Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

V 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993.december?.,kedd Tényfeltáró mű bemutatója A frakcióvezető Antall Józsefnél Antall Józsefben erős az akarat, hogy minél előbb visz- szatérjen hivatalába. Erről Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője számolt azután, hogy meglátogatta a kórházban fekvő miniszterelnököt. Für Lajos villámlátogatása Für Lajos ma villámlátoga­tást tesz Ausztriában — közöl­ték a Honvédelmi Minisztéri­umban. Elmondták, hogy a magyar honvédelmi miniszter osztrák kollégájával többek között arról tárgyal, miként le­hetne együttműködni a nem­zeti ENSZ Kiképző Központok felállításában. Eltemették Csaba von Ferenczyt Münchenben, december 4-én mély részvét mellett elte­mették Csaba von Ferenczyt. A gyászoló család — Josef von Ferenczy müncheni médi­amenedzser, felesége, gyer­meke, unokái — mellett a teme­tésen részt vett a német közé­let számos ismert személyi­sége, a Ferenczy Média cég több magyarországi partnere. Ott volt dr. Bayer József, az Axel Springer Budapest Kiadói Kft ügyvezető igazgatója és Pá­los Tamás, a Ferenczy Europ- ress Budapest Sajtóügynökség főszerkesztője. Ferenczy Europress Megjelent a „Sortüzek — 1956” (Igazságügyi Miniszté­rium, Tényfeltáró Bizottság - 1993.) című könyv, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban mutattak be az újságíróknak. Dr. Halász Gizella, a tárca szóvivője emlékeztetett arra, hogy november 22-én Balsai István igazságügy-miniszter saj­tótájékoztatón jelentette be: el­készült a „Sortüzek Magyaror­szágon 1956-ban” című első részjelentés, amelyet a kormány által megbízott Történelmi Tény­feltáró Bizottság állított össze. Elmondta azt is, hogy a jelentést napokon belül átadja — novem­ber 24-én át is adta — a legfőbb ügyésznek. Szólt arról is, hogy a bizottság megállapításait rövid időn belül könyv formájában is megjelentetik. A könyvbemuta­tón hangsúlyozták: az Antológia Kiadó (Lakitelek Alapítvány) re­kordidő alatt készítette el a könyvet. Dr. Sándorfi György, az Igaz­ságügyi Minisztérium kabinetfő­nöke, a tényfeltáró bizottság tagja többek között elmonda: a könyv kinyitja azok szemét, akik úgy tudják, nem történtek 1956-ban olyan súlyos esemé­nyek, amelyeknek a felelőseit keresni kellene, illetve akiket meg lehetne nevezni, hiszen azok már nem élnek. Négy év múlva egyetemre fog jelentkezni... r ————————— ------------------------------— ———— -------------------------­! Amennyiben többet szeretne megtudni az UNIVERSITAS kötvényről, töltse ki ! és adja fel az alábbi címre ezt a kupont. ! Név:................................................................................................. I Lakáscím:....................................................................................... Cí münk: O&M 1034 Budapest, Szőlő u. 38-40. (A borítékra, vagy levelezőlapra kérjük, írja rá „UNIVERSITAS"!) SH j 1997. Ünnepélyes keretek között átadják az Egyetem- várost. Az épületegyüttes, a Világkiállítást szolgáló funk­ciója után, ekkor betölti majd eredeti rendeltetését: helyet ad a Budapesti Műszaki Egyetemnek és az ELTE Ter­mészettudományi Karának. Szép esemény lesz. A holnap, a jövő foglalkoztat mindannyiunkat. Az átadó ünnepségen diákok is, taná­rok is majdani életüket kép­zelik el az Egyetemvárosban, amely nemcsak korszerűsé­ge, de a Világkiállításnak köszönhető nemzetközi ismertsége miatt is óriási jelentőségű a számukra. Az ünnepi beszédet tartó szónok azonban visszatekint a múltba: „Köszönetét mondunk mindazoknak, akik 1993-ban az Universitas kötvénybe fektették a pénzüket. Tisz­tában vagyunk azzal, a befektetők legfőbb szem­pontja akkor is az