Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-16 / 294. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 16., csütörtök Hazaérkezett Pálos Miklós i Tegnap hazaérkezett hiva­talos látogatásáról Madridból Pálos Miklós, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtit­kára. A magyar egyházügyi ál­lamtitkárt fogadta Juan Al­berto Belloch spanyol igaz­ságügyminiszter, és találko­zott az igazságügyi tárca val­lásügyi főigazgatójával, vala­mint magas rangú spanyol egyházi vezetőkkel is. Megtartják a katonai esküt A Magyar Honvédségnél az eredeti terveknek megfelelően szombaton megtartják az ün­nepélyes katonai esküket. Für Lajos honvédelmi miniszter döntésének megfelelően az eskütételeken a parancsno­kok megemlékeznek a Ma­gyar Köztársaság elhunyt mi­niszterelnökéről, Antall Jó­zsefről. A Magyar Honvédség gyászát a csapatzászlókon fekete szalag jelzi. Új Fidesz-kabinet A Fidesz vezetése mellett működő, az egyes szakterüle­tekkel foglalkozó kabinetek sora tovább bővült: a párt elnöksége tegnap délelőtti ülésén létre­hozta a hírközléssel, közúti-, légi- és vasúti közlekedéssel, valamint energetikával foglal­kozó kabinetet. Az új, sorrend­ben 12. kabinet vezetőjévé Ka­tona Kálmán országgyűlési képviselőt nevezték ki. Gadó átül a függetlenekhez Gadó György, aki az egyet­len „nem” szavazatot adta le az Antall József temetését nemzeti gyásznappá nyilvá­nító országgyűlési határozat elfogadásakor, nem mond le mandátumáról, ám kérelmet intéz Szabad György házel­nökhöz, hogy az SZDSZ pad­sorait elhagyva a függetlenek között foglalhasson helyet. Gadó Györgyöt kedden este, a szavazást követően a sza­baddemokraták frakcióveze­tője, Kuncze Gábor szólította fel, hogy mondjon le a listán szerzett mandátumáról. Christopher Zsirinovszkijról Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az orosz ultrakonzervatív el­lenzék vezetőjének nézetei teljességgel elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára — jelentette ki Warren Chri­stopher amerikai külügymi­niszter, értékelve Zsirinovszkij nacionalista és — az amerikai külügyminisztérium szerint — „fajgyűlölő” pártjának előretö­rését a vasárnapi oroszor­szági választásokon. Chri­stopher megerősítette, hogy a Clinton-kormányzat továbbra is határozott támogatásban fogja részesíteni az orosz re­formerőket és Borisz Jelcin elnök azon erőfeszítéseit, hogy Oroszországot a demok­ratikus és piacgazdasági át­alakulás útjára vezesse. Verseny az idővel Tegnap délben még mindig két fontos kérdés nyitva állt a leendő végső GATT-megálla- podás ügyében az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán. Az egyik problémás terület a tex­tilipari cikkek kereskedelmé­nek szabályozása volt, a má­sik pedig a kereskedelmi véd- intézkedéseknek a mecha­nizmusa. A miniszterek a déli órákban a megfelelő bizott­sági kompromisszumos javas­latok megszületéséig felfüg­gesztették a munkájukat. A boszniai tragédia sokadik felvonása Francis Briquemont tábor­nok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka tegnap és ma tárgyal a szerb, a horvát és a muzulmán katonai vezetőkkel, s megpróbál befolyást gyako­rolni rájuk az újra tragikus mé­reteket öltő harcok megféke­zése érdekében. A szerb csapatok indítottak újra ostromot Szarajevó ellen, s a múlt héten megkezdődött támadássorozat következté­ben több tucat ember életét vesztette. Briquemont tábornok ma a horvát