kézen fog egy szöszke kisfiút, s már suhannak is a parketten. Lágyan, kecsesen, nem törődve mással csak a zenével, s egymással. Széki Máig is érvényes a felnőtteknek, a pedagógusoknak szóló régi mondás: Tanulva tanítunk! Sok mindent meg kell tanulnunk, amit annak idején nekünk még nem kellett tanulni az iskolában vagy pedig másképpen tanultuk, mint ma a gyermekeink. Számrendszerek Nem elég, ha tudjuk például a számtan hagyományos alapműveleteit (osztás, szorzás, kivonás, összeadás), meg kell ismerkednünk a bontással, pótlással, a szöveges feladatok megoldásával. A tízes számrendszeren kívül ismerni kell másokat is, mivel gyermekeink már kisiskolás korukban járatosak a kettes, a hármas, a hatos számok világában. Ma már az sem elég, ha mi tudunk mondatokat elemezni mondatrészek vagy szófajok szerint, ha gyermekeink a mondat szerkezeti egységeit keresik, határozós, jelzős szerkezetekben gondolkodnak. Egyszóval: hosszú annak a sora, hogy mi mindent kellene tudnia már az egészen kisiskolással foglalkozó szülőnek. Családi feladatok A szülő ismeretanyaga nemcsak azért alapvetően fontos, hogy ha elakad a gyereke, akkor segíteni tudja, hanem azért is, mert az iskola mindinkább bevonja a szülőket a gyermekek tanulásába. Egyre gyakrabban kapnak a gyerekek olyan feladatot, amelyet csak a felnőtt, a többet tapasztalt szülő segítségével tudnak megoldani. Ilyen feladatokra gondolunk: Kérdezd meg szüléidét, mondják el, hogyan is volt! Mit végeztek ők ekkor meg ekkor? — és így tovább. Ezekre a kérdésekre választ vár a gyerek, érdemben azonban csak akkor tudunk felelni, ha ismerjük például lakóhelyünk múltját, jelenét, tudjuk, mikor mi épült, mi történt a családdal, a lakóhelyünkkel, az országgal. Ha megszokja már egészen kis iskolás korában a gyermek, hogy a szüleitől kérdezhet, akkor sok minden, a tanuláson kívüli dolgokról is érdeklődik majd. Kölcsönös bizalom A gyermekek otthoni tanulásában, de az iskolában is, nagy szerepe van a buzdításnak, a motiválásnak. így a gyermekben kellő önbizalom alakul ki arról, hogy ezt az anyagot ő képes megtanulni, a feladatokat jól meg tudja oldani. Ez az a bizonyos: „én bízom benned, hogy képes vagy rá!” — szemlélet. Ebben a szellemben sokat lendíthet, ha az iskola a gyermek tanulása során észreveszi a kisebb javulást is. Az elért siker ösztönzi a gyermeket, a szülői, pedagógusi buzdítás pedig további lendületet adhat. Dr. Szeléndi Gábor GYEREKEK SÍTALPAKON Divatos a lábszánkózás így látják az általános iskolások Környezetvédelmi képzőművészeti pályázat A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (DDKÖFE) a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium (KTM) védnökségével és támogatásával gyermek képzőművészeti pályázatot ír ki a Somogy megyei általános iskolák 1-4. és 5-8. osztályos tanulói részére. A pályázat feltételei: A pályázók fejenként egy önálló alkotással vagy egy sorozattal — amely maximum 3 összefüggő munka — nevezhetnek, melyet szabadon választott technikával készítenek el (grafika, vízfestés, montázs, ragasztás, nyomat, objekt, fotó stb.). Beküldési határidő: 1994. február 20. A- munkákat a DDKÖFE kaposvári irodája címére (7401 Kaposvár, 48-as Ifjúság u. 5.) kell elküldeni dr. Galabár Emilné részére. (Telefon: 82/315-752). A díjak odaítélését szakemberekből álló bizottság dönti el. Mindkét kategóriában az első három helyezett értékes ajándékot kap, ezentúl különdíjakat is osztanak. A legjobb munkákból 1994. március 15-én kiállítás nyílik, amelynek idejéről és helyéről értesítést fognak küldeni. Minden résztvevő, akinek munkáját a zsűri kiállításra érdemesnek tart, emléklapot kap. A díjakat és emléklapokat dr. Tarján Lászlóné, a KTM politikai államtitkára, Somogy megye 2. számú választókerületének ország- gyűlési képviselője fogja átadni. Az alkotásokat iskolánként kérjük beküldeni, azokon egyértelműen feltüntetve a pályázó nevét, életkorát, iskoláját, az iskola címét és a felkészítő pedagógus nevét. Az idén szokatlanul korán köszöntött be a tél. A téli sportok szerelmesei már ilyenkor előveszik a korcsolyát, szánt és a sífelszerelést. Magyarországon viszonylag kevés a síelésre alkalmas hely, ezért ki-kl anyagi lehetőségei szerint utazik el külföldi síelőhelyekre. Kevesen tudják, hogy Észak-Európa ősi regéiben istennője van a hónak. A neve Skandi, Thiazzinak, a fagyóriásnak a lánya, a hegyormon álló jégbástya a palotája. Erről a Skandiról nevezték el Skandinávient, azaz Skandináviát. De miként kerül egy mítoszba síléc? Ilyen régen síelnének már? Rödöy szigetén, Tjötta Helgalandnál a korai kőkorszakból származó sziklarajzokra leltek. Két sítalpon álló férfit láthatunk rajtuk. A kezükben hótányéros bot. Szakasztott olyan a felszerelésük, mintha a minap vásárolták volna. Alig száz éve sport a síelés. Eredetileg csak közlekedésre használták a lécet Északon. Hisz valahogy csak haladni kellett a nagy hóban anélkül, hogy derékig, esetleg nyakig belesüllyednének. Hasonló okból kötötték fel a sílécet a XVII. századi alpesi falvakban az osztrák parasztok. De ők jóval nehezebben közlekedtek fatalpon, mint a svédek meg a norvégok. Magyarországon 1884. december 9-én jelent meg a legelső, síről tudósító cikk a Herkules című sportlapban. A hócipők címmel. Ekkoriban a sítalpak még facipőnek, hócipőnek, a síelést lábszánkózásnak, hőcipő-korcsolyázás- nak nevezték mifelénk. 1896-ban megjelent az első síelésről szóló honi könyv is. Címe: A lábszánkózás kézikönyve. De hol van már a múlt századi sí? Az egykori faléceket napjainkra felváltották a sokrétegű, erős, rugalmas műanyag, kétrészes automatakötések. A hajdan oly ijesztőnek tűnő alpesi lejtőkön 200 kilométeres sebességgel siklanak le a bajnokok, az óriás sáncokról szinte elrepülnek a rekorderek, sőt kialakult egy új sport, azaz inkább sportművészet is a síakrobatika, melynek művelői lábukon sítalppal szaltóz- nak, bukfenceznek vagy ropnak flamingótwístet a hószínpadon. Hódítanak már az új hósportok is. így a szörfdeszka és a sítalp egyesítéséből létrejött „vitorlás vasalódeszkán” űzött wind ski, szélsí, a gördeszka és a sítalp kombinációjából eredő swingbo, avagy a kerékpár és a sílés házasságából született síbob. Divat a monosí is, melynél egy deszkán két lábbal egyensúlyozva kell siklani, és a sírepülés, melyhez speciális szabású köpenyt viselnek. Ha szembe fújó szélnél e köpenyt sebes siklás közben széttárják, a síelők lécestől a levegőbe emelkednek és sárkányrepülőként lebegnek. Az idei hóviszonyok várhatóan a legkisebbek körében is népszerűsítik majd a síelést. Szakképzett oktatókkal szinte a járással egyidőben megtanulható a sítalpakon siklás, igaz speciális, méretre szabott sporteszközökkel. ABC-Europress A fegyelmezés buktatói Mit csináljon a szülő, ha a gyerek rossz fát tesz a tűzre? Ezzel a problémával minden gyakorló szülő szembekerül, s olykor maga is hibákat követ el. Ezek megelőzésében segíthet a Reader’s Digest Válogatás januári számában Tamara Emberlein A fegyelmezés buktatói című cikke, amely sorra veszi a leggyakoribb fegyelmezési hibákat, íme néhány ezek közül: — Túl sok dicséret, túl kevés dicséret. A dicséretek és szidások arányának körülbelül három az egyhez kellene alakulnia. Ha ennél jóval magasabb, akkor a dicséret eltúlzott vagy őszintétlen, ha viszont alacsonyabb, akkor túlteng a bírálat. — Gyerek = kis felnőtt. Amikor csak lehet, engedje, hogy a gyerek is befolyásolhassa az eseményeket — például dönthesse el ő, hogy a pizsoma felvevése előtt vagy után mos-e fogat. Ne akarja viszont minden döntését pontosan elmagyarázni, és tegye egyértelművé, kié az utolsó szó! — Dühbe gurulás. A kiabálást tartogassa a vészhelyzetekre, mondjuk amikor a totyogó gyerek épp neki akar menni a forró tűzhelynek. — Következetesség — minden áron. A következetességet nem szabad összetéveszteni a hajthatatlansággal! A gyerek életkora és személyisége alapján váltogassa a fegyelmezési módszereket. — A büntetés elhagyása. Ha egy gyerek nem szembesül rosszalkodásának következményeivel, valószínűtlen, hogy le tudja vonni a tanulságokat. A büntetés azonban legyen arányban az elkövetett vétséggel! Kerülje a verést! Az elfenekelt gyerek nem önmérsékletet, hanem félelmet tanul. 4