volt, hogy biztos helyen tudják a pénzüket. És ez ilyen befektetés volt. Ám, amikor az Universitas mellett döntöttek, a jövő építése, a felső- oktatás fejlesztéséhez való hozzájárulás is szerepet játszhatott az elhatározásuk­ban. Talán gyermekeikre gondoltak. Talán gyermekei­ken keresztül saját magukra. Arra, hogy öreg napjaikban ők biztos támaszaik legye­nek. Lehet, hogy a nemzet jövőjére. Mindenesetre jól döntöttek. Mégegyszer kö­szönet érte.” Universitas kötvény. Egy kü­lönleges befektetési lehető­ség. Állampapír - amelyet azzal a konkrét céllal bocsá­tott ki az Állami Fejlesztési Intézet Rt., hogy a felsőokta­tás hosszú távú fejlesztését szolgálja. Állampapír - fix kamatozással, biztos jövedelemmel. Most jegyezhető. Ha érdeklődik az Universitas Kötvény iránt, hívja a (06-1) 202-5177 telefonszámot. ■dlINlVLRSlTAW KÖTVÉNY m ■ mmssmm Befektetés a jövőbe. Az UNIVERSITAS Kötvény a következő helyeken jegyezhető: ÁB-MONÉTA Befektető és Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, Arany J. u. 19. Tel.: 111-7655 ♦ CA Értékpapír Rt. 1054 Budapest, Nagysándor József u. 10. Tel.: 269-0711 ♦ Corvinbróker Kft. 1054 Budapest, Hold u. 25. Tel.: 132-0320 ♦ Concord Értékpapír Ügynökség Kft. 1052 Budapest, Váci u. 15.11.1. Tel.: 266-8035 ♦ GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt. 1051 Budapest, Bajcsy Zs. út 12. Tel: 266-2733 ♦ Investbank Értékpapírforgalmazó Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel: 266-5033 ♦ K and H Brókerház Kft. 1054 Budapest, Alkotmány u. 21. Tel: 112-3020 ♦ MID Bróker Kft. 1051 Buda­pest, Váci u. 48.112. Tel: 266-5338 ♦ New York Bróker Budapest Kft. és hálózata 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. Tel: 266-5160 • 7400 Kaposvár, Kossuth u. 8. Tel: (82)312-038 ♦ OTP Bróker Rt. és hálózata 1051 Budapest, Vigyázó Ferenc u. 6. Tel: 269-0243 • 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 2. Tel: (82)314-207 • 8600 Siófok, Fő u. 188-190. Tel: (86)310-475 ♦ Questor Értékpapír Kft. és hálózata 1015 Budapest, Donáti u. 18. Tel: 135-1562 WestLB Befektetési (Magyarország) Rt. 1055 Budapest. Balassi B. u. 21-23. Tel: 132-2540 KÉRDŐJELEK „Lábbal szavazás”? Szavazni sokféleképpen lehet a parlamentben. Meg­nyomható az „igen” vagy a „nem” gomb, s jelezhető a tartózkodás is. De úgy tűnik, kezd rendszeressé válni a szavazásnak az a fajtája is, amelyet a képviselők nem az ujjúkkal, hanem a lábukkal eszközölnek: megfuta­modnak a szavazás elől. Mit jelent ez a ’’szavazási” módszer? Vegyük a leg­utóbbi példát: amikor a múlt héten a T. Háznak arról kel­lett döntenie, hogy az önkormányzatok 30 vagy 35 szá­zalékot kapjanak a személyi jövedelemadó bevételéből, a 35 százalékot szorgalmazó módosító javaslatot a kép­viselők 125 igen, 118 nem szavazattal, 17 tartózkodás­sal elutasították. Nem kell sokáig számolgatni, hogy kiderüljön: 126 (!) képviselő a „folyosón” vagy másutt tartózkodott a szava­zás idején, s csak kis részük volt „igazoltan távol”. Mi következik ebből? Az, hogy egy igen fontos kérdés eldöntésénél több mint 100 honatya kibújt a vélemény- nyilvánítás alól. Nem vállalta az állásfoglalás „terhét”, jobban mondva: kötelezettségét. S minthogy mindössze 11 szavazaton múlt egy sokmilliárdos tétel sorsa, még inkább szemet szúr az eset. Miért nem helyeselhető ez a képviselői magatartás? Mert a választók azzal küldték őket a T. Házba, hogy érdekeiket képviselve, pártjuk ál­láspontjához igazodva és lelkiismeretükre hallgatva ve­gyenek részt a törvényhozásban. A mandátumuk tehát megbízatás a törvényhozói tevékenységre. Ennek ki-ki eleget tehet egy adott javaslat elfogadásával, vagy el­utasításával, esetenként — valamilyen meggondolásból — a tartózkodással. Csak egyet nem tehet: kibújni a törvényhozás felelős­sége alól. Hiszen ezzel a honatya közvetve azt juttatja kifejezésre, hogy „engem nem érdekelt az egész ügy”. Mondja ezt a választói szemébe! P. T. Nem lesz vizsgálat Göncz Árpád ellen (Folytatás az 1. oldalról) A pártok vezérszónokai mond­ták el véleményüket a tb-költ- ségvetéssel kapcsolatban. Az FKGP szónokának álláspontja szerint az elmaradt járulék nem növekedhet tovább. Kulin Sándor (MDF) a gyógyszer- támogatásokra szánt összeg­ről, Hasznos Miklós (KDNP) pedig arról beszélt: vajon sike­rülje növelni a bevételeket. Éles napirend előtti vita robbant ki a T. Ház tegnapi ülésén Török Ferenc (SZDSZ) egy korábbi felszólalása kap­csán. Az érintett Schamschula György hírközlési miniszter, mivel akkor nem volt jelen az ülésen, most ragadta meg az alkalmat a válaszra; bár ezút­tal a „kihívó” képviselő maradt távol. A vita a Rákospalotán meg­alakult Palotacom telefontár­saság, illetve tágabb kitekin­tésben a távközlési törvény késedelmes életbe léptetése körül alakult ki. A konkrét eset­tel kapcsolatban Schams­chula miniszter elmondta a XV. kerületben 1991-ben ala­kult meg Palotacom néven egy telefontársaság, amely 12 ezer forintos díj befizetése mellett telefont ígért helyi la­kosoknak. A kerületben töb­bezren csatlakoztak a társa­sághoz, azonban telefont mindmáig nem kaptak. A tárca vezetője szerint ez nem is csoda, hiszen a kerületi tele­fonfejlesztéshez egy-három milliárdos invesztíció kellene. Schamschula György szerint immár az is kérdéses, hogy a társaság miként tud elszá­molni a lakosságtól beszedett pénzzel. A miniszter szerint egyébként sem az a járható út, hogy a lakosságot kellően meg nem alapozott társasá­gokba kényszerítsék, hanem inkább az, hogy a Matáv priva­tizációjához kapcsolódóan szerződésben rögzítsék a he­lyi, önkormányzati fejleszté­sek záros határidőn belül tör­ténő teljesítését. Schams­chula György felszólalásában az ellenzék szemére vetette, hogy támogatás helyett úgy­mond csak gúnnyal illette a kormány törekvéseit. Az elhangzottakra Kuncze Gábor, a szabad demokraták frakcióvezetője válaszolt. Sze­rinte a lényeg abban van, hogy a kormány — sok egyéb mással egyetemben — elmu­lasztotta a távközlési infrast­ruktúra fejlesztését. A szóban forgó társaságok a hamaro­san megszülető távközlési törvény, illetve az abban biz­tosított koncessziós lehetősé­gek reményében szerveződ­tek meg 1991-ben. A törvény viszont csak 1993-ban lett meg, így a társaságok két évig nem tehettek semmit a be­szedett díjakat az önkormány­zatok őrzik, a summa kamato­zik. Tehát biztonságban van a lakosság befizetése. Mind Kuncze Gábor, mind az utána felszólaló Kövér László Fi- desz-frakcióvezető vissza­utasította az ellenzéket dest­ruktív magatartással vádoló szavakat. Viszontválaszában később Schamschula György is az együttműködésre he­lyezte a hangsúlyt, utalva arra, hogy két héten belül eldől a Matáv privatizációjának sorsa. Az új név: Duna Telecom A Matáv Rt kisebbségi tu­lajdonának megszerzésére ki­írt országos koncessziós pá­lyázat elnyerését tűzte ki cél­jául a France Telecom és a US West alkotta francia-ame­rikai konzorcium, mely DUNA Telecom néven egyesítette a két vállalat szakértelmét — je­lentették be a telekommuniká­ciós társaság tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Mint ismeretes, a Matávért négy — ismert világ­cégeket tömörítő — konzor­cium szállt versenybe. A tét nem megvetendő, egy­részt mert a Matáv Kelet-Eu- rópában az első privatizálásra kerülő állami távközlési válla­lat, másrészt pedig egy 3 mil­liárd dollár értékű cégről van szó. I Sortüzek— 1956

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents