Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-24 / 301. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 24., péntek Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten 295 földárverést tartottak az országban, s ezeken összesen 575 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árveréseken résztvevő több mint 12 ezer licitálóból 9402-en jutottak földtulajdonhoz. A legtöbb árverést Vas megyében tartották, a legnagyobb értékű, 106 ezer aranykoronának megfelelő területet pedig Békés megyében értékesítették. 317 ezer fölé emelkedett a földtulajdonhoz jutottak száma, s összesen 25,9 millió aranykorona értékű földet vettek. Tőkeinjekció a Kereskedelmi Banknak A Kereskedelmi Bank Rt. közgyűlésén az igazgatótanács 33,3 milliárd forint értékű alaptőke-emelésre tett javaslatot. Amennyiben ezt a részvényesek elfogadják, úgy a bank alaptőkéje eléri a 46,9 milliárd forintot. A tőkeinjekció az államtól származik, és minderre azért van szükség, mert a bank ügyfelei elsősorban mezőgazdasági szövetkezetek, gazdálkodók, élelmi- szeripari vállalatok jelentős fizetési nehézségekkel küszködnek. így nagymértékben növekedett a pénzintézet kétes kintlévőségének állománya. A bankot ért veszteségek felemésztenék a pénzintézet tőkéjét, ha nem kerülne annak emelésére sor. Privatizációs bevételek A november végéig 56,99 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az ÁVÜ-nél. A csaknem 60 milliárdnyi bevétel több mint felét készpénzben fizették ki a befektetők. Devizáért 14,48 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek az idén. Tavaly az összes bevétel 74,56 milliárd forint volt. A kiadások az idén 54,91 milliárd forintot tesznek ki. Ebből a nemzetgazdaság felé fennálló kötelezettségek ösz- szege összesen 33,84 milliárd forint. Ezen belül az államadósság törlesztésére 16 milli- árdot fizetett be az ÁVÜ a költségvetésbe. IKR sikerek A csaknem tízszeresére megnövelt vetésterületen az idén is sikeresen termelte a legfontosabb .takarmánynövényt, a kukoricát az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság a Független Államok Közössége országaiban. Idén már baskír, ukrán, szamarai és sztavropoli gazdaságok is kérték a bábolnai vállalat segítségét a kukoricatermesztéshez. E gazdaságok több dolgozója felkészítő tanfolyamon vett részt Bábolnán, s ők, valamint az IKR Rt. szakemberei irányították a munkát vetéstől a betakarításig mind az öt térségben. Ennek eredményeként 28 ezer hektárnyi területen 7,5 tonna hektáronkénti átlagtermést takaríthattak be. Alaptőkét emel a Zalakerámia 450 millió forintos részvénykibocsátással kívánja emelni alaptőkéjét a Zalakerámia Rt. A papírokból csak a társaság részvénykönyvében jegyzett tulajdonosok vásárolhatnak. A részvények 44 százalékát birtokló Hungarian Investment Company és az Institute Mobiliare Italiano SpA a teljes őket megillető részvényhányadot szeretné jegyezni. Külföldi tőkebefektetések 1993-ban Nem csökkent a működő tőke beáramlásának lendülete az idei év első három negyedévében — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium gazdaságstratégiai főosztályának tájékoztatója. A legtöbb tőke — 1,7 millió dollár — 1991-ben áramlott az országba, s az elmúlt évben is csaknem ugyanennnyi. Az idén is megismétlődhet ugyanez, többek között azért, mert az év végéig vehetők igénybe a külföldi befektetésekre vonatkozó kedvezmények. Ez év I—Vili. hónapjában több, mint 700 millió dollárral nőttek a befektetések, és az első 9 hónapban 3040-nel emelkedett a külföldi részvétellel létrehozott vegyes vállalatok száma. A gazdasági társaságok 18,8 százaléka működik a feldolgozó iparban. Ugyanakkor az összes vegyes vállalat tőkéjének 52 százaléka áramlott ebbe az ágazatba. A feldolgozóiparban működő vegyes vállalatok működő tőkéjének 46 százalékát pedig a gépiparba fektették. Az adatokat elemezve Bagó Eszter, az IKM gazdaságstratégiai főosztályának vezetője elmondta: a gépipar kiemelt aránya részben az autóipari befektetéseknek köszönhető, részben annak, hogy a vegyes vállalatok általában a korábbi üzleti kapcsolatokra épülnek, és a gépiparra korábban is a nyugati orientáció volt a jellemző. Az idén a gépipar 12 százalékos termelésnövekedést produkált, a többi ágazat pedig csak 3-4 százalékosat, és ebben fő Szerepe van a külföldi tőkebefektetéseknek. Az elmúlt időszakban jelentősen módosult a külföldi részvétellel működő társaságokban a külföldi tulajdonhányad. Míg 1990-ben a cégekben az alapítói vagyonból a külföldiek 29,1 százalékkal részesedtek, 1993 első 9 hónapjában már 73,8 százalékot tett ki a devizában befektetett tőke aránya. Magyarországon a legtöbb vegyes vállalatban Németország, Ausztria, USA és Olaszország érdekelt. A legtöbb ticket viszont osztrák, belga, nemet és svájci cégek hozták Magyarországra. A vegyes vállalatok működését vizsgálva továbbra is jellemző, hogy a külföldiek számára fontos indíték a piacszerzés, de kedvezően nőtt a beszállító, termeltető, bér- munkáltató cégek aránya is. Gazdaköri tervek Elsősorban a magángazdák általános érdekképviseletének erősítését, a szaktanácsadási hálózat országos kiterjesztését, a gép- és eszközbeszerzés segítését, s egy olcsó bolthálózat megteremtését szeretnék elérni a gazdakörök a jövő évben. Jelenleg mintegy 500 gazdakör működik az országban. A tagság létszáma eléri a 30 ezret. Pillanatnyilag 14 megyében működik a gazdaköri mozgalom, ám a hiányzókban is folyamatban van a megyei szövetségek megalakítása. A gazdakörök mindenekelőtt azért szállnak síkra, hogy a mezőgazdaságban mielőbb rendeződjenek a tulajdonviszonyok. Délceg bükkösök, tölgyek, világában A késedelemért óriási árat kell fizetni Király J. Béla Bedé' Albert emlékéremmel tüntették ki Szántó Gábort, a somogyi erdőfelügyelőség vezetőjét. A Bedő-díj az erdészek világában az egyik legrangosabb szakmai elismerés. Szántó Gábor csaknem három és fél évtizede dolgozik Somogybán. Ez a megye kínálta számára az első munkahelyet, — és meggyökeresedett. Szikár, magas, bársony-barna tekintetű, csak át- suhanó-lopva mosolygó, magamban úgy fogalmaztam: rejtett ember. Aki már eleve az ellen is tiltakozik, hogy fénykép készüljön róla. — Ne rólam! Az erdőről beszéljünk! — mondja. — A Bedő-díj! Hadd kérdezzem meg: ezt mit jelentett? — Hát annak nagyon örültem! Egyrészt azért, mert azt egy közösség ítélte oda, másrészt: ez az emlékérem a somogyi erdők fenntartása, megújítása érdekében végzett közös erőfeszítés elismerése. Erkölcsi tiszteletadás mindazoknak, akiknek része volt ebben. Mielőtt bármit szólhatnék, Szántó Gábor már az erdőkről beszél. Az ország erdeiről, melynek tíz százaléka Somogybán van, és csak az utóbbi két és fél évtizedben 20 millió köbméter fát termeltek ki itt. Nem kell különös számítás ahhoz, hogy nem kevés gazdasági értéket adott ez az országnak. — De ez alatt az idő alatt pótolva a kitermelt területeket, még mintegy tizenötezer hektár új erdőt is telepítettünk, elsősorban a Balaton vízgyűjtőjén, egyben a környezetvédelem érdekét is szolgálva. Emellett nagyon jelentős községfásítások is történtek. — Az asztalra tett olvasószemüvegét igazítja a tört pillanat szünetében. — Bármerre megyek a megyében, látom az erdőket, a ligeteket, a fasorokat, és arra gondolok ilyenkor: vannak maradandó eredmények. Az erdők mögül egy pillanatra kibukkant az ember. De a másik szempillantásban, már ismét egy sudár tölggyé változik. Arról beszél, hogy különösen az utóbbi másfél évtizedben feszültségek keletkeztek a fakitermelés és a művelés között. A kitermelés gépesítettsége, technológiája ugrásszerűen megnőtt, a felújításé, a művelésé elmaradt. A használat és az újratermelés egyensúlya felborult, — a szakhatóság pedig kénytelen volt a nyolcvanas évek végén évi százezer köbméteres tételekben kitermelést letiltani. — Az erdészeti hatósági munka bizonyosan nem népszerű az erdészek körében. — Nincs olyan gazdálkodó A természet örök csendjében szervezet, ahol az újratermeléshez átlagosan 50-60 év kell. Ebből a sajátos helyzetből adódik, hogy a gazdálkodó rövid távú érdeke nem esik egybe az erdész-gazdálkodó hosszútávú érdekeivel. — Az ezzel összefüggő gondokról, az új erdőtörvény hiányáról a privatizáció során napjainkban egyre több szó esik. Szántó Gábor előtt vaskos dosszié, félig kész, kézzel írt válaszlevelek. — Óriási bajok vannak, és ha tovább késik a törvény, az egész társadalomnak hatalmas árat kell fizetni ezért! Tömegesen érkeznek a jelzések, hogy engedély nélkül kivágják az erdőt. Csak egy példa a sok közül: árverésen 0,6 hektár erdőt négyezer forintért megvett valaki, nyomban kivágta engedély nélkül és eladta 668 ezer forintért. Kell ehhez kommentár?! — Az erdőtörvény és a kincstári törvény máris két évet késett, és egyfajta tehetetlenségi állapot alakult ki. Somogybán több tízezer új erdőtulajdonos lesz, és bár jócskán akad, a példában is említett, súlyos szankciókkal járó szabálytalanság, — még mindig örülök annak, hogy a döntő többség várakozói állásponton van. Várja a törvényes kereteket, melyek között normálisan, szabályosan használhatja erdőtulajdonát. — Az erdőt felügyelő ember életében volt már ilyen, ehhez hasonló nehéz szakasz? — Ha visszagondolok — mondja töprengve —, akkor az életemet három szakaszra oszthatom. Az első egyharmad az erdőgazdálkodásban telt el, a második harmad az erdőrendezésnél, a természetvédelemnél, a vadgazdálkodásnál, a harmadik az erdészeti szakigazgatásban. Mindegyik szakasznak megvolt a maga nehézsége és persze az öröme is. Mindegyik adott valami okulásul szolgálót a következőnek. — A hivatali kötelezettség tisztes végzésén túl mekkora lelki terhet jelent ez? — Nem vagyok nagyratörő, magát-láttató típus. A kicsi, apró eredményeknek nagyon tudok örülni. És a legnehezebb szakaszokban is vannak mindig, kicsi, apró eredmények. Az élet folytonossága az erdőhöz kapcsolódik. Az erdőben folyamatos a születés, a változás, az elmúlás egyensúlya. Ezt az erdővel együttélő ember átéli. Hol örül, hol békétlenül bánkódik. — Van kedvenc fája? — Nem vagyok délceg, — de mégis a délceg tölgyek, bükkösök az én világom! Az egyedülálló, zselici ezüsthársas-bükkösök! Szeretem a hársfavirág illatát. Sajnos — nagyon sajnos! — mind kevesebb az idő: erdőbe menni. Lehet, hogy ezért is, mind jobban becsesebbek a számomra a fiatalkori élmények, az erdőgazdálkodási gyakorlat. Azok a régi évek, amikor fogattal járták az erdőt, tűz mellett szalonnáztak a favógókkal, s az erdészházakban, télidőben a háziasszony egy pohár forralt borral kedveskedett... Vörös Márta Tisztelt Olvasónk! Örömmel tapasztaljuk, hogy a Somogyi Hírlap új kézbesítői mindenütt megtalálják régi olvasóinkat. Bizonyítja ezt, hogy a januári előfizetői díjakat pontosan és szinte hiánytalanul gyűjtik be. Tapasztaljuk azonban, hogy néhány esetben nem találja meg díjbeszedő kézbesítőnk az előfizetőt, mert megváltozott a címe vagy közületek esetében a telephely. A közüle- teket egyébként levélben is megkerestük az elmúlt időszakban. Szeretnénk azonban, hogy januárban mindenkihez eljusson a Somogyi Hírlap, akit érdekel. Ezért akit nem találtak meg díjbeszedő kézbesítőink, azokat a két ünnep között szeretnénk felkeresni. Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot küldjék vissza postafordultával a Somogyi Hírlap 7401 Kaposvár, Pf. 31. címre, amelyre postabélyeget nem kell ragasztani. A borítékra írják rá: Terjesztés. A levél beérkezése után soronkívül keressük föl a megrendelőket. Megrendelőlap Eddig még nem találkoztam a Somogyi Hírlap díjbeszedő kézbesítőjével, ezért kérem, hogy december 28-ig keressen fel a következő címen, hogy előfizethessem a Somogyi Hírlapot. Név: ...................................................................................... C ím: Barkácsgépek közt Bosch az első Kaposvári Szerszámvilág Ha szerszámüzletről van szó, a kaposváriak tudják, hogy az a megyeszékhelyen az Ady Endre utcában található. A Szerszámvilág Kft szaküzletében vállalkozások, vállalatok szakemberei éppúgy vásárolnak, mint amatőr barkácsolók. A Bosch, Ma- kita és Felisatti márkájú kisgépek árusítása mellet a cég az eszközök szervizelését is vállalja. A kaposvári Szerszámvilág Kft 1992 júniusa óta működteti az üzletet. A vállalkozásnak nemcsak Kaposváron van boltja: Pécsen az új Matáv székház alatt nyitottak üzletet, de terveik szerint más irányba is terjeszkednek: jövőre talán már Tolna megyében is lesz Szerszámvilág kereskedés. A boltokban idén nemcsak szerszámgépek, de más elektronikai berendezések is kaphatók. — Fő profil mindemellett a barkácsgépek forgalmazása marad a jövőben is — ígérik a Szerszámvilág Kft-nél. A Bosch termékek a vártnál is népszerűbbek, a japán Ma- kita és az olasz Felisatti kisgépek pedig az áraikkal vonzzák a vevőket. A konkurenciánál olcsóbb árak annak köszönhetőek, hogy mindig a legkedvezőbb beszerzési áron vásárolják a termékeket. Több hazai importőrrel alakított ki a cég vezetése jó kapcsolatot, de közvetlen kútfődről is gyakran vásárol árut a kaposvári kft. Az üzletben sok a visszatérő vásárló. Ez szülte a gondolatot idén, amikor a cég munkatársai elhatározták: a törzsvásárlókat előnyben szeretnék részesíteni. Törzsvásárlói kártyát osztottak ki a visszatérő ügyfelek közt, elhatározva azt: aki legalább hat terméket vásárol az részt vehet az évi végi sorsoláson, ahol csaknem ötvenezer forint értékű jutalmat sorsolnak ki. Több tucat kártya talált gazdára, a sorsolásra pedig nemrég került sor: a negyvenezer forintos fődíj mellett közjegyző jelenlétében egy tíz és egy ötezer forintos vásárlási utalványt is kisorso- tak, melyeket a nyertesek már el is vásároltak az üzletben. (X)
