Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 1993. december 13., hétfő Miniszteri kitüntetések a sportért dolgozóknak Kökényesy Péter a Magyar Sportért Érdemérmet, Illés János az Esterházy Miksa emlékérmet kapta Nyolcvan éves lenne Tegnap lett volna nyolcvan esztendős Kaposvár szülötte, Csík Ferenc, az 1936-os berlini olimpia aranyérmese. A legklasszikusabb úszószámban, a százméteres gyorson lett első, megelőzve a jóval esélyesebbnek tartott japán triót: Juszát, Arait, akik mellette álltak a dobogón, valamint a negyediknek beérkező 7a- gucsit. Ezzel megszerezte a magyar sport huszonnyolcadik olimpiai bajnokságát, egyben az úszók ötödik aranyérmét. Kevésbé tartják számon — pedig ez is nagyszerű sikernek számított —, hogy ugyanezen az olimpián Csík Ferenc a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként bronzérmet is nyert a japánok és az amerikaiak mögött. Még kevesebben tudják, hogy húszévesen még mellúszóként versenyzett. Egyetemi edzője, az olimpiai és Eu- rópa-bajnok Vértessy József vízilabdázó jó szemének köszönhette, hogy áttért a gyorsúszásra, és 1933-ban az első esztendőben már országos bajnok lett száz méteren. Egyéni számokban mellúszásban három, gyorson pedig hét országos bajnokságot, míg a váltók tagjaként nyolc bajnoki címet nyert. Kétszeres Európa-, majd kétszeres főiskolai világbajnok lett a százméteres Csík Ferenc az 1936-os berlini olimpia aranyérmese gyorsúszásban és a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként 1934-ben, illetve 1935-ben. A berlini olimpia után három évre a MUSZ úszókapitányaként működött. A második világháború alatt katonaorvosként dolgozott, és hivatása teljesítése közben 1945. március 29-én Sopronban bombatámadás áldozata lett. Labdarúgó szakmai tanácskozás Verebes a fizetésekben látja a legnagyobb problémát „Békés” RSG-közgyfílés Minden eddiginél békésebb hangulatban, nyugodt légkörben zajlott le a Magyar Ritmikus Sportgimnasztika Szövetség közgyűlése. Gyorsan, indulatos viták nélkül peregtek az események, jórészt az alkalmi levezető elnöknek, a birkózók korábbi főtitkárának, Köp/Káro/yna/c köszönhetően. Elsőként a küldöttek módosították az alapszabályt, amit gyakorlatilag teljesen átírtak. A jelölőbizottság a klubok kezdeményezésére azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy Rusz Jánost válasszák meg ügyvezető elnöknek. A tagság egyhangúlag megszavazta ügyvezető elnöknek a sportvezetőt, aki alelnöke, az utóbbi hónapokban — Urvári visszahívása óta — pedig megbízott elnöke volt a szövetségnek. A folyamatos, zavartalan működés, a gyakorlati munka tehát biztosított a sportág életében, ugyanakkor megmaradt a lehetőség arra, hogy adott esetben elnöki tisztséget ajánljanak fel egy majdan jelentkező „mecénásnak”. „Intelligens atlétika” Szombaton délelőtt tartották meg a Magyar Tájékozódási Futószövetség vezetőségválasztó közgyűlését. Holló József leköszönő elnök elismerően beszélt az általa „intelligens atlétikának” nevezett sportágról. Beszámolójában büszkén említette; jelenleg Magyarországon 136 egyesületnek 3256 igazolt versenyzője van, ami a tájékozódási futás életképességét jelenti. Ezért a magyar szövetség megpályázza az 1996-os világbajnokság rendezési jogát. A beszámolók és a jövő évi gazdálkodási javaslat egyhangú elfogadása után került sor a tisztségviselők megválasztására. A közgyűlés egyhangúlag szavazott további négy évre bizalmat a volt elnökségi tagoknak. így Holló József ezredes elnökként, Skerletz Iván főtitkárként, Monspart Sarolta és dr. Szarka Ernő pedig alelnökök- ként tevékenykednek. Biztos győzelem Európa Liga-mérkőzésen fogadta a magyar férfi asztali- tenisz válogatott Izrael legjobbjait szombaton a Jégszínházban. A hétfőn lemondott Volper László vezette együttes biztos győzelmet aratott az Európában nem túl magasan jegyzett izraeliek ellen, így megnyugtató előnnyel várhatja a február 19-ei visz- szavágót. Ha a két mérkőzés alapján a magyarok bizonyulnak jobbnak — amire minden esély megvan —, akkor bentmarad a csapat az Európa Ligában. A találkozó végeredménye: Magyarország-lzrael 4:0. Afrika esélye Joao Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) brazil elnöke szerint 2006-ban Afrikának igen jó esélye van a labdarúgó világbajnoki döntő megrendezésére. Emlékeztetett arra: Marokkó rossz infrastrukturális körülmények miatt nem volt, nem lehetett komoly kandidáló 1994 és 1998 VB-döntőjéért. Havelange cáfolta, hogy Ázsia résztvevőinek számát háromra emelnék a VB-finálé 24-es mezőnyében. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi három VB-döntőben összesen egy gólt lőttek Ázsia képviselői, s ez bizony nagyon kevés. A sportban, a sportért lelkesen, odaadó módon, sok esetben hosszú évtizedek során eredményes tevékenységet kifejtőket köszöntötték Budapesten a BM Palotában. Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy az első szabad választások óta eltelt időben, 1990 és 1992 között rendkívül sok volt a panasz. Szinte mást sem lehetett hallani országszerte, mint hogy gyakorta lehetetlen a sportot fenntartani, „művelni”. Az idén — mondta nem kis örömmel az államtitkár — már sokkal kevesebb volt a panasz; úgy látszik, a sportért dolgozók rájöttek, hogy tenni, Évtizedek óta visszatérő szép hagyomány, hogy ünnepség keretében tüntetik ki azokat a fiatalokat, akik mind a tanulásban, mind a sportolásban kiemelkedő eredményt értek el. Az 1992/1993-as tanév eredményei alapján 150 fiatalt találtak érdemesnek a „Magyar Köztársaság jó tanulója — jó sportolója” elismerésre. A Néprajzi Múzeum aulájában tartott ünnepségen több százan — szülők, hozzátartozók, edzők, testnevelők és sportszövetségi vezetők — vettek részt. Elsőként Németh Csaba, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője mondott köszöntőt. A miniszteri elismerő okleveleket és Várhelyi György szobrászművész „Kalocagat- hia” című bronzkisplasztikáját a kitüntetettek Mádl Ferenc művelődési és közoktatási minisztertől, valamint Gallov Rezső államtitkártól, az OTSH elnökétől vehették át. Az ünnepi díszasztalnál foglalt még helyet a védnökök képviseletében Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Deák György, a Magyar DiákJónéhány éve a magyar sakksport csak a Polgár-lányokról „szól”. Kicsit pontosabban: így volt ez egészen a közelmúltig, de újabban egy fiatalember már vetekszik a nővérek hírnevével. Külföldön ma már legalább annyit írnak róla, mint Zsuzsáról, Zsófiról és Juditról. Ő Lékó Péter, a 14 éves sakkzseni. Polgár László, a lányok pedagógus apukája szerint a zseniket nevelni kell, ezért gyermekeit már egészen pici korukban rászorította a kemény munkára, a sakktudományt szinte még pelenkás-korukban sajátították el. Ellentétben ezzel Lékó Péter már hétéves volt, amikor a Lékó-család adriai nyaralásán megismerkedett a sakk alapjaival. Útja onnantól meredeken emelkedett; az utóbbi két évben már figyelemre méltó siáldozni kell, s ez eredményre vezet. Gallov Rezső szerint a magyar sportélet a tavalyi diadalmas barcelonai olimpiai szereplést követően idén is állta a sarat, s ebben óriási szerepük van azoknak, akik most átvehették jól megérdemelt kitüntetéseiket. Dr. Boross Péter, a sportot felügyelő miniszter kitüntetéseit dr. Gálszécsy András nyugalmazott miniszter nyújtotta át. A Magyar Köztársaság Sportdíját kapta Mizsér Jenő öttusa mesteredző, Schillerwein István, a magyar kerékpáros-sport kiemelkedő egykori sportembere, majd vezetője, valamint Török Bódog kézilabda mesteredző. Kemény Ferenc-díjat vett át Adamik sport Szövetség elnöke, dr. Frenkl Róbert, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sport- szövetség elnöke és Hárshegyi János, a Magyar Sport- szövetség főtitkára. Ebben az évben összesen 65 általános iskolai diákot, 60 középfokú intézményben tanulót és 25 felsőoktatásban résztvevő hallgatót találtak érdemesnek a Jó tanuló — jó sportoló cím elnyerésére. Olyan ismert sportolókat (is) köszöntöttek, mint például a párbajtőröző Horváth Marianna és a kardvívó Boros György vívóvilágbajnokokat, az öttusa Világ Kupában remekül szerepelt Hanzély Ákost, a válogatott kézilabdázó Bertók Csabát (ők egyetemre vagy főiskolára járnak), az Európa-bajnoki ezüstérmes felnőtt vízilabdaválogatott tagját, Steinmetz Barnabást és a ritmikus sportgimnasztikázó Gyulai Évát (ők kettőn pedig középiskolások). A másfélszáz kitüntetett között tizennégy somogyi sportoló is volt. Hat általános iskolai tanuló — Varga Ildikó cselgáncsozó (Kaposvár, Kisfaludy Általákereket ért el. Döntetlent játszott Karpowal, egy számítógép ellen Kaszparovhoz hasonlóan 70 százalékot produkált, máskor meg Korcsno/f valósággal megszégyenítette, amikor felhívta figyelmét egy három lépéses mattvariációra. Jelenleg 2555 Élő-pontja van, s minden reménye megvan arra, hogy minden idők legfiatalabb nagymestere legyen. Utána pedig már a világbajnoki cím a cél, amelyet — ahogy azt a Der Spiegelnek elárulta — legkésőbb 1999-ben meg akar szerezni. És hogy mit szól a nemzetközi sakkelit ahhoz a kihíváshoz, amelyet Lékó feltűnése jelent? Jellemző az egyik legjobb amerikai játékos, Yasser Sei- rawan tréfás reagálása: „Ha nem akarjuk, hogy a fejünkre nőjön, az lesz a legjobb, ha eltesszük láb alól...” (FEB) Ferenc kosárlabda mesteredző. A Magyar Sportért kitüntető címre ötvenketten lehetnek büszkék. Többek között három neves sportújságíró, Niszkács László és Subert Zoltán (Nemzeti Sport), valamint Kozák Mihály, az MTI Sportszerkesztőségének helyettes vezetője. A Magyar Sportért Érdemérmet kapta Kökényesy Péter, a Somogy Megyei Röplabda-szövetség elnöke, a KASI NB ll-es női röplabdacsapatának edzője. Az Esterházy Miksa emlékérem tulajdonosa 66 személy lett — köztük Illés János, a Siófoki Bányász ügyvezető elnöke —, a Testnevelés és Sport Fejlesztéséért emlékplakettet pedig huszonnyolcán vehették át. nos Iskola), Erdős Anita atléta (Kaposvár, Kinizsi Általános Iskola), Bajzik Szilvia búvárúszó (Kaposvár, Zrínyi Ilona Általános Iskola), Győri Krisztina atléta (Kaposvár, Bartók Béla Általános Iskola), Csapó Bernadett atléta (Kaposvár, Bartók Béla Általános Iskola), Kiss Veronika rádióamatőr (Siófok, Vak Bottyán Általános Iskola) — és nyolc középiskolás — Vukov Gabriella röplab- dázó (Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium), Tihanyi Péter tekéző (Kaposvár, Építőipari Szakközépiskola), Hirt Katalin atléta (Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gimnáziuma), Bélteczki Sándor hajómodellező (Kaposvár, Ipari Szakközépiskola), Katona Roland búvárúszó (Kaposvár, Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézet), Kovács Réka atléta (Barcs, Széchenyi Ferenc Gimnázium), Hecz Katalin tájfutó (Fonyód, Mátyás Király Gimnázium és Szakközépiskola) és Mánya Virág rádióamatőr (Siófok, Perczel Mór Gimnázium) — kapta meg a Jó tanuló — jó sportoló kitüntetést. Elena Polgár-lányok Polgár Judit az első, Polgár Zsuzsa pedig a második a legújabb sakk-világranglistán. A férfiaknál az orosz Anatolij Karpov, a FIDE világbajnoka az éllovas az indiai Anand és az ukrán háncsuk előtt. Ebben a rangsorban nem szerepel az orosz Garry Kaszparov és az angol Nigel Short, akik kilépve a FIDE-ből megalakították önálló szervezetüket. A világranglista élcsoportja. Férfiak: 1. Anatolij Karpov (orosz) 2740 pont, 2. Viswa- nathan Anand (indiai) 2715 pont, 3. Vaszilij Ivancsuk (ukrán) 2710 pont, 4. Vlagyimir Kramnyik (orosz) 2710 pont, 5. Alekszej Sirov (lett) 2705 pont. Nők: 1. Polgár Judit 2630 pont, 2. Polgár Zsuzsa 2550 pont, 3. ■ Maja Csiburdanidze (grúz) 2520 pont, 4. Pia Cram- ling (svéd) 2515 pont, 5. Xie Jun (kínai) 2515 pont. Szombaton egésznapos szakmai tanácskozást rendezett 100-150 résztvevő részvételével a Magyar Ladarúgó Szövetség a MEDOSZ székházának színháztermében. A napirenden három fő téma szerepelt: az utánpótlásnevelés, a szakmai munka és a szakemberképzés. A tanácskozás folyamán kiderült, hogy a három vitatéma csak elméletben választható szét, hiszen szinte minden hozzászólás érintette mindegyik területet. A résztvevők előzetesen kézhez kapott írásos előterjesztéséhez Csank János, az Vác-FC Samsung és Gellei Imre, az MTK vezetőedzője fűzött szóbeli kiegészítést. Csank elmondta, az utánpótlás terén rendkívül heterogén a hazai helyzet. Más nevelőmunka folyik ugyanis NB l-es és NB ll-es szinten, illetve az alsóbb osztályokban. A hozzászólók közül Barcs Sándor a diáklabdarúgás tragikus helyzetéről beszélt. Török Ferenc, az MLSZ Végrehajtó Bizottságának tagja a vitaindító anyagot elemezte, és azt több helyen kifogásolta. Ezt a később felszólalók közül többen szóvá tették és elítélték, mondván: Török Ferenc öttusa-edző, így szakmailag nem érthet a labdarúgáshoz. Szünet után a második és harmadik napirendi pont már együttesen került terítékre. Bevezetőjében Csank János elemezte a gondokat. Kitért rá, hogy az edzők hiába dolgoznak „kőkeményen”, a lehetőségek határt szabnak a teljesítménynek. Megemlítette, hogy a magyar labdarúgás problémáit nem szabad csak a válogatott szereplésében és az NB I színvonalában keresni, hiszen „a piramis alja még jobban omlik, mint a teteje”. Bírálta Török Ferencnek a játékosok profi-liszenszére vonatkozó javaslatát, mivel az szűkítené a profik számát. Holott inkább növelésre van szükség! Az edzők számára viszont li- szenszek bevezetését sürgette, a minősítéshez, illetve a több fokozatú speciális képzéshez. Az előadók közül Tornyi Barnabás az MLT részéről külföldi tapasztalatairól beszélt. Baráti Lajos volt szövetségi kapitány a játékrendszer és az állóképesség kapcsolatáról, amelyet csak sok játékkal lehet javítani. Megkülönböztetett figyelem kísérte Verebes József szövetségi kapitány hozzászólását. A „Mágus” ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, közölte: ő a magyar labdarúgás legnagyobb problémáját a fizetésekben látja. Jelenleg ugyanis a szomszédos Burgenlandban többet keresnek a játékosok, mint a hazai élvonalban, márpedig a pénz a legnagyobb motivációs erő. Szerinte az edzőképzés nem rossz, mindenkinek a gyakorlatban kell bizonyítania alkalmasságát. Változtatni kell viszont a futballt övező miliőn, hogy ne kelljen az edzőknek és játékosoknak szégyenkezniük azért, mert a labdarúgásban dolgoznak. Mihajlovics László (A labdarúgás és az üzlet kapcsolata), Illés János (A fejlődést hátráltató tényezők) és Nagy László (A terhelhetőség mértéke) előadása után Csank János és Zalka András foglalta össze a tanácskozás tapasztalatait. Elmondták: bíztató, hogy sokan jól látják a problémákat, és akarnak segíteni. A szakmai nap zárásaként Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára összegezte azokat a pontokat, amelyekben a hozzászólók többsége egyetértett. Eszerint már négy-öt éves korban meg kell kezdeni a játékosképzést, mindenképpen több mérkőzésre van szüksége a magyar csapatoknak, az edzők részére pedig továbbképzéseket kell biztosítani. JÓ TANULÓ — JÓ SPORTOLÓ DÍJÁTADÁS Tizennégy somogyi a kitüntetettek között Még 2000 előtt világbajnok lesz? Az ifjú sakkzseni: Lékó Péter i
