Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-18 / 296. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 18., szombat Göncz-Haavisto találkozó Göncz Árpád tegnap fogadta Heikki Haavisto finn külügyminisztert. Az államfő a magyar-finn politikai és kulturális kapcsolatokat kitűnőnek minősítette. Gazdasági területen viszont nem egyértelmű a helyzet: örvendetesen bővül a vegyes vállalatok száma, a kereskedelmi forgalom azonban — elsősorban a magyar kivitel miatt — csökkent. Haavisto utalt arra, hogy Finnországnak érdeke a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés továbbfejlesztése. Magyar-német segélyügyi tárgyalások A jövőre kezdődő magyar-német segélyprogram előkészítéséről tárgyalt Budapesten Bogár László külgazdasági államtitkár és Walter Kittel, a bonni szövetségi gazdasági minisztérium államtitkára. A legutóbbi 50 millió márkás pénzsegéllyel együtt az elmúlt évben Magyarország 120-130 millió márka összegű vissza nem térítendő támogatást kapott a német kormánytól. Jövőre mintegy 20 millió márka segélyre számíthat az ország, s az NGKM szerint ezt az ösz- szeget főként az infrastruktúra, a privatizáció, a kutatás és fejlesztés területein, valamint az agrárszektorban célszerű felhasználni. Bizalmatlansági indítvány A román képviselőház és szenátus együttes ülésén tegnap megkezdődött az ellenzék bizalmatlansági indítványának vitája. A kormány gazdasági kudarcát kilenc pontban részletező szövegre Nicolae Vaca- roiu miniszterelnök a fogyatékosságokat az 1989-es fordulatot követően működött előző két kormány tevékenységének tulajdonította, és a vádakat megalapozatlannak tartotta. Nem fogadták el a kormány- beszámolót Több mint fél évszázada először, a lengyel parlament nem fogadta el a kormány beszámolóját a költségvetési törvény végrehajtásáról. A szejm példátlanul nagy számú, 151 tartózkodással úgy döntött, hogy sem Jan Olszewski, sem az őt követő Hanna Suchocka kormánya nem teljesítette a költségvetési törvényt. A tartózkodók között volt Waldemar Pawlak miniszterelnök és Aleksander Kwasniewski, a baloldali frakció vezetője. A legutolsó alkotmánymódosítás értelmében, ha a kormány költségvetési beszámolóját a szejm nem fogadja el, az köteles benyújtani lemondását — ez azonban Suchockáék esetében már rég megtörtént. Késik az izraeli-palesztin megállapodás Idén már nem ír alá megállapodást a PFSZ és Izrael az autonómiaegyezség végrehajtásáról, sőt: a jövő hétre beharangozott csúcstalálkozót sem tartják. Az újabb időpont kitűzése kérdésében folyamatos az érintkezés a két fél között — jelentette tegnap az izraeli rádió. A nézetkülönbségek oka mindkét oldal értékelése szerint a szeptemberben aláírt megállapodás alapvető értelmezésbeli eltérései. Horvát-muzulmán tűzszünet karácsonykor Ma temetik Antall Józsefet A tegnapi parlamenti búcsúztatást követően ma helyezik végső nyughelyére Antall József kormányfőt a Kerepesi temetőben, a Deák-mauzóleum közelében. Ezt megelőzően reggel gyászmisét tartanak a Duna-parti Piarista Kápolnában az elhunyt miniszterelnök családja és szűkebb baráti köre jelenlétében. Tíz órától a Magyar Demokrata Fórum tisztségviselői és a párt parlamenti képviselőcsoportjának tagjai tisztelegnek Antall József ravatalánál, az Ország- gyűlés Kupolacsarnokában. A külföldi delegációk kondoleá- lását 11 órától fogadja a koporsó mellett a kormányfő családja, valamint Boross Péter ügyvezető miniszterelnök és Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke. A gyászszertartás déli 12 órakor veszi kezdetét, amikor a harangszóra elhelyezik Antall József koporsóját a Kossuth téren, a Parlament homlokzatánál felállított ravatalon. A Himnusz elhangzása után Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, majd a világ magyarsága nevében Sütő András író búcsúzik a miniszterelnöktől. Az egyházi szertartást követően megindul a gyászmenet a Kossuth térről a Kerepesi temetőbe, ahol a Nemzeti Panteonban kerül sor a gyászszertartásra. A sír beszentelése után helyezik végső nyugalomra Antall József földi maradványait. A boszniai horvát és muzulmán erők parancsnokai csütörtökön — az ENSZ közvetítésével folyó tárgyalásukon — megállapodtak, hogy karácsonyi tűzszünetet tartanak, továbbá, hogy szabad utat engednek egy, a nova bila-i (horvát) kórházba tartó magán segélyszállítmánynak. A horvát rádió jelentése szerint Ante Roso horvát és Rasim Delic muzulmán parancsnok a kiseljaki ENSZ-hadiszálláson megállapodott, hogy december 23. és január 3. között kölcsönösen szüneteltetik harci cselekményeiket. Hírügynökségek ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy a húsz hónapja tartó délszláv polgárháborúban számos tűzszüneti megállapodást kötöttek már, legtöbbjüket azonban a harcban álló felek néhány órán belül felrúgták. Titkos tárgyalások Boszniáról Bosznia-tárgyalások kezdődnek pénteken Bécsben — erősítette meg Alois Mock osztrák külügyminiszter az osztrák televízió csütörtök esti híradójában. Az értesülést eredetileg a Der Standard című lap szerezte, és pénteki számába szánta. Az osztrák külügyminiszter a tévéhíradó műsorvezetőjének kérdésére elmondta, hogy a péntekre tervezett — és immár titkosnak aligha mondható — tárgyalások konkrét célja, hogy visszaadják Bosznia-Hercegovina törvényes kormányának a szerbek és horvátok által elhódított terület 2-4 százalékát, s hogy a boszniai muzulmánok számára tengeri kijáratot biztosítsanak. Mock leszögezte: maga a tárgyalás jó jel, ám illúzió konkrét eredményt várni tőle. Ausztria nem mint közvetítő, hanem elsősorban mint házigazda szerepel, felkínálva azt a lehetőséget, amit egy bécsi EFTA konferencia nyújt. Mock hozzáfűzte: Ausztria inkább a humanitárius akciókra összpontosít, politikai téren visszafogott. A Der Standard eredetileg New Yorkból származó — és a belgrádi rádió által megerősített — híre szerint a tárgyaláson ott lesz a délszláv konfliktus valamennyi értintettjének képviselője, valamint Lord Owen és Thorwald Stoltenberg, Max Van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízottja és Hans van den Broek EU-diplomata. A bécsi lap szerint a megbeszélés egyik témája lesz, hogy Lord Owen átadja jugoszláviai közvetítő megbízatását Hans van den Broeknek. Kérdőjelek Politikusok vagy generálisok? A háború túlságosan fontos dolog ahhoz, hogy csupán a tábornokokra bízzák — szól a régi aforizma, s ha szélnek eresz- tés nem is fenyegeti igazán a kisebb-nagyobb hadseregek főtiszti karát, az azért kétségtelen, hogy a világméretű politikai változások az elmúlt években a hadseregek állományában is éreztették a hatásukat. A kormányok Washingtontól Moszkváig, az újraegyesült Németországtól Kínáig mindenhol szembesültek a haderők önkéntes vagy kényszerű csökkentésének feladatával. Miként változott az a szerep, amelyet a szuperhatalmak hadseregei játszottak? Csakugyan másodlagossá vált már napjainkra a fegyveres erők hadipotenciálja, s átvette helyét a különböző országok, szövetségi rendszerek gazdasági, kereskedelmi súlya? Tényleg időszerűtlenné vált a „hadiipari lobbyk” emlegetése? A kérdés annál is jogosabb, mivel ezekben a napokban mind az amerikai, mind az orosz hadsereg háza táján „zajlik az élet”. Les Aspin honvédelmi miniszter meglepetésszerű lemondása kapcsán például maguk az amerikai megfigyelők is emlegették a befolyásos hadiipari körök elégedetlenségét a miniszterrel, mert Clinton elnök oldalán sok százmilliárd dolláros költségvetés-lefaragási és bázisbezárási program végrehajtását vállalta fel. És az orosz haderő? Mennyi a valóság azokban az állításokban, hogy a moszkvai hatalomátvételi kísérlet során nyújtott támogatás miatt Jelcin valósággal lekötelezettjévé vált a tábornoki karnak? S vajon hogyan fogadják katonái az üstökösként felszínre került szélsőjobboldali Zsirinovszkij ígéreteit az orosz birodalom dicsőségének helyreállításáról? Általa visszanyerhető lenne konkrét politikai szerepük? Vágynak-e egyáltalán még rá? Vagy immár a sokcsillagos, parolis generálisok is elfogadják, hogy a politika terhe jobb, ha a politikusok vállán nyugszik? A történelem s benne a mi évszázadunk is — sajnos — eddig többnyire ennek az ellenkezőjét bizonyította. Sz. G. Már kampány csend Szerbiában Gombár Csaba az első Bibó-díjas A Magyar Politikatudományi Társaság tegnapi közgyűlésén Gombár Csaba politológusnak adták át a Bibó Ist- ván-díjat. A Bibó István Alapítvány és a Magyar Politika- tudományi Társaság által közösen alapított elismerést idén először ítélték oda. A kitüntetést a tagság javaslatára a Politikatudományi Társaság elnöksége és a Bibó István Alapítvány kuratóriumának együttes véleménye alapján olyan politológusnak ítélik, aki jelentősen hozzájárult a politikatudomány magyarországi műveléséhez. Kétségek és remények a magyar EU-tagság körül Nem lennék meglepve, ha a magyar közvélemény nyomást gyakorolna az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok fokozottabb elmélyítése érdekében, s ha Magyarország hamarosan hivatalosan is benyújtaná tagfelvételi kérelmét Brüsszelben. Erről beszélt Henning Christophersen EK bizottsági alelnök a „Magyar- ország és az Európai Unió” című tanácskozás második napján tartott nyitóelőadásában. Christophersen utalt arra, hogy Ausztria 1995. január 1-jén minden bizonnyal az Unió teljes jogú taggá válik, és nem látja be, miért ne válhatna ugyanannak a közösségnek a tagjává az egykori monarchiabeli társ, Magyarország is. Ennek kapcsán úgy jellemezte a társulási szerződést, mint biztató jegyességet, amely alkalmat adott, hogy „megismerjük egymás családi hátterét, anyagi helyzetét” és előkészítsük a talajt a tényleges házassághoz”. Árra a kérdésre, hogy mennyiben lehet akadály a magyar gazdaság fejlettségi szintjének helyenkénti elmaradása a gazdasági és pénzügyi unió kritériumaitól, a bizottság alelnöke emlékeztetett arra: jelenleg is vannak olyan tagállamok, amelyek problémákkal küzdenek az úgynevezett konvergencia-kritériumok teljesítésében. Sőt, a közeli bebocsátásra váró, közismerten gazdag EFTA-jelöltek esetében Finnországnak és Svédországnak például egyaránt 10 százalékot meghaladó költségvetési hiánya van, ami több mint a háromszorosa a maastrichti küszöbszintnek. A tagságra törekvő „visegrádi országok” esetében is ez utóbbit nevezte meg, mint lehetséges legkomolyabb problémát. Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság néhány éven belül végére jut az árreformnak, és ezzel együtt az infláció is megszűnik majd gond lenni, a költségvetési hiány azonban masszívabb probléma marad — tette hozzá. Végül megemlítette, hogy Írország alig tíz éve a legszegényebb tagállamként kapcsolódott be a közösségbe, s bár ma sem ő a leggazdagabb, de szinte valamennyi mutató alapján helye lehet a gazdasági-pénzügyi unióban is. AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: MARCALI AUTÓJAVÍTÓ KFT. 8700 MARCALI Berzsenyi u. 97. Tel.: 85/312-422, 312-618 Fäx: 85/312-020 KÉNYELEM MINDEN MÉRTÉKBEN Az Opel Astra azért készült többféle karosszériaváltozatban, hogy Ön kiválaszthassa az igényeinek legjobban megfelelőt. Ha nem tud dönteni, a Marcali Autójavítóban megtekintheti az Opel teljes választékát. Egyéb szolgáltatásaink: keleti gyártmányú gépkocsik zárt technológiájú vizsgáztatása, zöldkártya kiadása, továbbá használt gépkocsik értékesítése. OPEL-©Szerbiában befejeződött a választási kampány, a vasárnapi parlamenti szavazás előtt elvben már nem folytathatnak propagandát a pártok, amelyek egyébként is meglehetősen halványan szerepeltek a kéthónapos választási felkészülés idején. Vük Draskovic, a Szerb Megújhodás Mozgalom elnöke tömörítette maga mögé a legnagyobb tömegeket.
