Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-04 / 283. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 4., szombat Borisz Jelcin nem írja alá Borisz Jelcin nem írja alá jövő héten esedékes brüsszeli látogatásán az Európai Közösség és Oroszország közötti partneri és együttműködési megállapodást, mivel az nem kész az aláírásra. Helyette csak egy szándéknyilatkozat születik arról, hogy a későbbiekben megkötik majd a megállapodást. Vasas kongesszus Megkezdődött tegnap a Vas- és Fém és Villamosenergiaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének XXXI. kétnapos rendkívüli kongresszusa. Az érdekképviselet vezetősége azért döntött úgy, hogy egy évvel előrehozza a tanácskozását, mert úgy véli: a lezajlott szakszervezeti választásokat követő és a jövő évi országgyűlési és helyhatósági választásokat megelőző időszak a legalka- masabb arra, hogy elemezzék az elmúlt három évet és megtervezzék a következőket. Clinton Európába készül Kormányszóvivői tájékoztató Legfeljebb 300 hektár vagy 6 ezer aranykorona értékű föld vásárolható A kormány második olvasatban elfogadta és december 8-ig az Országgyűlés elé terjeszti a termőföldről szóló törvényjavaslatot — jelentette be Szabó János földművelésügyi miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A javaslat szerint a belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektár termőföldet vásárolhatnak, amelynek értéke nem haladhatja meg a 6000 aranykoronát. Külföldiek termőföldre nem szerezhetnek tulajdonjogot. Ez a korlátozás azonban nem terjed ki a törvényes öröklés, az elbirtoklás, a ráépítés, a kisajátítás jogcímén és a kárpótlási árverés során történő tulajdonszerzésre. A belföldiek és a külföldiek egyaránt csak határozott időtartamra köthetnek termőföldre haszonbérleti szerződést. Ez az időtartam művelési áganként differenciált. A jogszabály-javaslat korlátozza a haszonbérletbe vehető terület nagyságát is. Külföldiek esetében ezt 500 hektárban határozza meg. Belföldi természetes és magánszemélyeknél az egyik variáció szerint ugyancsak 500 hektár lenne a felső határ. A másik változat azonban a területnagyság szempontjából korlátlanná tenné a termőföld haszonbérletbe vételének lehetőségét. A mező- gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságoknál illetve a termelőszövetkezeteknél 2500 hektár lenne a maximálisan haszonbérletbe vehető területnagyság. — Ez a korlát a pártok álláspontja alapján került a javaslatba — közölte a tárca vezetője. Véleménye szerint azonban ez a megkötés nem igazán ésszerű. A kormány elfogadta a számvevőségi rendszer kialakításának koncepcióját és egyúttal felkérte a Központi Számvevőségi Hivatal elnökét, hogy az érdekelt tárcák bevonásával 1994 júniusig készítsen előterjesztést a koncepció megvalósításáról. A számvevőség létrehozásának alapvető célja, hogy a kormány a közpénzek felhasználását nyomon tudja követni a gazdasági folyamatokról rendszeresen (és ne csak utólag), információt kapjon, s így szükség esetén azonnal és közvetlenül beavatkozhasson az intézmények gazdálkodásába. Minderről Juhász Judit kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó munkatársait. KÉRDŐJELEK Vajúdó GATT-hegyek? Vajúdnak a hegyek, s a végén egeret szülnek? A közismert, távolról sem dicsérő — s ezúttal kérdőjeles — mondást jó néhány elhúzódó, végül pedig sovány eredménnyel zárult nemzetközi konferencia kapcsán is alkalmazták már. Úgy tűnik, az immár hetedik éve folyó (avagy inkább araszoló) GATT-tárgyalásokra is teljes joggal használható a fenti hasonlat. (A GATT feladata a kereskedelmi és vámszabályozás széleskörű és világméretű könnyítése, a mesterséges korlátozások és állami beavatkozások visszaszorítása. Jelenleg 88 országot tömörít.) Miért foglalkozunk vele? Mert immár vészesen közeleg a legutóbbi, un. uruguay-i tanácskozás határozatainak végrehajtására kijelölt utolsó (?) határidő, december 15-e. E dátum után az USA már „tárgyalni sem hajlandó”, s adott esetben akár Nyugat-Európa nélkül dolgoz ki egy „új GATT”-ot? Az ellentétek fő frontja jelenleg (némi leegyszerűsítéssel) az agrártámogatások lebontását sürgető Egyesült Államok és a mezőgazdasági termelők védelmét hangoztatok, mindenekelőtt Franciaország között húzódik. Magyarország is érdekelt? Igen, mi a mezőgazdasági exportőrök sajátos szempontjait képviselő államok körébe tartozunk. De hazánk nemcsak ezért vállalt évek óta tevékeny szerepet a GATT-megállapodás előmozdításában. Az átfogó döntések persze nem a mi állásfoglalásunktól függenek, az ultimátumok kiadását, vagy a határidők betartását sem a budapesti vélemények szabják meg. De az nekünk is érdekünk, hogy a hosszú vajúdásból ne egér, hanem egészséges megállapodás-újszülött jöjjön a világra: vagyis minél kevesebb korlát fékezze a nemzetközi kereskedelmet. Sz.G. A szerbek Szarajevó egyharmadát kérik Szarajevó szerbek és muzulmánok közötti felosztásának tervével — úgy tűnik — ismét mozgásba lendültek a hetek óta holtponton lévő' genfi tárgyalások. A szerbek a két éve körülzárt város egyharmadára tartanak igényt. Összekapcsolták a Budapest-Zágráb optikai kábelt Bili Clinton amerikai elnök január közepén Prágába látogat, ahol találkozni kíván a visegrádi csoport országainak — Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — vezetőivel. A Fehér Ház hivatalosan közölte, hogy a prágai látogatásra január 11-12-én kerül majd sor, közvetlenül azután, hogy az elnök részt vesz a NATO brüsszeli csúcsértekezletén. Megtámadták von Weizsäckert Négy éven belül harmadszor támadtak meg német vezető politikust: az áldozat ezúttal a legfőbb német közjogi méltóság, Németország államfője, Richard von Weizsäcker volt, akit csütörtök este Hamburgban ökölcsapással leterítettek egy hamburgi színház előtt. A merénylőt a testőrök tették ártalmatlanná. A szövetségi elnöknek nem esett komolyabb baja. TB-gondok A társadalombiztosítás alapvetően állami ellátás, és ezen az sem változtat, hogy a rendszer jelenleg önkormányzati irányítással működik. A társadalombiztosításról szóló törvény szerint minden, a tb bevételét meghaladó kiadást állami segítséggel kell rendezni. Mindezek alapján a tb-önkormányzatok számára értelmezhetetlen Szabó Iván pénzügyminiszter kijelentése, mely szerint az állam a jövőben elhatárolja magát a tb hiányának rendezésétől. A Piacpárt a törvényekről A parlamentben született egyes törvények azt mutatják, hogy az MDF néhány politikusának nem szívügye a rendszerváltás hitelessége — hangzott el a Magyar Piacpárt pénteki sajtótájékoztatóján. Az említett törvények közül Balás István országgyűlési képviselő, a párt elnöke, elsőként a társasági törvényt emelte ki. Mint mondta: a törvény 1991-es módosítása során kikerült a paragrafusok közül az a passzus, mely az államnak a bírósághoz fordulás jogát biztosította, ameny- nyiben valamely tulajdonát aránytalanul alacsony áron értékesítették. A boszniai muzulmán vezetés nem igazán tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy etnikai alapon osszák fel az egykor olvasztótégelyként működő Szarajevót. Ugyanakkor lehet, hogy rákényszerül egy ilyen megoldásra, mivel a muzulmán csapatok saját erejükből nem tudják megszabadítani a várost a szerbek fojtogató gyűrűjétől. A tél közeledtével az idő is sürget, külső segítségre pedig nincs kilátás. Szarajevó egyharmadának átadása egyidejűleg a szerbek által bekerített kelet-boszniai muzulmán enklávék fennmaradásának ára is lehetne. Megfigyelők szerint a várost kelet-nyugat irányban átszelő Miljacka-folyó lenne a határ a szerb és a muzulmán városrész között. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője a folyótól délre fekvő területre tart igényt. A muzulmánok ellenőrzése alatt négy városrész maradna: Nyugat-Grbavica, Dob- rinja, Skenderija és Bistrik. A boszniai főváros lakói közül sokan ellenzik a szerbek által több mint 20 hónapja ostromlott város felosztását. — Ha majd az amerikaiak felosztják New Yorkot, akkor az itteni lakosok is feloszthatják Szarajevót — vélekednek a helyiek. — Azért harcolok, hogy Bosznia-Hercegovina népei együtt élhessenek — állította egy szabadságos katona. Mások viszont szükséges engedményként értékelik a felosztást: — Nem akarom, hogy felosz- szák Szarajevót, de ha ez a béke ára... Bár az erőszak és a gyilkolás ezzel nem fog megA kutatási és fejlesztési infrastruktúra szerepe a kis- és közepes vállatok helyzetének erősítésében címmel rendezett konferenciát tegnap a holland TNO, Hollandia legnagyobb alkalmazott kutatási szervezete és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Budapesten. Egy évvel ezelőtt írta alá a szűnni — vélte egy fiatal anya. Politikai megfigyelők szerint a megosztott Szarajevó fenntartása lehetetlen lenne anélkül, hogy idegen csapatokat ál- lomásoztassanak a városban. — Mi tartaná vissza a szerbeket attól, hogy a határok mentén folytassák az ágyúzást és a lövöldözést? — Gondoljbn csak arra, hogyan osztották fel Bejrútot — hangsúlyozta az ENSZ egyik képviselője. A háború kitörése előtt 450 ezer embert élt Szarajevóban. A lélekszám szerinti népcsoportokat a muzulmánok (42 százalék), a szerbek (28 százalék) és a horvátok (15 százalék) alkották. A harcok kirobbanásával módszeresen eltüntették a város sokszínűségét, amely már alapításakor, a rómaiak idején is jellemző volt Szarajevóra. A hajdani római települést a hetedik században a szlávok foglalták el. A mai óváros alapjait a törökök rakták le 1642-ben. A oszmán pasa palotájáról és egy szerájról hamarosan a „mezőkön álló palota” városaként emlegették. A török megszállásnak az 1878-as berlini kongresszus vetett véget, amely az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá helyezte Bosznia-Hercegovinát. Az államot később 1908-ban annektálta a Monarchia. Ennek a korszaknak 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása és az első világháború kirobbanása vetett véget. A háború után Bosznia-Hercegovina Szarajevó fővárossal egyike lett Jugoszlávia hat tag- köztársaságának. holland oktatási és tudományos miniszter, Jo Ritzen és az OMFB elnöke, Pungor Ernő a Magyar-Holland Tudományos és Technológiai Együttműködési Szándék- nyilatkozatot. A tárgyaló felek már akkor kiemelték a kölcsönös tapasztalatszerzés, a szakmai találkozók fontosságát. (Folytatás az 1. oldalról) A „távavatást” követő sajtó- fogadáson elhangzott, hogy ezzel a 2500 kilométeres hazai optikai gerinchálózat építése végső szakaszához érkezett. Segítségével Magyar- ország a közép-kelet európai hírközlési hálózat regionális központja lesz. A korábbi 100-150 ezerrel szemben ezután évente 300 ezer telefonvonal bekötése válik lehetővé. Rendkívüli gyorsaság, üzem- biztonság és jó hangminőség mellett a tíz vonalas optikai kábel egyetlen szálán egyidejűleg 1920 beszélgetés folytatható. Az avatás után a lete- nye-goricani határállomáson találkozott a két szakminiszter és kísérete, majd a Varasd melletti Saulovec-kastélyban kezdődtek tárgyalások. Ennek során Schamschula György a hat európai társult ország közlekedési minisztereinek legutóbbi megbeszéléséről tájékoztatta Ivica Mundrinic-ot. Áttekintették a további együttműködés módjait, és a közlekedési fejlesztések koordinációjának kérdéseit, ezek sorában az M7-es autópálya horvátországi folytatását. Sohasem volt fontosabb... ...hogy Magyar Államkötvénybe fektesse megtakarított pénzét. w Többféle államkötvény van forgalomban, melyek között megtalálhatja azt, amelyik a legelőnyösebb önnek. Mit nyújtanak a Magyar Államkötvények? Természetesen tökéletes biztonságot, ami azt jelenti, hogy az államkötvények kamataira és visszafizetésére az állam vállal garanciát. Gyorsan pénzzé tehetők, mivel aktív másodlagos piacuk van, az MNB Főpénztárában és megyei Igazgatóságain, valamint egyes értékpapír-forgalmazó cégeknél adhatók és vehetők. A konkrét feltételeket a napilapok közük, de a vásárlás helyszínén is megtekinthetők. Kérje és figyelmesen olvassa el tájékoztatóinkat a forgalmazó helyeken! Ez a táblázat röviden ismerteti az államkötvények feltételeit. Értékpapír elnevezése lejárat Kamatozás típusa A kamat mértéke Lejáratig hátralévő hónapok szama Államkötvény 1994/A 1994.12.01. változó 1994.05.31-ig 25% 12 hónap Államkötvény 1994/B 1994.12.18. fix 17,5% 12,5 hónap Államkötvény 1995/A 1995.10.06. fixen csökkenő 1. év 21%, 2. év 17 %, 3. év 14% 22,5 hónap Államkötvény 1995/B 1995.11.12. fixen csökkenő 1. év 21%, 2. év 17 %, 3. év 14% 23,5 hónap Államkötvény 1995/C 1995.02.01. fix 17,5% 14 hónap Államkötvény 1995/F 1995.07.02. fix 17+1,5=18,5% 19 hónap Államkötvény 1995/G 1995.08.10. fix 19,5% 20,5 hónap Államkötvény 1995/H 1995.09.10. fix 19,5% 21,5 hónap Államkötvény 1996/A 1996.12.28. fix 16,5% 35 hónap Államkötvény 1996/B 1996.01.22. fix 17,5% 25,5 hónap Államkötvény 1996/C 1996.02.10. fix 17,5% 26 hónap Államkötvény 1996/F 1996.05.17. fix 17,5+1,5=19% 29,5 hónap Államkötvény 1997/C 1997.03.01. fixen csökkenő 1. év 18%, 2. év 17%, 3. év 16%, 4. év 15% 39 hónap Államkötvény 1998/A 1998.03.17. változó 18,14% 51,5 hónap MAGA A BIZTONSÁC Holland-magyar együttműködés OftM
