Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-20 / 297. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 20., hétfő Duna-híd 1997-re Szekszárdnál Koncessziós szerződés alapján épül új Duna-híd Szekszárd térségében: a hozzá csatlakozó 20 kilométeres úttal együtt több mint 12 milliárd forintba kerül. A több lépcsős versenytárgyalás győztese a GTM International nevű francia cég által vezetett konzorcium lett. A tervek szerint az építkezés első fázisa, a kétszer egysávos út és a híd 1997-re készül el. A koncesszió időtartama 35 év, a hídon való áthaladásért használati díjat kell majd fizetni. Az építkezés első szakasza lesz az ország déli területein végighúzódó, tervezett autóút-gyűrűnek. Elkészült a Mariott hetedik emelete Befejeződött a volt Duna Intercontinental Szálló, új nevén a Budapest Marriott Hotel felújításának első szakasza. Az ÁVÜ tavaly júliusában tartotta azt a versenytárgyalást, melyet az amerikai Mariott szállodalánc nyert két vetélytársa előtt. A vevő vállalta azt, hogy 30 millió dollárt fordít az épület felújítására; az első lépcsőben a hotel hetedik emeletét újították fel. A szálló zavartalanul fogadja a vendégeket. Lejegyezték a Novotrade Rt részvényeket Lejegyezték a Novotrade Rt tőkeemelés céljából kibocsátott részvényeit. A cég alaptőkéje így 66,8 millió forinttal nőtt, és jelenleg 534,3 millió forint. A részvénykibocsátá- sos tőkeemelésről a Novotrade utolsó közgyűlésén született határozat. Az 1000 forintos névértékű, 4500 forintos kibocsátási árú, névre szóló részvényeket az eddigi tulajdonosok — az amerikai Lauder csoport, a Budapest Bank és más részvényesek — vásárolták meg, zárt körben. Az „alamizsna” ellen sztrájkoltak Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott a múlt hét végén a délelőtti műszak mintegy 200 dolgozója a Dunaferr Acélművek Kft és a Szállítómű öt üzemében. A demonstráció oka az volt, hogy az elmúlt 11 hónap eredményeihez képest a gazdasági vezetés a vártnál és a tervezettnél kisebb év végi jutalmat szándékozott kiosztani. A dolgozók egy része a szerintük „alamizsnának” számító összeg ellen emelt szót. Mindössze 2000 taxaméter Eddig mindössze körülbelül 2000 taxamétert szereltettek be a taxisok, pedig közeledik a határidő, ami után már csak csökkentett kedvezményt vehetnek igénybe a taxaméter vásárláskor. A vásárlásra év végéig 30 ezer forint kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy a taxisok néhány ezer forint költséggel megoldhatják a jövő évtől kötelező taxaméter beszerzését. Ideges görög autóbuszsofőrök A görög parlament elfogadta azt a kormányjavaslatot, amely hatálytalanít egy korábbi döntést, miszerint magánkézbe adják a városi autóbuszparkot. Tiltakozásul a döntés ellen, az egyik athéni depóban nyolc autóbuszt gyújtottak fel azok a sofőrök, akik már korábban megvásárolták járműveiket. A Pa- pandreu-kormány közölte: akár erővel is kötelezik majd a sofőröket, hogy felvegyék a munkát. Speciális akkumulátorok fénysorompókhoz A pörbölyi baleset óta fokozott figyelmet fordítanak a vasúti sorompók biztonságára. Az egész ország területén kicserélik a sorompóknál levő vezérlőszekrényekben az akkumulátorokat olyanokra, amelyeket nem lehet autókban használni. A munkák több millió forintba kerülnek. Persze mindez mit sem ér, ha némely ember gondolkodásmódját nem lehet kicserélni... Fotó: Csobod Péter Mit várhatunk az 1994-es költségvetéstől? Nem lesz gazdagabb a kassza Minden esztendőben egy sajátos alkufolyamat eredményeként osztoznak az állam fenntartásának terhiéiben az önálló keresők, a munkaadók és a munkavállalók. Ezt a sokszor borotvaéles szópárbajba torkolló alkut költségvetési vitának nevezik. Mindenkinek húsbavágó kérdésekről kénytelen dönteni a parlament, amikor például a következő évi adóterhek mértékét kell meghatározni. Mit várhatunk e téren a következő esztendőben? Ezúttal a társasági adót fizetők, a társasági formában működő cégek kaptak öt százalékpontos mérséklést, ugyanakkor a nyereség nélkül vagy veszteségesen dolgozó cégek — amelyeknek egy része csak feltüntet, de nem szenved ténylegesen veszteséget, netán nulla nyereséget mutat ki — átalányadót fognak fizetni, pusztán azért, hogy ne játsz- hassák ki az adófizetési kötelezettséget. Ha másért nem, azért fizessenek, mert a piacon voltak. Az alacsony keresetűeknek nyújtott jövedelemadó mérséklés valójában nem akkora, amennyit az infláció indokolna, viszont azok, akiknek az adóköteles jövedelme meghaladja az egymillió forintot, öt százalékponttal nagyobb adókulcsra számíthatnak, mint amennyit az idén fizettek. Az adóváltozások közvetlen hatását tekintve azt lehet mondani: az történt, ami a szegény családokban lenni szokott, mindenki kapott egy falattal többet, de senki sem lakott jól. A költségvetési bevételek növekedésének közvetett hatásai is vannak, nem is kicsinyek. Az államháztartási deficit finanszírozása miatt a megtakarításokat szinte teljesen le kell csapolni, tehát jövőre is kevés marad a vállalkozások tőke- és hiteligényeinek kielégítésére. Ami a privatizációs bevételeket illeti, azok bizonyára jól jönnének a privatizált vállalatok feljavítására, de hogy valójában mennyi is jut majd e célokra, az még a jövő titka. A tőke- és hitelhiány miatt*— no meg az infláció okán — most indokoltan magas kamatok nem kedveznek a beruházásoknak, az új cégek alapításának, tehát nem élénkítik a foglalkoztatást sem. Az „inkább cseppen, mint csurran” elve vonatkozik a kiadási oldalra is: egyetlen markáns új vonást, valamiféle koncepcióváltás szándékát, az államháztartási reform első lépésének felfogható intézkedést nem lehet benne felfedezni. Nem növekednek jövőre azok az összegek sem, amelyekre pedig égető szükség volna például az export előmozdítása, vagy az innováció segítsége céljából. Nem lesz több pénz az infrastruktúra fejlesztésére, sem az oktatás, sem az egészségügy, sem pedig a szociálpolitika lehetőségeinek szélesítésére. Jövőre aligha tudunk áttérni a rászorultsági elvek érvényesítésére. Az egyetlen markáns gazdaságpolitikai kormányakciónak a bank- és adóskonszolidáció ígérkezik, amelynek módjáról azonban vitatkozni lehetne. Lényegében hosszú- lejáratú államhitellé alakították e kintlévőségeket, s ez a változás aligha fogja érzékelhetően érinteni a jövő esztendő költségvetését. Bácskai Tamás Átalakult 1441 szövetkezet A csoportos kiválás lehetőségével az aktív tagok 4—6 százaléka élt (Folytatás az 1. oldalról) A csőd és a felszámolási eljárások, valamint a jogutód nélküli megszűnés miatt 168 szövetkezetben nem tudták teljesíteni az átméneti törvény rendelkezéseit. Mindezt az az előterjesztés-tervezet tartalmazza, melyet a földművelésügyi, az ipari, a pénzügyi, az igazságügyi és a művelődésügyi tárca közösen készített a kormány részére a szövetkezetek átalakulásáról és a szövetkezeti törvény módosításának szükségességéről. A csoportos kiválás lehetőségével az aktív tagok 4-6 százaléka, 10-18 ezer tag élt. A létrejött új jogi személyiségű szervezetek többsége gazdasági társaság, kisebb része pedig értékesítési típusú szövetkezet lett. A csoportosan kiválók üzletrészeinek értéke megközelítően kétszerese az üzletrészek egy tagra eső, 216 ezer forintos országos átlagának, így a vállalkozó típusú szervezetekbe a szövetkezeti vagyon 10-12 százaléka, 26- 31 milliárd forint került. Egyénileg az aktív tagok 6-9 százaléka vált ki a szövetkezetekből, átlagosan 5 hektáros földdel és 400 ezer forintos üzletrészértékkel, amivel a szövetkezeti vagyon 5-8 százalékát, 13-21 milliárd forintot szereztek meg. A kiválások alacsony száma a törvényi szabályozásban meglévő jogértelmezési, elsősorban a kiválás határidejének megállapításával kapcsolatos problémákra utal. A tapasztalatok szerint a törvény végrehajtását nehezítette az átmeneti törvény többszöri módosítása és rendelkezéseinek eltérő értelmezése is. A szövetkezetek működését bizonytalanná teszi a kárpótlás elhúzódása és az aranykoronában ki nem fejezett értékek elvesztése. Jelentős feszültség alakult ki az aktív tagok és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok között is. A problémák orvoslására már több intézkedés is született, ám az előterjesztést készítő tárcák szerint továbbra is szükség van a szövetkezeti törvény módosítására. Az előterjesztésben javasolt megoldások szerint a szétváláshoz például elegendő lenne a tagok 2/3-a helyett, a megjelentek 50 százalékának plusz egy tagnak a szavazata is. A vagyon megosztásánál pedig az egy-tag egy-szavazat elve helyett a vagyonarányos döntést alkalmazhatnák. Száznál több hátrányos helyzetű somogyi település Esély a fejlődésre A területfejlesztési támogatás irányelveiről néhány héttel ezelőtt hozott határozatot az Országgyűlés. Az elmaradott vagy hanyatló települések listáját tartalmazó kormányrendelet a 168. számú Magyar Közlönyben olvasható. A gazdasági okok és az országos átlagot meghaladó munkanélküliség miatt 1300-nál több települést, az összes község, város mintegy 40 százalékát sorolták ebbe a kategóriába. Van közöttük megyeszékhely is, de többségük mindössze néhány száz lelket számláló falu. A lista szerint legkevesebb hátrányos település (7-9) Pest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében van. Szám szerint a legtöbb — elsősorban a kohászat válsága miatt — Bor- sod-Abaúj-Zemplénben (mintegy 250), és főleg az állami építőipar felszámolása következtében Szabolcs-Szat- már-Beregben (172). A bánya bezárások hatása leginkább Baranya (170) és Nógrád (110) településein érezhető. Száznál több hátrányos helyzetű települést tartanak nyílván Zalában és Somogybán is. Az eddig nem említett Fejér, Bács-Kiskun, Csongrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szol- nok, Békés, Heves, Hajdú-Bi- har, Vas és Veszprém megyében 20-60 között váltakozik a különösen nehéz gondokkal küszködő városok, községek száma. Olyan ismert közigazgatási központok, mint Salgótarján és Esztergom a munkanélküliek magas száma miatt került a listára. A porcelángyáráról híres Hollóháza, a világörökség részét képező Hollókő, a hajdan halgazdaságáról ismert Biha- rugra, az első magyar „országgyűlés” helyszíne, Ópusztaszer is súlyos helyzetben van. Az 1300-nál több települést éppen az ott élők sorsának jobbra fordítása miatt sorolták a kedvezményezettek közé. A szóban forgó városok, községek falvak a úgynevezett normatív támogatásokon felül, különféle jogcímeken nyilvántartott pályázatokból kérhetnek többlet támogatást. A rossz feltételek között lévő települések megsegítéséhez kíván hathatós segítséget nyújtani a humánpolitikai kabinet által kidolgozott program. Mint a kabinet elnöke, dr. Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár elmondta: elsősorban a néhány száz lakosú falvak összefogását, együttműködését szeretnék segíteni, támogatni. A szinte összenőtt, vagy egymástól csupán néhány kilométerre lévő települések, a közigazgatási határoktól függetlenül természetes egységet, térséget alkotó falvak, községek közös gazdasági-társadalmi fejlesztését szorgalmazza a program. Az anyagi-szellemi erőforrások feltárása, azok összpontosítása az adott településen élők feladata. Ők a legilletékesebbek további sorsuk meghatározásában. A döntéshozatalban az ön- kormányzati képviselők, hivatásszerűen politizálok mellett fontos szerep vár a település köztiszteletben álló polgáraira, az ott élő vállalkozókra. Az egyeztetett fejlesztési elképzelések birtokában igényelhetik a kedvezményezett települések a különböző céltámogatásokat. Első fecskeként, jó példaként emlegetik a zalai térséget. A 15 aprófalvat magában foglaló, tür- jei központú innovációs társulás az egységes szociális ellátó rendszer kialakításához kért központi segítséget. Terveik között szerepel a munkanélküliséget enyhítő erdősítési program megvalósításához szükséges céltámogatás megpályázása is. Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Gyula, Makó térségében is dolgoznak a térség rövid és hosszú távú fejlesztését tartalmazó programokon. Abádsza- lók és Pásztó környékén is hamarosan egyeztetik a közös fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket. A humánpolitikai kabinet által a hátrányos helyzetű települések támogatására kidolgozott és jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő program a kormány elé kerül. — szabó — Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. december 17. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.12.17. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 1994/B 99,40 > 100,00 5 1,10 J 5 1995/A 87,87 89,09 3,35 23,36 1995/B 87,86 89,14 1,63 23,15 1995/C 92,52 93,36 15,29 24,71 1995/F 90,36 91,46 7,82 23,88 1995/G 93,13 94,33 6,89 23,67 1995/H 93,14 94,39 5,24 23,50 1996/A 86,87 88,73 16,00 21,95 1996/B 90,16 91,58 15,77 22,88 1996/C 89,97 91,42 14,86 22,83 1996/F 89,26 90,96 10,26 22,56 1997/C 85,98 87,91 14,35 21,78 1998/A 99,50 100,10 13,58 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.
