Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-01 / 280. szám
7 1993. december 1., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA EGY SZÁL RÓZSA —A SZÜLŐKTŐL Véradók, önkéntesen Először: ötven éve — „Megnyugtat, hogy én is segítek valakin" Kató Ernő' főtitkárhelyettes kitüntetést nyújt át Liptai Zoltán százszoros kutasi véradónak Fotó: Kovács Tibor Díszes csomagolású ajándék a hóna alatt; látszott, hogy nem szokott hozzá az effajta ünnepséghez. Kérges keze, barázdált arca is jelzi: a vékony termetű férfi nehéz munkát végzett nyugdíjas éveiig. Liptai Zoltán százszoros kutasi véradót az egészségügyi főiskolán tartott ünnepi összejövetelen tüntette ki — több társával egyetemben — Kató Ernő, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese. — Ötven éve adtam először vért, s utána is rendszeresen; volt úgy, hogy évente négyszer — mondta. — Ezzel is szerettem volna segíteni az embereken. Ez indította arra, hogy először Kaposváron, majd Nagyatádon tartsa karját a fehérköpenyes nővéreknek. Soha nem gondolt arra, hogy pénzért tegye... Liptai Zoltán kesernyés mosollyal mondja: — Pár éve nem járhatok véradásra, mert megvizsgált az orvosom és azt mondta, hogy ez a kis vér már nekem is kell... Baksa József nyolcvanszoros somogyszobi véradó alkatilag épp ellentéte társának, mégis panaszkodik: — Tavasszal adtam volna ismét vért, s megállapították, hogy cukorbeteg vagyok. Kezelésre azonban elmúlott; most azt tervezem, hogy a századikig meg sem állok. Először 1958-ban adott vért. Arra gondolt: neki is lehet olyan betegsége, hogy vérátömlesztésre lesz szüksége. — A családban nem volt rászoruló, de azért még az ellenségemnek is adnék — mondja őszinte lelkesedéssel. — Annak idején a nagyatádi konzervgyárban dolgoztam, és ott toborozták az úgynevezett SOS-csoportokat. Egyszer két kis csecsemőnek kellett közvetlen vérátömlesztést adni; attól a családtól kaptam egy préselt rózsát meg 500 forintot, amit visszaküldtem. De újból postára adták. Egy tap- sonyi idős bácsi pedig köszönőlevelet írt... Kitüntetést, oklevelet is kaptam. — Katonáknál a véradás szinte belső törvény — mondta Vas Vince nyugdíjas katonatiszt, hatvanszoros véradó. — Példamutatásként is meg kellett tenni. A kiskato- nák lesték az elöljáróikat s mondták: „ha a főnök elment, miért ne mennénk mi is”. Akkoriban ehhez alkatilag is meg kellett felelni... — Manapság gondok vannak a véradásszervezéssel. Befolyásolja ezt az ingyenesség? — Nem. Ez belső kényszer: vért kell adni! Mikor leszereltem, szakszervezeti aktivistaként a dolgozók körében agitáltam. A feleségem esete is ösztönzött, ő ugyanis beteges, és sokszor kapott vérplazmát. Megnyugtat az az tudat, hogy én is segítek valakinek. — Hogyan lehetne az embereket ismét megnyerni erre a nemes célra? — Gondolom, a gazdasági helyzet okozza; nagyon sokat kell szaladgálni a megélhetésért. De a vállalatoknak is kicsit másként kéne ehhez hozzáállni; nem igaz, hogy nem lehet arra a két órára elengedni a dolgozókat! Annak idején kijöttek a kórházból vérvételre a gyárba, üzembe... Személyes agitáció is kellene... Gondot nem okoz; én úgy érzem, hogy frissebb, egészségesebb, fic- kósabb vagyok véradás után. S büszke vagyok a hatvanszoros véradásra, bár ha az adatokat annak idején rendesen nyilvántartják, akkor már a duplájánál tartanék. Várnai Ágnes Tízmillió AIDS-beteg napja Ingoványos területen a tudomány Cselekvő megelőzés Orvosi vétó a béranyaság ellen Magyarországon a HÍV vírushordozók száma négyszázra becsülhető. Az AIDS betegeké 1993 október végéig 138 volt. „Itt van az idő a cselekvésre” — ez az idei AIDS világnap jelszava, s ez azt jelenti: mi is sokat tehetünk a kór terjedése ellen. A betegség megelőzése érdekében tudnunk kell, hogy az AIDS kórokozója a vele fertőzött egyén egyik fehérvérsejt-féleségében telepszik meg, ott szaporodik, s ezeket pusztítja. Ezzel tulajdonképpen az immunrendszer „kulcsfiguráját” teszi tönkre, szervezetünk védekezőkészsége gyöngül, s így olyan kórokozók is okozhatnak betegséget, amelyek ép immunrendszer esetén betegség okozójaként szóba sem jöhetnek. A szervezetbe jutott vírus nem okoz azonnal betegségi tüneteket, hanem alattomos módon 5-10 évig is lappang a nyirokcsomókban, testnedvekben. Ez óriási veszélyt jelent, hiszen a fertőzött emberek legtöbb esetben maguk sem tudnak fertőzöttségükről és akaratukon kívül tovább adhatják a HIV-vírust mindazoknak, akikkel nemi életet élnek vagy vérük bármilyen úton-módon a másik ember véráramába kerül. Az úgynevezett rizikócsoportok — rendezetlen nemi életet élők, homo- és biszexuálisok, intra- vénás-kábítószer-élvezők — között találjuk a legtöbb fertőzöttet. A távlati felszabadító cél elérése érdekében a tartós párkapcsolatokat kell szorgalmazni. Ha ez nem valósítható meg, akkor a megfelelő minőségű, biztonságos gumióvszer használata tanácsos. Napjainkban 10 millióra becsülik a felnőtt AIDS-betegek számát. A WHO számításai szerint az ezredfordulóra 30-40 millióra nő a fertőzöttek száma. Rajtunk is múlik, hogy ne így legyen! Dr. Harkai László A házaspároknak megközelítőleg tíz százaléka — műtét, betegség, veleszületett rendellenesség stb. miatt — meddő. A béranyaság, azaz a megtermékenyített petesejt idegen nő testébe ültetése sok fejlett országban ma már terebélyes és igencsak kifizetődő üzletág. A gyermeket akaró tehetősebb párok szívesen és jól honorálják a terhesség és a szülés próbatételeinek átvállalását. Hazánkban is akadt már família, amely egymillió forintot áldozott volna „vendégmunkás-anya” megnyerésére — erre azonban nálunk még nincsenek meg a tudományos-technikai feltételek. A magzat kihordását és világra hozatalát prózai adásvételi ügyletté lefokozó tudományos eljárás körül heves viták dúlnak. Megítélése központi témája volt az Orvosok Világszövetsége Budapesten most lezajlott 45. közgyűlésének is. — A tudomány ma már valóban csodákra képes. Van azonban egy határ, amelyen nem szabad túllépnie, mert ott már szinte megválaszolhatatlan morális, jogi és egyéb kérdésekbe ütközik — nyilatkozta munkatársunknak a kongresszus egyik tekintélyes részvevője, dr. Richard Kennedy, a Kanadai Orvostársaság elnöke. — Az újszülöttek 4-5 százaléka fejlődési rendellenességgel jön világra. Ilyen esetekben melyik szereplőben: a megtermékenyített és beültetett ivarsejt „gazdáiban” vagy a kihordó asz- szony szervezetében kereshető a károsodás oka? Vagy : béranyaság esetén valójában ki az újszülött anyja? Az, akinek petesejtjét beültették vagy az, aki 9 hónapig a testében hordta és táplálta? Dr. Ram Ishay izraeli professzor, a világszövetség korábbi elnöke tovább sorolja a kétségeket és kérdéseket: — Mikor zárul a „bérmunka”? Szüléskor? De akkor ki szoptatja a csecsemőt? Az ivarsejt tulajdonosának nincs teje... S mi van, ha a béranya a megállapodás ellenére nem adja oda a gyermeket, hiszen ő hordta, ő szülte. Bíróság elé lehet citálni szerződésszegésért, ami jogilag úgymond tiszta ügy. De biológiailag, pszichikailag, emberileg?! Azután az apróság fölcseperedik; kideríthető-e, hogy alkatát, betegségre való hajlamát, érzelmi beállítottságát a dajka-anyától vagy a sejtdonoroktól hozta? Az ilyen és hasonló kérdések sorára a nemzetközi orvostársadalom nem ismeri a választ. — Hivatásunk, emberi meggyőződésünk ezért egyaránt azt diktálja — hangsúlyozta a professzor —, hogy vétót hirdessünk a béranyaság ellen. S mint azt néhány országban már megtették, helyezzék jogi tilalom alá az élet áruba bocsátásának ezt a módját. (Szabó) Megnyílta Tüskevár patika A Tüskevár patika gyógyszerészei egy eddig fehér foltnak számító területet vontak be a gyógyszerellátásba Fotó: Király J. Béla Újabb elmélet a rák keletkezésének megértéséhez A francia paradoxon Egy pohár bor Az Amerikai Szívgyógyászszövetségben dr. R. Curtis Ellison, a bostoni egyetem professzora arról számolt be, hogy érdemes főétkezéskor egy pohár bort fogyasztani. Az orvosok évek óta vitatkoznak azon, vajon az alkohol csök- kenti-e a szívbetegek kockázatát. Most már kezdik azt hinni, hogy ez valószínű. Erre a megállapításra érdekes módon tettek szert. Fölvetették: miként képes a francia -vajassüteményeket enni, marhasültjét zsíros mártásokkal leönteni és utána camam- bert sajtot fogyasztani, s mégis a világon legalacsonyabb arányú a szívbetegség Franciaországban? A szívroham okozta halálozás Franciaországban százezer lakosra vetítve évente 75, az Egyesült Államokban ugyanez az arány 200. s közben az amerikaiak étkezésében a zsírtartalom 22 százalék, a franciákéban viszont jóval több. A tények azt mutatják, hogy a „francia paradoxon” titka a bor. Gyógyszertár nyílt Kaposvár tüskevári részén. A mintegy 500 lakosú városrészben még soha sem volt patika. Dékányné Tátrai Márta szakgyógyszerész vállalkozott rá, hogy a Start-hitel segítségével megépíti saját gyógyszertárát s ellátja a környék lakóit. Az önkormányzat segített a telek megvásárlásában; féláron adta, azzal a kikötéssel, hogy öt évig gyógyszertárnak kell ott működnie. A Tüskevár patika 91 négyzetméteren épült. Világos szürke, krómszínű díszítésű bútorzatát Futó Tibor kaposfüredi asztalos készítette. A gyógyszertár 1,5 millió forintos árukészlettel — melyben gyógy- termékek, állatgyógyászati cikkek és gyógynövények is vannak — nyitott. (Várnai) Amerikai tudósok bejelentették: újabb fontos felfedezést tettek a rák keletkezésének megértésére. A rák úgy keletkezik, hogy a sejtek ellenőrzés nélkül osztódnak. A kutatók megvizsgálták azt a genetikai folyamatot, amely a sejtosztódást elindítja vagy megszünteti. A kutatás célpontja egy olyan gén, amely egy p53-nak nevezett fehérjét gyárt. Ha ez a gén hibásan működik, megindul a sejtosztódási folyamat. Az eddigi kutatások szerint ez a felfedezés a rákbetegségek felét érinti. A Cell (Sejt) című orvosi szaklapban közölt cikk szerint két csoport egymástól függetlenül állapította meg, hogyan működik a gén. Ez a gén más génnek ad utasítást. Az utasítást végrehajtó gén lassítja a sejtek növekedését. A felfedezést a Johns Hopkins Egyetem professzora, Bert Vogelstein és a Howard Hughes Orvosi Intézet professzora, Dr. Stephen Elledge tette. A gént Vogelstein WAF1-nek, Elledge pedig CIP1-nek nevezte el. — Ez a kutatás a sejtnövekedés problémájának közepébe talált - mondta Elledge, az