Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-02 / 281. szám
1993. december 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Derrocal koncertje a menekültekért Angel Derrocal perui zongoraművész ad koncertet a csongrádi menekülttábor lakóinak támogatására december 3-án, pénteken Budapesten a Duna palotában. A jótékony célú hangverseny bevételéből tanműhelyt hoznak létre a táborban élő fiatalok számára. A humanitárius hangverseny gondolata a Budapesten akkreditált latin-amerikai követség hölgy dolgozóitól származik. Beszélgetés a könyvről A Kultúraközvetítők Kamarája és a Kölcsey Olvasókör Beszélgetés a könyvről címmel rendezett tanácskozást, amelyen átadták az idei Fehér Rózsa díjat. A díjat a politikai kultúra magas szintű és példamutató közvetítéséért többek között Bodor Pál újságíró kapta. A tanácskozáson Pomogáts Béla irodalaomtörténész kifejtette: a jó könyv ma is eljut az olvasóhoz. Fekete Gyula író bejelentette: a közöljövőben új könyv- sorozatot indít, az első három kötetben Csoóri Sándor, Sántha Ferenc és Sütő András művei jelennek meg. Műtárgyak karácsonyra Az első debreceni karácsonyi műtárgy-aukciót december 7-én rendezi meg az Aranybika szálló Bartók termében a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ több helyi műkereskedő szakmai közreműködésével. 12 millió 180 ezer forint össz-kikiáltási áron 206 darab értékes műtárgy kerül kalapács alá. Felújítják a drezdai Zwingert Teljesen fel akarják újítani a híres drezdai Zwingert, miután évtizedekig csak részleges javításokat végeztek az épületen. 1994 tavaszán elsőként állítják helyre a Glockenspiel pavilont, amelynek meisseni porcelánból készült harangjai egy dallam megszólaltatásával jelzik a pontos időt. 2000-ig a vízi játékok technikai berendezéseit is modernizálják. Francia filmsorozat Budapesten Jennae Moreaunak, a francia színpad és film ünnepelt művészének filmjeit tűzte műsorára a budapesti Francia Intézet. A Becsületrend tiszti kitüntetettje, César-dijas színésznő nyolc filmjét mutatják be december 10-ig. Kortárs táncszínház A magyar kortárs táncszínházi szemlét december 7-15 között rendezi meg a tánc- színházi egyesület. Idén húsz együttes lép föl, a budapestiek mellett több vidéki is szerepel. Először mutatkozik be a Hollandiában tanuló Gál Eszter és társulata, illetve a Deka- Dance csoport. Anyaszerepben Nagy-Kálózy Eszter Legújabb főszerepét Sára Sándor Vigyázok című filmjében alakította a korábban kaposvári színtársulat tagja, Nagy-Kálózy Eszter. Ő a legsötétebb Rákosi-korszakot felidéző történet hőse. A színésznő a harmadik kisbabáját várja, munkáját megosztja a család és a színház között. ARANYFUVOLA ÉS ÓCSKA CSEMBALÓ Nincs pénz a megvalósításra Hétfői ünnep Jó, hogy ebben a lelketlen világban még van bennünk ott belül valami. Van a muzsikusban, aki sugallja az érzést és van a hallgatóban, akit mélyen megérint és megindít a neki és mindenkinek szóló üzenet. Ünnep volt számunkra ez a két óra hétfőn este a kaposvári református templomban. Megállt az idő, hogy megpihenjünk a mindennapok rohanásában és szeretettel forduljunk egymás felé. Sokan és sokat dolgoztak azért, hogy a közönségnek ekkora élményben legyen része. A Kaposvári Kamarazenekar jórészt a zeneiskola tanáraiból áll. Külön elismerést érdemelnek, hogy tanítási munkájuk mellett még a kamarazenélésre is van erejük és lelkesedésük. A zenekar művészeti vezetője Kokas Ferenc, koncertmestere Papp Tibor, aki a szólampróbák fáradságos munkáját is vezette. Két német vendégművész is közreműködött a hangversenyen. Inge Leonhardt brácsás és Hans Leonhardt, a világhírű Leonhardt-vonósné- gyes első hegedűse. Bach h-moll szvitje Drahos Béla Liszt-díjas fuvolaművész virtuóz tolmácsolásában megalapozta a koncert hangulatát. Aranyfuvolájának bársonyos hangja kristálytisztán gyöngyözött a táncok saját komponálású díszítéseiben. J. S. Bach Brandenburgi versenyeiben sok szólistát foglalkoztat. Az V.-ben három szerepelt: Drahos Béla — fuvola, Hans Leonhardt — hegedű és Dobozy Borbála — csembaló, akinek sok gondja volt a hangszer egyik billentyűjével, de ő úrrá lett a helyzeten. A billentyűs hangszer hangszínbeli adottságainál fogva külön is kiemelkedett az együttesből. A szerző rendkívül jelentős és mutatós szólamot írt számára, amellyel a maga viruozitásáról adott hű képet: a kezdő tétel befejezése előtt külön nagyszabású csembaló-kadenciával emelte ki a hangszer fontosságát. A IV. Brandenburgi versenyben szintén hárman alkották a concertinót, csak más felállásban: Hegyesi Gabriella és Drahos Béla — fuvola, Hans Leonhardt — hegedű. A műben figyelemre méltó a szólóhangszerekkel szemben támasztott virtuóz követelmény. A zárótétel nagyszabású fúga, kimagasló értékű alkotás. Bach mesterien bánt a szólisták-zenekar és a szólisták egymás közti felelgetős szólamainak fűzésével. De milyen mesteri volt most az előadásuk is! A befejező műsorszám A. Vivaldi Gloria című oratóriuma volt. A Cantus Pannonius vegyeskar Lud- mány Géza vezetésével most is bebizonyította, hogy alkalmas ilyen nagy lélegzet művek színvonalas megszólaltatására. A szopránszólót Búzás Aida, az altot Benei Katalin énekelte. Kiemelésre méltó az a — grandiózus tételek között megbújó — bensőséges szopránária, amelyet csak az oboaszóló (Kokas Ferenc) és a cselló (Pallós László) kísért. Páratlan élmény volt, mely csak Bach Máté-passiójának Erbarme dich áriájához hasonlítható. S aki mindezt irányította: Drahos Béla mint karmester. Kéthónapos angliai koncertkörút után (most ő az Állami Hangversenyzenekar másodkarmestere Kobajashi Ken-lchiro mellett) a Tavaszi Fesztivál keretében lép újra a kaposvári közönség elé a Csiky Gergely Színházban, ahol Mozart-operát vezényel majd. Szeretettel várjuk. Nagy Gabriella Diák alkotások Öt búcsúzó negyedikes diák, a kaposvári Toldi gimnázium tehetséges tanulóinak alkotásaiból nyílt kiállítás a héten az iskola aulájában. Szabó Zoltán rajztanár szakkörében nevelődött Bogádi Andrea, Pataki Anikó, Osvát Noémi, Nagyfi Rita és Kiss Richárd munkái a diákévek egyéni nézőpontjából csillantják föl a körülöttünk levő világ részleteit. A két hétig nyitva tartó kiállítás képei közül Pataki Anikó Fokföldi emlék című munkáját láthatjuk a képen. Fotó: Lang Róbert Gyerekcipőben jár még a közoktatási törvény — A törvény legnagyobb érdeme, hogy van, s a korábbi bizonytalanság helyett biztos pontot nyújt az okatásban — summázza a véleményét a közoktatási törvényről Gundy Richárdné, a,kaposvári Honvéd Utcai Általános Iskola igazgatója. Elmondta: mikor a 13. változatot tárgyalta az Ország- gyűlés, alábbhagyott a pedagógusok lelkesedése. Az első javaslatot még alaposan áttanulmányozták, megvitatták, aztán úgy döntöttek, kivárják a végét. — Úgy gondolom, először a törvény szellemét kell meg- éreznünk; átlátnunk, mit várnak tőlünk, melyek a legfontosabb változások az oktató-nevelő munkában. November végén nevelési értekezletet tartunk, s ezt vitatjuk meg. A törvény megjelenése égető volt már — mondta az igazgatónő —, hiszen a társadalmi változások megindítottak egy olyan folyamatot, amit szabályozni kellett. Gondolok itt a nyolc- és a hatosztályos gimnáziumokra, amelyek már jóval a törvény megjelenése előtt is léteztek. Jó dolognak tartom a tanszabadság gondolatát, a szabad iskolaválasztást, még akkor is, ha ez a kis településeken nehezen oldható meg. A törvényben a pedagógus és a gyerek oldaláról is benn van a választás lehetősége, s ez mindenképp jó. Régebben minden tárgyhoz volt egy könyv, mindenki abból tanított. Most minden pedagógus maga választ könyvet, módszert, taneszközt. Ezzel párhuzamosan nőttek a szülők és a gyerekek jogai is. Február végéig mindenhol fel kell állítani az iskolaszékeket, rögzíteni a szervezeti és működési szabályzatot. Meghatározzák azt is, mi az, amibe a szülő beleszólhat, és mi az, amibe nem. — Együtt kell működnünk a szülőkkel. Tartalmas szülő-pedagógus kapcsolat nélkül elképzelhetetlen az eredményes munka. Kifüggesztettük a gyermek és a szülők jogait egy hirdetőre, hogy mindenki megismerje. Ezzel nincs is gond, vannak viszont olyan részei a törvénynek, amelyeknek megvalósításához hiányoznak a feltételek. Ilyen például a tankötelezettség. A régi és az új törvény is 16 éves korban húzta meg a határt. De mi legyen azokkal a gyenge képességű gyerekekkel, akik továbbtanulni nem tudnak és elhelyezkedésre sincs lehetőségük? A Honvéd Utcai Általános Iskolában elébe mentek a törvénynek. Három éve működik az intézményben a polgár- mesteri hivatallal együtt háziasszony-képzés. A kétéves iskolában a szakmai tárgyakon kívül magas óraszámban tanulnak közismereti tárgyakat a diákok. így nagyobb eséllyel jelentkezhetnek a szakmunkásképzőbe is. — Ennek a képzésnek is, mint minden másnak vannak azonban buktatói is — mondta Gundy Richárdné. — Az iskolák ugyan szakmailag és jogilag is önállóak, a nagyobb településeken ■ azonban a polgármesteri hivatalnak nem ártana szabályozni, hány középiskolát, mennyi nyolc- és hat- osztályos gimnáziumot bír el a város. A kisebb településeken az jelenthet gondot, hogy nem marad annyi gyerek, akinek érdemes lenne 9-10. osztályt indítani. A törvény azt is kimondja, hogy az átszervezés nem járhat többletkiadással, de szerintem ez anélkül elképzelhetetlen. A törvény legkritikusabb részének egyébként is annak anyagi vonzatát érzem. Sok jó dolgot ír elő, de ezek pénz nélkül nem teremthetők meg. Széki Éva „Emlékezet díja” a cigány népnek Új drámai daljátékot mutattak be Helsinkiben Kalevala hőseivel operaház-avatás A finn zenerajongók több mint hét évtizedes álma vált valóra: felavatták a helsinki operát. Egyhetes ünnepi rendezvénysorozat kezdődött, s nyitányaként átadták a Toolon- lahti-öböl partján a Finn Nemzeti Opera új otthonát. A megnyitón részt vett Koivisto köz- társasági elnök is. A modern stílusban épült operaház üvegfalú csarnokai az öbölre nyílnak. Nézőterén 1364-en foglahatnak helyet, s ötszázan tekinthetnek meg kamaraelőadásokat egy kisebb teremben. Az operaház építési költségei elérték a 740 millió finn márkát (127 millió dollárt). Helsinkiben 1919 óta a városközpontban levő Alexander Színházban tartottak operaelőadásokat. A színház még 1880-ban épült, amikor Finnország mint nagyhercegség az Orosz Birodalom része volt. A nézőtér akusztikája nem felelt meg az operai követelményeknek: a színpad túl kicsi, különösen balettelőadások számára, a zenekari árok pedig nem tette lehetővé olyan népes zenekarok elhelyezését, amelyek akár egy Wagner-, akár egy Richard Strauss-opera előadásához szükségesek. Már 1920 óta tervezték az új opera építését. Számos koncepciót elvetettek, sok helyszínt kinéztek, míg végül elkészült az új épület. Az új operaházban az első nyilvános előadást májusban tartották: Verdi Nabuccóját mutatták be. Szeptemberben és októberben további kísérleti előadásokat rendeztek. A keddi ünnepélyes megnyitón finn zeneszerző, Aulis Sal- linen külön erre az alkalomra komponált művét, a Kalevalára alapozó drámai daljátékot, a Kullervót mutatták be. Finnországban igen népszerű műfaj az opera, noha eddig az országnak nem volt operaháza. A finnek számos nagynevű énekest, zeneszerzőt és karmestert adtak ennek a műfajnak. Minden évben július hónapban ezrek vettek részt a kelet-finnországi Savonlinnában rendezett egyhónapos opera-fesztiválon. — Meggyőződésem, hogy ennek az operaháznak a megnyitása a világ operajátszásának legjelentősebb eseménye az idén. Első ízben nyílik alkalmunk arra, hogy hazai pályán megmutassuk, milyen jók vagyunk az opera terén — jelentette ki a Reuternak Walton Gronroos, a Finn Nemzeti Opera igazgatója. A cigány népnek ítélték az „Emlékezet díját”. A cigány származású Tony Gatlif francia filmrendező a Palais de Chaillot-ban tartott ünnepségen vette át a kitüntetést. Az 1989-ben alapított díjat azok kaphatják meg, akik „kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki az emberiség aktív emlékezetének megőrzéséért”. A kitüntetést odaítélő bizottság tagjai között olyan neves személyiségek voltak, mint a néhai chilei elnök özvegye, Hortensia Allende, illetve Jorge Amado, a világhírű brazil író, Isabelle Huppert színésznő vagy Ettore Scola és Wim Wenders rendezők. Az ünnepségen Gatlif részleteket mutatott be új filmjéből (Latcho drom). A film egy zenés utazás keretében mutatja be a cigány nép vándorlását Észak-lndiából Andalúziáig. Az AFP szerint az „Emlékezet díja” kitüntetésben részesült korábban már többek között a dalai láma és Serge Klarsfeld francia ügyvéd, a holocaust során elpusztult franciaországi zsidók emlékeinek kutatója. A díj Gérart Garouste francia képzőművész alkotása, egy szobor. Delta terv az értékek megszerzésére Japán műalkotások holland műhelyben Egy Hollandiában működő művészeti központ jóvoltából a héten három, 19. századi japán műalkotást állíthatnak ki a British Múzeumban. A hollandiai központ ázsiai művészeti alkotások helyreállításával foglalkozik, s mint ilyen az első Európában. A holland kormány az ország művészeti alkotásait megőrző Delta terv keretében támogatja a műhelyt. A legtöbb Ázsiából származó, még a világutazók révén Hollandiába került műalkotást ugyanis mára elemésztette az idő, s felújításuk sürgető — írja az AP. A műhely szükségét igazolja, hogy néhány múzeumi restaurátoron kívül Európában kevesek ismerik azokat a helyreállítási technikákat, amelyekkel a finom papírvagy selyemalapú művek restaurálhatok: a központ igazgatója például 12 évet töltött Kyotóban, ahol a japán helyreállítási technika műhelytitkaival ismerkedett. >