katonai vezetőkkel foly­tatja konzultációját, részint a mostari ostrom beszüntetését, részint a foglyok elengedését sürgeti majd. Mostart a horvá- tok újra lövik, s ez része a hallgatólagos horvát-szerb ka­tonai együttműködésnek, amely most arra irányul, hogy a boszniai muzulmán vezetést a kedvezőtlen békeajánlat alá­írására kényszerítse. Mostar­tól délre, Mate Boban boszniai horvát vezető ígéretének meg­felelően, megkezdődött ugyan a fogolycsere, de a rodoci he­likopter-leszállópályán létesí­tett táborból eddig csak hat­van foglyot engedtek szaba­don, a Mostartól negyven ki­lométerre délre fekvő Gabela táborban pedig mintegy ki- lencszáz muzulmán fogoly várja a szabadulást. A horvát-szerb és a horvát-boszniai határvidék településein már elvétve sem látni ép tornyú templomokat, legtöbbjüket gránáttalálat érte. Ennek oka, hogy a támadók szerint a tor­nyokban bújnak meg a megfigyelők. Kérdőjelek Mit vár az új miniszter- elnöktől a világ? Az első reagálás természetesen a részvété volt. A bel- és külhoni véleményeket egyaránt az Antall József elhunyta mi­atti együttérzés jellemezte, a méltatás, amelyet a magyar mi­niszterelnök halála kiváltott. A vasárnap óta folyamatosan napvilágot látott nyilatkozatok és sajtóértékelések azonban egyre inkább külföldön is azzal foglalkoznak, hogyan tovább? S ezért aligha lehet neheztelni, elvégre a külvilág szemében — a veszteség elismerése mellett — fontos annak vizsgálata: várhatók-e érdemi változások, s ha igen, milyen irányba a mi­niszterelnök utódlástól? Persze, ha a kérdést megfordítjuk, a hazai döntéshozók számára sem lehet mellékes nyomon kö­vetni, mit remélnek, mit várnak tőlünk külföldön, mit emelnek ki Antall életpályájából, kormányfői tevékenységéből, s mit sugall mindez a kormányfői bársonyszékbe átmenetileg vagy majdan tartósan beülő politikusnak: konkrétan — ha megvá­lasztják — Boross Péternek, az MDF miniszterelnökjelöltjé­nek. Kiszámíthatóság? Stabilitás? Európaiság? Aktív partnerség a nemzetközi együttműködésben, ragaszkodás a friss demok­rácia értékeihez? Ezek az elemek rendre visszatérnek az an- talli periódus nemzetközi értékelésekor, nyilvánvalóan azért, mert a külhon abból fogja lemérni, merre kormányozzák a jö­vőben hazánk hajóját; hogy Boross Péter elődjéhez hasonló következetességgel utasítja-e el a felelőtlen demagógiát, a szélsőséges indulatokat; hogy őt is az európai integráció, a felzárkózás, az egyenrangú partnerség célja hatja-e át. A gazdasági reformok folytatása? Kötődés az átfogó biz­tonsági rendszerekhez? A befektetések biztonságának to­vábbi garantálása? Konfliktusmentes választások? A határon kívül élő magyarság ügyének fókuszban tartása? Ezek a kér­dések is gyakran szerepelnek a jövőnkre vonatkozó mostani külföldi állásfoglalásokban is. Mindezeknek a külföldi várakozásoknak a teljesítése per­sze nem pusztán, s nem is elsősorban a külpolitikán múlik. A bel- és a külpolitika együtt óvhatja meg országunkat, hogy bármi is beárnyékolja jó hírünket. Sz. G. NEMES ÉS NEMTELEN KAMPÁNYFOGÁSOK, 1994 Ha megdobnak sárral.. „A jövő évi választásokat megelőző időszakot, a pártok versenyét mindannyian meg­szenvedjük majd” — állítja dr. Pető György szociálpszicho­lógus, egy hazai kommuniká­ciós kapcsolatokkal foglal­kozó, úgynevezett „public re­lations” tanácsadó szervezet igazgatója. — Óriási verseny várható a kampányidőszakban, amelyben minden párt elkövet mindent je­löltjeinek sikeres befutásáért, ugyanakkor a sajtóra is nagy nyomás nehezedik majd, külö­nösen vidéken, ahol a helyi la­pok szerepe jelentősen felért­ékelődött. A lakosság nagy ré­sze ma már csak egyetlen napi­lapot tud megvásárolni és a többség — praktikus okokból is — a helyi újságot választja. Nem is beszélve a választókról, akiknek valószínűleg a több­sége nem is tudja majd, hogy kire szavazzon, melyik pártban bízzon. — Ön szerint mit tegyen egy párt, hogy sikerre vigye a programját, illetve saját képviselőjelöltjét? — Előre megjósolhatatlan, hogy ki és hogyan fog szavazni. De a választókat azért bizonyos szempontból csoportosítani le­het, fel lehet mérni, hogy milyen csoportot, milyen eszközökkel kell „megcélozni”, kiket kell a kampány során megnyerni. Vannak ugyanis törzsválasztók, akik valamilyen okból eleve kö­tődnek egy párthoz, vagy a je­lölt személyéhez, őket már kü­lönösebben nem kell meg­győzni. A másik csoport a raci­onálisan választók köre. Vi­szonylag szisztematikusan gyűjtik az információkat, s arra adják majd voksukat, aki a leg­jobb benyomást teszi rájuk. Ezt a csoportot kell elsősorban meggyőzni arról, hogy: „a mi je­löltünk a legjobb”! A választók harmadik nagy csoportja az in­gadozóké, akik vagy elmennek szavazni vagy nem... De ha el­mennek, akkor is lehet, hogy csak a fülkében, találomra dön­tenek és nem is igazán gondol­ják végig: kire is szavaznak. — Hogyan lehet meg­nyerni a „célba vett cso­portokat”? — A legnagyobb hiba, amit általában a pártok elkövetnek, hogy a kampány során a jelölt megismertetésére rossz sor­rendet alkalmaznak. Először gyűléseket hívnak össze, drága szórólapokkal toborozzák a vá­lasztókat. Természetesen a gyűlésen eleve csak a párthoz közel álló „törzsközönségre” és az ellen oldal „felderítőire” szá­míthatnak, ugyanakkor a drága nyomtatványaikkal „kivívják” a potenciális választók ellen­szenvét. Az embereket manapság irri­tálja a pazarlás, mivel ők maguk nehéz anyagi körülmények kö­zött élnek. Mit tesznek az oko­sabban gondolkodók? Miután kialakították a programjukat és kiválasztották a számukra leg­megfelelőbb jelöltet, tanácsos olyan bemutatkozási lehetősé­get biztosítani neki, amikor „spontán” helyzetben találkoz­hat a választókkal. Egy piacon, egy színházban, egy kórház­ban, ott, ahol az emberek nem politikai nézeteik alapján „sze­lektálódnak”. Az igazi kihívás: odamenni az emberekhez, szót váltani velük. Közvetlen kontak­tusban nagyobb eséllyel lehet elnyerni a bizalmukat. Persze az ilyen találkozót is meg lehet profi módon szervezni. Egy jó választási kampánycsapat előre felkészíti a jelöltet az ilyenkor várható kérdésekre, hogy azonnal, meggyőzően vá­laszolhasson. Mindezt persze úgy kell „spontán” előadni, hogy közben ne derüljön ki, milyen mérhetetlen tudatosság rejlik az akció mögött. A választókörzet­ben rendezett néhány ilyen „ak­ció” után már lehet gyűléseket is összehívni. Ekkor már na­gyobb esély van arra, hogy az ingadozók érdeklődését is fel­keltették a jelölt iránt, s így a „törzsközönségen” kívül közü­lük is többen elmennek a gyű­lésre. — Mi a véleménye arról, amikor mások lejáratásával próbál valaki előnyösebb pozícióba kerülni? Az ame­rikai elnökválasztás idején is szórták a szidalmakat egymás fejére a jelöltek... i — Egyértelműen lebeszélek mindenkit arról, hogy negatív kampányba kezdjen, mert az — akár a bumeráng — visszaüt­het. Amerikában is a nyilvános­ság előtt kért elnézést Bush a megsértett Clintontól. — Hogyan védekezhet va­laki a támadások ellen, il­letve hogyan reagáljon az, akit megvádolnak? — Ha például az egyik jelölt azt terjeszti a másik jelöltről, hogy az valamikor, gyermekko­rában mondjuk, csirkét lopott, akkor a megtámadott három dolgot tehet: elkezdhet hossza­san mentegetőzni, bizonygatva, hogy ezt azért sem tehette, mert ő sohasem szerette a csir­kehúst, vagy azért sem mert a bőre allergiás a csirketollra. Megteheti, hogy „visszalő” és azt bizonygatja, hogy ő pedig látta, amikor a másik valaha be­leköpött egy hídról a patakba. A harmadik lehetőség: könnye­dén felülemelkedni. Utalni kell rá, hogy a „sárdobálás” nem az ő stílusa, és hozzátenni, nem is a választóké! Németh Zsuzsa Interjú Martin Bangemann EU-alelnökkel Hogyan támogatja az Európai Unió hazánkat A kérdésre válaszolva Mar­tin Bangemann, az Európai Unió Bizottságának alelnöke azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az Unió országainak pi­acai megnyíljanak a Magyar- országról, Lengyelországból vagy más közép- és kelet-eu­rópai országokból származó áruk előtt. Emellett elengedhe­tetlen az ipari együttműködés elmélyítése — húzta alá a Fe- renczy Europress sajtóügy­nökségnek adott interjújában. Az alelnök a továbbiakban kiemelte az európai országok közötti együttműködés fontos­ságát, hozzátéve: „Közép- és Kelet-Európa országainak ér­dekeit is az szolgálja, ha mind­inkább összekovácsolódik az Európai Unió”. ' De vajon ez nem gátolja-e az Európán kívüli országokkal való kapcsolatokat? Az alei- nök szerint nem, mert az eu­rópai egyesülés nem irányul senki ellen, az európai piac mindenki számára nyitva áll. Még akkor is, ha az európai országok a szorosabb integ­ráció révén fokozni kívánják iparuk versenyképességét is, ellensúlyozandó az észak­amerikai szabadkereskedelmi övezetet, a NAFTA-t és a csendes-óceáni térség szoro­sabb együttműködését. Az alelnök kifejtette, hogy Nyugat-Európa is érzi a jelen­legi gazdasági visszaesés kö­vetkezményeit, de ez nem fogható ahhoz a szerkezeti al­kalmazkodáshoz, ami előtt Közép- és Kelet-Európa áll. Számukra talán az egyetlen reménysugár az Európai Uni­óhoz való majdani csatlako­zás. De nemcsak gazdasági értelemben. Jelenleg az a legnagyobb veszély Európa számára, ha a földrész vissza­tér a nacionalista gondolko­dáshoz. Az Európai Unió az egyetlen politikai erő, amely képes ezzel hatékonyan szembeszállni — mondotta az Európai Unió Bizottságának alelnöke. Ferenczy Europress Értesítjük az MDF Somogy megyei irodájánál előzetesen jelentkező polgártársainkat, hogy Dr. ANTALL JÓZSEF néhai miniszterelnök temetésére a külön autóbusz szombaton reggel 1/2 9 órakor indul, a kaposvári pártok székháza elől. (Kaposvár, Szent Imre u. 14.) Tájékoztatjuk arról is a kegyeletüket leróni szándékozókat, hogy a Somogy Express is kedvezményes díjazással közlekedik szombaton reggel, a szokásosnál több kocsival. A menetrend szerinti autóbuszok is kedvezményes díjazással közlekednek Somogyból Budapestre a temetés napján. A különjárati autóbusz utasai részt vesznek a Parlament előtt délben kezdődő gyászünnepségen, majd a gyászszertartáson és temetésen. Visszaérkezés Kaposvárra: szombaton este 8 órára. Magyar Demokrata Fórum Somogy Megyei Választmánya (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents