Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-21 / 298. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. december 21., kedd Korai premier a Csiky Gergely Színházban Koldusopera Kaposváron Némedi Árpád és Börcsök Enikő Fotó: Csobod Péter TOVÁBBGONDOLVA A vállalkozó falu Magyar-észt szótár Megjelent az első magyar­észt szótár; a szombathelyi Savaria University Press Ki­adó adta közre. A kiadót fél éve hozták létre azzal a szán­dékkal, hogy segítsék az egyetemmé válást sürgető in­tézmény tudományos, isme­retterjesztő munkáját. A szótár hétezer szócikket és észt nyelvtani összefoglalót tartal­maz. A kiadó ezenkívül megje­lentette a Változások parado- xonai című angol nyelvű poli­tológiai, szociológiai tanul­mánykötetet is és Lőrincz Huba irodalomtörténész Má- rai-tanulmányát. A délszláv háború gyerekszemmel Az egykori Jugoszlávia terü­letén zajló háborúnak a gyere­kek nemcsak vétlen áldozatai, hanem a harcoló felek célpont­jai is — hangzott el A háború gyerekszemmel című könyv bemutatóján. A magyar, horvát és angol nyelvű szöveget tar­talmazó kötet szerkesztői: Ivica Durok, Snezana Milivoje- vic és Pörös Béla egy évvel ezelőtt láttak munkához, meg­kérdezték a gyermekeket a háborúról, a délszláv népek tragédiájáról. Fölkeresték a háborús zónákat, a menekült- táborokat, vallási és faji hova­tartozásra való tekintet nélkül kérdezték meg a gyerekeket: mit gondolnak a háborúról, szeretetről, barátságról. Irodalmi díjak az alkotóknak A Szerzői Jogvédő Hivatal irodalmi díjait és zenei elő­adóművészi jutalmait adták át a Fészek Művészklubban ad­ták át. A kiemelkedő alkotáso­kat kilencedik alkalommal ju­talmazták az „Év Könyve” díj­jal. Vers kategóriában Juhász Ferenc Krisztus levétele a ke­resztről; kispróza kategóriá­ban Ferdinandy György A francia vőlegény című műve, továbbá Temesi Ferenc Híd című regényét díjazták. Kritika kategóriában Dávidházi Péter (Hunyt mesterünk, Arany Já­nos kritikai öröksége), vala­mint Görömbei András (Napja­ink kisebbségi magyar iro­dalma), szociográfia és publi­cisztika kategóriában Szépfa­lusi István (Lássátok, halljátok egymást!), gyermek- és ifjú­sági irodalom kategóriában Tótfalusi István Irodalmi ala­kok lexikona, műfordítás kate­góriában Körtvélyessy Klára részesült az elismerésben. Színházi bemutató Musical és abszurd operett szerepel a héten a fővárosi színházak új bemutatói között. John Kander-Fred Ebb Nerc­banda című zenés játékát a Fővárosi Operett Színház tűzte műsorára. A nerces banda tagjai: Lehoczky Zsu­zsa, Felföldi Anikó, Medgyesi Mária, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Kibédi Ervin és Marik Péter. Fodor Ákos írta a dalok magyar szövegét, az est karmestere Váradi Ka­talin lesz. A kétrészes musi­calt Szitányi András állította színpadra. Hagyományőrzők bihari falvakban A romániai Biharban ven­dégszerepeit a hét végén az eleki művelődési ház hagyo­mányőrző román együttese. A karácsonyi hagyománykörbe tartozó „turkajárás” eleki vál­tozatát mutatták be. Az Eleken élő rományok karácsonykö­szöntő turkajárását ezúttal több Nagyvárad melletti ro­mán faluban is bemutatta a harminctagú, idős emberekből álló együttes. A vártnál szegényesebbre si­keredett a Koldusopera kapos­vári bemutatója. Valószínű, hogy pénteken korán gördült föl a füg­göny... Az előadás visszafogott­ságát jól érzékelteti a közönség a reagálása: a fináléban elhangzó songon kívül egyetlen másikat sem követett nyíltszíni taps. Ne­héz megfejteni egy előadás sike­rét vagy éppen sikertelenségét, abban biztosak lehetünk, hogy az évad sikerdarabjaként várt Koldusopera még beérik idővel. Az előadás alatt mindvégig úgy éreztük, hogy rejtett értékei előbb-utóbb előjönnek. Az 1928-as berlini első elő­adás hozta meg Bertold Brechtnek a világsikert. Ebben nagy szerepe volt szerzőtársá­nak, Kurt Weillnek is, akinek a songjai épp oly ismertté váltak, mint a legnépszerűbb operettek dallamai. Kaposváron huszon­egy éve vitte sikerre a darabot a Csiky Gergely Színház — Ba- barczy László rendezésében. És ami igazán meglepetés: Molnár Piroskát ismét látjuk a főszereplők között. Akkor Polly megformálását bízta rá a ren­dező, most Kocsma Jenny figu­ráját kelti életre — meghatározó élménnyel. Babarczy mintha „emlékezet­ből” rendezte volna meg hu­szonegy év után a Koldusope­rát. Túlon-túl ismerheti Brecht zenés darabját, amelyet nagyon is kedvel. Nem véletlenül hozta vissza a színpadra, s tegyük hozzá: anélkül, hogy aktuali­zálná a darabot. A rutin jobban dolgozott benne, mint ahogy kel­lett volna: kevés ötlettel színesí­tette a bemutatót. A néző annak is tulajdonít­hatja a félsikert, hogy a nem si­került igazán a szereposztás. Más Bicska Maxi él a képzele­tünkben, tudatunkban: olyan, aki egy intésével, tekintetével tekintélyt képes parancsolni környezetében. Nemcsak a tör­ténet hősei keresik Bicska Ma­xit, hol a kocsmában, hol a bor­délyházban, hanem a néző is várja, hogy kiteljesedjen alakja a színpadon. Az ismert darab előadása csupán a mondanivaló gerincét képes megjeleníteni. A pénz az úr^6 ha így van, működik az alvi­lág is. Tigris Brownt, a rend őrét sem kell félteni attól, hogy nem 510 ezer dollárért kelt el szerdán egy New York-i ár­verésen Vivien Leigh Os- car-díja, az aranyozott szob­rocska, amelyet az „Elfújta a szél” című, immár klasszi­kusnak számító amerikai filmben Scarlett OiHara alakí­tásáért kapott. Élénk versengés után egy meg nem nevezett licitáló te­lefonon keresztül — az árve­rési cég által várt összeg öt­szörösének felajánlásával — szerezte meg magának az ereklyét. Leigh ismeretlen angol színésznő volt még, amikor 1939-ben David Selznick őt választotta ki a hőn áhított szerep alakítására. Ezzel az ifjú tehetség Bette Davist, Greta Garbót, Greer Garsont és Irene Dunnt ütötte ki a nyeregből. Leigh az amerikai száll be a ringbe. A weimari Németország jellemrajzát adja Brecht a Koldusoperában. Eörsi István új fordításában ismerhettük meg Brecht Kol­dusopera című zenés darabját. Tömören fogalmaz, ám — épp a játék fogyatékosságai miatt — mégis terjengősnek tűnik. A ze­nekar Kerényi Gábor irányítá­sával élményt nyújtott, noha visszafogottan tolmácsolták Kurt Weill muzsikáját. Némedi Árpád nem érett filmakadémia legjobb szí­nésznői alakításáért járó díját 1940-ben kapta filmbeli alakí­tásáért. A színésznő 1967-ben halt meg. A szob­rocskát családja bocsátotta árverésre. Ezúttal negyedszer került kalapács alá Oscar-szobor. A Leigh Oscar-jáért felaján­lott legmagasabb összeg könnyűszerrel szárnyalta túl a 110 ezer dolláros előző re­kordot. Ezt az összeget John Lennon Oscar-jáért adták, amelyet a legendáshírű Beat- les-tag „Let It Be” című film­jéért kapott. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint a kérdésre, hogy miért ilyen drágán kelt el Leigh ereklyéje, a Sot­heby’s szakértője, Dana Hawkes, csak annyit mon­dott: Elfújta a szél!... meg igazán Bicska Maxi szere­pére. Mindenki más a színpa­don megtette a tőle telhetőt. Börcsök Enikő — Polly — is­mét bizonyította kivételes ké­pességét, bár halványabb volt. Bezerédi Zoltán — Peachum —, Pogány Judit — Pea- chumné —, Spindler Béla — Tigris Brown —, és mindenek felett Molnár Piroska — Kocsma Jenny maradandó színházi élményt nyújtott a be­mutatón. Horányi Barna Drezdában szokatlanul élénk a Neumarkt: a Frauenkirche (Miasszonyunk temploma) rom­jai körül felvonulási épületek állnak. Újjáépítik az Elba-parti város leghíresebb egyházi épü­letét, amely a bombatámadás­nak esett áldozatul. A Frauenkirche évtizedekig — több más neves épülettel együtt — „háborús mementó” volt. Számára csak a négy évvel ezelőtti keletnémet fordulat után ütött a „feltámadás” órája. Ebben bizonyára szerepet ját­szott Helmut Kohl történelmi beszéde, amely 1989. decem­ber 19-én éppen a templom romjai előtt hangzott el. Amikor 1990 tavaszán dön­töttek a Frauenkirche helyreállí­tásáról, a határozat össznépi adakozásban jelölte meg a 160 millió márkára taksált költségek forrását. A kancellár elsőként Vállalkozni ma (már) min­dennapos dolog. Ha az em­ber fia vagy lánya boldogulni akar, bizony jól teszi, ha el­gondolkodik a helyzetén, az adottságain és saját maga próbálja meg sorsát kezébe venni. Nem szabad feladni, nem szabad belefásulni a semmittevésbe. Gondolkozz és gazdagodj — tanácsolja az egyik nyugati fogantatású, mostanában di­vatos gazdasági-pszicholó- giai-pedagógiai ihletettségű könyv, mindjárt a címében. Nem tudok nemesebb jelszót elképzelni ennél a kilencve­nes évek derekához köze­ledve, a szegénységtől fulla­dozó Magyarországon. Erre igyekszik a magyar fa­lut megtanítani a Magyar Tele­vízió néhány művészeti célú sorozata. Fontos szerintük is a téma. Mert december elején, amikor a Frici, a vállalkozó szellemből még egy rész hátra volt, elindították az Öregbe- rényt. Mindkettő kitalált törté­netekkel szórakoztat, de telje­sen eltérő valóságismerettel és igazmondással, művészi hi­telességgel és hatással. A Frici, a maga végelátha­tatlan terjengősségével, a la­kiteleki népfőiskola vállalko­zási ismereteket nyújtó távok­tatási programjának film­anyaga. Magyarán: megren­delt munka. Mint teszem azt 1955 táján a boldogság kék madarát előrevetítő Állami Áruház. Azt is kiváló színé­szek fémjelezték, ezt is. 88 éves korában, hosszú betegség után, egy manhat­tani kórházban elhunyt Myrna Loy, a híres amerikai filmsztár. Pályafutását még Rudolph Va­lentino felfedezettjeként né­mafilmekben kezdte, s fél év­századig az amerikai filmmű­vészet csillaga volt. Kezdetben egzotikus fil­mekben játszott; igazi tehet­sége a hangosfilm megjele­nése után bontakozott ki. Száznál több filmben ját­szott, s több ízben színpadon adakozott, s 60. születésnapja alkalmából is arra kérte barátait és tisztelőit, hogy ajándékok helyett inkább a Frauenkirche újjáépítési számlájára utaljanak át pénzt, ily módon majdnem egymillió márka jött össze. Ez azonban csupán töredéke a szükséges összegnek. Az újjá­építési alapítvány újabb ötle­tekkel próbál pénzt felhajtani: a bontás során kiemelt, sérült építőkövek szilánkjait márkás órák számlapjába illesztik, s így forgalmazzák... Az órákból azonban még jócskán van raktáron: a kelet­németeknek túl drága egy ilyen „szuvenír”, a nyugatnémetek meg talán nem érzik igazán a magukénak a Frauenkirche új­jáépítésének feladatát. A re­konstrukció költségei meg fo­lyamatosan emelkednek: meg­haladják a 300 millió márkát. Ami a költségek emelkedését Szükség volt rá, fel kellett okosítani a népet. Szuhay Ba­lázs író és Seregi Zoltán ren­dező az életerős, boldog ma­gyar falut tárja a néző elé jel­legzetes figuráival. Csakhogy nagyon előítéletes, sablonos ez a kép. Olyasféle, mint a múlt századi népszínművek­ben vagy a közelmúlt idegen- forgalmi prospektusaiban. Minek ez a propaganda az új, demokratikus hatalomnak? Elmúltak az „ötvenes évek”. Ámbár ezt a sorozatot valakik mégiscsak kibulizták - isme­retségi, alapon. Az Oregberény hat részé­ből két részt láttunk eddig. Érezzük, hogy ennek valósá­gos a tárgyismerete, őszinte és hiteles a környezetrajza, az emberábrázolása. Bertha Bulcsú élt ebben a közegben, és bizonyára Málnay Levente rendező sem a pesti körúton tanulmányozta a figurákat. Ezt a művet nem rendelte meg a művelődési politika — ez megszületett, mint minden más művészeti produktum. Mentes a nagyot akarástól, a fellengzősségtől. Egyszerű és pontos, mint egy körtemu­zsika. Ezt a sorozatot nem fogják (táv)oktatni, noha eb­ből többet tudhat meg a néző a magyar faluról, kezdemé­nyezéseiről, a múlt és a jelen feszültségeiről, mint a Frici több tucatnyi részéből. Hát igen, vállalkozni (gaz­dagodni) tudni kell! És csak használhatnak a kapcsolatok. (Sulyok) is fellépett. íme néhány szá­mos filmje közül, amelyekben emlékezetes akakítást nyúj­tott: „Ben Húr” (1926), „Hiúság vására” (1931), „A profibok­szoló és a hölgy” (1933), „Zi- egfeld, a nők királya,, (1936), „Árvíz Indiában” (1939) és „A terraszról” (1959). Partnerei voltak egyebek között Clark Gable, Cary Grant, Paul Newman. 1991-ben az amerikai film- akadémia Oscar-díjjal jutal­mazta életművéért. illeti, ebben már hagyományai vannak a Frauenkirchének. Amikor Erős Ágost szász király 1723‘ban elrendelte a templom építését, a drezdai városi ta­nács túl magasnak találta Ge­orge Báhr építőmester első költségvetését. 103 ezerről 83 ezer tallérra faragták le a büdzsét. Húsz évvel később, a templom elkészültekor mind­azonáltal a kiindulási összeg több mint háromszorosa szere­pelt a végszámlán: 288 ezer 810 tallér. A rekonstrukció szorgalma­zóinak vezéralakja, Ludwig Güttler drezdai trombitaművész 60 ezer márkával járult hozzá az újjáépítés pénzalapjához, s a minap nyilatkozta: szilárdan bízik benne, hogy az ezredfor­dulót beharangozó szilveszteri éjszakán már az újjáépült Fra- uenkirchében adhat koncertet. Dorogman László Rekordösszeg az „ Elfújta a szél ” Oscarjáért Ml LESZ A DREZDAI FRAU ENKIRCH ÉVEL? Háromszázmillió márka a Miasszonyunk javára Eltűnt Myrna Loy, a sztár Száznál több film csillaga j

Next

/
Thumbnails
Contents