AP amerikai hírügynökség munkatársának. - Most tudtuk meg először, hogyan dolgozik a p53-t gyártó gén, amikor közvetlenül befolyásolja a sejtek osztódását. A felfedezés arra is reményt ad, hogy megfékezzék a gént, ha hibásan működik. Ugyanis a gén hibás működése az oka, hogy más gén rosszindulatú utasításokat kap. Elledge szerint a gént manipulálni lehet, s ezzel a rák fejlődését ellenőrzés alá lehet vonni. El kell érni, hogy a gén a kívánt utasítást adja annak a génnek, amely a szövetosztódásért felelős. A kutatók azonban arra is rámutattak, hogy a helyzet bonyolultabb a fent leírtnál. Lehetséges, hogy a p53-at gyártó gén más géneknek is ad parancsot, s az is lehetséges, hogy a sejtosztódást ellenőrző gént más gének is utasítják. Polgár Dénes Kányái segítség a vajdasági menekülteknek A kányái Vöröskereszt szervezete dr. Juhász Ká- rolyné titkár vezetésével már hatodik alkalommal rendezett eredményes gyűjtést a lakosság körében. Két nap alatt 10 ezer forintot, 10 ezer forint értékű tartós élelmiszert és mintegy öt mázsa ruhát, cipőt sikerült összegyűjteni az adakozó kányaiaktól. A nehéz szociális körülmények között élő emberek példamutatóan siettek a vajdasági magyarok segítségére: a 220 családból minden harmadik vitt adományokat. A Vöröskereszt helyi titkára egy csomó bontott fonalat adott a bedegkéri szociális otthon lakóinak — ők ebből télre való meleg sapkákat kötnek a menekült gyerekeknek. HIV-szűrések Somogybán A megyei vértranszfúziós állomáson tavaly 9733, a siófokin 2708, a nagyatádin 2433 véradót szűrtek HIV-, illetve HÍV 2-1 vírusra. Az AIDS-es betegek felderítésére irányuló vizsgálatokat 1986-tól végzik, de fertőzéssel még nem találkoztak. A Kaposi Mór Megyei Kórház bőr- és nemibeteg- gondozó intézetében 1988 óta végeznek HIV-szűrést. Tavaly itt százötven veszélyeztetett betegtől vettek már vérmintát, és ezek a vizsgálatok is negatív eredményt mutattak. Nehéz a műtőasszisztensek helyzete A Magyar Műtőasszisztensi Társaság felmérése szerint a honi műtőasszisztensek átlagkeresete havi négy-öt ügyelet díjával együtt sem több 11-18 ezer forintnál. Munkaidejük gyakorlatilag korlátlan, és munkakörülményeik sem kifogástalanok. Ezen a nehéz helyzeten kíván többek között segíteni az egy éve alakult szakmai szervezet. Egyre drágább orvostechnikai termékek A legtöbb fogorvos idegenkedik a hazai gyártmányú orvostechnikai eszközök használatától. Kakuszi István helyettes népjóléti államtitkár szerint azonban az egészségügy a rossz anyagi körülmények miatt nem rendezkedhet be csak külföldi orvostechnikai eszközök beszerzésére. Főként azért nem, mert a világon mindenütt — jórészt a készülékek árának növekedése miatt — az általános árrobbanás jellemzi az egészségügyet. Támasz-gondozók találkozója Az Országos Alkohológiai Intézet és a Támasz Alapítvány a határon túli munkatársakkal együtt tartotta meg első találkozóját • Budapesten. A szenvedélybetegek ellátásába bevont alkohol-, kábítószer- és gyógyszerfüggők, valamint a káros játékszenvedélynek hódolók részére dr. Levendel László professzor vezetésével kidolgozott komplex programok határon túli megismertetése céljából a magyarországi szakemberek erdélyi kollégáikkal folytattak tapasztalatcserét. A programban részt vevő négy erdélyi városhoz most csatlakozott Ukrajna és Kárpátalja is. A határon túli öt Támasz-gondozó fejlesztéséhez ez az alapítvány biztosítja a szükséges költségeket.
