Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-31 / 306. szám

1993. december 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Nagy dolgokat nem tervezhetünk Bélavári remények Csurgóiak országos művészeti versenyen Üvegestánc című előadá­sával vett részt a nyugdíjas­klubok „Életet az éveknek” Országos Szövetsége által rendezett országos művészeti versenyen a csurgói Ősziró­zsa Klub csoportja. Ebből az alkalomból segített nekik a Somogy Megyei Művelődési Központ is: térítésmentesen adta kisbuszát a versenyzők szállításához. Jelentősen nőtt a postai forgalom Drávatamásiban Az ünnepek idején jelentő­sen megemelkedett a kikéz­besített képeslapok, levelek és csomagok száma Dráva­tamásiban is. A forgalom az év legutolsó hónapjában majdnem egymillió forint volt. Az ott lakók sokféle postai szolgáltatás közül válogathat­nak: így a telefont, a táviratok feladását, a pénzforgalmi köz­vetítést, betételhelyezést helyben intézhetik, meg a csomagok feladását is. Megválasztották az egyházközségi képviselő-testületet Iharosberényben a temp­lomba járó felnőttek titkos szavazással megválasztották a katolikus egyházközségi képviselő-testület tagjait. Összesen 22 emberre szavaz­tak, s a voksok arányában 13-an lettek a testület tagjai. A 70. évüket betöltötték — ilyen négy személy — már tiszte­letbeli tagja a testületnek. Ellopták a szilveszteri bál étkészletét Szűk, mindössze tizenöt- millió forintos költségve­tésből gazdálkodott ebben az évben Bélavár. Bár túl sok pénzt az intézmény- fenntartások nem emésztet­tek fel, a fejlesztésekre sem költhettek annyit, amennyit szerettek volna. Akár a másik négy környező településen, Bélaváron is a gázra várás határozza meg már évek óta az életet. Spó­rolnak ahogy tudnak, hátha mégis kaphatnak támogatást, ami nélkül ez a hatalmas be­ruházás nem képzelhető el. — Úgyis minimum 60 ezer forinttal kell családonként hozzájárulni a gázvezeték épí­téshez — mondta Roskó György jegyző. — De költség- vetési támogatás nélkül ez több mint duplája lenne, amit a lakosság nem bírna kifizetni. Azért is tesz félre minden le­hetséges pénzt az önkor­mányzat, hogy minél keve­sebbet kelljen a lakosságnak fizetni. Az idén mintegy 3 mil­lió fointos maradvánnyal szá­molhatunk. Bár még itt, Béla­váron nem végeztünk felmé­rést, a beszélgetésekből kide­rült: csakúgy, mint a környező falvakban, a lakosság zöme nálunk is támogatná a beru­házást. A művelődési ház felújítását is emiatt halasztották el, és a tervezett járdaszakasz sem épült meg hasonló meggondo­lásból. — Azokat a munkákat azonban megcsináltuk, ame­lyekre nagy szükség volt vagy amit a lakosság már régóta Megdöbbenéssel olvastam a Somogyi Hírlap december 24-i számának egyik írását, mely­nek címe „Megoldották az ét­keztetést”, mármint a lakócsai öregek napközi otthonában. A polgármesteri hivatalban néhány illetékes, felelős sze­mély valótlan dolgokat nyilat­kozott az újságírónak. Vagyis hazudnak a gyöngybetűk a hó­fehér papíron. A valóság egé­szen más képet mutat. Lakó- csán olyan intézmény, hogy öregek napközi otthona nincs. Az átalakított épületben kapott helyet a földnyilvántartó iroda. Dolgozóinak létszáma mind­össze egy fő. Jó néhány helyi lakost megkérdeztem, hogy az „otthonnak” nevezett létesít­igényelt. Felújítottuk a ravata­lozót; berendeztünk egy há­zasságkötő termet, jobb kö­rülmények közé költöztettük a könyvtárunkat. Mindemellett természetesen a körzeti iskola fenntartásához is hozájáru- lunk. Bélavárról negyven gye­rek jár át a vízvári általános iskolába, amelynek a költség- vetéséből közel hárommillió forint jut ránk. Emellett idén is megvettük valamennyi tanuló könyveit, és a buszbérletet is a polgármesteri hivatal fizeti. Az önálló óvodánk és a hozzá tartozó konyha hárommilliós költségvetésével együtt fel is éltük a pénzünket. A jövő évben azonban még ennyi maradvány sem vár­ható, hiszen az iskola támoga­tása is a gyermekenkénti 72 ezerről 140 ezerre emelkedik, és a közalkalmazotti törvény által előírt új bérbesorolás is sok plusz költséget hoz. Vár­hatóan a munkanélküliség gondja sem oldódik meg a fa­luban. — A harminc munkanélküli­ből már ma is nyolcán csak az önkormányzatra számíthat­nak, jövőre még többen lesz­nek. Terveink azért vannak; végre megépítjük a járdát 600 méter hosszan, három utcán­kat is szeretnénk szilárd bur­kolattal ellátni és persze itt lesz a legnagyobb beruházás, a gáz. Legalább a gerincveze­téket meg kell építeni 1994-ben, a kivitelezési terve­ket már készítik. Ebben az 570 lakosú kisközségben nagy dolgokat nem lehet ter­vezni, álmodozni pedig nem érdemes. Varga Ottó mény a déli órákban nyitva van-e. Mosolygós választ kap­tam: — Ugyan, már régen be­zárták. Nem tudja, hogy irodát nyitottak? A rászorulók tehát a meleg ételt így otthon fogyaszt­ják el. A cikkben említett színes tévé is gazdára talált, mert át­mentették az óvodába. Vajon ez a gyönyörű otthon kinek és mennyi hasznot hoz? — felvetődik bennem a kérdés. Nem vagyok pénzügyi szak­ember, de azt bátran kijelen­tem, hogy a befektetett — ön- kormányzati vagy államtól nyert céltámogatás — összeg, ame­lyet nem közöltek, nem ésszerű gazdálkodásra vall. Ezek után kérdezem: mi az igazság Lakó- csán? Dr. Gamos Antal Ellentmondások Lakácsán Megújul Barcs belvárosa Megújul a barcsi belváros. A városatyák nemrég úgy döntöttek, hogy sétálóutcát építenek a bevásárlóközpont mellett. Az utcában butikokat alakítanak ki és az OTP-fiók is az új város- központban kap helyet. A beruházás várhatóan áprilisra készül el Fotó: Lang Róbert Vásárlók Somogybán Horvátországból Harminc kamion egy átlagos napon A somogyi határállomá­sokon jelentős volt a sze­mély- és áruforgalom a két ünnep között is. A kará­csony „odaát” is ünnep volt azon a három napon pedig nem is volt forgalom, de előtte sokan megfordultak megyénkben. Harasztosi Sándor száza­dost, a barcsi vámhivatal pa­rancsnokhelyettesét kérdez­tük a be- és kilépések alakulá­sáról. — Karácsony előtt és a két ünnep között észrevehetően nagyobb volt a forgalom, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Főként horvát állampolgárok érkez­nek Barcsra, bevásárolni — mondta Harasztosi Sándor. — Hétfőnként számottevően ke­vesebben jöttek, mert olyan­kor a barcsi üzletek többsége ilyenkor zárva tart. — A teherforgalom is eltért a szokásostól? — Nem nagyon. Itt, Barcson nem számottevő a teherforga­lom; nincs növény- és állat­egészségügyi vizsgálat sem, és ez behatárolja a lehetősé­geket. Egy átlagos napon harminc be- és kilépő kamiont regisztrálunk. — A személyforgalom? — Naponta három-négye­zer személygépkocsival mint­egy nyolc-kilencezer személy fordul meg nálunk. A többsé­gük horvát állampolgár. A be­lépés messze meghaladja a kilépést. A magyar bevásárló­turizmus megszűnt; a barcsiak is ritkán járnak át a Dráván, hiszen nincs miért. V. J. ÁRHULLÁM A DRÁVÁN Emelkedett a Dráva víz­szintje is az olvadás és az esők nyomán, de nincs árvíz- veszély. Az osztrák folyók áradása nem duzzasztotta je­lentősen a víztömeget. A be­folyó patakok vízszintje ugyan meghaladja a több évi átlagot, készültségre azon­ban nincs szükség a Dráva mentén. Déli határfolyónk gyors sodrású, így gyorsabban to­vábbítja az érkező víztöme­get. Áradata megduzzadt, zavaros — legalábbis Szent­borbásnál, ahol a falutól alig 300 méterre folyik. Árvízvé­delmi készültség azonban szükségtelen. Mint Detelics György nyugdíjas vízügyi dol­gozó tegnap elmondta, a Dráva itt most csak 216 cen­timétermagas; ahhoz, hogy ki­lépjen medréből, még négy­méteres szintemelkedés kel­lene. Naponta látja azonban, hogy fűrészelt rönköket és ki­mosott, a partoldalról bedőlt fákat sodor a víz. A horvát partszakasz ala­csonyabb, ezért ott nagyobb gondot okoz a Dráva vízszint­jének emelkedése. Nagy Károly, a Pécsi Víz­ügyi Igazgatóság műszaki ügyeletese kérdésünkre el­mondta, hogy a Dráva vízál­lása Barcsnál csak 162 centi­méter, Őrtilosnál pedig 300 centiméter; ez közepes vízál­lásnak felel meg. Utoljára 1975-ben lépett ki medréből a folyó, akkor elöntötte a bara­nyai szakaszt. Árvízvédelmi készültség jelenleg nincs a Dráván, és remélik, nem is lesz rá szükség. G. A. Betörők jártak a napokban a potonyi és lakócsai önkor­mányzat Dráva-parti nyaraló­házban. Befeszítették az ajtót, úgy jutottak be az épületbe. Majdnem száz aranyszegélyű tányért, evőeszközöket és 30 törölközőt vittek magukkal. Az okozott kár mintegy a harmin­cezer forintot. A barcsi rend­őrkapitányság megbízásából a tettesek kézrekerítésén fá­radozik a Lakócsán szolgála­tot teljesítő rendőr. A bált ren­dezők feje meg fő, hogy miben tálalják az ételt a szilveszteri nagy összejövetelen. Sikerfilmek sora Babócsán Hetek óta sikerfilmeket ját­szanak a babócsai kultúrott- honban. Szinte mindegyik film iránt óriási az érdeklődés, kü­lönösen a krimik és az akció­filmek népszerűek. A helyi és környékbeli fiatalok közül na­gyon sokan járnak moziba a téli szünet idején is, van olyan is, hogy esetenként százhú- szan' kíváncsiak a vetítésre. Az előadásokat hetente két­szer tartják. Hasznosításra vár a nyaralóház Hatmillió forint az értéke a lakócsai és a tótújfalusi önkormányzat közös tulajdonát képező nyaralóháznak. A Dráva partján festői környezetben fekvő ingatlan hasznosítására keresnek vál­lalkozót, aki panzióként üzemeltetné. A felújítása, átalakítása újabb hatmillió forintba kerülne. Babócsán nemcsak a növények vegetálnak Költségcsökkentés hozhat eredményt A korai tél sok mezőgazda- sági üzemben akadályozta az őszi munkák elvégzését. A be­takarítást Babócsán sem tud­ták befejezni, így 250 hektáron maradt kukorica a földeken. — Idén hatszáz hektáron termeltünk búzát — mondta Hegedűs József, a szövetke­zet elnöke. — Termésátlagunk három és fél tonna volt. A há­romszáz hektáron termelt őszi árpából négy tonnát takarítot­tunk be átlagosan, a naprafor­góból pedig több mint másfél tonnát. A kukoricánál mintegy ezer hektáron tudtuk elvégezni a betakarítást; négy, négy és fél tonnás termésátlaggal. Az idén sem a növényter­mesztés, sem az állattenyész­tés nem hozott nyereséget a gazdaságnak. Az ingadozó felvásárlási árak, a magas energiaköltségek okozták a gazdálkodás eredménytelen­ségét. — Állattenyésztő’ telepein­ken 280 tehenet tartunk — folytatta Hegedűs József —, és kétezer hízott sertést adunk át a vágóhidaknak évente. Jövőre is ilyen állo­mánnyal szeretnénk tovább dolgozni. A növénytermesz­tésben sem változtatunk a ve­tés összetételében, így hat­száz hektáron búzát, három­száz hektáron őszi árpát és száz hektáron repcét terme­lünk majd. A műtrágyaárak emelkedése miatt az idén mintegy ötven százalékkal csökkent a hatóanyag-fel­használásunk az előző évek­hez képest. Gazdaságunk leg­fontosabb feladata jövőre is, hogy működőképességét fenntartsa. Terveik szerint a költségek csökkentésével, a termésátla­gok növelésével, 1994-ben eredményes évet zárhat­nak. Stelly Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents