Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-30 / 305. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. december 30., csütörtök A Állásfoglalás az együttműködésről Kétnapos testületi üléssel zárta az évet a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Szövetsége Budapesten. Tucatnyi téma szerepelt napirenden, így állásfoglalás született például a szövetségnek az 1994. évi választásokon követendő magatartásáról és az országos elnökség, illetve a Magyar Szocialista Párt közötti együttműködésről. Az elnökségi ülésen részt vett Horn Gyula, az MSZP elnöke és dr. Kökény Mihály, az MSZP ügyvivője is. Horgászegyesület időseknek A nyugdíjasok pécsi egyesülete megalakította saját horgászegyesületét. A Baranya megyei Építők Horgászegyesületének tagsága a legutóbbi közgyűlésen úgy határozott, hogy az egyesület nevét nyugdíjasok horgászegyesületére változtatja. Az „átkeresztelés” ötlete azt követően született, hogy látták: a Bázis Építőipari Vállalat bizonytalan helyzete az Építők Horgászegyesületének létét is veszélyezteti. Emlékezés és emlékeztetés Márciusban lesz ötven éve, hogy hazánkban fegyveres harc kezdődött a német megszállók ellen. A fél évszázaddal ezelőtti eseményre, a fasiszták elleni ellenállásra és a harc máig érvényes tanulságaira irányítja a figyelmet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nemrég kiadott állásfoglalásában. Ebben a szövetség emlékezik és emlékeztet: az ötven évvel ezelőtti ellenállásra való méltó megemlékezésre hívja fel a figyelmet. Mérlegen a végzett munka Ügyvivői tájékoztató és a kamara tisztségviselőinek az 1993-ban végzett munkáról szóló beszámolói hangzottak el a Nyugdíjasok Országos Kamarája kamarai tanácsának december közepén tartott ülésén. A jogi bizottság a kamara alapszabályának módosításáról tájékoztatta a testület tagjait. A tisztségviselők előterjesztették az 1994-re szóló programtervezetüket, s megvitatták a Nyugdíjasok Országos Kamarája tisztségviselőinek jövő évi választásával kapcsolatos tennivalókat. Idősek Európai Háza Idősek Európai Háza elnevezéssel alapítványt hozott létre a Sopron Lövér Vöröskereszt Idősek Szervezete. Az alapítvány célja, hogy segítse az idősek veszélyeztetettségének megszüntetését, lelki egyensúlyuk és békéjük megteremtését, szellemi tőkéjük közkinccsé tételét Európában. Egyebek mellett idősek konyhájának, lakóközpontjának, műhelyének, tanácsadó szolgáltatásának megvalósítását, fórumok megszervezését tervezik Sopronban. Január 1-jétől: az idei 4 százalék Januártól 4 százalékkal nő a nyugdíj, ám ez a növekedés nem része az 1994. évi nyugdíj- emelésnek, hanem az 1993. évi, novemberben kézhez kapott egyszeri kiegészítő nyugdíjemelés egy hónapra eső része így épül be a jövőre folyósítandó nyugdíjba. Tényleges emelést csak azok érzékelnek, akik az idén mentek nyugdíjba. Elvi döntés született arról, hogy az 1994. március 1-jétől esedékes nyugdíjemelésre a részletes javaslatot 10 százalékos mérték alapján kell kidolgozni. JÁSZAI JOLÁN VERSESKÖNYVE Szórd a sz Jászai Jolán az „élete delelőjén túl” sem unatkozik A nyugdíjkorhatár és a pénz Korábban a Nyugdíjasok oldalán — Máshol így csinálják címszó alatt — már írtunk róla, mely országokban milyen életkorban vonulhatnak nyugdíjba a nők, illetve a férfiak; melyek a nyugdíj- jogosultság feltételei és milyen szempontok szerint állapítják meg a nyugdíj mértékét. Most azokról a következtetésekről szólunk, amelyek a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség Budapesten tartott XXIV. közgyűlése elé került — a nyugdíjkorhatár felemelésének demográfiai, gazdasági és pénzügyi hatásairól szóló — jelentésből, és vitájából levonhatók. Jó belelapozni az örökifjú „matróna”: Jászai Jolán kötetébe. A Verseim címmel megjelent válogatás ugyanis mérhetetlen szeretetről tanúskodik. Olyanról, amely egyre ritkább kincs napjainkban. Családi események alkalmi versei, tévés és filmes szereplések élményei kapnak helyet a Pécsett élő, már 86. évét taposó Jászai Jolán vékony gerincű könyvében. A későn felfedezett művésznő, Jászai Mari unokahuga — talán nem berzenkedik e kifejezés olvastán — fájlalja, milyen melléku- takra sodorta a sors: „Álmom fényes csillaga lassan kialszik / és soha nem tudja meg drága kis hazám, / hogy égtem volna, / hogy szikráztam volna / az Üstökös Nagyné- ném lába nyomán.” Ezeket a sorokat Késői vallomás címmel vetette papírra és szavalta el Ászáron, 1984.október 8-án, Jászai Mari szoboravató ünnepségén. Akkor még nem sejtette, hogy megadatik neki még az életben, hogy szikrázzon, s nem is egyszer! Bor József, a győri Kisfaludy Színház igazgatója ekkor figyelt fel Joli nénire s hívta meg hamarosan egy szerepre. Azóta pedig több filmben és darabban tűnt fel, s bizonyította tehetségét. Legutóbb a Szandiról szóló Szerelmes szívekben, Frideri- kusz utolsó (?) showjában, a Családi körben láttuk, és nap mint nap ízesen megjegyzi a tévéreklámban „Törzsvásárlóké a szerencse...” Nem unatkozik tehát az élete delelőjén jóval túl színésszé lett asszony. Forgat, játszik, és verset ír. Strófákba szedi az életét, a család mindennapjait és ünnepeit. A kötetből nem maradhatnak ki a legendás tévésszemélyiségek sem: Friderikusz, Vitray, Kertész Zsuzsa, no meg Szandi, akinek a koncertre hársfateát vitt filmbéli nagyanyja... Szórd a szeretetet című versének néhány sorával ajánljuk figyelmükbe a kötetet: „Akit bánat bénít, melegen vigasztald/ simogató szóval — ne küldd el, marasztald!/ Öregnek, gyereknek mondj mesét, ha kérik/ a szíved mondja halkan, legjobban megértik./ Szóró a Szeretetet, mint Nap a sugarát,/ így leszel boldog majd itt/ és Odaát.” L.S. A közgyűlés tudomásul vette a megállapítást, mely szerint várhatóan az elkövetkező húsz-harminc évben számos országban számottevően elöregedik a lakosság. Hogy a társadalombiztosítás jövőbeni költségnövekedése ennek ellenére csökkenjen, egyéb intézkedések mellett indokolt az is, hogy tervbe vegyék a nyugdíjkorhatár emelését is. Magyarán: abból kell kiindulni, hogy több országban is csökken az aktív korú népesség, következésképp szükség lesz az idősebb korú munkaerő alkalmazására is, illetve olyan ösztönző módszerekre, amelyekkel az aktív munkaerő vállalja a továbbdolgo- zást. A munkáltatók és a munkavállalók is kedvezően fogadják azt a törekvést, amely a nyugdíjkorhatárnál bizonyos rugalmasságot alkalmaz. A népesség jelentős elöregedése tapasztalható a fejlődő országokban is, ott azonban később jelentkeznek majd a finanszírozási gondok a társadalombiztosításban, mert — például — nőnek a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelmek. Egyes országokban kivételesen alacsonyak a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárok — ezeknél indokolt a rendszer felülvizsgálata, s ott is tervbe kell venni a nyugdíjkorhatár emelését. A nyugdíjkorhatár emelését követnie kell a munkaerőpiaci változásoknak. A társadalom- biztosítási juttatásra jogot nyitó, normál nyugdíjkorhatárt érintő változások a munkaadók által szervezett kiegészítő nyugdíj- rendszerekre is jelentős hatással lesznek. Mielőtt bármiféle változásra sor kerülne, fontos, hogy konzultációkat folytassanak valamennyi érdekelt féllel, és minden lehetséges következményt figyelembe vegyenek. A tb. vonatkozásokat nem lehet elkülönítetten kezelni, mivel jelentősek lehetnek emellett a társadalmi és gazdasági hatások is — szögezte le az NTBSZ XXIV. budapesti közgyűlésének egyik előadója. Száz év után kinő a tejfog(?) avagy: kulcs az örök ifjúsághoz Előbb a nyugdíjakat emeljék, aztán az árakat Petíciók és tiltakozások—A megyei szövetség munkája Mozgalmas évet hagyott maga mögött a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. Hogy csak példákat ragadjunk ki: megyei nyugdíjas Ki mit tud?-ot rendeztek az idén Csurgón, nagy tömeget vonzó esemény volt az idősek világnapjáról tartott kaposvári, megyei megemlékezés, s eredményesen mozgósítottak a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon való részvételre...Az 1993. évi munkáról és a jövő évi tervekről érdeklődtünk Kovács Lajos megyei elnöktől. — A somogyi nyugdíjasok észrevételei, kívánságai hogyan jutnak el az országos döntési joggal bíró szervezetekhez, testületekhez? — A megyei szövetség elnökségi tagjai közül néhányan — köztük én is — részt vesznek a Nyugdíjas egyesületek Országos Szövetségének munkájában, hallatják véleményüket a Nyugdíjasok Országos Kamarájában. De ott vannak a helyi nyugdíjasszervezetek tagjai a megyei, a kaposvári és más települések önkormányzataiban, az egészség- ügyi, a szociális, a kulturális bizottságokban, s kiveszik részüket a megyei társadalombiztosítás és a szakszervezeti szervek munkájából is. Tehát élnek véleményezési, állásfoglalási jogukkal mindazokban a kérdésekben, amelyek a nyugdíjasokat, az időskorúakat érintik, kihatnak az egyének és családok sorsának alakulására. — Példaként milyen eseteket említene? — Az életszínvonalat befolyásoló ár- és díjváltozásokat, az idei nyugdíjemeléseket és az egyszeri kiegészítést. Részt vettünk petíciók, tiltakozások megfogalmazásában, ha úgy éreztük, hogy a nyugdíjasok jogosan emelték föl a szavukat. Intézkedéseket javasoltunk országos döntéshozó szerveinknek, ha úgy láttuk, veszélybe került a nyugdíjasok megélhetése. A helyszínen kerestünk választ arra a kérdésre, milyen a kapcsolat tagszervezeteink és a helyi önkormányzatok között, és hogyan élnek — egyedül, nyugdíjas házastársukkal, illetve gyermekeikkel közös háztartásban — egy-egy településen... — Milyen főbb célokat tűztek maguk elé, s ezekből mi valósult meg az elmúlt évben? — Legfontosabb célunk az volt, hogy elérjük a nyugdíjak reálértékének a megőrzését és ehhez megszerezzük az állami garanciát. Fontos volt annak biztosítása is, hogy a nyugdíj- emelések a nyugdíjas háztartások kiadási szerkezetén alapuló fogyasztási árindexhez igazodjanak. Szeretnénk elérni, hogy a nyugdíjemelések időpontja ne kullogjon a jelentősebb áremelések mögött. Az érdekvédelmi feladatok mellett a kulturális tevékenység segítéséről sem feledkeztünk el. Támogattuk például tagegyesületeink országjáró kirándulásainak, külföldi útjainak megszervezését, a helyi kultúr- csoportok működését és a megyei nyugdíjas- Ki mit tud? létrejöttét. — Lesz-e folytatása jövőre ennek a kulturális seregszemlének? — Igen, 1994-ben Nagyatádon találkozunk, hogy ez a sikersorozat tovább éljen, a somogyi nyugdíjasok örömére, és hogy ily módon is őrizzük hagyományainkat. Jövőre egyébként legfontosabb feladatunk a nyugdíjasoknak az országgyűlési választásokra való felkészítése lesz. Szeretnénk meggyőzni őket arról, mennyire fontos, hogy éljenek állampolgári jogukkal és elmenjenek szavazni. Szerephez akarunk jutni - a jövő évben megalakítandó társadalombiztosítási önkormányzatokban. Bízunk benne, hogy tagegyesületeinktől, a települések polgármestereitől az ideihez hasonló segítséget kapunk megyei szövetségünk munkájához. Hernesz Ferenc Hogyan maradhatnánk örökké fiatalok? A kérdésre adandó válasz úgy húszéves korunk táján nem okoz igazi gondot, attól kezdve azonban elkezdünk öregedni... Hogy ezt a nemkívánatos folyamatot minél tovább elodázzuk, iratkozzunk be egyetemre, főiskolára, tanfolyamokra, így egyrészt elterelhetjük a figyelmet az egyébként elkerülhetetlenről, másrészt a szakbizonyítvánnyal, diplomával a kezünkben máris fiatal specialisták leszünk! Az ezzel járó boldogító érzés eltarthat körülbelül öt évig, aztán már öreg szakemberek leszünk. Pontosabban szólva lennénk, ha nem állítananánk — Mindkét lábomat műtötték, a csípőimben meg műanyag- protézisok vannak — kezdte a 73. életévét taposó Huszár József, amikor megállítottam sétájában a balatonszemesi Széchenyi utcában. — Egészség- ügyi szempontból is fontos hát, hogy naponta több kilométert gyalogoljak. Amíg el nem értem a nyugdíjas kort, előtte tizenhat esztendőn át voltam Szemesen meg Őszödön postás. Minden utcát, minden fát, minden embert ismertem. Mára már megromlott a memóriám. — Aztán változott-e az élet errefelé mostanában, Huszár bácsi ? — Nemigen. Nyaralni jó hely, de amikor ideköltöztünk, mondta is a feleségem: mező- gazdasági szempontból lusta nép ez. Másutt állattartásból, földművelésből egészítik ki az emberek a keresetüket, itt meg az egész faluban ha van ösz- szesen két tehén. No, nem mondom: disznót egyre többen tartanak. Hogy jobbra fordult-e a szemesiek sorsa? Nincs több át magunkat, mondjuk, tudományos pályára, amikoris azt hallhatjuk a hátunk mögött: „Itt jön a mi nagy reménységünk, a mi fiatal tudósunk!” Azonban a tudományokban is csak 40-45 éves korban van mit igazán remélni, utána reménységgel nem sokra visszük. Ezért ekkor a peda- gódus pályát válasszuk, és mint kezdőre, azt mondják majd rólunk: „Ez a tanár fiatal előadó.” Ezután viszont legokosabb, ha zeneszerzéssel, festészettel foglalkozunk, mert akkor fiatal festő vagy zeneszerző még mindig lehet az ember... Hatvanéves korban siessünk nyugdíjba menni, mert Huszár József üzlet, nem magasabb színvonalú az ellátás, mint korábban. Igaz: nyaranta nagyon sok, na- gyon-nagyon sok a kocsma. Azok között lehet válogatni. — Szóval azt mondja: itt akkor az öreg nyugdíjasok még fiatal nyugdíjasnak tartanak bennünket. Hetvenévesen jelentkezzünk felvételre az énekkarba, s ott majd azt mondják rólunk, hogy fiatal kari tagok vagyunk, s további harminc évig még azok is maradhatunk! Százéves életkor után — a gerontológusok állítása szerint — újra kinőnek az ember tejfogai. Ám ez sem elég ahhoz, hogy elfogadjanak bennünket fiatalnak — ezért a férfiembernek újból meg kell nősülnie, s az esküvői asztalnál ismét azt hallhatja (föltéve, hogy közben nem vált tök süketté), hogy: „Éljen az ifjú pár!”... Dr. Hiev Ilia mindenki az idegenforgalomból akar megélni. — így van. De ez egyre nehezebb. Elmaradtak innen is a turisták, s amíg korábban telente is megtöltötték a vendégek az üdülőket, azok most sorra bezártak. A dolgozók meg az utcára kerültek. A lányom is gondnok volt az egyik üdülőben, aztán örülhetett, hogy felvették takarítónőnek a helyi vasútállomásra. Hozzá megyek éppen. — Unoka van-e? — Két lány — mondta a nagypapák büszkeségével Huszár József. — A kisebbik, Nikolett hetedik osztályos az általános iskolában, a nagyobb, Bernadett meg Kaposvárra jár levelezőn letenni az érettségit. Mellette gondnokként dolgozik egy szemesi üdülőben. — Hát akkor az unokák is az idegenforgalomból próbálnak majd megélni, úgy látszik. — Mondtam, hogy nincs itt más... Czene Attila „Kocsmák között lehet válogatni...” Egy Huszár szemesi sétái 4 4
