Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. december 14., kedd Rafal Wisniewski Kaposváron A kaposvári Magyar-Len­gyel Társaság ma tartja idei utolsó közgyűlését a Somogy Megyei Művelődési Központ­ban. Ennek a rendezvénynek a vendége Rafal Wisniewski, a Lengyel Kultúra igazgatója. Európa szinte minden csatájában harcoltak Hetvenöt éve szűnt meg a kaposvári „rosseb ezred” A 44-es gyalogezred emlékműve Kaposváron Fotó: Csobod Péter Betlehemek Rómában Nemzetközi betlehemes-ki- állítás nyílt Rómában a Bra- mante palotában. Kukorica- csuhéból készült figurák alkot­ják a magyar betlehemet. A székesfehérvári Takács Amb­rus Éva ajándékkészítő alko­tásai mellett Gy. Kamarás Ka­talin budapesti keramikus két terrakotta képét mutatják be. Két filmnek támogatás Két magyar koprodukcióban készülő nagyjátékfilm és két külföldi film magyar forgalma­zója jelentős támogatást ka­pott az Eurimages audiovizu­ális programja keretében. Az Eurimages két francia kopro- dukciós alkotást segít egyen­ként 2,5 millió francia frank­kal. Az egyik a Hó című, ame­lyet Yves-Noel Francois ren­dez, a magyar gyártó pedig az André Szőts Production. Sütő-est Bécsben Az osztrák Pen Klub ven­dége volt Sütő András. A szerzői esteli német nyelven olvastak föl műveiből bécsi színészek. A romániai magyar író jelen volt Bécsben az Ad­vent a Hargitán című darabjá­nak előadásán is, amelyet nemrég a budapesti Nemzeti Színház tagjai mutattak be. Betörtek a Zsidó Múzeumba Szombatról vasárnapra vir­radóan értékes műkincseket loptak el a budapesti Zsidó Múzeumból; a műkincsek ér­téke megközelíti a nyolc és fél milliárd forintot. A múzeumból elvitt műkincsekre nemzetközi körözést adtak ki. Valameny- nyi, a gyűjteményben őrzött kegytárgyról videófelvétel és fotó is rendelkezésre áll. Újságíróképzés Amerikában Az amerikai Marshall alapít­vány adományának köszön­hetően a Budapesti Amerikai Újságíró-központ washingtoni ösztöndíjprogramot szervez magyar egyetemisták szá­mára. Az öt jelöltet tavasszal választják ki a háromhónapos programra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem újságíró szakán tanuló diákok közül. Ógörög váza árverésen Rekordáron, 3,29 millió dol­lárnak megfelelő összegért kelt el egy mitológiai jelene­tekkel díszített görög váza egy londoni aukción. Az időszámí­tásunk előtti VII. századból származó vázán görög félis­ten viaskodik tengeri szörny­nyel. Az antik emléket egy is­meretlen férfi vásárolta meg. Miki egér 65. születésnapja Csaknem hatezer-ötszáz szegény gyerek tölthetett el ingyen egy napot a Párizs mel­letti Eurodisney parkban Miki egér 65. születésnapján. Olyan családok gyerekeit hív­ták'meg, akik különben nem engedhetik meg maguknak ezt a költséges szórakozást. 1918. november 3-án a padovai fegyverszünet alá­írása után a 44-es somogyi gyalogezred viszontagsá­gos út után — szinte példa nélkül álló módon — szer­vezett kötelékben, teljes fel­szereléssel november 14-én érkezett meg Kaposvárra. November végéig az ezred állományának többségét le­szerelték. Ezzel az Albrecht főherceg nevét viselő cs. és kir. 44. gyalogezred 174 évi fennállás után megszűnt. A negyvennégyesekről le­gendákat meséltek. Mint a Somogyvármegye po­litikai napilap 1915. május 9-én írta: „Ármádiánk elitje a buda­pesti negyedik hadtest. Ebben pedig a legelső helyet a kapos­vári 44. gyalogezred foglalja el, ami annyit jelent, hogy hadse­regünk dísze és büszkesége a mi mindég vitéz házi ezredünk”. A háború után 1922-ben megalakult a 44-es bajtársi szövetség, amelynek célja a hősök emlékének ápolása és a volt bajtársak segítése volt. 1932. június 2-án vasárnap délelőtt a kaposváriak régi vá­gya valósult meg. Méltó emlé­ket állítottak a 44-es hősöknek. A Somogyi Újság írta: „A szín­házkert sarkán ércszobor, ta­lapzatán históriai dátumokkal. Bronzba öntött üzenet, az egymást váltó későbbi nem­zedékeknek a somogyi fiúk hadieseményeiről...” „Az em­lékművön nem csillognak ne­vek, de benne él egész So- mogyország virtusa és egyé­nisége.” Az ezred története szorosan kapcsolódott Európa és ezen belül a Habsburg-birodalom történetéhez. 