Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-20 / 297. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 20., hétfő Duna-híd 1997-re Szekszárdnál Koncessziós szerződés alap­ján épül új Duna-híd Szekszárd térségében: a hozzá csatlakozó 20 kilométeres úttal együtt több mint 12 milliárd forintba kerül. A több lépcsős versenytárgyalás győztese a GTM International nevű francia cég által vezetett konzorcium lett. A tervek szerint az építkezés első fázisa, a két­szer egysávos út és a híd 1997-re készül el. A koncesszió időtartama 35 év, a hídon való áthaladásért használati díjat kell majd fizetni. Az építkezés első szakasza lesz az ország déli területein végighúzódó, ter­vezett autóút-gyűrűnek. Elkészült a Mariott hetedik emelete Befejeződött a volt Duna In­tercontinental Szálló, új nevén a Budapest Marriott Hotel fel­újításának első szakasza. Az ÁVÜ tavaly júliusában tartotta azt a versenytárgyalást, me­lyet az amerikai Mariott szál­lodalánc nyert két vetélytársa előtt. A vevő vállalta azt, hogy 30 millió dollárt fordít az épület felújítására; az első lépcsőben a hotel hetedik emeletét újítot­ták fel. A szálló zavartalanul fogadja a vendégeket. Lejegyezték a Novotrade Rt részvényeket Lejegyezték a Novotrade Rt tőkeemelés céljából kibocsá­tott részvényeit. A cég alaptő­kéje így 66,8 millió forinttal nőtt, és jelenleg 534,3 millió forint. A részvénykibocsátá- sos tőkeemelésről a Novot­rade utolsó közgyűlésén szü­letett határozat. Az 1000 forin­tos névértékű, 4500 forintos kibocsátási árú, névre szóló részvényeket az eddigi tulaj­donosok — az amerikai Lau­der csoport, a Budapest Bank és más részvényesek — vá­sárolták meg, zárt körben. Az „alamizsna” ellen sztrájkoltak Kétórás figyelmeztető sztráj­kot tartott a múlt hét végén a délelőtti műszak mintegy 200 dolgozója a Dunaferr Acélmű­vek Kft és a Szállítómű öt üze­mében. A demonstráció oka az volt, hogy az elmúlt 11 hónap eredményeihez képest a gaz­dasági vezetés a vártnál és a tervezettnél kisebb év végi ju­talmat szándékozott kiosztani. A dolgozók egy része a szerintük „alamizsnának” számító összeg ellen emelt szót. Mindössze 2000 taxaméter Eddig mindössze körülbelül 2000 taxamétert szereltettek be a taxisok, pedig közeledik a határidő, ami után már csak csökkentett kedvezményt ve­hetnek igénybe a taxaméter vásárláskor. A vásárlásra év végéig 30 ezer forint kedvez­mény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy a taxisok néhány ezer forint költséggel megold­hatják a jövő évtől kötelező ta­xaméter beszerzését. Ideges görög autóbuszsofőrök A görög parlament elfogadta azt a kormányjavaslatot, amely hatálytalanít egy korábbi dön­tést, miszerint magánkézbe ad­ják a városi autóbuszparkot. Til­takozásul a döntés ellen, az egyik athéni depóban nyolc au­tóbuszt gyújtottak fel azok a so­főrök, akik már korábban meg­vásárolták járműveiket. A Pa- pandreu-kormány közölte: akár erővel is kötelezik majd a sofő­röket, hogy felvegyék a munkát. Speciális akkumulátorok fénysorompókhoz A pörbölyi baleset óta fokozott figyelmet fordítanak a vasúti sorompók biztonságára. Az egész ország területén kicserélik a sorompóknál levő vezérlőszekrényekben az akku­mulátorokat olyanokra, amelyeket nem lehet autókban használni. A munkák több millió forintba kerülnek. Persze mindez mit sem ér, ha némely ember gondolkodásmódját nem lehet kicserélni... Fotó: Csobod Péter Mit várhatunk az 1994-es költségvetéstől? Nem lesz gazdagabb a kassza Minden esztendőben egy sajátos alkufolyamat ered­ményeként osztoznak az ál­lam fenntartásának terhiéi­ben az önálló keresők, a munkaadók és a munkavál­lalók. Ezt a sokszor borot­vaéles szópárbajba torkolló alkut költségvetési vitának nevezik. Mindenkinek húsbavágó kérdésekről kénytelen dön­teni a parlament, amikor pél­dául a következő évi adóter­hek mértékét kell meghatá­rozni. Mit várhatunk e téren a következő esztendőben? Ez­úttal a társasági adót fizetők, a társasági formában működő cégek kaptak öt százalékpon­tos mérséklést, ugyanakkor a nyereség nélkül vagy veszte­ségesen dolgozó cégek — amelyeknek egy része csak feltüntet, de nem szenved ténylegesen veszteséget, ne­tán nulla nyereséget mutat ki — átalányadót fognak fizetni, pusztán azért, hogy ne játsz- hassák ki az adófizetési köte­lezettséget. Ha másért nem, azért fizessenek, mert a pia­con voltak. Az alacsony keresetűeknek nyújtott jövedelemadó mér­séklés valójában nem akkora, amennyit az infláció indo­kolna, viszont azok, akiknek az adóköteles jövedelme meghaladja az egymillió forin­tot, öt százalékponttal na­gyobb adókulcsra számíthat­nak, mint amennyit az idén fi­zettek. Az adóváltozások közvetlen hatását tekintve azt lehet mondani: az történt, ami a szegény családokban lenni szokott, mindenki kapott egy falattal többet, de senki sem lakott jól. A költségvetési bevételek növekedésének közvetett ha­tásai is vannak, nem is kicsi­nyek. Az államháztartási defi­cit finanszírozása miatt a megtakarításokat szinte telje­sen le kell csapolni, tehát jö­vőre is kevés marad a vállal­kozások tőke- és hiteligénye­inek kielégítésére. Ami a pri­vatizációs bevételeket illeti, azok bizonyára jól jönnének a privatizált vállalatok feljavítá­sára, de hogy valójában mennyi is jut majd e célokra, az még a jövő titka. A tőke- és hitelhiány miatt*— no meg az infláció okán — most indokol­tan magas kamatok nem kedveznek a beruházások­nak, az új cégek alapításá­nak, tehát nem élénkítik a fog­lalkoztatást sem. Az „inkább cseppen, mint csurran” elve vonatkozik a ki­adási oldalra is: egyetlen markáns új vonást, valamiféle koncepcióváltás szándékát, az államháztartási reform első lépésének felfogható in­tézkedést nem lehet benne felfedezni. Nem növekednek jövőre azok az összegek sem, amelyekre pedig égető szükség volna például az ex­port előmozdítása, vagy az innováció segítsége céljából. Nem lesz több pénz az inf­rastruktúra fejlesztésére, sem az oktatás, sem az egész­ségügy, sem pedig a szociál­politika lehetőségeinek szé­lesítésére. Jövőre aligha tu­dunk áttérni a rászorultsági elvek érvényesítésére. Az egyetlen markáns gaz­daságpolitikai kormányakció­nak a bank- és adóskonszoli­dáció ígérkezik, amelynek módjáról azonban vitatkozni lehetne. Lényegében hosszú- lejáratú államhitellé alakítot­ták e kintlévőségeket, s ez a változás aligha fogja érzékel­hetően érinteni a jövő esz­tendő költségvetését. Bácskai Tamás Átalakult 1441 szövetkezet A csoportos kiválás lehetőségével az aktív tagok 4—6 százaléka élt (Folytatás az 1. oldalról) A csőd és a felszámolási eljárások, valamint a jogutód nélküli megszűnés miatt 168 szövetkezetben nem tudták teljesíteni az átméneti tör­vény rendelkezéseit. Mindezt az az előterjesztés-tervezet tartalmazza, melyet a föld­művelésügyi, az ipari, a pénzügyi, az igazságügyi és a művelődésügyi tárca közö­sen készített a kormány ré­szére a szövetkezetek átala­kulásáról és a szövetkezeti törvény módosításának szükségességéről. A csoportos kiválás lehe­tőségével az aktív tagok 4-6 százaléka, 10-18 ezer tag élt. A létrejött új jogi szemé­lyiségű szervezetek több­sége gazdasági társaság, ki­sebb része pedig értékesítési típusú szövetkezet lett. A csoportosan kiválók üzletré­szeinek értéke megközelí­tően kétszerese az üzletré­szek egy tagra eső, 216 ezer forintos országos átlagának, így a vállalkozó típusú szer­vezetekbe a szövetkezeti va­gyon 10-12 százaléka, 26- 31 milliárd forint került. Egyénileg az aktív tagok 6-9 százaléka vált ki a szövetke­zetekből, átlagosan 5 hektá­ros földdel és 400 ezer forin­tos üzletrészértékkel, amivel a szövetkezeti vagyon 5-8 százalékát, 13-21 milliárd fo­rintot szereztek meg. A kivá­lások alacsony száma a tör­vényi szabályozásban meg­lévő jogértelmezési, elsősor­ban a kiválás határidejének megállapításával kapcsola­tos problémákra utal. A ta­pasztalatok szerint a törvény végrehajtását nehezítette az átmeneti törvény többszöri módosítása és rendelkezése­inek eltérő értelmezése is. A szövetkezetek működé­sét bizonytalanná teszi a kárpótlás elhúzódása és az aranykoronában ki nem feje­zett értékek elvesztése. Je­lentős feszültség alakult ki az aktív tagok és a kívülálló üz­letrész-tulajdonosok között is. A problémák orvoslására már több intézkedés is szüle­tett, ám az előterjesztést ké­szítő tárcák szerint továbbra is szükség van a szövetke­zeti törvény módosítására. Az előterjesztésben javasolt megoldások szerint a szétvá­láshoz például elegendő lenne a tagok 2/3-a helyett, a megjelentek 50 százaléká­nak plusz egy tagnak a sza­vazata is. A vagyon megosz­tásánál pedig az egy-tag egy-szavazat elve helyett a vagyonarányos döntést al­kalmazhatnák. Száznál több hátrányos helyzetű somogyi település Esély a fejlődésre A területfejlesztési támogatás irányelveiről néhány héttel ezelőtt hozott határozatot az Országgyűlés. Az elmaradott vagy hanyatló települések listáját tartalmazó kormányren­delet a 168. számú Magyar Közlönyben olvasható. A gaz­dasági okok és az országos átlagot meghaladó munkanél­küliség miatt 1300-nál több települést, az összes község, város mintegy 40 százalékát sorolták ebbe a kategóriába. Van közöttük megyeszékhely is, de többségük mindössze néhány száz lelket számláló falu. A lista szerint legkevesebb hátrányos település (7-9) Pest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyé­ben van. Szám szerint a leg­több — elsősorban a kohászat válsága miatt — Bor- sod-Abaúj-Zemplénben (mint­egy 250), és főleg az állami építőipar felszámolása követ­keztében Szabolcs-Szat- már-Beregben (172). A bánya bezárások hatása leginkább Baranya (170) és Nógrád (110) településein érezhető. Száznál több hátrányos hely­zetű települést tartanak nyíl­ván Zalában és Somogybán is. Az eddig nem említett Fe­jér, Bács-Kiskun, Csongrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szol- nok, Békés, Heves, Hajdú-Bi- har, Vas és Veszprém me­gyében 20-60 között váltako­zik a különösen nehéz gon­dokkal küszködő városok, községek száma. Olyan is­mert közigazgatási központok, mint Salgótarján és Eszter­gom a munkanélküliek magas száma miatt került a listára. A porcelángyáráról híres Holló­háza, a világörökség részét képező Hollókő, a hajdan hal­gazdaságáról ismert Biha- rugra, az első magyar „or­szággyűlés” helyszíne, Ópusztaszer is súlyos hely­zetben van. Az 1300-nál több települést éppen az ott élők sorsának jobbra fordítása miatt sorolták a kedvezményezettek közé. A szóban forgó városok, közsé­gek falvak a úgynevezett nor­matív támogatásokon felül, kü­lönféle jogcímeken nyilvántar­tott pályázatokból kérhetnek többlet támogatást. A rossz feltételek között lévő települések megsegíté­séhez kíván hathatós segítsé­get nyújtani a humánpolitikai kabinet által kidolgozott prog­ram. Mint a kabinet elnöke, dr. Pusztai Erzsébet népjóléti ál­lamtitkár elmondta: elsősor­ban a néhány száz lakosú fal­vak összefogását, együttmű­ködését szeretnék segíteni, támogatni. A szinte összenőtt, vagy egymástól csupán né­hány kilométerre lévő telepü­lések, a közigazgatási hatá­roktól függetlenül természetes egységet, térséget alkotó fal­vak, községek közös gazda­sági-társadalmi fejlesztését szorgalmazza a program. Az anyagi-szellemi erőforrá­sok feltárása, azok összpontosí­tása az adott településen élők feladata. Ők a legilletékesebbek további sorsuk meghatározásá­ban. A döntéshozatalban az ön- kormányzati képviselők, hiva­tásszerűen politizálok mellett fontos szerep vár a település köztiszteletben álló polgáraira, az ott élő vállalkozókra. Az egyeztetett fejlesztési elképze­lések birtokában igényelhetik a kedvezményezett települések a különböző céltámogatásokat. Első fecskeként, jó példaként emlegetik a zalai térséget. A 15 aprófalvat magában foglaló, tür- jei központú innovációs társulás az egységes szociális ellátó rendszer kialakításához kért központi segítséget. Terveik kö­zött szerepel a munkanélkülisé­get enyhítő erdősítési program megvalósításához szükséges céltámogatás megpályázása is. Berettyóújfalu, Hajdúböször­mény, Gyula, Makó térségében is dolgoznak a térség rövid és hosszú távú fejlesztését tartal­mazó programokon. Abádsza- lók és Pásztó környékén is ha­marosan egyeztetik a közös fej­lesztéssel kapcsolatos elképze­léseket. A humánpolitikai kabinet által a hátrányos helyzetű települé­sek támogatására kidolgozott és jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő program a kormány elé ke­rül. — szabó — Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. december 17. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.12.17. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 1994/B 99,40 > 100,00 5 1,10 J 5 1995/A 87,87 89,09 3,35 23,36 1995/B 87,86 89,14 1,63 23,15 1995/C 92,52 93,36 15,29 24,71 1995/F 90,36 91,46 7,82 23,88 1995/G 93,13 94,33 6,89 23,67 1995/H 93,14 94,39 5,24 23,50 1996/A 86,87 88,73 16,00 21,95 1996/B 90,16 91,58 15,77 22,88 1996/C 89,97 91,42 14,86 22,83 1996/F 89,26 90,96 10,26 22,56 1997/C 85,98 87,91 14,35 21,78 1998/A 99,50 100,10 13,58 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents