Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-27 / 302. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 27., hétfő Liciten a Recomix Nyilvános pályázati hirdetés alapján megkezdték a szombathelyi Recomix Rt. értékesítését. A hazai elektronikai ipar egykori fellegvára ugyanis felszámolás alatt áll, mivel termelése — az iparág összeomlása, a rendelések elmaradása miatt — nagyságrendekkel esett vissza. A 400 milliós vagyon megszerzéséért hat pályázó versengett, ezek közül öt sikeresen licitált. A kondenzátorokat, biztosítókat és ellenállásokat gyártó cég két telepének és épületeinek 50- 70 százalékát szerezték meg a pályázók. Egy hazai vállakozó Ígéretet tett a korábbi profil folytatására, s ennek során a 600 fős vállalat dolgozóinak felét foglalkoztatja. Rekordjegyzés OTP befektetési jegyből Több, mint 2 milliárd 415 millió forint értékben jegyeztek az OTP I. Befektetési Alap befektetési jegyeiből. Ennél nagyobb összeget eddig még nem gyűjtött Magyarországon értékpapír-befektetési alap, s várhatóan az OTP I. lesz a legnagyobb ilyen alap. Az OTP I.-jegyekre összesen 12.715 jegyzés érkezett. Az egy befektetőre jutó átlagos jegyzett összeg megközelítette a 200 ezer forintot, de volt példa többmilliós jegyzésekre is. A befektetők közt népszerű volt az OTP által kínált hitelkonstrukció, amellyel növelni lehetett a jegyzett összeget. E lehetőséget kihasználva a féléves lejáratú hitelből mintegy 27 millió forintot vettek fel, a hároméves futamidejűből pedig több, mint 1,075 milliárd forintot vettek igénybe. Európa biztonságáért Az Európai Biztonságért elnevezésű kutatási program a földrész biztonságának kérdéseit vizsgálta Közép- és Kelet-Európábán. A kutatás eredményeiről összegzőjelentést adtak ki. A cél az volt, hogy feltárják és elemezzék a résztvevő országok közvéleményében és szakértőinek körében élő nézeteket és véleményeket a biztonságról. A felmérésből kiderült: a közép- és kelet-európai országok közvéleménye és szakértői nem külső fenyegetettségben látják a bizonytalanság fő forrását, hanem hazai problémákban, elsősorban a rossz gazdasági helyzetben. Ami a külső veszélyeket illeti, a megkérdezetteket a katonai fenyegetésnél jobban aggasztja az atomerőművek és más környezeti veszélyek, a menekültáradat, bűnözés és a feléledő nacionalizmus. Ülésezett a Tőzsdetanács A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa módosította a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmazásáról hozott tavalyi határozatát. Az eredeti döntés szerint a kárpótlási jegyet törölni kell a tőzsdei értékpapírok listájáról, ha 1993 végéig a kárpótlási jegy nem lesz egynemű papír. Az egyneműsítés határidejét 1994. április 30- áig meghosszabbította a testület. A Tőzsdetanács ez évi utolsó ülésének egy másik döntése alapján huszonnyolcra emelkedett a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények száma. Három új cég — a Domus Rt., a Globus Rt., és a Prímagáz Rt. — nyert lehetőséget részvényei tőzsdei bevezetésére. Új környezetvédelmi járulékok A következő évek során több új környezetvédelmi járulék, díj fokozatos bevezetését tervezi a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium. Ezek általános keretét az új környezetvédelmi törvény határozhatná meg, a tényleges fizetési kötelezettségekre pedig külön törvények vonatkoznának. A díjak bevételeit környezetvédelmi célokra kapná vissza a gazdaság. A termékdíjak közül az üzemanyagokra kivetett fizetési kötelezettség már ismert. A merev és félmerev műanyag, fém, illetve üveg csomagolóanyagokra kivetendő termékdíj törvénytervezetét már tárcaegyeztetésre is elküldte a környezetvédelmi minisztérium. Az ipari tárcával közösen dolgoznak több más termékdíj előkészítésén is. Ilyen díjak járulnának például a tervek szerint a hűtőszekrényekhez, a kenőolajokhoz. Az új környezetvédelmi törvény tervezete a termékdíjakon, illetve a visszagyűjtést elősegítő betétdíjakon kívül igénybevételi járulék és környezetterhelési díj bevezetését is javasolja. Ezeket szintén külön törvényben meghatározott anyagok és mértékek szerint fizetnék a gazdálkodók. Az igénybevételi járulékot a környezet egyes elemeinek használatáért kellene fizetni, a környezetterhelési díjat pedig a levegőbe, a vízbe, a földbe és a kőzetekbe juttatott bizonyos anyagok után. Természetesen az új környezetvédelmi törvény e díjtételeken túl fenntartja a környezetvédelmi bírság intézményét is. A bírság megfizetése sem mentesít a büntetőjogi, szabálysértési, kártérítési felelősség alól. Nem tenné lehetővé azt sem, hogy továbbra is a korábbi környezet- szennyező módon üzemeltesse az adott berendezést a gazdálkodó, a bírság megfizetése esetén. Londonban is ettek a kaposvári Pojtner-kenyérből A pék fordított élete A friss kenyér illatával nem lehet betelni Fotó: Török Anett — Manapság nincs becsülete a kenyérnek: az emberek megveszik, de ebben az értékét vesztett világban nem úgy viszonyulnak az ősi táplálékhoz, mint akárcsak az ötvene- nes években — mondta Pojt- ner János kaposvári pékmester. — A mostani, felgyorsult időben a megélhetés elengedhetetlen feltétele a kemény, lelkiismeretes munka. Pojtner János hivatását most is ugyanúgy szereti, mint pályája elején. A kemence hősége és a fordított életritmus ellenére sincs problémája. — Azért, hogy estétől reggelig dolgozni tudjunk, napközben pihenünk. — Milyen a pékek munkája? — Nehéz. Manapság, a csupa elektronika és a bonyolult szerkezetek korában is vannak nehézségeink. Az ötvenes években például jóval komplikáltabban kereshették meg az elődeink a maguk kenyerét. Apám akkor nyitotta meg állandó üzletét, csak a kenyerek bérsütését vállalhatta, darabonként 80 fillérért. Valamivel később már úgy hozták a lisztet és így cseresütéssel is foglalkoztunk. Lassan, fokozatosan fejlődött a családi üzlet. — Az idén voltam a híres péksütemények hazájában, Franciaországban. Lyonban két különböző pékségbe be- kéretőztem rövid időre, hogy a saját tudásomat összevessem a más országbeli tapasztalatokkal. Végül is arra jutottam, hogy az áruk minőségét és a berendezéseink technikai színvonalát tekintve egyáltalán nem vagyunk lemaradva a franciák mögött. Talán ennek is köszönhető, hogy már Londonba is vittek a termékünkből. A nemrégiben felújított műhelyben modernek a berendezések, a pékségek jellegzetes friss kenyér illata fogad. Minden a helyén, a tulajdonos rend- és tisztaság szeretete a helyiség legeldugottabb sarkában is érzékelhető. A csúcs- technikát képviselő etázske- mence mellett a régebbi évjáratú eszközök is kitűnő állapotban, működésre készen állnak. — Két éve vettem egy programozható dagasztógépet, zsemlyegömbölyítőt és Kaposváron elsőként, egy forgóállványos kemencét. Később egy több emeletes kemencével is bővült a felszerelésünk, ám mindezek ellenére a régi felszereléseink maradtak. Tudja, én megbecsülöm ezeket. Apám annak idején keményen megdolgozott értük, s én úgy gondolom, hogy érdemes a ma már nem használt eszközökre is vigyázni. Ez a mesterség családunkban apá- ról-fiúra száll. Engem évekig az elektromos szakma vonzott, ám amikor otthon voltam, mindig segítettem a kemence körül. Annak ellenére, hogy bizonyos visszaesés van a szakmában, kitartok az eredeti elképzeléseim mellett: a minőség folyamatos növelésével és a kínálat szélesítésével igyekszem megfelelni az új kor kihívásainak. Harsányi Miklós Ónálló kft az áruházi hűtőberendezések gyártására Az új évtől önálló gazdasági társaságként működik a Lehel Hűtőgépgyár Kft. áruházi hűtőberendezéseket készítő jászárokszállási gyáregysége. Az Electrolux CR Kft — mint a neve is mutatja — a svéd transznacionális vállalat tagja maradt. Elkülönítését elsősorban az indokolta, hogy a jászárokszállási termékek — eltérően a háztartási hűtőszekrényektől — a beruházási javak kategóriájába tartoznak, vevőik főként a nagy áruház- és üzemanyagtöltő állomásláncok, szállodák és vendéglátóhelyek. Ez a speciális piac sajátos marketing és szervizszolgáltatást igényel, amely egy kisebb, rugalmas szervezettel hatékonyabban megvalósítható. Az új gazdasági társaság 1994-ben nagyobbrészt hazai megrendelésekre számít. A jászberényi hűtőgépgyárat 1991. júniusában száz százalékban megvásárló Electrolux vezetése több más jelentős változást is végrehajtott a jászsági nagyüzemben. Elsőként a számára termékidegen iparihőcserélő gyártásáról mondott le, megszüntette a hab- és szódásszifonok előállítását. Megindította viszont Jászberényben a porszívók összeszerelését. Kárpótlási erdők: várakozás, bizonytalanság, új szerveződések Fekete erdővágásért 4 millió forint bírság Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Ezekre keresték a választ az MTI munkatársai Borsod-Aba- új-Zemplén, Pest, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében. Az általános kép egyik jellemzője, hogy a kárpótlás, az árverések üteme többnyire a tervezettnek megfelelő volt ebben az évben és megvan az esély rá, hogy 1994. első feléig a licitek lezáruljanak. A kárpótlásra kijelölt hektáronként általában 4-5 aranykorona értékű erdők jelentős része az aranykoronánként! 3 ezer forintos induló, illetve az 500 forintos minimum áron kelt el, a 6-8 ezer forintos ár a szolid középértéket jelentette. Hatalmas a különbség a rekordárak között is: a zalai Nagygörbőn például aranykoronánként 50 ezer, a borsodi Mezőkövesd környékén 22 ezer forintot fizettek az erdőért. A kárpótlás révén három-négy megyében több erdőtulajdonos lesz, mint a háború előtt volt, azzal együtt, hogy a tagi és részarány-tulajdonosi birtokok nevesítése alig halad, vagy le is lassult. Ez utóbbi tulajdonformánál a nevesítés hiánya jogilag lehetővé teszi, hogy a régi gazdák — a tsz-ek — az erdőfelügyelőségek által jóváhagyott terv szerint termeljék ki a fát, igaz, ezzel a lehetőséggel csak néhány Pest megyei, vasi, zalai és Veszprém megyei szövetkezet élt. Sokkal inkább jellemző, hogy a volt gazdák már nem, az új tulajdonosok még nem művelik területeiket, mert új erdő- és főként erdőbirtokossági törvény hiányában nem tudják, mihez kezdhetnek. Jónéhányan vissza is éltek az átmeneti helyzettel: fekete vágás miatt Vasban tíz ügyben folyik eljárás, Somogybán az utóbbi egy év alatt hasonló okból 4 millió forint bírságot szabtak ki, a budai, pilisi erdőkben is megjelentek a teherautós láncfűrészesek, a borsodi Csereháton, Szendrő környékén a rablóírtás egész erdőfoltjai találhatók. Az erdőt féltő emberi-szakmai józanság azonban több megyében is pótolni igyekszik az erdőbirtokossági törvény hiányát. Például Somogybán már 60 erdőbirtokossági egyesület várja az új művelési formációra való áttérést, Zalában csaknem 40 hasonló szerveződés jött létre, vagy van alakulófélben. A joghézag szülte elhúzódott átmeneti állapot következményei mellett még három jellemző veszély- és feszültség- forrást látnak a megyék szakemberei. Az egyik: ha a kárpótlási folyamat során széttagolódnának, s korszerű művelésre és áttekinthető ellenőrzésre alkalmatlanokká válnának az erdők. Nem tartható, hogy az erdők valódi értékét puszta területük aranykorona értéke, nem pedig a rajtuk álló favagyon határozza meg; indokolt lenne, hogy az olcsón, kötegnyi kárpótlási jegyhez jutott vásárlók a faállomány értékét is fizessék meg. Végül: az új törvény(ek) meglétével nyilván az erdőfelügyelőségek előírhatják mekkora területet műveljenek egyben új gazdáik — de mi szerint határozzák majd meg a tulajdonhányadot? A liciten elért ár, vagy a faállomány eddig még tisztázatlan értéke alapján? Mindezek a jelenségek, gondok, észrevételek természetesen érintik az állami erdőgazdaságokat is, amelyek területei iránt a legutóbbi kárpótlási „fordulót” követő pótigénylések során tovább nőtt az érdeklődés. Borsod-Abaúj- Zemplén megye 180 ezer hektáros erdőterüleiből kárpótlásra kijelölt 28 ezer hektáron túl további 12 ezret jelöltek ki, zömmel állami erdőkből. A 114 ezer hektáros zalai erdő területből 70 ezer az állami, amelyre 11 ezer hektár pótigényt terheltek. Ezen belül a Zalaerdő Rt. és zalai részeken is érdekelt Balatoni Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a hozzájuk benyújtott pótigényeknek mintegy 70 százalékát tudja- akarja kielégíteni. A végső szót — mint minden állami erdő- gazdaság esetében —- az ÁV Rt-nek, illetve a privatizációs miniszternek kell kimondania. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. december 23. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.12.23. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,40 100,00 0,51 1994/B 93,28 94,02 0,24 25,00 1995/A 87,88 89,09 3,63 23,39 1995/B 87,85 89,12 1,91 23,19 1995/C 92,61 93,44 15,58 24,74 1995/F 90,39 91,48 8,10 23,92 1995/G 93,14 94,33 7,21 23,70 1995/H 93,14 94,38 5,56 23,53 1996/B 90,22 91,63 16,06 22,90 1996/C 90,02 91,46 15,15 22,85 1996/F 89,29 90,88 10,55 22,58 1997/C 86,00 87,92 14,65 21,79 1998/A 99,50 100,10 13,89 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. t 4