1744-ben VI. Károly halála után a Pragma- tica Sanctio ellenére Európa legtöbb állama támadta Mária Terézia örökségét. Ekkor Eu­rópában igen zavaros idők vol­tak. Georgio Antonio Mar­chese de Cleric tábornok — az első ezredtulajdonos — egy mailandi nemzeti ezred felállítását ajánlotta, melyhez az engedélyt meg is kapta. Ez volt az „őse” a később somo­gyi ezrednek. Az ezred fennállásának első felében a Habsburg-birodalom valamennyi tartományát be­járta. Állandó helyei között szerepel Mailand (Milánó), Drezda, Cremona, Pávia, Bécs, Trieszt, Pétervárad, majd Győr, Pápa, Eger, Pest és végül Kaposvár. Az ezred harcolt fennállása alatt Európa A Kijárási tilalom című pa­lesztin film nyerte el az idei kairói nemzetközi filmfesz­tivál fődíját, az Aranypira­mist. A tizenhét ország 19 filmjét versenyeztető feszti­vál a nemzetközi zsűri díjai­nak kiosztásával ért véget. A kairói filmfesztiválon a bel­város legdivatosabb vásárlóut­cájában, a’Talaat Harbon, a Metro moziban mutatták be Molnár György otthon már siker­rel játszott Anna filmjét, a ren­dező jelenlétében. A többnyire amerikai és arab filmeket for­galmazó moziban mintegy 500 néző volt kíváncsi a magyar rendező bemutatkozására. A vetítést követő kötetlen beszél­getésekből kiderült: az egyip­tomi nézők nagy része nem érti, miért jelent problémát egy há­romgyerekes magyar fiatalasz- szonynak a negyedik gyerek vál­lalása. Ebben az országban, ahol az utóbbi 30 évben meg­kétszereződött a lakosság és szinte minden csatájában, így 1756-tól a hétéves háború­ban, 1788-tól a törökök ellen, 1797-től Napóleon ellen. Részt vett a népek csatájá­ban. 1848-ban Olaszország­ban harcolt, 1849-ben Ma­gyarországon védte a biroda­lom érdekeit. 1912-ben, a bal­káni háborúban a török szö­vetségest segítette, majd az első világháború számos csa­tájában vett részt. 1778-ban a bajor örökösö­dési háborúban az ezred el­veszítette csapatzászlóját, és ezzel becsületét is. Az ezredet feloszlatták és teljesen új személyi állománnyal ismét megszervezték. 1859-ben a Habsburg-birodalom a hábo­rús vereség következtében el­vesztette az olasz tartomá­nyok zömét. A lombardiai biz­tosításé ezredet feloszlatták, majd az év decemberében új­bóli felállítását rendelték el. Kiegészítési területe Kapos­vár, majd egész Somogy me­gye lett. Elhelyezési körletei Kaposváron és Toponáron voltak. Az első világháború alatt először Szerbiában, majd 1914 szeptemberében Galíci­ában harcoltak a 44-esek. 1915-ben a háborús helyzet már jóval túljutott az 50 millión, természetesnek tekintik, hogy az anya egyetlen feladata a csa­lád építése. Nem volt könnyű követniük Esterházy Péter sajá­tos humorát, képzettársításait sem. A magyar történelem a filmben elhangzó bizonyos, kül­földön ismeretlen kulcsszavait (bejöttek az oroszok, kitelepítés, forradalom, disszidálás) az an­gol nyelvű szórólap segítségé­vel értette meg a néző. Maár Gyula Hoppá című film­jéről háromhasábos cikkben számolt be a The Egyptian Ga­zette, Kairó angol nyelvű napi­lapja. A rendező fényképét is közlő újság cikkírója azt találta figyelemre méltónak, hogy a tör­ténet a rendszerváltozás után játszódik, s nyugdíjas korú hőse­számunkra kedvezőtlen alaku­lása miatt a Kárpátokban Ma­gyarország közvetlen határait védik. 1917-ben Bukovinában, hol tartalékban, hol az első vonalakban voltak találhatók. 1918 márciusától a háború végéig az olasz front legvére­sebb csatáiban vett részt. A somogyi „rosseb bakák” ezrede — így emlegették őket a sűrű „rossebezés” miatt — a háború négy éve alatt több­ször megsemmisült, és — mint a mondabeli hős — több­ször újjászületett. A feledés homályába vesző csatamezők Sábác, Horozzanna Vielka, Ostrozec, — Krukievice, Mon- telló, Doberdó, Isonzó — több ezer somogyi baka örök nyug­vóhelye. A háború alatt az ez­red több mint tízezer katonáját vesztette el, tényleges lét­számának a négyszeresét. Az elmúlt évek, évtizedek nem kedveztek az emléke­zésnek, a somogyi bakák em­léke előtti tisztelgésnek. Az ezredben szolgált „rosseb ba­kák” — akiknek zöme elfe­lejtve idegen földön alussza örök álmát — megérdemelnek annyit, hogy legalább egy néma főhajtással tisztelegjünk emlékük előtt. Puskás Béla inek minden gondot okoz, a vil­lany- és gázszámlától a nagyvá­rosi forgalomig. A fesztivál a magyar résztve­vők közül a legnagyobb meg­tiszteltetést az idén 60 éves Gaál Istvánnak nyújtja, leghí­resebb műveinek városszerte látható szemléjével. A Magas­iskola vezet a népszerűségben, az 1970-ben készült filmet más-más napokon három belvá­rosi mozi is műsorára tűzte. A fesztivál hét végén zárult hivatalos versenyprogramjában Magyarország nem vett részt. A 19 versenyfilm közül kettő ké­szült Egyiptomban, az arab nyelvű filmgyártás központjá­ban. A többi arab ország film- művészetét egy szír film képvi­selte, melyet csak kismértékben Aranypiramis és magyar bemutatkozás Fesztivál Kairóban Igaz Szó híján Egy hete már, hogy nem ol­vashat anyanyelvén írott újsá­got negyedmillió kárpátaljai magyar. Á Kárpátalja Lapkiadó Vállalat ugyanis papírhiány mi­att megtagadta az újság — az Igaz Szó — elkészítését. A hír hallatán felidéződik em­lékezetemben két odakinn élő honfitársunk csendes panasza. Ha mindenki elhallgat évtize­dekre, ki tartja életben a ma­gyar szót? — kérdezte Balia D. Károly három éve egy, a Ber­zsenyi Társaság kezdeménye­zésére megrendezett keszthe­lyi tanácskozáson. A kárpátaljai alkotó Keszthelyen még abban bízott, hogy az állampolgári de- termináltság és a nemzeti ho­vatartozás összeegyeztethető. Igaz, hozzátette: a változó idő csak jókora késéssel érte el Kárpátalját. Gortvai Erzsébet irodalom- történész már keményebben fogalmazta meg a bánatát. Kárpátalján megállt az idő — mondta, majd az egyetemről szólva elpanaszolta, hogy az ma üngvár legkonzervatívabb intézménye. Az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszéke nem jut anyanyelven írott könyvhöz, folyóirathoz. An- nakelőtte rubelért mindent megvásárolhattunk, most rubel sincs, meg könyv sincs. És nem fogja elhinni — mondta Gortvai Erzsébet —, de az egyetem Hungarológiai Intéze­tének mindössze egy írógépe van. E hónap elejétől már magyar nyelvű újságot sem vehetnek kézbe Kárpátalján. Pedig a Ke­leti-Kárpátok erdeiben bőven van papíralapanyagnak való fa. Csakhogy nincs, aki kiter­melje és feldolgozza, vagy tán nem is akarják, hogy legyen újságnak való papír. Mi marad ezek után remény­ségül? Talán csak a Kárpátal­ján élő költő, Horváth Sándor verse: „Az én hazám csendes pentaton ének, / ha szívem­hez hajolsz, eléneklem né­ked". Pedig nagy szükség volna most odaát az Igaz Szó-ra. (9- j ) Kiállítás az Ernst Múzeumban Varációk a pop artra 1950-1990 címmel nyílt ki­állítás az Ernst Múzeumban. A retrospektív tárlat áttekintést ad a tipikusan XX. századi, „népszerű művészet” ma­gyarországi történetéről. A bemutatón többi között grafi­kák, textilek, festmények, szobrok, iparművészeti alko­tások tekinthetők meg. A mű­veket múzeumok, az alkotók és műgyűjtők bocsátották a bemutató rendelkezésére. A pop art témája és anyaga a mindennapi, a realitás, amellyel a fogyasztó polgár naponta találkozik például a szupermarketban, a lakásá­ban, az utcai plakátokon, a színes magazinok hasábjain. Az új művészeti irányzat az 1950-es években hódította meg az európai kontinenst. A pop art magyarországi térhódítása az 1960-as évek második felében indult meg. A honi alkotók munkáiban tetten érhetők a nyüzsgő nagyvárosi életérzésen túl a vidéki sajá­tosságok, a letűnt polgári kul­túra elemei is. A pop art hazai művészei az 1970-es években felhasznál­ták a társadalmi csoportok po­litikai és történelmi jelképeit, azok eltérő kulturális hagyo­mányait. A tárlat 1994. január 16-áig tekinthető meg a Nagymező utcában. Műemlékek és védelmük a Kárpát-medencében A Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett 35 szakember ismer­kedett a napokban hazánk műemlékvédelmével. A fertődi Esterházy-kastélyban most ért véget egyhetes tanácskozá­suk; ezen a műemlékek hasz­nosításának lehetőségeit te­kintették át. A határainkon túl tevékenykedő művészettörté­nészek, építészek, restauráto­rok, tervezők gyakorlatban is Ízelítőt kaptak arról, hogyan lehetséges parasztházban múzeumot berendezni, gaz­dag polgárházban az építé­szeti értékek megőrzése mel­lett bankot kialakítani, biztosí­tót működtetni. Az előbbire jó példát találtak Fertőszépla- kon, ahol egész tájházi együttes fogadja a látogatót. Győrben és Sopronban pedig megtekintették az új funkciójú polgárházakat, amelyeket így bekapcsoltak a mindennapi élet vérkeringésébe. tudott követni a nemzetközi zsűri és közönség, mivel nem készült hozzá idegen nyelvű fel­irat, valamint egy algériai alko­tás. Hivatalosan nem tekinthető még arab országnak, de már je­len volt Palesztina filmgyártása is: a Kijárási tilalom című játék­filmmel, amely az őszi izraeli­palesztin megállapodást meg­előző állapotokat mutatja be egy gázai családtörténet keretében. A verenyfilmek csak elenyé­sző kisebbségét tették ki a lát­ható alkotásoknak. A két hét alatt 179 filmet leforgató feszti­vál tematikus összeállításai kö­zül kiemelkedett a Tisztelet Fel- lininek, a flay Kapoor retrospek­tiv a 70 éves indiai rendező tisz­teletére, a közelmúlt lengyel filmpanorámája, valamint egy válogatás Denis Hopper alko­tásaiból. Az eseménysorozat egyben nemzetközi vásár is volt: jó alkalom az arab orszá­gok forgalmazóinak az új film­termés megismerésére. Kőröspataki Kiss Sándor ^100%-os kárpótlási jegy > Felvásárlási akció A biztonságos Befektetések Nemzetközi Szervezete a Kárpótlási jegyek értéknövelése és a privatizáció elősegítése érdekében folytatja a kárpóláti jegyek 100%-on történő korlátlan mennyiségű felvásárlását. Kifizetés: 12 havi egyenlő részletben. Az akció kezdete: 1993. december 2. Az akció vége: 1993. december 15, Cím: BBS INTERNATIONAL - Budapest, Dalszínház u. 10. tel.:269-2781.- 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. IX/922. tel.: 56/370-426,375-111/251,252.- 4000 Debrecen, Péterfia u. 4. IV/401. tel.: 52/347-988/61, rádiótel. 60/387-170.-5600 Békéscsaba, Pipacs köz 2. tel.: 66/323-295.- 5900 Orosháza, Szabadság tér 3. tel.: 68/311-144/41,43.- 6725 Szeged, Moszkvai krt. 25/a. tel.: 62/320-596, rádiótel. 60/387-180,-5430 Tiszaföldvár, Malom u. 2.1/1. tel.: 13. V. ___________________________________(26844) y 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents