Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

1993. november 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — AZ ALPOKTÓL AZ ADRIÁIG 7 ^ ALPEN-ADRIA A^ ••0 w ^V-adlV NVHOVC' Találkoznak az Alpok-Adria szponzorok Dr. Gyenesei István, a So­mogy Megyei Közgyűlés és az Alpok-Adria Munkaközösség soros elnöke holnap délután 14.30 órakor a megyeháza círnertermében találkozik azokkal a szponzorokkal, akik támogatják, hogy a munkakö­zösségi feladatokat a lehető legmagasabb szinten láthassa el Somogy megye. Ekkor kerül sor a szponzori szerződések ünnepélyes aláírására is. Távirat az elnöknek Október 21-22-én tartotta a szlovéniai Bledben a kisebb­ségi munkacsoport nemzeti­ségi tanácskozását. Itt kapta kézhez dr. Gyenesei István azt a táviratot, amelyben a Szabadság-híd Társaság el­nöke arról tájékoztatta, hogy Szlovénia az egyetlen olyan volt kommunista ország, ahol a németajkú kisebbség jogait máig sem ismerik el. A fenti kisebbséget még 1944-ben fosztották meg jogaitól. Az Ausztriában élő szlovén ki­sebbség a szlovén kormány­hoz fordult az ott élő néme­tajkú kisebbség elismeréséért, mégpedig eredmény nélkül. A társaság elnöke nem tetszé­sét ki amiatt is, hogy Bledbe sem kaptak meghívást, s leve­leikre sem kapnak választ. Balatonföldváron a munkacsoport November 4-én, csütörtö­kön Balatonföldváron tartja soros ülését az Alpok-Adria Munkaközösség tájékoztatási munkacsoportja. Az előzetes tervek szerint a megbeszélé­sen többek között a munka- , csoport tagjai a november 24-25-én megrendezendő plenáris ülés előkészületeiről kapnak tájékoztatást. Szakértői konzultáció Keszthelyen A magyar tagmegyék köz­gyűlési elnökeinek szakértői számára konzultációt szervez a megyei önkormányzat csü­törtökön 11 órakor Keszthe­lyen. A fórumon elsősorban a megyék nemzetközi kapcsola­taival összefüggő önkormány­zati feladatokról, a megyék és a külföldi partnerek nemzet­közi hatásköreinek összeve­téséről, valamint a Pannon re­gionális fórum és az Alpok- Adria Munkaközösség tevé­kenységének összehangolá­sáról lesz szó. A szlovéniai magyarok Az önállóság elnyerésével és a többpárt rendszer beve­zetésével nem romlott a ma­gyar nemzetiség helyzete Szlovéniában. Az is bebizo­nyosodott, hogy a nemzetiség nem aprópénz két ország poli­tikájában. A 8 ezer szlovéniai magyar többsége nem tartozik politikai szervezethez. A par­lamentben külön képviselői hely illeti meg őket, s most ép­pen a magyar sajtóintézet megalakításán munkálkodnak. Az Alpok-Adria szerepet kap a külgazdaságban is Kádár Béla: Együttműködésre van szükség a munkaközösség és a kormány közt (Folytatás az 1. oldalról) — Miniszter úr legutóbbi budapesti sajtótájékoztatóján arról szólt, hogy a szeptem­berben elfogadott, a külgaz­dasági kapcsolatok javítását célzó kormány-csomagterv megvalósítása most elkezdő­dik. Hogy látja: kaphat-e ab­ban szerepet az Alpok-Adria Munkaközösség vagy más re­gionális integráció? — Ez a kormányzati lépés még nagyon új, a területpoliti­kai, térségi vetületei még nem kristályosodtak ki. A külgaz­dasági stratégiának viszont kezdetek óta szerves része a nemzetközi kapcsolatokban kevésbé résztvevő megyék mozgósítása, vonzerejük nö­velése a külföldi partnerek és befektetők körében. Itt So­mogybán sok a tennivaló ezügyben, hiszen a megye exportteljesítménye az orszá­gos átlagnál sokkal nagyobb mértékben visszaesett. Még az idegenforgalmi bevételei is csökkentek, pedig azok or­szágosan nőttek. Somogynak nyitnia kell gazdaságilag a vi­lág felé, és ez természetesen elsősorban a helyi, térségi ön- kormányzatok és vállalkozók felelőssége. A kormányzat azonban ezt mindenképp tá­mogatni fogja. — Ez a támogatás kiterjed az Alpok-Adria Munkaközös­ség munkájára is? — Az Alpok-Adria váltja majd valóra azokat a lehető­ségeket, amelyeket a piac- gazdaság útjára lépő Horvát­ország, Szlovénia, valamint a régió többi tagtartománya kö­zött kialakult. Ez ügyben ál­lam-, illetve kormányközi szin­ten is megindult a munka, ke­ressük az együttműködés le­hetőségeit, alakítjuk a kapcso­latokat. Ezért egyértelműen támogatnunk kell a régió ez- irányú erőfeszítéseit. — Segíthet-e az Alpok-Ad­ria térségben kialakuló kap­csolatrendszer a kormánynak a külgazdasági előrelépés­ben? Említette: fő célja a tár­cának olyan országok bekap­csolása a magyar külkereske­delembe, amelyek eddig nem számítottak elsődleges cél­pontnak. Ebben a régióban több ilyen ország, tartomány is van. — A gazdasági erőtérben bekövetkező változásokat természetesen a magyar kor­mány is felismerte. Gondolok itt arra, hogy az európai gaz­dasági központok részben át­helyeződtek délre — Lombar­diába, Bajorországba —, s ezek a tartományok tagjai az Apok-Adria Munkaközösség­nek. Természetes tehát, hogy egy szoros együttműködésre van szükség a régió önkor­mányzatai és a kormány kö­zött. Mi kedvező külgazda­ságpolitikai feltételeket igyek­szünk teremteni, a vállalkozó­kat információkkal, bemutat­kozási lehetőségekkel támo­gatjuk. A sikeres üzletek pedig természetesen az ország presztízsét növelik. De az is tény, hogy két szomszédos oszág vállalkozója közt néha könnyebben kialakult az együttműködés, mint a két or­szág szakminisztériuma közt, és ebben egy ilyen regionális kapcsolat sokat segíthet. — Ön szerint tehát a vala­mikori politikai híd szerepet átveheti a gazdasági együtt­működés az Alpok-Adrián be­lül? — Ez ennek a fő funkciója ma már. Hogy ez valóban így lesz-e, kizárólag a régió tag­jain és vállalkozóin múlik. A határ átlépésének megkönnyí­tését, a kedvező feltételeket a munkához mi igyekszünk biz­tosítani. Varga Ottó Tíz somogyi program a világkiállításra Expo-főpróbák az Alpok-Adria kereteiben Az Apók Adria Gazdasági Konferencia első napja az 1996-os világkiállítás jegyében zajlott. Expo-börze zajlott, ahol már most körvonalazódott, hogy Somogy megye nagy lendülettel készül az ese­ményre, előadások hangzottak el ahol megtudhattuk hogy áll országosan és megyén belül a készülődés. Mint megtudtuk, problémák persze vannak, de időarányosan megfelelő a ké­szültség. A legtöbb szó arról az immár 10 elfogadott somogyi programról esett, amely hivata­los Expo-rendezvényként zajlik majd 1996-ban, valamint arról, hogy segíthet mindebben az Alpok Adria Munkaközösség. Herkó László a világkiállítás idegenforgalmi és kulturális fő­igazgatója elmondta: már most látszik, hogy az Expo nem csak a fővárosé lesz, hanem a vidéké is. — Sőt, inkább a vidéké — tette hozzá — hisz lassan több programajánlat érkezett a me­gyéktől, mint Budapestről. A budapesti expo területe vi­szonylag kicsi, egy-két nap alatt kényelmesen végigjár­ható. Ám a külföldi látogatók ha már eljönnek, nem csak két napot kívánnak feltehetően Magyarországon tölteni, ezért biztos, hogy kiválasztanak jó pár vidéki rendezvényt, amit megnéznek majd. A szálláshe­lyekkel kapcsolatban is nagy terveink vannak vidéken. Ha­talmas szállodákat erre az eseményre nem szabad felépí­teni, hisz utána azok kihaszná­latlanul állnának Budapesten. Nem úgy a vidéki városokban, ahol sok helyről hiányzik szál­loda, valamint falun ahol amúgy is erősödőben van a tu­rizmus. Jelszavunk: „Lakj vidé­ken és látogasd meg az Expót” nem csupán üres frázis. Tá­mogatni fogjuk azokat a kez­deményezéseket és vállalko­zásokat amelyek a vidéki szál­láslehetőségek bővítését cé­lozzák meg. Ami a programo­kat illeti: szerintünk olyan ren­dezvényeket kell vidéken szer­vezni, amelyek Expo nélkül is működőképesek, hisz akkor már előtte és utána is vonzerő lehet a turisták számára. Somogy megye tíz prog­ramja közül valamennyi ilyen lesz — tudtuk meg dr. Gyene­sei István előadásából. A me­gyei közgyűlés elnöke hozzá­tette még azt is, hogy 1996 előtt valamennyit kipróbálják, mégpedig nemzetközi szinten. — Itt illeszkedik az elképze­léseinkhez az Alpok Adria Munkaközösség. Hisz a prog­ramok csak erősítik a tartomá­nyok összetartozását és elő­segítik a komoly kapcsolatok kialakítását. Ezért gondoltuk úgy, hogy valamennyi Expóra szánt programunkat legalább egyszer megrendezzük az Al­pok Adria tagországok meghí­vásával. Reméljük az elsőre még az idő alatt sor kerül, míg Somogybán van a munkakö­zösség elnöki tisztsége. V. O. Kisebbségek az Alpok-Adria térségben Dr. Gyenesei István: A másság szép, ezt a tudatot erősíteni kell — A gazdasági nehézségek mellett és/vagy általuk indukál- tan megoldatlan kisebbségi kérdések, nemzeti, etnikai el­lentétek, államok közötti konf­liktusok rombolják a bizalom légkörét — mondta dr. Gyene­sei István, az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke annak a kétnapos tanácskozásnak a megnyitóján, amelyet a szlo­véniai Bledben tartott az Al­pok-Adria Munkaközösség ki­sebbségi munkacsoportja. — Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, amit magunktól is tudunk: a másik emberben leg­inkább azt nem szívleljük, ami belőlünk hiányzik — folytatta a munkaközösség elnöke. — A másság szép és ezt a tudatot erősíteni kell régiónkban: ke­vesebb veszélyeztetett érték van ennél. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudományos tanácsko­zás kezdetén tisztázni kell né­hány kérdést. Például azt: bel- ügynek vagy nemzetközi kér­désnek tekinthető-e a kisebb­ségek ügye? Felhívta a figyel­met arra is, hogy a kisebbség fogalmának eltérő tartalma van az egyes országokban, ezért előnyös lenne a fogalom meg­határozása. A szimpozion — amelyet az Alpok napos oldalán fekvő or­szág egyik turisztikai központ­jában tartottak — a kisebbsé­gek szociális, gazdasági és po­litikai átalakulásának áttekinté­sével kezdődött, a vitát pedig dr. Peter Vencelj államtitkár, a kisebbségek munkacsoport so­ros elnöke vezette. Vladimir Klemencic, a nem­zeti kisebbségek gazdasági, politikai és szociális helyzetét elemezte az adriai-pannon térségben. Mint mondta: e tér­ség nagyon fontos átformáló­dáson ment keresztül, de a kö­zép-európai térség része. Az országhatárok nemzeti­ségileg vegyes területeken vannak, ebből adódóan is na­gyon sok az elvándorlás. Mivel változik a nemzeti-etnikai struktúra, megváltozik a lakos­ság összetétele is. Egyik ki­sebbség elvándorol, és másik jön helyette. A korábbi helyzet­hez képest jelentős különbsé­gek alakulhatnak ki, s ezekben hatása van a háborúknak. A kisebbségek védelme ezeken a területeken mindig fontos fel­adat volt. Ulderico Bernardi a sok­színű Európa újonnan megala­kuló és régi kisebbségeiről be­szélt. A dinamikus változás okaként a népvándorlás fel- gyorsulását említette. Hangsú­lyozta: mindannyian európaiak vagyunk. A nemzetiségek sta­bil társadalmat igényelnek, mert ebben az esetben erős a kötődöttség. Majd arról be­szélt, hogy Olaszországban miért alacsony a bevándorlási ráta. Dr. Hoóz István, a Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a nemzetiségi la­kosság területi megoszlásáról beszélt Baranya megyei pél­dák alapján. Baranya az elmúlt évszázadokban nagyobb számú német, horvát és cigány lakossággal gyarapodott. A szerb népesség fokozatosan visszatelepült nyelvi környeze­tébe. A nemzetiségi szór­vány-jelleg — mint mondta — sajátos közigazgatási, oktatási és kulturális feladatokat ró a mai önkormányzatokra és a tömegkommunikációs eszkö­zökre is. Pavel Apovnik és Peter Karpf a karintiai szlovén né­pesség közösségi, szociális, valamint politikai képviseleti kérdéseiről beszélt. Bemutat­ták a kétnyelvű területet, s rö­vid történeti áttekintést adtak a gazdasági fejlődésről, amely rányomja bélyegét a nemzeti­ségi kérdésre és megszabja a lehetőségeket. Ebben a tér­ségben jelentős szerephez ju­tott a mezőgazdasági szektor, s ez meghatározó volt a szlo­vének foglalkoztatására. Fon­tos jellemző, hogy a fiatal szlo­vén anyanyelvűek aránya megmarad ma is az agrárszek­torban. A kedvező változáso­kat az is mutatja: az 1991-es adatok szerint a szlovének képzettsége a német nyelvűek fölé emelkedett. Peter Karpf a politikai képviseletről beszélt, amelynek kapcsán hangsú­lyozta: a szlovének kinyilvání­tották igényüket a közvetlen részvételre is. Az olaszországi szlovének helyzetéről Milos Bufon be­szélt, aki a többnyelvű, multi­kulturális személyiség fontos­ságát hangsúlyozta. Pavel Stranj Friuli-Venezia-Giulia tar­tomány sajátos nemzetiségi összetételét elemezte. Meg­tudtuk, hogy a három legna­gyobb etnikum a friurlán 600 ezer, az olasz 500 ezer és a szlovén 100 ezer taggal. A résztvevők a két nap alatt többféle elképzeléssel is meg­ismerkedhettek. A kisebbségi jogok érvényesülése, a kulturá­lis nyelvi sokszínűség, a nem- zétiségi identitás példái és gondjai is terítékre kerültek. A szimpozion ajánlások elfoga­dásával fejezte be munkáját a festői szépségű Szlovéniában. (Lengyel) GYERMEK-VILÁGTALÁLKOZÓRA KÉSZÜLNEK Józsi, a polgármester Zalakar gyermeknépe kapcsolódik az Alpok-Adria programjaihoz Zsuppán Józsit nemsokkal tizenötö­dik születésnapját követően, tavaly vá­lasztották polgármesterré. Úgy, ahogy azt a nagyok előírták: volt választási hadjárat, kortesbeszédek, politikai el­lenfelek, odamondások és a végén kampánycsend. Mindez egy választási táborban zajlott, a felnőttek szabályai szerint. Aztán Zalakar vidékének gyer­meknépe — mintegy ezeregyszázan vannak — a három jelölt közül a szá­mára legszimpatikusabbat tette 15 köz­ség gyermekönkormányzatának első emberévé. Józsi a kezdetektől fogva tudja, mit akar. Első intézkedésével — a táborban a kjlenc órai felkelés kihirde­tésével — sokakat tett őszinte hívévé. Zsuppán Józsi azonban nem csak ilyen apró-cseprő dolgok miatt vállalta a polgármesterséget. * Határozott prog­ramja van, nagy dologba vágta a fejszé­jét. A zalakari gyermekönkormányzat egyetért az Alpok-Adria felnőtt vezetői­vel: az itt élőknek színes'programokra van szükségük. — Nagy lehetőség lesz nekünk a vi­lágkiállítás — vélekedik Józsi. — Úgy gondoltuk, európai gyermektalálkozót szervezünk, aztán rájöttünk, hogy ez nekünk kevés: Zalakar gyermeknépe vi­lágtalálkozót akar. A június 20-a és 30-a közötti tíz napon a várakozások szerint 1100 gyermek érkezik a fal­vakba a világ minden tájáról, hogy ha­zavigyék a magyar expo hírét. — Boldog polgárai lehetnek Magyar- ország első gyermekönkormányzatá- nek — véli az ifjú polgármester. A gyermekhad az előrelépésre is gondolt már: nem titkolják, közel az az idő ami­kor maguknak gyermekminiszterelnö­köt választanak. Beszédet tart a gyermekpolgár­mester Fotó: Török Anett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents