Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-22 / 299. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. december 22., szerda Ezt ígéri a kormányprogram Környezetvédelmi kaleidoszkóp A védett területek kerüljenek állami tulajdonba 1. Az állami élet folyamatosságát. A leendő kormány politikai értelemben nem tekinthető új kormánynak, amit kifejez az is, hogy programja az An- tall-kormány nemzeti megújhodás programjára épül, annak tartalmát és szellemiségét kívánja aktualizáltán, bizonyos hangsúlyváltoztatásokkal képviselni a folyamatosság, a stabilitás és a fejlődés jegyében. Az 1994-ben esedékes általános országgyűlési választásokig a leendő kormány a tervezett intézkedéseivel megteremti mindazokat a feltételeket, amelyek alkotmányos rendünknek megfelelően szükségesek a tavasszal esedékes választások zavartalan lebonyolításához. 2. A gazdaság talpraállítá- sát. A kormány 1994-ben folytatja a gazdasági törvényelőkészítő tevékenységét. Ennek keretében sor kerül többek között a villamos energiáról, a gázszolgáltatásról, a vízszolgáltatásról, a termőföldről, az erdőkről, a vámtarifákról és a vámeljárásokról szóló fontos törvények megtárgyalására. Alapvető feladatának tekinti a külső pénzügyi egyensúly megszilárdulását, ami szorosan összefügg a gazdaság alkalmazkodóképességének javításával. Az egyensúly megszilárdítása és a tartós gazdasági növekedés megalapozása érdekében határozott lépéseket tesz a gazdaságos export növelésére. 3. A pénzügyi bizonytalanságok felszámolását. A kormány 1994. I. félévében foglalkozni kíván a pénzintézeti szektor szervezeti kérdéseivel is. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az infláció elleni összehangolt fellépésnek. A kormány 1994. évi legnagyobb horderejű gazdaságpolitikai lépése a bank- és adóskonszolidáció lesz, amely az állami tehervállalással megvalósítandó egyszeri és megismételhetetlen program. Az adóskonszolidációs program végrehajtásával lezárul az ipari — és agrárszektort érintő válságkezelés. 4. A külpiaci egyensúly megteremtését. A kormány külgazdasági politikája és diplomáciája arra irányul, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa hazánk kereskedelme számára, elősegítve a kialakult külkereskedelmi deficit csökkentését. 1994-ben fontos feladat a külkereskedelem korlátainak lebontása. A vámtarifákra és a vámeljárásra vonatkozó törvények a közeljövőben az Országgyűlés elé kerülnek. 5. A munkanélküliség enyhítését. 1994-ben megváltozik a foglalkoztatási és szolidaritási alap aránya, a foglalkoztatási alapban lévő források egyértelműen a munkahely- teremtés, az aktív foglalkoztatáspolitika céljait szolgálják. Az aktív foglalkoztatáspolitika a munkanélküliségtől különösen sújtott térségek foglalkoztatási lehetőségeinek javítására, a tartósan munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek növelésére helyezi a hangsúlyt. 1994-ben működésbe lép a bérgarancia alap, amely szavatolja, hogy a csődbe jutott vállalatok dolgozói ne maradjanak — még átmenetileg sem — fizetés, illetve végkielégítés nélkül. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány a jövő év elején benyújtja az Országgyűléshez. 6. A privatizáció folytatódását. A magángazdaság fejlődése a politika és társadalmi stabilitás alapja, maga a rendszerváltozás. A kormány elkötelezett a magánosítás továbbvitele mellett. Megvalósítása érdekében a versenyegyeztetést tekinti alkalmas és elfogadható eljárásnak. Célul tűzi ki a kormány az átalakulások gyorsítását, szeretnék a folyamatot az első negyedév végéig lezárni, az állami vagyon jelentős részét privatizálni. A kormány elkészíti a privatizációs törvények módosítását. Az állami tulajdon magánosítása során a kormány prioritást biztosít a hazai tulajdonszerzésnek. 7. Vállalkozói programot. A kormány a magángazdaság megerősítése, társadalmi hátterének kiszélesítése érdekében folytatja a kisbefektetőket megcélzó privatizációt. 1994-ben a kormány új középtávú kis- és középvállalkozói programot készít elő. 8. A tulajdonátrendeződés lezárását. A kormány célul tűzi ki: 1994. I. félévében a termőföldeket érintő kárpótlási folyamat lezárását; az ingyenes vagyonátadás kérdésének hosszú távú elrendezését (társadalombiztosítás, közalapítványok); a szövetkezeti átalakulási folyamat gyorsítását; a kincstári vagyonról szóló törvény előkészítését. Mindezek együttes eredményeként lezárul a tulajdonátrendeződés történelmi jelentőségű folyamata, véglegesen megszilárdul a magántulajdon meghatározó szerepére épülő gazdasági rend. 9. A mezőgazdaság továbbfejlesztését. A magyar agrárgazdaság átalakítása a modern Magyarország megteremtésének egyik legfontosabb feltétele, a vidék fejlődésének motorja. A nemzeti megújhodás programja egy egészséges, fejlődőképes, a magántulajdon meghatározó szerepén alapuló mezőgazdaság megteremtését tűzte ki célul, ami alkalmas és képes az európai gazdasági rendbe történő bekapcsolódásra. Az eddig elért eredmények megszilárdítása, az új fejlődési pálya kibontakozása érdekében a kormány a struktúra átalakítás gyorsítására törekszik, befejezéshez közeli állapotot kíván elérni. Ennek érdekében: fontos feladat a kárpótlásra kijelölt földterület I994. I. félév végéig történő árverésre bocsátása, a birtokbavételhez szükséges adminisztratív tevékenységek pénzügyi támogatása. Elengedhetetlen a modern agrárgazdaság nélkülözhetetlen elemét jelentő szövetkezetekre vonatkozó törvényi keretek korszerűsítése. Küszöbön áll a magántulajdonon alapuló földbirtokrendszer teljes körű törvényi szabályozása. Kiemelt feladat az állami gazdaságok jogutódjaként működő társaságok decentralizált privatizációja és az élelmiszeripar magánosítása. A magánosítás során meg kell akadályozni a monopolszervezetek kialakulását. A kormány támogatja a beszerzési, az értékesítési szövetkezetek fejlődését és segíti az ilyen jellegű szövetkezéseket. A kormány a költségvetés egyik gazdasági prioritásaként kezeli az agrárgazdaságot. Az 1994.évi költség- vetésben az agrárszféra támogatására előirányzott összeg 1993-hoz viszonyítva 20 százalékkal nő. A piaci viszonyok alakulását a kormány különböző eszközökkel befolyásolja. A piacépítésben feladatának tekinti, hogy az európai normáknak megfelelő piacvédelmi intézkedéseket megtegye. Törvényi kötelezettségének megfelelően bevezeti a legfontosabb agrártermékek piaci szabályozását, s biztosítja az intervenciós felvásárlások szervezeti kereteit is. 10. A művelődés és oktatás színvonalának emelését. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzeti kultúra kincsei és nagyjainak eszmevilága az oktatási rendszerben és a közművelődésben rangjuknak megfelelő helyet kapjanak. Az Országgyűlés ebben az évben fogadta el a közoktatásról szóló törvényt. A kormány legfontosabb feladata ezzel kapcsolatban a törvény végrehajtási feltételeinek megteremtése. Ennek keretében 1994 tavaszáig megszületnek a tárcaszínű végrehajtási jogszabályok és a nemzeti alaptanterv alapelvei. Még ebben az évben elkészülnek a szakképzési törvény végrehajtását szolgáló jogszabályok. A felsőoktatási törvény 1993 szeptemberi hatálybalépésével megteremtődött az európai normákat követő felsőoktatási törvény garancia- rendszere. A kultúra és a művészetek területén a kormány előkészíti a múzeumokról, a levéltárakról, valamint a könyvtárakról szóló jogi szabályozást. A tudománypolitika terén a legsürgetőbb feladat a kutató-fejlesztő intézetek strukturális átalakításának befejezése. A kormány folytatni kívánja a tudományfinanszírozás módszereinek továbbfejlesztését, finomítását. 11. Az egészség és a társadalombiztosítás fejlesztését. A kormány a jövő év első felére olyan programot kíván kidolgozni az egészségügy ezredfordulóig szóló prioritásairól, amely a finanszírozási rendszer átalakításával a megelőzést, az egészségmegőrzést helyezi előtérbe. Az elmúlt időszakban alapvető változás történt a társadalombiztosítás rendszerében. A nyugdíjak értékmegőrzése érdekében el kell érni, hogy magán nyugdíjpénztárak és a magán egészségpénztárak szerepe növekedjék. Minél előbb indokolt kidolgozni az egyházi nyugdíj- pénztárak egységes támogatási rendjét, valamint az egyházi személyek társadalombiztosítási jogállásának jövőbeni rendszerét. 12. A szociálisan leginkább rászorulók támogatását. A kormány tovább kívánja folytatni a szociális válság- helyzetek kezelésére szolgáló, a lakosság egyes rétegeit és a hátrányos helyzetű térségeket érintő programok kidolgozását, működtetését. A kormány a jövőben is vállalja a szociális válságenyhítő akciók szervezését. A kormány 1994-ben határozott lépéseket tesz a lakásépítés feltételeinek javítására. 13. Az önkormányzatok létfeltételeinek javítását. A kormány szükségesnek tartja az önkormányzati törvény érvényesülési tapasztalatainak feldolgozását és az önkormányzati törvény módosítására irányuló törvény-előkészítő munka folytatását, amelynek irányát az önkormányzatiság alapértékeinek és az önkormányzatok autonómiájának tiszteletben tartása, valamint az államszervezet egységes és szakszerű működéséhez fűződő érdekek határozzák meg. 14. Hazánk külkapcsolatai- nak erősítését. Az elkövetkezendő időszakban a Magyar Köztársaság kormányának külpolitikai irányát az euró-atlanti értékek képviselete, az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány és az 1990-es párizsi karta szelleme határozza meg. Keresni kívánja az euro-atlanti integráció szervezetekhez való csatlakozásunk lehetőségét, képviselni az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, a nemzeti kisebbségek — így a határon túl élő magyar közösségek — jogainak egyetemes érvényesítését, szorgalmazni azok tiszteletben tartását. Magyarország abban érdekelt, hogy szomszédai demokratikus pluralizmusra épülő, az európai értékeket, az ember- és a kisebbségjogokat tiszteletben tartó országok legyenek, amelyek a piacgazdaság megteremtésével fontos gazdasági partnereink is maradhatnak. 15. A közrend, a közbiztonság javítását. A kormány kiemelt figyelmet fordít a közrend és a közbiztonság fenntartásához szükséges intézkedésekre, és arra, hogy az e téren már érzékelhető kedvező folyamatok állandósuljanak és erősödjenek. Mindez megkívánja a rendőrség személyi és tárgyi feltételeinek további javítását. A következő időszakban is folytatódik a rendőrkapitányságok, rendőrőrsök hálózatának kiépítésére irányuló program. A szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem elősegítése érdekében elkészítik a bűntető- és eljárási jog átfogó reformját célzó törvényjavaslatot. A kormány határozottan fel fog lépni a gazdasági visszaélések és a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel szemben. 16. A honvédelm erősítését. Az új honvédelmi törvény követelményeinek megfelelően a közigazgatás korszerűsítésének folyamatába ágyazva kívánják átalakítani a Magyar Honvédség kormányzati irányításának és felső szintű vezetőségének szervezeti struktúráját és működési rendjét. A kormány kidolgozza a törvény végrehajtási jogszabályait; kialakítja ennek alapján a védelmi felkészítés és országmozgósítás új rendszerét; megteremti a Humán Szolgálat és a Katonai Lel- készi Szolgálat működésének szervezeti és személyi feltételeit. A kormány programjában leszögezi: „A koalíciós politikai erők folytatni kívánják az ország kormányzását, vállalva továbbra is az ezzel járó felelősséget”. Ferenczy Europress Gyurkó János környezetvédelmi miniszter szerint gondot okoznak a tulajdonrendezés keretében zajló földvisszaigénylések, annak ellenére, hogy a privatizációs jogszabályokba beépültek bizonyos fékek a műemlékek védelmében. Hiába van a szaktárca vezetőjének vétójoga — a nemzeti örökség rovására történik az elidegenítés, a védett területeket bevonják a kárpótlásba. A minisztériumra jelentős nyomás nehezedik, hogy szüntesse meg az ország egyes területein a védettséget. A miniszter álláspontja az, hogy — a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan — a védett területeknek állami tulajdonban kell maradniuk. Jövőre is szerényen Az 1993 évi költségvetésből a Környezetvédelmi és Település- fejlesztési Minisztériumnak és a hozzátartozó 33 intézménynek juttatott 3,1 milliárd forint csupán a rezsire és a bérekre volt elegendő. Valamelyest javított a helyzetükön a pótköltségvetés elfogadásakor megszavazott 112,3 millió forintos gyorssegély. Ebből finanszírozni tudták a kormányrendelet által előirt környezeti hatásvizsgálati eljárás kiadásait. (A környezetvédelmi hatásvizsgálat új engedélyezési eljárás, amelynek alapján döntenek arról, hogy kaphat-e valamely beruházás környezetvédelmi engedélyt vagy sem. (A szerk.) Jövőre sem lesz rózsásabb a helyzet: az 1994-es kiadások tervezésekor a minisztérium a tavalyi forrásokkal számolhat. A KTM 2,4 milliárd forintos többlet- igényéből a pénzügyi vezetés mindössze 475 milliót fogadott el. Bőséges forrással rendelkezik viszont a központi környezetvédelmi alap. Az idén há- rommilliárd forint állt rendelkezésre környezetvédelmi beruházások támogatására. Az alapból finanszírozzák a bánya bezárásokhoz kapcsolódó természetvédelmi feladatokat és a tájrehabilitációt, valamint a nagymarosi körtöltés elbontását. A minisztérium kiemelten támogatja a szennyvíztisztító berendezések építését, a kommunális és a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával, a levegő tisztaságával kapcsolatos beruházásokat. Palotás János pártelnök lényegesnek tartja, hogy hazánk ne legyen a fejlett világból kiszorult környezetszennyező technológiák befogadója, még akkor sem, ha az üzleti szempontból olykor előnyösnek tűnik. Szeretnék mielőbb megoldani a veszélyes hulladékok újrahasznosításának, illetve szakszerű elhelyezésének problémáját. A párt nem tartja elegendőnek, hogy a környezeti károk okozóit csak pénzbírsággal sújtják, olyan szankcionálási rendszer kialakításán gondolkoznak, amelyben a kár okozójának a lehető legnagyobb részesedést kellene vállalnia a károk elhárításából is. Veszélyes a „vezetékcsapolás” Több mint 40 millió forint kára származott a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságnak abból, hogy megcsapolták az üzemanyag-szállító vezetékeket... A százhalombattai és ti- szaújvárosi finomítót összekötő 1300 milliméteres vezetéket Nagykőrös térségében, Százhalombatta közelében és Nagykó- nyi mellett fúrták meg a tolvajok. A Ferihegyi repülőtérre vezető szállítmányokat Alsónémedi térségében dézsmálták meg az eddig ismeretlen tettesek. Az elkövetők által a cégnek okozott veszteségnél nagyobb a környezetben okozott kár mértéke. Nem szólva arról, hogy a lopás katasztrófával is végződhetett volna. A tolvajok ugyanis nem tudhatták pontosan, mikor és milyen nyomás alatt van a vezeték, amely adott esetben tüzet és robbanást is okozhatott volna... Szaporodnak a gumi-hegyek Ausztriában a 3 mm-nél kisebb bordázatú gumiabroncs már nem használható, nálunk viszont az 1 mm-est is elfogadják. A szomszédainknál leszedett gumik tehát nálunk még eladhatók. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség szerint egyes osztrák vállalkozók guminként 2 német márkának megfelelő összeget fizetnek annak, aki hajlandó kivinni Ausztriából a kopott gumihegyeket. Az „importőrök” egy része csak használható gumikat hoz be, ám olyanok is akadnak, akik ömlesztve mindent felpakolnak és az ország egy félreeső részén megszabadulnak rakományuktól. A környezetvédelmi hatóság jogszabály híján nem tudja megtiltani a használt gumik behozatalát. A gumiimport környezetvédelmi szempontból nem kívánatos, mivel itthon nem tudnak mit kezdeni az évente körülbelül félszázezer tonna hulladék gumiabronccsal. Beremenden ugyan próbálkoztak cementgyári égetéssel, ám az emisz- sziós határérték túllépése miatt leálltak ezzel. Jó megoldásnak tűnik még a mélyhűtéses őrlés, amelynek technikája iránt több hazai vállalat is érdeklődik. A gondokat azonban ez sem oldja meg, mivel a gumiabroncs hulladék gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának a költségei jóval meghaladják az így feldolgozott termékből származó bevételt. Az évek óta tartó csapadékszegény időjárás miatt pusztulnak erdeink. Az idei száraz időjárás következtében pedig kipusztult a 2768 hektáron telepített falállománynak mintegy fele. A cser-, a tölgy-, a fenyő és a bükkültetvényekben keletkezett kár összege elérte a tízmillió forintot. Zöld védjegyes áruk Januártól zöld emblémát kapnak a környezetbarát termékek. A termelők pályázat útján nyerhetik el a védjegy használati jogát, amennyiben a kritériumoknak megfelelnek. A pályáztatás, a zsűrizés költségeit a nevezési és a védjegy használati díjak fogják fedezni. A nevezési díj a tervek szerint 150 ezer forint, az embléma használati díja pedig 200 ezer forint lesz. A védjeggyel ellátott termékeknek meg kell felelniük a speciális környezetkímélő követelményeknek. Ha az emblémát viselő terméknél minőség- romlás következik be, megtiltják a védjegy használatát.. A rendszert egyelőre 8-10 féle termékre — például a folyékony élelmiszerek környezetkímélő csomagolására — dolgozzák ki. (újvári) i i
