Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-08 / 287. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 8., szerda Vállalkozási alközpontok Zala megye öt városában alközpontokat alakít ki a Zala Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány. Először Nagyka­nizsán és Keszthelyen, majd március végéig további három körzetben hoznak létre főál­lású menedzsereket foglalkoz­tató, informatikai és technikai eszközökkel ellátott irodát. A technikai eszközök teljes költ­ségét a megyei alapítvány, a bér- és egyéb személyi kiadá­sokat a városi önkormányza­tok fedezik. Felnőttképzési centrumok Világbank által is támoga­tott, s az emberi erőforrások fejlesztését célzó program ke­retében 1989-ben kezdődött meg hazánkban az úgyneve­zett felnőttképzési centrumok hálózatának kialakítása. A munka koordinálását és egy­ben az érdekegyeztetés fel­adatát csaknem egy éve az egyes országrészek sajátos­ságaira, a területenként eltérő igényekre gyorsabban, rugal­masabban reagáló Regionális Felügyelő Tanácsok látják el. Új vezető Diósgyőriön Molnár Istvánt, a Diósgyőri Gépgyár vezetőjét azonnali hatállyal felmentették állásá­ból. Az Állami Vagyonügynök­ség a nagyüzem élére Al- mássy Józsefet nevezte ki. Az új vezető — aki az ózdi, majd a diósgyőri kohászat gazda­sági igazgatója volt — de­cember 3-ával kapott megbí­zatást a vállalat vezetésére. Munkanélküliek képzése Második alkalommal talál­koztak országos konferencián a hat hazai munkaerő-fejlesz­tési központ mellett működő Regionális Felügyelő Ta- nács-'J*; képviselői Debrecen­ben. áum István, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta: az idei tanácskozás legfőbb feladata — az eddigi tapasztalatok összegzése mellett — az átképzés lehető­ségeinek minél hatékonyabb feltárása, valamint a gazda­sági folyamatokra, a munkae­rőpiaci igényekre való érzéke­nyebb reagálás biztosítása. Gyógyszergyárak kárpótlási jegyért Négy gyógyszergyár — a Humán Oltóanyagtermelő és Gyógyszergyártó Rt, a Biogal Rt, az Alkaloida Rt és a Chi- noin Rt — részvényeit ajánlja fel, előreláthatólag december közepétől az Állami Vagyon­kezelő Rt kárpótlási jegy elle­nében. A cserearányok kiala­kításánál az ÁV Rt ügyveze­tése figyelembe vette az egyes cégek eltérő pénzügyi helyzetét és kilátásait. A Chi- noin Rt részvényeinek magas kibocsátási árában az is tük­röződik, hogy a cég 100 szá­zalékos adókedvezményt él­vez. A többi gyógyszergyár esetében a szakmai befektető megjelenésére csak mint vár­ható értéknövelő tényezőre lehet számítani. Kárpótlási jegy­befektető rt Kárpótlási jegyekért kínálja fel részvényeit az Első Vidéki Élelmiszeripari Kárpótlási Jegy Befektető Rt. A társaság nyilvános kibocsátással ala­kul, s a részvényeiért szerzett kárpótlási jegyekkel az élelmi- szeripari privatizációja során kíván tulajdont szerezni. Számítanak a „határtalan” kapcsolatok is Az országhatárokon túl­nyúló szolgáltatásokkal foglal­kozó üzletemberek szigorú követelményeket támasztanak a bankjukkal szemben. Ez érthető is, hiszen a külföldi ki­fizetéseiket és az onnan eredő bevételeiket csak akkor telje­síthetik megbízhatóan és gyorsan a bankok, ha nem­zetközi kapcsolatokkal is ren­delkeznek, vagy legalábbis üz­leti viszonyban állnak valame­lyik nagy banki hálózattal. Ezt a szakma „levelezési kapcso­latnak” nevezi, s kölcsönös számlavezetést jelent, aminek terhére végrehajtják ügyfelük megbízásait. Nagyon fontos az is, hogy a kiválasztott bank tagja legyen valamelyik nem­zetközi pénzmozgatási szer­vezetnek (SWIFT), amelynek közreműködésével — számí­tógépek és távközlési eszkö­zök kombinálásával — villám­gyorsan bonyolíthatók le a nemzetközi pénzmozgások. Levelezni, a SWIFT technikát alkalmazni csak nyelvet tudó, a nemzetközi banki eljárások­ban gyakorlott személyi állo­mánnyal lehet, ezért az sem közömbös, hogy mekkora gyakorlata van az adott pénz­intézetnek e téren. De távolról sem mechani­kus, technikai lebonyolításról van szó, amikor a bank bel­földi ügyfelének külföldi pénz­ügyeit,illetve külföldi ügyfelé­nek belföldi pénzügyeit intézi. Ezek a megbízások mindig bonyolultak, pontos informá­ciókat és mérlegelést igénylő döntéseket kívánnak a ban­koktól. A megbízások teljesí­tése során alapos jogi ismere­tekkel is kell rendelkezniük a bank szakértőinek, hogy el tudják bírálni, vajon az ügyfe­lük, mint szállító a mennyiség, minőség és határidőtekinteté­ben betartja-e a szerződésben foglaltakat. A hitellevelek, a bankári biztosítékok meg­adása vagy megtagadása ugyancsak alapos szakmai tudást, ítélőképességet és fel­elősségérzetet követel meg a pénzintézet alkalmazottaitól. S mindezen felül az ügyfél joggal elvárhatja azt is, hogy bankja a külföldi ügyfeléről in­formációt nyújtson, sőt külföldi partnere révén akár vevőket vagy eladókat szerezzen neki. Kiváltsa számára a szükséges devizahatósági engedélyeket, ha kell, garanciákat biztosít­son számára üzletfelei kéré­sére. Nagyobb vállalatok maguk is vezethetnek nyilvántartást az üzleti partnerként szóba jö- hetőpénzintézetekről. A ki­sebb vállalkozások a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Alma- nachból tájékozódhatnak a bankokról, azok üzletágairól és mérlegállapotáról. Bácskai Tamás Munka- és pihenőidő Átfogó munkaidő és pihe­nőidő-ellenőrzést végez az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség több mint 200 megyei, fővá­rosi felügyelője, jelentették be a hétfői budapesti sajtótá­jékoztatón. A hét elején összehangolt tematika alapján ellenőrizték igen sok munkahelyen a ren­des és rendkívüli munka­időre, így a készenléti és túlmunkára, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapokra, a munkaszüneti napokra és szabadságra vonatkozó ren­delkezések betartását. Az eddigi ellenőrzések szerint, több helyen a túlóra­korlátozást úgy kerülték meg, hogy vállalkozási szer­ződést kötöttek a dolgozóval a rendes munka utáni to­vábbi munkavégzésre. Egy vendéglátóipari vállalkozó más szempontból is törvény- sértő munkarendet alakított ki, amelynek értelmében az éves munkaidő több mint 400 órával haladta meg a törvényes mértéket. Az el­lenőrzések során egy közle­kedési vállalatnál az ellen­őrök azt tapasztalták, hogy a menetrend szerinti autó- buszvezető munkakörét részben készenléti jellegű­nek minősítették. Mivel a két járat között gyakran 15 per­cet meghaladó a szünet, ezt az időt nem minősítették a rendes munkaidő részének, hanem készenlétként értel­mezték. E sajátságos ma­gyarázat következtében többször előfordult, hogy az autóbuszvezető hajnali 4 óra 15 perctől másnap hajnali 02.40 óráig dolgozott, s ez több mint 22 órás szolgálat. A HATÁRIDŐ RÖVID Pályázat juhexportra A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a közelmúltban hozta nyilvá­nosságra az élő vágójuh és a juhhús árualapokra történő export pályázati feltételeket. A pályázatok határideje saj­nos meglehetősen rövid; a somogyi juhtartóknak épp úgy, mint az ország többi ré­szén, egy héten belül, de­cember 15-ig el kell juttatni pályázatukat a minisztéri­umba. Összesen 23 617 tonna élő vágójuh-exportra lehet pá­lyázni. A pályázható legkisebb mennyiség 600 tonna élősúly, ami feltételezi, hogy a gazdál­kodó tulajdonában harmince­zer anyajuh van, illetve a tu­lajdonosok közös megbízottja ekkora anyalétszámmal ren­delkezik. A juhhús kategóriá­ban 1420 tonnára lehet pá­lyázni, amely több mint háro­mezer tonna élősúlynak felel meg. Itt a legkisebb mennyi­ség 350 tonna élősúly. A vágójuh és a húsexport EK országokba való szállítá­sának jövő évi feltételeit rövi­desen részletesen ismertetik a szaklapok. A határidő rövid­sége miatt hívta fel a megyei földművelésügyi hivatal a me­gyei juhtartók figyelmét az ér­dekeiket szolgáló pályázatra. Sörújdonságok a holtszezonban A tél nem kimondottan sörszezon. A Kanizsa Sörgyár Rt azonban a „holtszezonban” is gondoskodik újdonságokról. A gyár kaposvári kirendeltségére november közepétől folyamatosan érkezik a müncheni bajor sörfőzde különlegessége, melyet karácsonyra még egy újabb fajta is kiegészít. Fotó: Török Anett Agrárnap a Parlamentben A falu, a vidék ma, decem­ber 8-án minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordul az Órszággyűlés felé. A nem­zetgazdaság lényeges alappil­léréről, százezrek sorsáról lesz ma végre szó, amit csak­nem háromnegyedéves küz­delem, „csatározás” után ért el az agrárágazat. A háromnegyedévből a tel­jesség igénye nélkül néhány mérföldkő: Május végén a mezőgazdasági szövetkezők és termelők országos szövet­sége állásfoglalást juttatott el a kormányzathoz, melyben dokumentálta, hogy a mező- gazdaság tűrő- és teljesítőké­pessége az elviselhetőség ha­tárához érkezett. Széleskörű konszenzuson alapuló, nem­zeti agrárprogram kimunkálá­sát, haladéktalan válságkeze­lést szorgalmaztak. Ennek ha­tására, jókora késéssel kez­dődtek ugyan tárgyalások, — de elfogadható eredmény nél­kül. Elkerülhetetlenné vált így a nagyszabású, szeptember 14-i agrárdemonstráció. Az agrártársadalom akkor kérte — követelte —, hogy az or­szággyűlés átfogóan, egy vi­tanapon tekintse át az ágazat helyzetét, és foglaljon végre állást a halaszthatatlan intéz­kedések ügyében. Aztán az­óta ismét három hónap telt el! Összesen elfutott háromne­gyedév! Azóta valamennyit arattunk, valamennyit betaka­rítottunk, tisztes és nem egé­szen tisztességes módon ren­deződnek a tulajdonviszo­nyok, azóta elvetettünk, — amit lehetett — és azóta még mindig, folyamatosan tart a bi­zonytalanság. Ha szkeptikus lennék, azt mondanám Ady Endrével:„mi mindig, mindenről elkésünk...” De nem mondom! Mint ahogy még mindig nem mondja ezt a nemzetgazdaság lényeges tartóoszlopa, a parasztság. Végtelen türelemmel, ám már a végsőkig fokozott türelmet­lenséggel és még ennél is na­gyobb várakozással tekint a mai agrárnap elé. Az vitatha­tatlan, hogy sok intézkedés, törvény megkésett, és kétség­telen, hogy az egész nemzet érdekében határozott, gyors intézkedésekre van szükség a mezőgazdasági termelők je­lene, jövője ügyében. A mai mezőgazdasági vita­napra fokozott várakozással figyel az ország. Azok is, akik valamilyen formációban ma művelik a földet, azok is, akik tulajdonosként már kezdtek, vagy most akarnak, szeretné­nek kezdeni, és azok is, akik már a föld „miatt” váltak mun­kanélkülivé. Nagy a felelősségük azok­nak, akik a mai vitában részt vesznek, és még nagyobb a felelősségük a döntéshozatal­nál! Adószabály­javallatok 1994-re (11.) A természetbeni és az ahhoz hasonló juttatások — Jelenleg e juttatások után a vállalkozásoknak kellene adót fizetniük, de sokan nem fizet­nek, mert veszteségesek. Ezért a jövő évi személyi jövedele­madó-törvénybe a magánsze­mély természetben szerzett jö­vedelmének sajátos adókötele­zettsége épül be. A javaslat sze­rint az adóköteles természet­beni juttatás után a magánsze­mély helyett a kifizetőnek kell megfizetnie a legmagasabb személyi jövedelemadókulcs (44 százalék) szerinti adót. Nem terheli ez az adó a munkahelyi étkeztetést és a klasszikusan munkaruhának minősülő jutta­tásokat, a közlekedési, postai dolgozókat megillető kedvez­ményeket, a gyógyüdülési és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány által adott kedvezménye­ket, s a korábbi jóléti, szociális, sport és egyéb szolgáltatásokat. Az adózás elkerülésének szándékával az utóbbi években divattá vált a munkabérelőleg vagy a kamatmentes munkálta­tói kölcsön kifizetése. Az ilyen juttatások gyakran — elengedés vagy a kölcsön behajthatatlan­sága miatt — adómentes jöve­delemmé váltak, ugyanakkor a társaság, ha veszteséges volt, a kamatkülönbözetre jutó adót sem fizette meg. A törvénymó­dosítás kötelezné a kifizetőt, hogy a kamatmentes vagy a jegybanki alapkamatnál alacso­nyabb kamattal nyújtott hitelek esetében a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat­hoz viszonyított különbözet után — a teljes futam-időre számítva — 44 százalékos forrásadót fi­zessen. Az új szabály nem terjed ki a lakáscélú, méltányolható lakás­igény kielégítéséhez nyújtott hi­telekre és a szociális szempont­ból indokolt munkabérelőlegre, ha ez utóbbit legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mel­lett, a folyósítás napján érvé­nyes havi minimálbér ötszörösét meg nem haladó értékben nyújt­ják. A szigorúbb költségelszámo­lást célzó amortizációs sza­bálymódosítások, például a gépkocsi költségtérítésekkel összefüggő változások azt cé­lozzák, hogy a magánszemé­lyeknek kifizetett bármilyen más juttatást (például ruhapénzt) ne lehessen költségnek minősíteni és ezen a címen az adót kike­rülni. (Folytatjuk) Vörös Márta A Kaposvári Ruhagyár Rt. felvételt bildet: 40 fős karádi 1 OO fős kadarkúti telepére, telepvezetői munkakör betöltésére Jelentkezni az RT. ki igazgatójánál kell. 4 l

Next

/
Thumbnails
Contents