Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-04 / 283. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 4., szombat Suzuki üzem Salgótarjánban Automata üvegmegmunkáló sor vásárlására nyújtott be hi­telkérelmet tulajdonosainak a salgótarjáni Glasunion Kft a volt síküveggyár. A társaság ugyanis most készül fel a Su­zuki autóüveg teljeskörű be­szállítására, miután az oldal- és hátfal üveg beszállítói lehe­tőségét már korábban el­nyerte. November elejétől Esztergomban már kizárólag salgótarjáni oldal- és hátfal üvegeket szerelnek be a Su­zuki gépkocsikba. Akadozik a betakarítás Elhúzódó feldolgozási kam­pányra számítanak a Petőházi Cukorgyárban. A váratlan gyorsasággal érkezett tél és a korai hó alaposan próbára te­szi a gépeket és a betakarí­tásban közreműködő embere­ket. Az időjárás miatt alapo­san lelassult a betakarítás a felvásárlási körzetben — a Ki­salföldön —, a leszerződött termény mintegy negyed ré­sze még a földben van. Folytatódik a sztrájk Kőbányán Folytatódik a sztrájk a Can- toni Kőbányai Textil Kft-nél, miután nem sikerült megálla­podniuk a tulajodnosoknak és a béremelést követelő dolgo­zóknak. A november 29-e óta tartó munkabeszsüntetést eredetileg csütörtökön délben szándékoztak befejezni a munkavállalók, az egyeztető tárgyalás sikertelensége miatt azonban a budapesti gyárban a délutáni műszak 15 óra 30 perckor ismét letette a mun­kát, a zalaegerszegiek pedig tegnap reggel 6 órától folytat­ták a sztrájkot. Duna Bank kártyák A Duna Bank a jövőben az általános kereskedelmi banki tevékenység háttérbe szorítá­sával egyre inkább lakossági pénzintzetként kíván tevé­kenykedni. Ezt szolgálja a bankkártya-üzletág további fejlesztése. A Duna Bank Rt már öt éve van jelen a hazai bankkártya-piacon. A banknak jelenleg ötféle kártyája van forgalomban, ebből három­fajta — a kék, az ezüst és az arany — az Eurocard/Master- Card kártyarendszernek is tagja. Nőtt az építőipar termelése Emelkedett az építőipar termelése az idei év első ki­lenc hónapjában. Az ered­mény az első félévi csökkenés után a harmadik negyedévben bekövetkezett ugrásszerű — a tavalyi adatokhoz viszonyítva több mint 14 százalékos — növekedésnek köszönhető. Az év első kilenc hónapjában összesen 116,4 milliárd forint értékű szerződést kötöttek az építőipari vállalkozások, szep­temberig 698 nagyértékű építmény kivitelezését kezd­ték meg. Kelendő a Pillér Valószínűleg jelentősen túl­jegyzik a Pillér Első Ingatlan- befektetési Alapot. Az eddig összesített adatok szerint a kibocsátáson értékesíthető 1,355 milliárd össznévértékű Pillér-jegyből a múlt hét vé­géig 1,158 milliárd forint ér­tékű jegyzés érkezett. Ha a felkínált mennyiséget túljegy­zik, a kiosztás során az alanyi jogú kárpótoltak élveznek majd előnyt. A felügyelőbizottság elnöke látja így Eszi a vagyonát a Kapos Klinker Bősze László: az 55 ezer forintos nyereség csak egy nyers mérleg eredménye, ami azért készült, hogy tisztán lássunk — dr. Takács Norbert: a vagyonvesztés...akár 55 millió forint is lehet — Szabados Péter: a cég jelentős üzletkötés előtt áll (Folytatás az 1. oldalról) A kaposvári önkormányzat többségi tulajdonában lévő Ka­pos Klinker Rt 1992 június else­jén alakult. Fél évvel a részvény- társasággá válást követően kü­lönböző visszaélések miatt — melyeket a rendőrség máig vizsgál — menesztették az ak­kori vezetőséget. A Brassói Péter vezette me­nedzsment akkor, több mint harminchárom millió forintos veszteséggel vette át a rész­vénytársaság irányítását. Azt egy pár hónappal később ké­szült mérleg szerint 55 ezer fo­rintos haszonra billentették át. Embert próbáló munkájuk jutal­mául — mint arról lapunk is be­számolt — az ideiglenes igazga­tóság tagjai, Brassói Péter, Bő­sze László és Mátrai Márta Ka­posvár polgármesterétől 1993 tavaszán nettó 200, illetve 180-180 ezer forint jutalmat kap­tak. — Amikor átvettük a cég irá­nyítását, nem tudtuk mibe ug­runk — sorolta Bősze László. — A Klinkernél 1992 júniusa óta senki sem vezetett könyvelést, a menesztett vezetés nem törő­dött a cég jövőjével, így a rész­vénytársaságnak 1993-ra egyet­len megrendelése sem maradt. Az idén februárban kimutatott 55 ezer forintos nyereség csak egy nyers mérleg eredménye volt, ami azért készült, hogy végre tisztán láthassuk helyze­tünket. A korábbi évek befekte­tései mintegy 4,5 millió forint veszteséget hoztak, ez a be­hajthatatlan követelések céltar­talék képzési kötelezettségével összesen tizenegy millió forinttal rontotta le a számított nyeresé­get. Az ideiglenes vezetőség mandátuma februárban járt le, helyükre az önkormányzat bi­zottságai pályázatok alapján nevezték ki a már végleges igazgatóság tagjait: Bősze Lász­lót a részvénytársaság el­nök-igazgatóját, dr. Mátrai Már­tát az Inköz iroda vezetőjét és egy új embert, Paksi Miklós mű­szaki igazgatót. A vizsgálatot végző felügyelő bizottság elnökének véleménye szerint az igazgatóság tagjai között olyan személyi ellentétek feszültek, melyek gátolták a részvénytársaság jó működé­sét. Dr. Takács Norbert vélemé­nye szerint a vezetők jó dönét- seket hoztak, csak nem hajtot­ták azokat végre.. A Klinker Rt amúgy sem ró­zsás helyzetét súlyosbította, hogy a cég sorra esett el a ter­vezett megrendelésektől. — Az önkormányzatnál sorra a különböző magánvállalkozá­sokat részesítették előnyben, így az első félévben alig akadt munkánk. — mondta Bősze László. — A vállalkozók fölözték le a hasznot, mi csak alvállalko­zóként tudtunk bekapcsolódni a beruházásokba. A társaságot az önkormányzati lakásingatlanok értékesítéséből befolyt pénz tar­totta életben. Likviditási szem­pontból a harmadik negyedév­ben végre teljes kapacitással dolgoztunk, jelenleg pedig a rossz időjárás hátráltatja a mun­kákat. Novemberben és de­cemberben 14-15 millió forint kiadással és alig kilenc millió fo­rint bevétellel számolunk ha­vonta. Az évet várhatóan 22-25 millió forintos veszteséggel zár­juk. Dr. Takács Norbert, felügyelő bizottsági elnök szerint a Klinker tavaly óta többtíz millió forintos veszteséget görget maga előtt. Hogy ezt a kezdetekkor jobb lett volna egy tollvonással leírni?... A vagyonvesztés mértéke ter­mészetesen a tulajdonos dönté­sétől függ, de a jelen helyzetben a szakemberek szerint ez akár 55 millió forintot is kitehet. Bősze László egészségügyi állapotára hivatkozva novem­berben lemondott elnök-igazga­tói posztjáról, a Kaposvár köz­gyűlése azonban a vizsgálat eredményének megismeréséig nem fogadta el az igazgató le­mondását, az igazgatóság azonban megszüntette Bősze László munkaviszonyát. Szabados Péter polgármester szerint máig működőképes a részvénytársaság. — A vagyonvesztés a meg­rendelések hiányából adódik, ami valamennyi építőipari vál­lalkozást sújt ma Magyarorszá­gon. — mondta a polgármester. Jelenleg folynak a tárgyalások és a cég jelentős üzletkötések előtt áll és Szabados Péter hisz abban, hogy a cég jelenlegi rendkívül súlyos helyzete csak időleges, remélhetőleg gyorsan múló állapot... Barna Zsolt Piaci körkép Kaposvár Siófok Marcali Fonyód Burgonya 25-30 25-30 25-30 30-35 Káposzta 18-22 20 15 20 Paprika 180-250 150-180 250-300 300 Para­dicsom 150 150-170 125-150 140-150 Uborka 160-200 180-220 160 170-180 Leves­zöldség 60 60 60 70-80 Tojás 7-8 6,50-7,50 7 7-8 Sampi­nyon 200 200 200 200 Hagyma 40-45 30-40 40 40 Banán 90-100 80-100 90-100 100-110 Alma 30-45 15-40 30-40 30-50 Karaláb 20 25 15-20 20 Karfiol 100 90-100 — 80 Saláta 25 25 25 25 Kelká­poszta 40-50 20 50 60 Sütőtök 25-35 20 30-50 — Szőlő 220 200 200 200 Körte 70-80 70 75 75 Sütőtanműhely ötmillióért A sütőtanulók munkái még kemence-melegen — A Sütév Rt stratégiájá­ban szerepel, hogy a közeljö­vőben több kis péküzemet nyit — mondta Bánkuti Béla a SÚ- TÉV RT igazgatója. A közeljö­vőben például Mesztegnyőn kezdjük meg a termelést egy ilyen sütödénkben. Nem elég már, hogy a leendő pékek csak az iparszerű körülmé­nyeket sajátítsák el, hanem követelmény a kisüzemi ter­melés ismerete is. Ezért aztán — a több évti­zedes kapcsolat alapján — a SÜTÉV és az Élelmiszeripari Szakközépiskola közös erővel átépítette a régi Fő utcai boltot úgy, hogy a szakoktatás is megoldható legyen. A beru­házás mintegy ötmillió forintba került, ami többségében mű­szaki fejlesztés volt. A legna­gyobb költséget a forgódobos kemence vásárlása és besze­relése jelentette. — A nagyüzemi munkát di­ákjaink Kaposváron a kenyér­gyárban tanulják — mondta Szőke Attila a Kinizsi Pál Fotó: Lang Róbert Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézet igazgatója. Ebben az üzemben pedig reggel hat órá­tól délig szakoktatást vég­zünk. Éjszaka négy pék dol­gozik itt, akik mintegy tizenöt mázsa kenyeret sütnek, ami­ből ötszáz kilót helyben érté­kesítünk. A fiatalok itt ismerik meg a kisüzemi pékségek munkáját és az ehhez kapcso­lódó vállalkozói ismeretekre is szert tehetnek. S. Zs. Alagút a Duna alatt Nagymarosnál Megfelelő ütemben halad a nagymarosi Duna-gát bon­tását előkészítő munka, a hideg és a hó ellenére na­ponta 40-50 szakember te­vékenykedik a helyszínen, a szivattyúk pedig éjjel-nap­pal működnek, hogy a gáton át a hatalmas munkagö­dörbe szivárgó vizet vissza­juttassák a Dunába. Jelenleg a robbantó meste­reké a főszerep, a sziklás me­derben ugyanis egy hat méter széles árkot mélyítenek, ebbe helyezik majd el a Nagyama- ros és visegrád közötti 518 méteres közműalagút csőve­zetékeit. A betonalagútban el­sőként szennyvízcsatornát és ivóvízvezetéket helyezik el, később lehetőség nyílik majd postai és másfajta vezetékek lefektetésére is. Az alagútban a karbantartó személyzet ré­szére külön járdát fektetnek le. A mederfenékbe két kutat is fúrnak, erre jön majd egy 5-5 méteres kavicsréteg, amely természetes módon tisztítja a Duna vizet és a kutakban ösz­szegyűlt ivóvizet csöveken a • két parti település lakossága kapja. A kutak műszakilag új megoldással készül, eddig száraz folyómederben még nem készítettek hasonlót. A két kút és a közműalagút várhatóan jövő év márciusára készül el, ezután a hajóút kia­lakítására bordázott beton­medret építenek ki a Földber Kft fővállalkozásában dolgozó kivitelezők. A körgát bontása, az eredeti Duna-meder hely- reállaítás a jövő év végén kezdőthet. Foglalkoztatási prognózis Az idén és jövőre is 3-4 szá­zalékkal csökken a foglalkozta­tottak száma, ami jóval mérsé­keltebb az előző két év 10 szá­zalék körüli fogyásánál — állítja a Gazdaságkutató Intézet prognózisa. Összességében 1994 végére 600-630 ezerre becsüli a kutatóintézet a re­gisztrált munkanélküliek szá­mát. Az előrejelzés szerint to­vábbra is erőteljesebben csök­kentik a dolgozók számát a 300-nál több alkalmazottat fog­lalkoztató nagyobb gazdasági szervezetek, mint a kisebbek. Az egyéni vállalkozók és a tár­saságok létszámgyarapodása továbbra sem fogja felszívni a nagy cégek feleslegessé váló dolgozóit. Ezért tovább növek­szik a munkaképes korú eltar­tottak száma. A gazdálkodó szervezetek jóval kisebb létszámleépítést je­leztek, mint a korábbi években. Az év közepén már csak fele annyit, mint az előző év ha­sonló időszakában. Ez részben annak köszönhető, hogy az eddigi leépítések révén már el­küldték a felesleges munkae­rőt. A prognózis szerint az ipar termelése növekszik, azonban a dolgozók száma továbbra is csökkenni fog. Az agrárágazat helyzetéből egyenesen követ­kezik, hogy talán már kisebb mértékben, de kevesebb lesz a foglalkoztatott. A szolgáltatá­sokban összességében a lét­szám nem növekszik elsősor­ban gazdasági okok miatt. Az újabb állástalanok mintegy 30 százaléka ebből a szektorból került ki az idén. Tekintve, hogy a szolgáltatásokban több mint 1 millió ember dolgozik, a stag­náló vagy csökkenő létszám igen kedvezőtlenül befolyásol­hatja 1994-ben a munkanélkü­liség alakulását. Az év közepére Nógrád me­gye kerül a 22,3 százalékos munkanélküli rátával a legrosz- szabb helyzetbe, megelőzve a korábban listavezető megyé­ket. A szakértői becslések szerint ez év végére akár 200 ezerrel növekedhet a nem regisztrált munkanélküliek száma. Közü­lük viszont sok tízezren találnak munkát a rejtett gazdaságban. Mindemellett továbbra is mun­kaerőhiányra panaszkodnak a rendkívül alacsony bért fizető vállalatok, hiszen gazdaságo­sabb munkanélküli járadékon lenni, mint itt dolgozni. Cégjogi konferencia A cégjegyzési kérelmek 90 százaléka, beleértve a gazda­sági társaságokét is, hiányo­san vagy rosszul kitöltve ke­rülnek a cégbíróságok elé. Ez adta az aktualitását a pénteki Országos Cégjogi Konferen­ciának. A meghívott szakemberek elsősorban az egyéni vállal­kozókra vonatkozó legfonto­sabb tudnivalóiról beszéltek. Adószabály­javallatok 1994-re (9.) A személyi jövedelemadó- változás — Ennek legfontosabb eleme az adótábla. A javaslat lényege, hogy a „0” adókulcsú sáv határa 110 ezer forintra emelkedik, az 550 ezer forint fölötti jövedelmek adója pedig 44 százalék. A 6 százalék nyugdíj- és a 4 százalék egészségbiztosítási járulék címén befizetett összeg le­vonható az adóalapból, vi­szont az alkalmazotti ked­vezmény megszűnne. (Folytatjuk) X

Next

/
Thumbnails
Contents