Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. január 4., kedd A későn jövők lemaradnak Összefogtak a későn jövők ellen a hongkongi Kai Tak re­pülőteret használó légitársa­ságok, amelyek megelégelték a gépek késedelmes felszállá­sából adódó tetemes veszte­ségeket. Ha ezentúl valaki nincs ott időben a Kai Takon, a repülőgép otthagyja. Január 1-jétől az alkalmazottak a jegykezelést és útlevélellenőr­zést 40 perccel, az utasok „beszállítását” pedig 10 perc­cel a járat indulása előtt befe­jezik. Aki addig odaér, repül­het, aki nem, az marad... Vádbeszéd a hajó­szerencsétlenségről Elhangzott a vádbeszéd is a lengyel Heweliusz komphajó szerencsétlensége ügyének tárgyalásán a szczecini Ten­gerhajózási Kamara ülésén. Mint emlékezetes, az 1993. január 14-i katasztrófának 55, köztük öt magyar áldozata volt, s a hajó elsüllyedését csak a legénység kilenc tagja élte túl. A vádló szerepét be­töltő Jerzy Jurewicz kapitány beszédében ugyan elismerte, hogy formálisan minden rend­ben volt a hajóval, mégis úgy vélte: a rettenetes viharban a kapitánynak nem lett volna szabad kifutnia a tengerre. Ellopták a miniszter személyautóját Ellopták Jan Rumi cseh bel­ügyminiszter fekete, Audi 100-as típusú autóját, a mi­niszter prágai lakása elől. Rumi azért hagyta az utcán a kocsit, hogy szabadságára in­dulva könnyebb legyen bepa­kolnia a bőröndöket. Az Audi nem is a belügyminisztérium tulajdona: a miniszter egy prá­gai cégtől vette bérbe, mivel korábban saját szolgálati ko­csijával karambolozott. Félrelökött orosz tábornok Félrelökött egy orosz tábor­nokot Albert Gore egyik test­őre az amerikai alelnök Oroszországban tett látoga­tása idején. A testőr durva el­járásáért Thomas Pickering, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kért bocsánatot. Az eset a szentpétervári Pul­kovo repülőtéren történt; a testőr durván félretaszította Szergej Szelezsnyev vezérez­redest, Szentpétervár katonai parancsnokát, aki a fogadási ünnepségre érkezett oda. Biztonságot követő osztrákok Emberi mulasztás okozta a tiroli Pitz-völgyben a tavalyi sú­lyos felvonóbalesetet, amely­ben egy ember életét vesztette és 19 súlyosan megsérült. Ausztriában nagy megdöbbe­nést keltett a baleset: az oszt­rákok természetes létezési formája a síelés. Az oszt­rák közvéleményt ennek fé­nyében különösen foglalkoz­tatja egy-egy ilyen baleset. Rekorddöntögető szupervasút Japánban a Sinkanzen vasút a múlt év végén meg­döntötte saját rekordját: elérte az óránkénti 425 kilométeres sebességet. Az AFP szerint az új rekordot a Sinkanzen Star-21 elnevezésű hatkocsis szerelvényének prototípusa érte el. Az előző rekordot — 413 km/óra — december 12-én állította fel ugyanez a vonat. A világ leggyorsabb vonata továbbra is a francia TGV, amely 1990-ben 513,5 km/óra sebességet ért el. Mit mutat a jósok kristálygömbje? Számvetés a múltról — és a jelenről Növekvő félelmek Oroszországban Németország szuperéve Jelcinhez hű katonák a kiégett parlament előtt Moszkvában Minden eddiginél bizony­talanabb érzésekkel lépett át Oroszország az új esz­tendőbe. Legfeljebb csak az errefelé mind népszerűbb jósházapár, Pavel Globa kristálygömbje a tudója az ország jövőjének. A legnagyobb példány- számú hetilap, az Argumenti i Fakti legutóbbi felmérése sze­rint az emberek döntő többsé­gét, 75 százalékát az árak emelkedése izgatja a legin­kább, amelytől még a bűnö­zésnél is jobban tartanak. Aggódó polgárok A szociális bizonytalanság tükröződik abban is, hogy minden harmadik orosz polgár tart a munkanélküliségtől, s minden ötödiket aggasztja a kormányzati hatalom megy- gyengülése, amely az élet szinte minden területén jelent­kező káoszban és korrupció­ban ölt testet. Ezek az adatok is kiválóan példázzák, hogy egyáltalán nem volt véletlen Vlagyimir Zsirinovszkij választási sikere, aki jelszavaiban éppen ezekre a félelmekre reagált. A politi­kus mindenesetre alaposan feladta a leckét a moszkvai vezetésnek és a Nyugatnak. Ismét csak egy friss közvéle­ménykutatási adat: az Izvesz­tyija által közölt felmérésből kiderült, hogy a korábban gondoltakkal ellentétben Zsi­rinovszkij szavazótáborának magját valójában nem a re­formok által egzisztenciálisan súlyosan érintett, lecsúszott rétegek alkotják, hanem a tár­sadalom zömét jelentő közép­rétegek. A reprezentatív fel­mérés szerint mindenekelőtt a jövő bizonytalansága, az or­szágot jellemző anarchia és persze a jelenlegi hatalommal való elégedetlenség hajtotta őket Zsirinovszkij karjaiba. A szélsőségesen naciona­lista húrokat pengető politikus sikere azt is megmutatta, hogy a szunnyadó orosz naciona­lizmussal számolni kell. Alig­hanem ez az egyik legfonto­sabb tanulsága a választá­soknak, amelyet ha nem vesz­nek figyelembe az ország irá­nyítói, még nagyobb meglepe­tések várhatnak Oroszor­szágra (és a világra). A jelen­legi politika változatlansága mellett garantáltan nő majd Zsirinovszkij szavazótábora. Bizonytalanság A szélsőségesen populista politikus, akit egyre többen hasonlítanak Hitlerhez, min- dekinél jobban ért ugyanis ah­hoz, hogy miképpen állítsa a maga oldalára a választókat. Növeli az orosz belpolitikai helyzet bizonytalanságát az új parlament összetétele is. Ez el­lenzéki többségű. Az új alkot­mány erős elnöki hatalmat irá­nyoz ugyan elő, de nem teszi lehetővé Jelcinnek, hogy a par­lament megalakulása után egy évig feloszlassa a törvényho­zást. Mi következik ebből? Nem kizárt, hogy az ellenzéki többségű törvényhozás azon melegében bizalmatlansági in­dítványt terjeszt be a kormány ellen. A kormány összetételé­nek meghatározása ugyan Jel­cin hatásköre, de az orosz ve­zetés egyelőre hallani sem akar róla, hogy koalíciós kor­mány alakuljon. Az alkotmány egy másik pontja szerint az alsó- és felsőház 60 százalé­kos szavazati aránnyal hatá­lyon kívül helyezheti az alap­törvényt és alkotmányozó gyű­lést hívhat egybe. Mindez csak elvi lehetőség, de komoly bizonytalansági té­nyezőt jelent. A Rosszijszkije Vesztyi című lap találóan meg­jegyezte: lakmuszpapírként je­lezheti a további fejleményeket az új orosz polgári törvény- könyv tervezetének vitája, amely a január 11-én összeülő törvényhozás elé kerül. Milyen év? Súlyos megrázkódtatások ér­ték tavaly Oroszországot. Elég a parlament feloszlatá­sát, majd épületének szétlöve- tését vagy az ezt követő elnöki kormányzást megemlíteni. Az máris látszik, hogy az 1994-es év sem lesz a stabilitás éve, s Oroszország — amely eddig is csak önmagával volt mér­hető — ezután is olyan ország marad, amelynek fejlődését a sok ismeretlen miatt nehéz előre jelezni. Köti Lóránt A német asztrológusok nem veszik komolyan önmagukat. Melléfogásaik után ez nem is csoda: Bili Clinton felesége még mindig Hillary, nem ment férjhez Steffi Graf, Mihail Gor­bacsov nem lett Borisz Jelcin utóda... Helmut Kohl kancellár is még mindig fedélzeten van. Távozását egyébként minden évben megjövendölik. Ám az idén ez igen valószínű. Kohl csillaga Németország választási szuperévnek néz elébe — 19 különféle választással —, megújítják a képviselőházat, a Bundestagot, s a győztes párt állítja ki az új kormányfőt. A németek ugyan nem váltogat­ják gyakran kancellárjaikat, ám Kohl csillaga most a va­rázsgömbben is, de a közvé­leménykutatásokban minden­képpen, leáldozóban van. A Forsa intézet év végi kimuta­tása szerint a polgárok 65 százaléka számít ősszel hata­lomváltásra. 12 év ellenzéki­ség után a szociáldemokraták juthatnak hatalomra. A Forsa közvéleménykuta­tása más átrendeződésekbe is bepillantást enged. A néme­tek jövőbe vetett reményei év­tizedek óta nem kötődtek olyan szorosan a béke és a munka fogalmához, mint most. A berlini fal leomlása óta a világ bizonytalanabbá vált, a megkérdezettek 67 százaléka vallja, hogy a béke töréke­nyebb, mint volt a hideghá­ború idején. 1993 januárjában még csak az emberek 17 szá­zaléka tartotta a munkanélkü­liséget a legsúlyosabb belpoli­tikai problémának, most 46 százalék... A botrányok 1993-mal azonban nem­csak a növekvő aggodalmak évét hagyta maga mögött a német polgár, hanem a skan­dalumok szuperévét is. Möl­lemann gazdasági minisztertől kezdve Max Streibl bajor kor­mányfővel bezárólag tucatnyi politikus távozott, mert meg­sértették a politikai etika írott és íratlan szabályait, vagy a rokonságnak segítettek hiva­tali hatalmukkal visszaélve vagy kevéskét még innen-on- nan hozzáraktak busás jöve­delmükhöz. Távozott a belügyminiszter, Rudolf Seiters is, a Bad Klei- nen-i ügy miatt: máig nem si­került egyértelműen tisztázni, hogy a kisváros pályaudvará­nak peronjáról többé fel nem álló terroristagyanús sze­mélyt, Wolfgang Gramst kivé­gezte-e a különleges kom­mandó valamelyik embere. 1993-ban engedték ki csa­ládjához Erich Honeckert, s nem szakadt meg a gazdasági menekültek elleni merénylet­sorozat sem: Solingben öt tö­rök lelte halálát egy felgyújtott házban... Németország meg­szigorította a külföldiek befo­gadásának szabályait, s Berlin nem nyerte el a 2000. évi olimpia rendezési jogát. Ta­vasszal Hamburgban késsel megszúrták a világ első számú teniszezőnőjét, Széles Mónikát, s a régi dicsőségből élő Boris Becker feleségül vette színesbőrű aráját, a szí­nésznő Barbara Feltust. Az év bestsellerírója nem a hazai Johann Mario Simmel, hanem az amerikai John Gris­ham. 1993 slágere Kevésbé meglepő, hogy a mozikban ismét amerikai film lett a legsikeresebb: Spielberg dinofilmjét a Jurassic parkot ki- lencmillióan látták. A legtöb­ben — 18 millióan — filmvetí­téskor német képernyők előtt akkor ültek, amikor a Pretty Womant sugározták Julia Ro- bertsszel a főszerepben. A múlt év slágere Németor­szágban az Ace of Base együttes dala volt, s a legszí­vesebben az „All that she Wants”-t dudorászták. Sarkadi Kovács Ferenc Túléli-e a belgrádi állatkert? Egy-két tojás a belépőjegy Az új francia kormány mérlege Tanulékony Balladur Az év vége mindig a szám­adások készítésének ideje. Különösen így van ez a mai francia politikai életben, ahol 1993 tavaszán, a jobboldal vá­lasztási győzelmével „új idő­számítás” kezdődött. Azóta nyolc hónap telt el... A franciákat alapvetően a gazdaság állapota, a recesz- szió, a munkanélküliség nö­vekedése fordította el az előző, szocialista kormánytól; érthető, hogy az új vezetés is a gazdaság rendbetételét tar­totta első feladatának. Fele­más sikerrel. A Balladur-kor- mány által meghirdetett priva­tizálási program fennakadás nélkül zajlott, az első évre várt negyvenmilliárd frank mind befolyt a kincstárba, s ez lehe­tővé tette a költségvetés leg­nagyobb lyukainak befoltozá­sát. Az infláció nagyon ala­csony, s a költségvetési deficit is csökkent — ugyanakkor a munkanélküliség növekedése nem állt meg, immár majdnem 3,3 millió ember van állás nél­kül —, s a várva várt gazda­sági növekedés is csak lassan indul be. (Bár a kormány 1994-re 1,4 százalékos növe­kedést vár, s erre építette költségvetését is, a világ leg­fejlettebb ipari országait ösz- szefogó OECD mindössze 1,1 százalékot jósol.) Furcsa jelenség, hogy e ve­gyes eredmények ellenére a kormány s a miniszterelnök népszerűsége töretlen. Megfi­gyelők ezt Balladur tanulé­konyságával magyarázzák: míg a kormányfő korábban nagy tudású, ám a sajtótól el­zárkózó, inkább a háttérből politizáló ember hírében állt, most megtanulta a „médiával bánás” tudományát. Állan­dóan szerepel a sajtóban, hogy népszerűsítse kormánya kétségtelen eredményeit, s belesulykolja az emberekbe: csak összefogással lehet előbbre jutni. Ennek eredményeként mind többen vannak, akik Balladur! látják a jobboldal legesélye­sebb elnökjelöltjének. Még akkor is, ha a politikus (elkerü­lendő a viszályt a kormánypár­tok két „örökös elnökjelöltjé­vel”, Jacques Chirac-kal és Valéry Giscard d’Estaing-nel) eddig nem erősítette meg pá­lyázási szándékát. S. Tóth László Pusztulás veszélye fe­nyegeti a belgrádi állatkert lakóit. A hideg és az alultáp­láltság miatt sok egzotikus állat elpusztulhat ezen a té­len — mondta az állatkert igazgatója, Vük Bojkovic az UPI belgrádi tudósítójának. A különleges madarak, zeb­rák, s hüllők százai számára végzetes lehet az élelem és fűtőanyaghiány. Az óránként öt százalékos hiperinfláció miatt az állatkert látogatóitól pénz helyett már élelmet kér­nek az állatok számára. „Nem tudunk mit kezdeni az értékte­Sztálin szülővárosa, Gori hatóságai visszakövetelik a néhai diktátor földi maradvá­nyait. A hajdani szovjet veze­tőt még mindig hősként tisz­telő város elöljárói azt szeret­nék, ha Sztálin porhüvelyét el­távolítanák a Kreml falából és a városban temetnék el. Sőt, tervezik a korábban bezárt Sztálin-múzeum újbóli meg­nyitását is — írta a Reuter. len bankjegyek halmazával. Naponta kétszer emelkednek az árak, ezért megszüntettük a belépőjegyeket is. Egy-két tojást, egy zacskó almát vagy egy kis rizst kérünk belépődíj fejében a látogatóktól”. "Koldulok, kölcsönkérek és lopok, hogy fenn tudjam tar­tani az állatkertet” — panasz­kodott az igazgató. — A hús­evő állatoknak és a madarak­nak egyes helyi vállalatok adományoznak eleséget, de a magántársaságok a jövőben már nem szállítanak húst, mert kilója 15 dollárnak megfe­lelő összegbe kerül. Egy tigris A gori hatóságok hamaro­san kérvényezik Moszkvánál Sztálin exhumálását, a ma­radványok elszállítását. A Sztálin Örökségének Nemzet­közi Társasága nevű szerve­zet elnöke, Grigol Oniani el­mondta, hogy készek március 5-én, a diktátor halálának év­fordulóján újratemetni Sztálint. A szovjet éra legkemé­nyebb elnyomó rendszerét pedig naponta 10 kilót is meg­eszik. Az állatkert beszerzett egy tehenet, amikor az üzle­tekben megszűnt a tejárusí­tás. Tejtermékeket csak gyermekes anyák és öregek kaphatnak jegyre. Több mint 750 állatnak — lámáknak, vízilovaknak, aligá­toroknak, elefántoknak, zeb­ráknak és a majmok nagy min­takollekciójának — ad otthont a tájkertté alakított belgrádi ál­latkert. A sztár egy kétéves pe- lenkás csimpánz, Zorica, aki­nek külön szobája van, jászol­lal és sok műanyagjátékkal. Csontos Rozália fenntartó politikus földi ma­radványait — mint a brit hír- ügynökség írta — nemcsak Gori, hanem Sztálin észak- oszétiai rokonsága is vissza­kéri. Szerintük ugyanis Sztálin apja őszét volt, aki „grúzosí- totta” nevét. S Lenin? A Szovjetunió ala­pítójának bebalzsamozott teste egyelőre marad monu­mentális mauzóleumában. Gori követeli Sztálin maradványait <

Next

/
Thumbnails
Contents