Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-16 / 294. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 16., csütörtök Eladták a bajai Hűtőipari Rt-t Az Unilever és az Állami Va­gyonügynökség megállapo­dást írt alá a gyorshűtött zöld­séget gyártó Bajai Hűtőipari Rt megvásárlásáról. Az Unilever a részvények 96,3 százalékát vásárolta meg 3,7 millió dollá­rért és átvállalja a bajai cég adósságait is. A részvények fennmaradó, 3,7 százaléka a Bajai Önkormányzat tulajdo­nában van. A'befektető rövide­sen tőkeemelést hajt végre, ennek során vásárolhatnak részvényeket a dolgozók. Az ÁVÜ a VAGÉP- Dunaholding ügyről Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa áttekintette a VAGÉP Vasszerkezeti és Szolgáltató Vállalat privatizáci­óját. Megállapította, hogy a Dunaholding Rt, mint a vállalat szerződött szakértője úgy fo­gadta az egyetlen jelentkező pályázatát, hogy abból a fede­zeti igazolás hiányzott, a pá­lyázó, azaz a vállalat me­nedzsmentje a bánatpénzt nem helyezte letétbe. A tanácsadó szabálytalanul járt el, amikor a pályázati kiírásban és a részle­tes tenderdokumentációban is feltételként szereplő bánat­pénz-letételtől és a fedezetiga­zolástól eltekintett. A szakértő — a szabályoknak megfelelően — a vállalat dolgozóinak elővé­teli jogot ajánlott fel. Ezt egy dolgozó fogadta el. Ezt köve­tően a Dunaholding a részvé­nyeket nem a dolgozónak adta el, hanem a pályázatot be­nyújtó kft-nek, azaz a társaság menedzsmentjének. Lefoglalt „félkarú rablók” Negyvenegy pénznyerő au­tomatát foglalt le a rendőrség a győri szórakozóhelyeken. A razzia során elkobzott auto­matákat engedély nélkül üze­meltették. A rendőrség 25 presszót, kocsmát, éttermet ellenőrzött, a munkába szak­értőként bevonta az Országos Szerencsejáték Felügyeletet. Mitring József rendőr alezre­des, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság főtanácsosa elmondta, hogy a pénznyerő automaták üzemel­tetéséről a szerencsejáték törvény rendelkezik, a vonat­kozó előírásokat azonban a tapasztalatok szerint a szóra­kozóhelyek gyakorta figyel­men kívül hagyják. Ötlettől a termékig A debreceni felsőoktatási műhelyekben s a helyi kuta­tóintézetekben született ötle­teket, eszközöket, berende­zéseket bemutató kiállítás nyílt a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem díszudvarán. A szokatlan kiállításnak és a hozzá kapcsolódó vállalko­zói fórumnak elsősorban az a célja, hogy lehetőség sze­rint mielőbb hasznosuljanak a különféle kutatóintézetek­ben született s az elmúlt években gyakorta elfekvő öt­letek, kezdeményezések. / Afészek integrációja Sikerrel indult el a nagybani árubeszerző rendszer és a kiskereskedelem „együttlétét” megteremtő Pro-Coop háló­zati integráció; az áfészek nem vonultak ki a kistelepülé­sekről; kezd kialakulni az igazi menedzsment, és számos lé­pést tettek a fő profilt jelentő napicikk-forgalmazás bizton­ságosabb háttere érdekében. ADÓSKÉPZŐ Ami a bankot mozgatja A gazdasági életben millió példa van arra, hogy a szál­lító, a nagykereskedő, a gyártó hitelez megbízható üzletfelének, sőt, a hitel sa­játos formája a kötvény is, amikor a tőkepiac siet a vál­lalkozó segítségére. De maradjunk a leggyakoribb példánál, amikor a bankok ad­nak hitelt ügyfeleiknek. Mi mozgatja a pénzintézeteket? A haszon reménye. Ezt követelik meg a tulajdonosok az üzlet­menetért felelős menedzserek­től, akik minden megállapodás mögött azt vizsgálják, mennyire szolgálja az a cég tőkejöve­delmét, mennyire növeli az osz­talékot. Ez alól egyedül az úgy­nevezett közjogi pénzintézetek kivételek, amelyek tulajdonosa — az állam, vagy az önkor­mányzat — esetleg megelé­gedhet a nullszaldós mérleggel is. De ilyen bank nálunk még elvétve akad, s a meglévők is jószerint csak kezességvállalá­sig kockáztatnak. Egyszóval, a bank is pénzből él. Ha valamelyikük mégis az ellenkezőjét állítaná? Fogadjuk gyanúval a kijelentést, és ne feledjük, hogy a pénzintézetek tekintélyét, biztonságát a tőke­erősségük adja, a pénz pedig csak a pénzhez vonzódik. Ä cég a hitelkeretét, a nála elhe­lyezett betéteket csak akkor növelheti, ha a saját tőkéje is növekszik. Örök törvénye ez a pénzvilágnak. Honnan származik a bankok nyeresége? Mindenekelőtt a hi­telek és a betétek kamatkü­lönbségéből, abból, ha drágáb­ban „árulja” a kölcsöneit, mint amennyibe a forrásai kerülnek. Az, hogy mennyi kamatot fizet az ügyfeleinek, nem egysze­rűen a bank elhatározásától függ. A pénzpiacon éles ver­seny folyik az ügyfelekért, be­leszól az értékpapírok árfo­lyama, az egyéb befektetések általában várható hozama, és persze a bankok közötti kamat- verseny is. Ami pedig a hitelek kamatát illeti? Ezt alapvetően az határozza meg, mekkora százalékot tud biztonsággal el­viselni a tisztes üzletmenet, és mit kínál a másik pénzintézet. A hitelkamatok piacán is lehet al­kudozni, hiszen a nagy ösz- szeggel tartozó, de biztos adósnak számító ügyfél kedve­zőbb feltételekre számíthat, mint az, akinél a banknak némi kockázati biztonságot is be kell kalkulálnia a százalékokba. Az általános gyakorlat szerint a pénzintézetek saját forrásaik tizenkétszeresét helyezik ki ügyfeleikhez, vagyis lényegé­ben mások pénzét kockáztat­ják. Ezért van szükség mind szigorú törvényi, mind átléphe- tetlen belső szabályozásra, ami persze a tisztviselők mozgáste­rét, döntési szabadságát igen­csak behatárolja. Bácskai Tamás Akkumulátor varázsszemmel A téli autósszezonra jelent meg a piacon új termékével a leg­nagyobb hazai akkumulátorgyártó. A Perion 2000 típus a leg­korszerűbb nyugati termékkel is felveszi a versenyt. Fő jellem­zői, hogy gondozást nem igényel, megnövelt indító áram lea­dásé és úgynevezett varázsszemmel van ellátva, így a töltött- ségét is könnyen ellenőrizheti az autós. Fotó: Kovács Tibor Új privatizációs technika Hitel helyett részletfizetés 1994 január elsejétől Kötelező lesz a fekete dobozos pénztárgép és a taxaméter Az Állami Vagyonügy­nökség Igazgatótanácsában tárgyalások folynak a rész­letfizetéses privatizáció le­hetőségeiről. A kidolgozott koncepció elfogadásával a jövőben mód nyílik részlet- fizetéses technika alkalma­zására — mondotta Diczházi Bertalan kormányfőtaná­csadó. (Eddjg részletfize­téshez az ÁVÜ csak néhány egyedi esetben járult hozzá.) A kormányfőtanácsadó kö­zölte: az új privatizációs tech­nika kidolgozása azért vált szükségessé, mert az utóbbi félévben a bankok és pénzin­tézetek rugalmatlanná és ne­hézkessé váltak, számos eset­ben visszavonták korábbi eg­zisztencia hitelígérvényüket, vagy a folyósítandó hitel érté­két többszörösen meghaladó vagyonra kívántak jelzálogot bejegyezni. Előfordult olyan eset is, amikor a privatizáció azért hiúsult meg, mert a ban­kok hitegették az MRP szerve­zetet, illetőleg a menedzsmen­tet, majd amikor szükség lett volna rá, mégsem ítélték meg a kért hitelt. A pályázati határ­A Glória Biztosító a svájci Swiss Life biztosító magyaror­szági képviseletét is ellátja. A megállapodás alapján a ma­gyar-svájci vegyes vállalatok biztosítási ügyeit a Glória in­tézi a szerződéskötéstől a kár­rendezésig. A Glóriánál decembertől új vagyonbiztosítással állnak a vállalkozók rendelkezésére. Ez a konstrukció abban kü­lönbözik a hasonló biztosítá­soktól, hogy a szerződéseket kétharmad részben viszont­biztosítják tőkeerős nyugati cégeknél, így kár esetén ga­rantált a gyors és teljes kárki­fizetés. A személybiztosítások kö­rében új módozat a december­től köthető Glória Globál biz­tosítás, amely 1 -65 éves korig idő viszont lejárt, a munkaválla­lók nem tudtak új hitelező ban­kot felkutatni a rendelkezé­sükre álló néhány nap alatt és végül is elvesztették a ver­senyt. A vagyonügynökség vezető testületé úgy ítéli meg, hogy a privatizáció hitelezésében ta­pasztalható nehézségek lassít­ják a magánosítási folyamatot. Ezért ösztönzik a részletfizeté­ses privatizációs technika álta­lános elterjesztését. Arra szá­mítanak, hogy ezzel a hazai tu­lajdonszerzés is újabb lendüle­tet vesz — fogalmazott Dicz­házi Bertalan, aki közölte azt is, hogy az új technika alkal­mazásához szükségessé válik egy olyan részleg felállítása az ÁVÜ-ben, amelynek szakem­berei üzleti szempontból vizs­gálják a részletfizetésre érke­zett kérelmeket. A szakembe­rek a tranzakciós igazgatóktól függetlenül tekintik át az adott pályázatot, pontosabban az üz­leti tervet és a készpénzfizetési ütemezést. A részletfizetéssel megvalósítandó privatizációra elsősorban a gabona- és a tej­iparban számít a vagyonügy­nökség — mondotta végezetül a kormányfőtanácsadó. balesetbiztosítási fedezetet nyújt, továbbá kórházi ápolási és szanatóriumi költségeket is térít. Ebben a konstrukcióban akár egyes testrészeket is le­het biztosítani. Az énekesek például hangszálaikra, a vívók vagy zongoristák a kezükre köthetnek külön biztosítást. Ez a megoldás Magyarországon újdonságnak számít. Ebben az esztendőben de­cemberig 156 millió forintos ál­lománydíjat könyvelhetett el a Glória Biztosító. Az idei kárki­fizetés 10 millió forintra tehető. A jónak tűnő kárhányad abból adódik, hogy a Glória szerző­déseinek 90 százaléka sze­mélybiztosítás, s ezeknél a legtöbb esetben csak évek múlva jelentkezik a biztosító fizetési kötelezettsége. (Folytatás az 1. oldalról) Az általános nyugtaadási kötelezettség alól csak a sze­rencsejáték-szolgáltatás, az újság- és folyóirat-árusítás mentesül. Az őstermelőnek minősülő, valamint a kom­penzációs felár érvényesíté­sére jogosult, az áfa-törvény 55. §-a szerinti mezőgazda- sági termelők értékesítései is kivételt jelentenek. Számlaa­dási kötelezettségük nem lé­vén, nyugtaadásra sem köte­lezettek. Az áfa-törvény felhatalma­zása alapján a pénzügymi­niszter rendelete egyes tevé­kenységi körökre kötelezően előírta a pénztárgép, illetve a taxaméter alkalmazását a nyugtaadási kötelezettség tel­jesítésére. Ez a kötelezettség fokozatosan lép életbe, meg­felelő felkészülést hagyva a forgalmazóknak és a felhasz­nálóknak. Az úgynevezett „fekete do­bozos” pénztárgép, illetve ta­xaméter használatát a rende­let melléklete a következő­képpen írja elő: 1994. január 1-jétől gépi nyugta adására kötelezettek a személytaxi szolgáltatást nyújtó adóala­nyok, a kereskedelem terüle­tén az üzletek működéséről szóló módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú melléklete szerinti ipar­cikk-kiskereskedelmi tevé­kenységet folytató üzletek (ide tartoznak a vas-, a mű­szaki, az üvegáru-, a jármű- és a gépüzletek, valamint az elektronikai termékeket áru­sító kereskedelmi egységek) szintén pénztárgép használa­tára kötelezettek. A Matáv Rt. részvénycso­magja 30 százalékára és az országos közcélú távbeszélő szolgáltatás megszerzésére három pályázat érkezett. A három pályázó: a Dunate- lecom-France Telecom és a US West konzorciuma, az E.T.H. - Euro Telecom Hun­A vendéglátóipari tevé­kenységet folytató üzletek közül az „italüzletek” azok, amelyek 1994. január 1-jétől kezdődően nyugtaadási köte­lezettségüknek szintén csak a Apeh által jóváhagyott tí­pusú pénztárgéppel tehetnek eleget. (Ide tartoznak például az italboltok, borozók, borki­mérések, drinkbárok, kocs­mák). 1994. július 1-jétől pénztár- gépes nyugta adására köte­lezett a kereskedelem terüle­tén az „élelmiszer kiskeres­kedelmi” üzletkörbe sorolt va­lamennyi üzlet (élelmi­szer-áruház, szaküzlet, élel­miszer jellegű vegyes üzlet). Ezen kívül a vendéglátóipari egységek közül az üzletköri besorolás szerint „meleg­konyhás üzletek” (például ét­terem, söröző, vendéglő, csárda, étkezde, kifőzde, ételbár, bisztró, tejbár, pe­csenyesütő), valamint az „egyéb vendéglátóipari” üz­letkörbe sorolt üzletek (pél­dául eszpresszó, büfé, teázó, fagylaltozó, falatozó, kávé­ház, mulató, varieté, bár, lo­kál). A nyugtaadás teljesítésére alkalmas, az Országos Pénz­tárgép és Taxaméter Techni­kai Bizottság közreműködé­sével jóváhagyott géptípuso­kat az Apeh az Adó- és El­lenőrzési Értesítőben, vala­mint a napilapokban folyama­tosan közzéteszi. Az áfa-törvény 77. §-a és a 6/1993. (II. 9.) PM rendelet alapján 1995. december 31-ig pénzátvételi helyenként egy pénztárgép, illetve taxa­méter egyszeri beszerzésére gary N. V. - STET Internatio­nal S.P.A. Bell Atlantic Int. Inc. konzorciuma, valamint a Ma- gyarCom-Deutsche Telecom Ámeritech konzorciuma. A nyertes kiválasztására előreláthatóan pénteken kerül sor. Az idei privatizáció egyik legnagyobb tranzakciója lesz kedvezmény vehető igénybe. Ennek mértéke: számítógép alapú, PC-kategóriájú „intelli­gensebb” pénztárgép után 50 ezer forint, az egyszerűbb pénztárgép után 25 ezer fo­rint darabonként. Taxaméter beszerzése esetén 30 ezer forint, illetve 20 ezer forint kedvezmény jár gépenként, a magasabb összeggel ösztö­nözve a taxaméterek mie­lőbbi beszerzését az üzembe állítását. Az említett PM ren­delet 1993. szeptember 30-ig adott lehetőséget a maga­sabb összegű kedvezmény igénybevételére, azonban ezt az időszakot a rendelet mó­dosításával 1993. december 31-ig meghosszabbították. A korábbi szabályozástól eltérően a kedvezmény igénybevételére nem a vevő, hanem a forgalmazó jogosult, amelyet ő ad tovább a vásár­lónak az igényjogosultságot igazoló írásos nyilatkozat alapján. A kedvezmény ösz- szegét a forgalmazó a jogo­sultnak eladott gépek után a beüzemelés időpontjáról elő­zetesen felszámított általános forgalmi adóként veheti figye­lembe. A pénztárgépet a gép átvétele után 30 napon belül, a taxamétert pedig legkésőbb 1994. január 1-jéig az Apeh által feljogosított, adóügyi jel­lel rendelkező szerviznek kell üzembe helyeznie. Az üzembe helyezésig a gép nyugtája adóigazgatási azo­nosításra alkalmas nyugta­ként nem fogadható el. Ezért a pénztárgép használata mel­lett a feketedoboz beüzeme­léséig az értékesítést kézi nyugtával kell bizonylatolni. a Matáv-részvények egyhar- madának értékesítése, vala­mint az azzal szorosan össze­függő koncessziós pályázat. A befektető, az állami tulajdo­nos, valamint a szaktárca egyaránt arra törekszik, hogy a privatizáció még az idén megtörténjen. Biztosítás kézre, hangszalagra Három pályázat a Matáv privatizációjára i

Next

/
Thumbnails
Contents