Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 14., kedd A koalíciós frakciók megemlékezése Az MDF-, a KDNP- és a 36-os frakció tegnap délben, a képviselői irodaházban együttes zártkörű ülést tartott, amelyen Antall József miniszterelnökre emlékeztek a képviselők. Előzetes információk szerint a koalíciós frakciók politikai egyeztetése nem volt napirenden, mert a KDNP- és a 36-os képviselőcsoport megvárta az MDF vezető testületéinek tegnap esti döntését a miniszterelnök-jelölt személyéről. Elhalasztott látogatások Antall József miniszterelnök halála miatt későbbi időpontra halasztották az olasz védelmi miniszter tegnapra és mára tervezett kétnapos magyarországi látogatását. Für Lajos és Fabio Fabbri egy későbbi időpontban írja alá a két ország védelmi minisztériuma közötti együttműködési megállapodást. Várhatóan elhalasztják Für Lajosnak a hét közepére tervezett kétnapos albániai utazását is. A Fidesz-frakció ülése A Fidesz parlamenti frakciója megnyugtatónak tartaná, ha minél előbb megalakulna az új kormány és a törvényhozás kitöltené mandátumát. Kövér László, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője tájékoztatást adott a délelőtti frakcióülésen az előző nap történéseiről, a köztársasági elnök és a frakcióvezetők találkozójáról. Elmaradt államközi szerződés Elmaradt a tegnap délelőttre tervezett államközi szerződés aláírása a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katonai lelkészi szolgálat felállításáról. A dokumentumot Für Lajos honvédelmi miniszternek és Angelo Acerbi apostoli nunciusnak kellett volna aláírnia. A Honvédelmi Minisztérium illetékese elmondta: miután ügyvezető kormány van hivatalban, ezért az alkotmány értelmében nemzetközi szerződést nem köthet. Segély a Vajdaságba Három rakományból álló segélyszállítmányt indított útnak tegnap a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Az adományokból a vajdasági magyarok részesülnek. Az első rakomány kétezer — egyenként 8 kilós, tartós élelmiszerekből összeállított — családi egységcsomagot tartalmaz, a második szállítmány téli ruhákból, a harmadik pedig tisztasági csomagokból áll. Vámigazgatási megállapodás Jegyzőkönyvi megállapodást írtak alá Nyírbátorban Magyarország és Ukrajna vámigazgatásainak, valamint határőrizeti szerveinek vezető képviselői a magyar-ukrán közös határszakaszon kialakult torlódások és kritikus helyzetek megelőzésére, illetve megszűntetésére. A megállapodás kimondja, hogy a felek mindent megtesznek a forgalom' folyamatosságának biztosítására, összehangolják a szolgálatok váltásának idejét. A kérdés: hogyan tovább Magyarország? 12 KÉRDÉS, 12 FELELET Az antalli hagyaték Vajon Antall József emberi és kormányfői eszméje és magatartása megőrzi-e helyét, súlyát a következő hetek, hónapok kemény politikai küzdelmeiben? Mi lesz a gyakorlatban az antalli hagyaték sorsa? — ennek a kérdésnek a megválaszolásától nem kis mértékben függ a másik, mindenkit izgató kérdésre adható felelet: hogyan tovább Magyarország? Melyek is most a sorsdöntő kérdések? Vajon a pártelnöki örökséget maradéktalanul felvállalja-e a kormányzópárt, az MDF? Ez az örökség ugyanis nem más, mint a nacionalizmustól mentes Magyar, a szélsőségeket elutasító Demokrata és a különböző áramlatokat integráló Fórum. Lesz-e elég ereje és elszántsága a párt centrumának arra, hogy ellenálljon a párton belül eddig sem rejtőzködő, de most minden bizonnyal aktivizálódó jobbszárnynak? S tudja-e, akarja-e az MDF folytatni azt, amire Antall József csak hosz- szú-hosszú vívódás után szánta el magát: fellépni az országot belül bomlasztó, kívül lejárató, s éppen ezért az MDF-ből kiszorított szélsőjobb- oldallal szemben? Tartja-e magát egy új kormány ahhoz az antalli politikához, amely az éles rendszer- váltó folyamatok közepette is a békés politikai átmenetre helyezte a hangsúlyt? Tudja-e biztosítani azt, ami a miniszterelnöknek sikerült: a sorsfordító kérdések a parlamentben, a kormányban, az érdekegyeztető fórumokon dőltek el és nem az utcán! Nyugodtan tekinthet-e a világ a jövőben is Magyarországra? Az Antall-kormány külpolitikája garancia volt arra, hogy országunk nem fenyeget senkit, nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására. Nem hagyott kétséget az iránt, hogy csakis a nyugati integrációk szavatolhatják az ország biztonságát és segíthetik elő fejlődését, de kereste a megbízható partnereket az ex-szocialista keleten is. Vajon a kormány a jövőben is féken tartja-e azokat, akik szélsőséges bal- vagy jobboldali törekvésektől vezérelve ismét valamilyen függőségbe akarnák taszítani az országot? A mai helyzet sajátos ellentmondása, hogy az antalli hagyaték sok szempontból követésre méltó, de a nevével fémjelzett párt- és kormánypolitikát nemcsak helyeslés és támogatás, hanem elégedetlenség és bírálat is kíséri, s a választási előrejelzések sem éppen kedvezők a kormányzópártra nézve. Mi lehet ennek a magyarázata? Feltehetően az, hogy Antall Józsefnek a demokratikus változásokban elért eredményei mellett sem sikerült minden területen a szabad választásokon meghirdetett program irányában tartani és a tervezett sebességgel járatni az ország és saját pártja hajóját. Hogy az irány esetenkénti módosulását, a haladás lassulását, olykor kanyarót a belső és a külső hullámverések okoz- ták-e, vagy más objektív és szubjektív körülmények — ezt majd eldönti az idő. S hogy a lakosság hány százaléka száll fel ismét erre a hajóra, azt pedig eldöntik a közelgő parlamenti változások. Most a legnagyobb kormányzó párt és koalíciós partnereinek, az új kormánynak a felelőssége, hogy az ország az alkotmányos rend viszonyai között, a parlamenti demokrácia szabályai szerint jusson el a választásokig. Mert annak sikeres lebonyolítása nemzeti érdek. És nagy betűkkel szerepel Antall József politikai végrendeletében is. P. T. Antall József a magyarországi demokrácia meghatározó személyisége Gyász és részvét Az országhatáron túl is megrendüléssel fogadták Antall József miniszterelnök halálának hírét. Bili Clinton, amerikai elnök levelet írt Gönz Árpádnak, amelyben részvétét fejezte ki, több külföldi lap pedig kommentárjában méltatta a magyar kormányfő munkásságát, hangsúlyozva: a kommunizmus vége óta a magyar miniszterelnök volt a legtovább kormányfő egy közép-kelet-európai országban. Bili Clinton levelében írta: „A miniszterelnök halála nemcsak Magyarország, hanem a világ összes demokratikus állama számára nagy veszteség. A poszt-kommunista Magyarország első miniszterelnöke úgy marad meg emlékezetünkben, mint erős, ezekben a történelmi időkben a szabadság iránt feltétlenül elkötelezett vezető.” A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség részvétnyilatkozatában megértő emberként és kiegyensúlyozott, felelős politizálást folytató kormányfőként jellemzi Antall Józsefet, akinek halála súlyos veszteség mind az anyaországi, mind a határokon túl élő magyarság számára. Antall Józseffel Magyarország nemcsak európai formátumú politikust és államférfit veszített el. Távozott a stabilitás szavatolója, aki nemcsak országát, hanem a Kárpátok ívének egész térségét és az ettől távolabb eső vidéket is állandóan bevonta mérlegeléseibe — írta méltatásában Antall József miniszterelnökről a Die Welt, míg a Frankfurter Allgemeine Zeitung hangsúlyozta: a kormányfő nem kevesebbet ért el, mint az ország konszolidálását és társulását az Európai Unióval. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége mély megrendüléssel vette tudomásul Antall József miniszterelnök halálhírét. „Az amerikai nép úgy tekintett a miniszterelnök úrra, mint a magyarországi demokrácia megteremtését célzó történelmi változások kulcsfigurájára.” A Liberation Franciaország tekintélyes, a baloldalhoz közelálló lapja szerint, habár a miniszterelnök elvesztette a rákkal folytatott küzdelmet, kormánya megdöntötte a térség politikai túlélési rekordját. Magyarország Közép-Európa egyetlen olyan állama, amely négy év óta korA kaposvári utcákon is fekete lobogókat tűztek ki, gyászolva az elhunyt miniszterelnököt Fotó: Király J. Béla mányzati stabilitással bírt. A művelt, előkelő, majdhogynem arisztokratikus modorú Antall energiáját arra fordította, hogy Magyarországot ismét integrálja az európai államok sorába. A The Times című brit lap nekrológja szerint Antall József legélesebb bírálói is elismerték szilárd kitartását abban az időszakban, amikor Magyarország megtalálta az igencsak szükséges stabilitást. A privatizációs politikában nem várható változás (Folytatás az 1. oldalról) A privatizáció idei eredményeit összefoglalva közölte: a magántulajdonba adott vagyon termeli már a GDP 50 százalékát. Eddig az állami vagyon 30-32 százalékát adta el a vagyonügynökség és az 1990-től érkezett 6 milliárd dollárnyi külföldi tőkéből 1,4 milliárd dollárnyi befektetés jut a privatizációra. A privatizációs bevételekről szólva az államtitkár közölte: az ÁVÜ becslése szerint az év végéig 68, maximum 78 milliárd forintnyi privatizációs bevétel várható. Ebből a deviza-bevétel 24 milliárd forint körül alakul. A készpénzes bevételek mellett szerepelnek a különféle kedvezményes fizetési módok, mint a lízing, illetőleg az egzisztencia hitel is. Az 1993-as év tapasztalatai azt mutatják, hogy a műszaki beruházás, a fejlesztés, a béremelés illetőleg az új munkahelyek teremtése inkább jellemző a privatizált cégekre, mint a még állami kézben levő vállalatokra. Az idén az első félévben az állami vállalatoknak csupán 35 százaléka, míg a gazdasági társaságoknak több mint fele volt nyereséges. Az első háromnegyed évben az ipar 1675 milliárd forint értékű árut termelt, és ez 4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A felmérések azt mutatják, hogy az ipar hosszú távú fejlesztését, modernizálását megalapozó beruházások túlnyomórészt a magánvállalkozásoknál és a privatizált társaságoknál érhető tetten. Az előrejelzések alapján az ipari termelés jövőre a gazdaság e területén további 1-3 százalékkal növekszik — fejtette ki Pongrácz Tibor államtitkár. Alkotmányos helyzet a miniszterelnök halála után 1. Az Alkotmány előírása értelmében dr. Antall József halálával megszűnt a kormány megbízatása. Miért? A Magyar Köztársaság alaptörvénye — a nyugati típusú kancellári demokráciákhoz hasonlóan — a kormány működését a miniszterelnök személyéhez köti, ő jelöli ki azokat a politikusokat, akikkel együtt kíván dolgozni. A minisztereket az államfő nevezi ki. A kormány tagjainak névsora nem kerül a honatyák elé, mert az Országgyűlés kizárólag a kormányfő személyéről dönt. _ 2. Göncz Árpád köztársasági elnök tárgyalásokat kezdett a parlamenti pártok frakció vezetőivel. Milyen kérdések kerülhetnek szóba a megbeszéléseken? Az Alkotmány értelmében a kormány megbízatásának megszűnése után a köztársasági elnöknek kell javaslatot tennie az új miniszterelnök személyére. Hogy e javaslat megszületését milyen tárgyalások előzik meg, azt az Alkotmány nem szabályozza. A tárgyalások azonban nem politikai, hanem személyi kérdésekről folynak. 3. Kötelező-e az államfőnek figyelembe vennie a kormányzó párt személyi javaslatát? A mienkhez hasonló parlamentáris demokrácia keretei között nyilvánvalóan a legtöbb mandátummal rendelkező párt, pártkoalíció tehet javaslatot a köztársasági elnöknek az új miniszterelnök személyére. A köztársasági elnököt azonban nem köti semmilyen ajánlás, belátása szerint veheti figyelembe a kapott javaslatokat. 4. Kell-e egyeztetniük a koalíciós pártoknak egymás között a személyi javaslatot? Tulajdonképpen a kormány megbízatásának lejártával, megszűnik a kormánykoalíció is. A köztársaság elnökének — megint csak a szokásjog alapján — célszerű figyelembe vennie, hogy melyik párt rendelkezik az adott időben a legtöbb mandátummal. A magyar parlamentben jelenleg is az MDF-frakció a legnagyobb, jogilag tehát nem kifogásolható, ha saját tagjai közül tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. Ugyanígy nem kifogásolható az sem, ha az MDF eddigi partnereivel kezd tárgyalásokat. Ha az érintett pártok továbbra is koalíciós partnernek tekintik magukat, és együttesen jelölnek miniszterelnököt, akkor valójában a koalíció újra létrejön. Valószínűsíthető, hogy csak olyan személyi javaslat kerül a parlament elé, amely várhatóan megkapja a többség támogatását. 5. A köztársasági elnök csak egyetlen jelöltre tehet javaslatot? Természetesen nem. A rendelkezésére álló 40 nap alatt újabb és újabb javaslatokat tehet, mindaddig, amíg a parlament valamelyik jelöltet el nem fogadja. Ha ez az idő kevésnek bizonyul a kormányalakításra, folytathatja a tárgyalásokat, vagy feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki. 6. Mikortól számít az új kormány megalakítására vonatkozó 40 napos határidő? Attól a naptól, amikor a köz- társasági elnök az első javaslatot megteszi a miniszterelnök személyére. A tárgyalások idején az ügyvezető kormány változatlanul hivatalban marad. 7. Országgyűlési képviselőnek kell-e lennie az új miniszterelnöknek? Nem. Bárki lehet miniszterelnök, akit a köztársasági elnök javasol és akinek személyét az Országgyűlés elfogadja. 8. Az új kormányfő teljes egészében élvezi-e ugyanazt az alkotmányos védettséget, mint elődje? Természetesen a megválasztandó miniszterelnököt ugyanazok a jogok illetik meg, mint elődjét. Nemcsak a kormányfő, hanem maga a kormány is ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a korábbi. 9. Kell-e az új miniszterelnöknek új kormányprogramot benyújtania? Természetesen szükség van kormányprogramra, de a törvény nem zárja ki, hogy az azonos legyen a régivel. Érvényességét a parlamentnek kell szentesítenie. Ha képviselők az új — vagy a régi — programot nem fogadják el, az új kormánynak újabb és újabb programokat kell készítenie, egészen addig, amíg valamelyiket el tudja fogadtatni. 10. Azonos lehet-e a régi és az új kormány összetétele? Igen, ez előfordulhat. 11. Változatlan személyi összetétel mellett újra esküt kell-e tenniük a régi-új kormány tagjainak? A miniszterek esküje a kormány mandátumának lejártával érvényét veszíti, tehát az új kabinet tagjainak abban az esetben is esküt kell tenniük, ha azt az előbbi kormány nevében már le is tették. 12. Mit jelent az ügyvezető kormány korlátozott rendelet alkotási jogköre? Nem hozhat rendeletet olyan mellékesnek tűnő kérdésekben sem, mint például egy új vízdíj megállapítása. Az ügyvezető kormány csak halaszthatatlan, az ország biztonságát érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben határozhat. Ferenczy Europress Dr. ANTALL JÓZSEF, a Magyar Köztársaság néhai miniszterelnökének 1993. december 18-i, szombati budapesti TEMETÉSÉRE KÜLÖNAUTÓBUSZOKA T INDÍT az MDF SOMOGY MEGYEI IRODÁJA Kérjük polgártársainkat, hogy akik részvétüket kívánják leróni miniszterelnökünk ravatalánál, jelentkezzenek szerdán 17 óráig az MDF Somogy Megyei Irodájánál, vagy a 421-160-as kaposvári telefonszámán. Magyar Demokrata Fórum Somogy Megyei Választmánya (Fizetett politikai hirdetés)
