Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-02 / 281. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. december 2., csütörtök Megkapták a kiegészítést Novemberben háromszor adott át kézbesítésre szánt nyugdíjakat a postának a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Átadták a november havi nyugdíjakat, továbbá az egyösszegű nyugdíj-kiegészítés összegét, a 10 milliárd 480 millió forintot, valamint a december havi nyugdíjakat, hogy a posta még azokat is az ünnepek előtt eljuttathassa a címzettekhez. Á kiegészítő nyugdíjakat az elmúlt napokban megkapták az érintettek. A novemberi nyugdíjjal a nyugdíjnaptárban feltüntetettnél valamivel korábban csöngetett a postás, a decemberi járandóság viszont már az eredeti „ütemterv” szerinti időpontban érkezik. Nyugdíjasház épült Nyugdíjasház épült Niklán, Az épületben 12-13 nyugdíjast helyezhetnek el, háromágyas szobákban. Igény esetén házaspároknak kétágyas szobákat biztosítanak. Rendelkezésre áll fürdőszoba, napi négyszeri étkezés és az orvosi ellátás. Az elhelyezés iránt érdeklődőknek Niklán Romhányi Elemér ad részletes tájékoztatást, de felvilágosítást ad a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete is (Kaposvár, Fő u. 37-39). Elmaradt 25 ezer forint A somogyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjasainak korábban a nagyüzemtől élvezett különféle engedmények — fuvarhoz, szántás-vetéshez, vegyszeres növényvédelemhez és más szolgáltatásokhoz nyújtott kedvezmények — értéke személyenként mintegy 25 ezer forintot tett ki. Ez a támogatás mára teljesen megszűnt, s a kiesés 32 600 somogyi mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjast érint. Megyénkben az összes nyugdíjasnak több mint egy- harmada téesz-nyugdíjas, s az egy személyre eső járadék ösz- szege az országos és a megyei nyugdíjátlagtól is elmarad. Emelés három lépésben? A jövő évi nyugdíjemelésnek — a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat elnökségének javaslata szerint — el kell érnie az idei bérkiáramlás mértékét, vagyis a 17-19 százalékot. A követő rendszernek megfelelően a nettó keresetnövekedés arányában emelkednének 1994-ben a nyugdíjak, mégpedig három lépcsőben: január 1-jétől 4, március elsejétől további 10, a nyár végétől pedig — amikorra már nyilvánvalóvá válik, hogy mennyi volt az idén a nettó bérkiáramlás — 3-5 százalékkal emelnék a nyugdíjakat. A nyugdíj- biztosító elnökségének ajánlását megvitatás, illetve elfogadás végett a hétfői közgyűlés elé terjesztették. Ingyenes fürdőhasználat Társadalombiztosítási kártya felmutatásával ingyenes a fürdőhasználat és az egészségileg indokolt orvosi kezelés december 16-29 között — a hévízi Postás Gyógyszállóban. Akiknek ez az időszak túl hosszú, azok az időpontot megoszthatják és 6-7 éjszakára is foglalhatnak a Hungu- est Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezel ő Rt gyógyszállójában kétágyas, összkomfortos, félpanziós ellátást nyújtó szobát. A nyugdíjasoknak is előnyös, számukra is elfogadható árért igénybe vehető téli üdülésre Hévízen, a gyógyszálló egy másik épületében is mód nyílik. Nem unatkoznak a Liget Otthonban „Kötelező a szeretetet” Örültem, ha segíthettem Az emberek bizalma volt a mérce Negyed századon át foglakozott mások ügyes-bajos dolgaival. Üdüléseket szervezett, segélyekért kilincselt, mindenütt ott volt, ahol segítségért kiáltottak. Aztán egy novemberi nap reggelén hiába keresték irodájában. Wágner Mihályné, a Délviép szakszervezeti jogsegély szolgálatának ügyintézője megkezdte nyugdíjas éveit... — Fájó szívvel hagytam ott a munkát, mert az egész életemet arra tettem fel, hogy másokon segítsek. De úgy láttam, hogy erre egyre kevesebb a lehetőség. Megszűntek a szakszervezeti beutalók, nincs jóléti alap. Segélyt csak a tagdíjakból tudtunk adni, az pedig semmire sem elég. Az emberek egyre kevesebb értelmét látják a szakszervezetnek, s ez fáj nekem... S ami még talán ennél is elkeserítőbb, hogy elveszett a munkánk presztízse. Senkinek sem fűlik a foga ahhoz, amit mi csináltunk. Pedig nincs annál kellemesebb érzés, mint látni az örömöt, hallani a köszönetét a segítségért. Wágnerné — legtöbben csak Mártaként ismerték, így szólították — köszönő leveleket őrzött a fiókjában. Hozzá fordultak a kisnyugdíjasok, ha már nem volt kitől segítséget kérni. Benne reménykedtek a nagy- családosok, az ifjú házasok, s mindenki, aki pénzszűkében volt. Márta pedig segített, ahol tudott. — Kilincseltem, érveltem, s ha kellett vitatkoztam, és az eredmény legtöbbször nem maradt el. Persze akadtak, akik ezt nem nézték jó szemmel. A szókimondásom, az őszinteségem miatt mindig voltak ellenlábasaim. Igyekeztem nem törődni velük, és csak a munkámmal foglalkoztam. Egyetlen mércém volt: a tagság bizalma és véleménye, s amíg ők mellettem voltak, nem volt kitől tartanom — emlékszik vissza. Korán leesett az idén az első hó, s ha ez „el is megy”, lesz még belőle bőven ezen a télen — a meteorológia és a népi hagyományokon alapuló előrejelzés egyaránt ezt ígéri. Novemberben tapasztalhattuk: meglehetősen sok baleset történt a csúszós utakon, és a sérültek között magas volt az idős emberek, a nyugdíjasok száma. Előfordult, hogy ők maguk okozták a bajt figyelmetlenségükkel és azzal, hogy rosszul számították ki, mondjuk, az úton való átkeléshez szükséges időt, vagy nem ott mentek át, ahol az erre szolgáló helyet kijelölték a gyalogosoknak: a zebrán... A Kaposváron készült képen is ilyen jelenetet örökített meg a fotós: a gyalogos éppen arra vár — alig tizenöthúsz méterre a zebrától! —, hogy szűnjön a gépjármű-forgalom és átkelhessen a túloldalra. S mindez a Zárda utcának éppen azon a szakaszán — a Vaszary kávéház és a Kapos Szálló között — történt, ahol az idén nem egy gyalogost ütöttek el, nem síkosságban, hanem száraz úton... Nem árt, ha az idős gyalogosok mindezt figyelembe veszik, és arra gondolnak: reflexük, fürgeségük, látásuk már nem a régi, ezért is indokolt a fokozott óvatosság. A gépjárművek vezetőinek figyelmében ajánljuk a téli közlekedésnél: az iménti körülményekre ők is legyenek tekintettel, s ha azt látják, hogy az idős ember éppen arra készülődik a járWágner Mihályné több mint félezer ember problémáját intézte egykori munkahelyén. Nem múlt el karácsony nyugdíjas csomagok nélkül, s március nyolcadikén sosem feledkeztek meg a nőkről. Ha más nem, egy kis apróság mindig került a hölgyek asztalára. — Létrehoztuk a szakszervezeti alapítványt, amelyből évente körülbelül tizenöt rászorulónak adhattunk 5-8 ezer forint egyszeri támogatást. Nagy segítség volt ez, s mi örültünk, hogy adhattunk. De az évek folyamán az alapítványba is egyre Fotó: Király J.Béla dán — a kijelölt gyalogátkelő helyen vagy máshol —, hogy az úttestre lépjen, még nagyobb körültekintéssel közelítsék meg, mint más évszakokban. Vigyázzanak — vigyázzunk — rájuk! - sz - c kevesebb pénz folyt be, mind kevesebben nyitottak ajtót, ha segítségért kopogtam, s ez nagyon elkeserített... Ezért, ha nehéz szívvel is, de megkönnyebbüléssel kezdtem meg a nyugdíjas éveimet. Jólesik, hogy még mindig megkeresnek a vállalattól, tanácsot kérnek, de a felelősség már nem az enyém. Én már csak pihenek, unokázom, s újabb ötleteken töröm a fejem. Kellemes érzés a lazítás, de szeretnék még valamit dolgozni. Csak egy keveset, a magam és mások örömére. Széki Éva A kaposvári, Szent Imre utcai szociális otthon egy éve a Vak Bottyán utcában kapott helyet. A régi épületben a tizenkét lakó csak szűkösen fért el, az új otthonban a kétszer akkora létszám sem okoz gondot. — Hányán lakják jelenleg a Liget Otthon szobáit? — kérdeztük Fehér Lásztóné otthonvezetőt. — Tizennyolc nő és tizenhat férfi lakónk van, köztük két házaspár is. A szobák többsége kétágyas, de van egyágyas kuckó is. Van lehetőség arra is, hogy saját bútorokkal rendezzék be a szobákat a gondozottak. — Sokan várakoznak helyre? — Jelenleg több mint húsz várakozónk van. Csak kaposváriakat tudunk felvenni, hiszen az otthon a városi ön- kormányzat tulajdona, s csak olyanok jöhetnek szóba, akik valóban rászorulók. A jövendő lakókat előgondozással készítjük fel a beköltözésre. — Mivel tölthetik el az időt a lakók? — A reggeli tornának sok „törzsvendége” van, a konyhakertet is a lakók kezdeményezésére alakítottuk ki. A felolvasás, közös Bibliaolvasás is nagyon kedvelt program, a férfiak a „ház” körül tesz- nek-vesznek szívesen. Ezeken kívül gyakran rendezünk névnapi bálokat, kirándulunk, szalonnát sütünk a kertben, nagyokat sétálunk a ligetben, nyáron az udvaron óriási csaták dúlnak a lengőteke-pályán... A legemlékezetesebb az a farsangi jelmezbál volt, ahol egy kilencvennégy éves bácsi menyasszonynak öltözött, a lakók és a személyzet volt a násznép. — Hányán dolgoznak az otthonban? — Kilenc ápolónőnk van, egy főnővér felügyelete alatt, mindannyian szakképzettek. Saját mosodánk van, százszemélyes konyhánk, öt konyhással és egy szakácscsal. A háziorvosunk hetente kétszer rendel, de bármikor számíthatunk rá, negyedévente pedig alapos kivizsgálás van. A két karbantartó amolyan „mindenes szerepei’ tölt be, ők is közkedveltek a lakók körében. — Kapnak valakitől segítséget, támogatást? — Igen, nagyon hálásak vagyunk a Klinker Bt.-nek, akik ingyen kiépítették az otthon antennahálózatát, olcsó járdalapokat szereztek, hogy csak a legutóbbiakat említsem. A ruhagyártól rendszeresen kapunk hulladék textileket a kézimunkázáshoz, a Kapos Bútor kft szivacsot, fát hozott, a fazekasok agyagedényeket és festéket a foglalkoztatáshoz. A Máltai Szeretetszolgálat bútorokat, adományokat hozott, kisebb gyülekezetek pedig kedves műsorokkal, megemlékezésekkel, jó hangulatú beszélgetésekkel teszik szebbé az itt töltött napokat... Az otthon amolyan nagyobbfajta családi ház: a műanyag székek és pvc-padló helyett kedves, családias hangulat, a máltaiaktól kapott reneszánsz jellegű társalgó, a falakon a Ki mit tud?-ra készült festmények — a lakók munkái —, fényképek az otthon életéből, kézimunkák, párnák, s ami a legfontosabb: mosolygós arcok, barátságos köszöntések. Az otthonvezetőnek a „lányom” megszólítás dukál... — Talán azért ilyen a légkör, mert kevesen vagyunk — mondja Fehér Lászlóné — így mindenkire oda lehet figyelni. Itt a figyelem, a törődés, a szeretet „kötelező”. Akik itt dolgoznak, azoknak ez csak munkahely, de a lakóknak ez az életük, így ők a fontosak. Vezér Judit Volán-nyugdíjasok találkozója A Kapos Volánnak több mint 350 nyugdíjasa él a somogyi megyeszékhelyen, s a közlekedési vállalat rendszeresen tartja velük a kapcsolatot. Az idén is találkozóra hívta össze volt dolgozóit — ezúttal Mikulás-napkor, december 6-án látja őket vendégül a központi telephelyen. Ha szegényes lesz a nyugdíjasnak szánt ajándék... A hiba nem a Mikulásban van — Már itt sincs semmi... Kiss Ernő karikatúrája Vigyázzunk rájuk! Máshol így csinálják Kanadában: kívánság szerint, Németországban: nagyobb rugalmasság A Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség (ISSA) Magyarországon tartott XXIV. közgyűlésén elhangzott hozzászólások között az Egyesült Királyságból érkezett C. D. Day- kin a nyugdíjkorhatár emelésének demográfiai, gazdasági és pénzügyi következményeiről beszélt... Az Amerikai Egyesült Államokban olyan intézkedések érvényesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyugdíjkorban bizonyos rugalmasság érvényesüljön, s ennek köre — a nyugdíjkorhatár emelkedésével arányosan — a jövőben tovább bővül. Belgiumban 1991. elején lépett életbe a korábbinál rugalmasabb munkavállalói nyugdíjpolitika, s ezzel egyidőben visszavonták azt a rendelkezést, amelyik addig lehetővé tette az előrehozott, 60 éves kor előtti nyugdíjazást. Kanadában hat évvel ezelőtt olyan rendelkezést vezettek be, mely szerint 60 és 70 év között bárki szabadon eldönthette, mikor megy nyugdíjba. Németországban az 1992-ben életbe lépett törvény ugyancsak nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé: aki 65 éves kora előtt kéri nyugdíjának a megállapítását, annak a járadékát csökkentett összegben állapítják meg, aki viszont ugyanezt a 65-ik életévét betöltve teszi, az emelt összegű nyugdíjra számíthat. Szintén Németországban alkalmazzák a gyakorlatban azt módszert, amely szerint a dolgozó a nyugdíjas kor felé közeledve, progresszív átmenettel részleges nyugdíjat élvezhet olyan tevékenység folytatása mellett is, amelyért munkabért kap. Ezzel az eljárással találkozhatunk hét év óta Svédországban is — ott bizonyos feltételekhez kötötten 60 éves kortól rugalmasan igénybe vehető a részleges nyugdíj. Franciaországban is olyan progresszív rendelkezéseket alkalmaznak a 60 és 65 év közötti életkornak esetében, amelyek bizonyos mértékben a késleltetett nyugdíjbavonulásra ösztönöznek. A számítások tanúsága szerint az Egyesült Államokban például a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre való emelése számottevő megtakarítással jár, még akkor is, ha továbbra is megmarad a lehetőség arra, hogy 62 év felett bárki bármikor nyugdíjba mehet és jogot tarthat a részleges nyugdíjra. Jelentős megtakarítással járhat a nyugdíjkorhatár emelése máshol is — így például Finnországban, Olaszországban, Japánban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban. Wágnerné — Márta — szerint kellemes érzés a lazítás, de a munka is hiányzik... Fotó: Csobod Péter i i
