Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

1993. november 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Kik tarthatnak iskolaszék-foglalót? Az oktató-nevelő munkát segíti, de nem felügyeli A mai magyar pedagó­gustársadalom (és nem­csak az), közismerten és valahol mélységesen ér­hető módon tart minden új­donságtól, keresetlen bei­degződésekkel és sztereo­típiákkal nézve a készülő változások elébe. A mai magyar pedagógustársada­lom, (és nemcsak az), félti munkájának megszokott szintű szabadságát, ered­ményeit. Ennek a társadalomnak a somogyi pedagógusai, hogy azok nagy része — amennyire ez lemérhető egy módszertani tájékoztatóból — most viszont nem tart az iskolaszékektől: az oktatási törvény által előírt, az általános és középiskolák­ban kötelező, az óvodákban és kollégiumokban a lehető­ség jellegével felállítandó is­kola-, illetve óvoda- és kollé­giumi székek majdani, február 28-től valóságos lététől. Ezt mutatta az a módszer­tani tájékoztató, amelyet a na­pokban tartott a Dél-dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Köz­pont helyettes igazgatója a kaposvári Szakszervezetek Művelődési Házában. Dr. Újfa­lud'/ László előadását az érin­tettek, intézményvezetők és fenntartók nagyszámú közön­sége hallgatta, iskolaigazga­tók, polgármesterek és jegy­zők tették föl a tájékoztatót követő konzultáción kérdései­ket. Mindebből az derül ki, hogy látják a lehetőséget, és — nem utolsósorban — hisz­nek a létrehozandó iskolaszé­kek eredményes működésé­ben. Egy jól működő iskola­szék segíthet intézménynek és önkormányzatnak egy­aránt, tartják sokan. De mi is ez a két világhá­ború között már kipróbált szerveződés? Az iskolában a nevelő- és oktatómunka segí­tése, a nevelőtestület, a szü­lők és a tanulók, az intéz­ményfenntartók, továbbá az intézmény működésében ér­dekelt más szervezetek együttműködésének előmoz­dítására iskolaszék alakul — fogalmaz az oktatási törvény. Végsősoron szakmai, érdek- védelmi koordinációs testület, és — ettől való általában a fé­lelem — nem felügyeleti szerv. Többnyire vélemény­nyilvánítási és javaslattevő — egyszóval „emberbarát” — jogkörökkel ruházták föl. Tag­jai nem járnak majd be órákra, és jogosítványaik az ellenőr­zésre még csak megközelítő­leg sem terjednek ki. Más lesz az iskolaszékek dolga, másban állhat — ezf majd iskolaszéke válogatja — értelmük. A törvény csupán a lehetőséget adja meg. Lehe­tőséget arra, hogy segítsenek a Nemzeti Alaptanterv által majdan kínált programok helyi igényekhez történő alakításá­ban, a programválasztásban. Az iskolaszék véleményét ki kell kérni az iskola munkájá­nak értékelésekor, emellett az oktatási-nevelési intézmény működését érintő bármely kérdésben kinyilváníthatja azt. S hogy kik ülnek majd az is­kolaszékben? Tagjait azonos számban a szülők, a tantestü­let önnön soraiból választja, a fenntartó pedig megbízásos alapon delegálja. Egy-egy képviselőt küldhet a diákön­kormányzat, az érdekelt neve­lőotthon, amint a nemzeti és etnikai kisebbségek is élhet­nek e joggal. Köztudottan nincs tökéle­tes, minden eshetőségre kész, speciális helyzetekre „kiképzett” törvény, amint az oktatási sem az. Tehát az is­kolaszékekről rendelkező pa­ragrafusai sem kikezdhetetle- nek. Ám a „bizonyos dolgok­ról” való rendelkezés hiányát fel lehet fogni a meghagyott szabadságnak is. Mint minden, ez nézőpont és megítélés kérdése is. A pudingot, mindazonáltal, ki kell tenni az evés „megpróbál­tatásának”. Balassa Tamás Líraközeiben - somogyi diákokkal Az ismerkedő tréningtől a művészi versmondásig Évek óta szervezi a vers­mondótáborokat Darabos Zsuzsa, a Somogy Megyei Művelődési Központ munka­társa. A hagyományos, szak­középiskolásoknak meghir­detett kurzus mellett az idén már az ötödikre kerül sor felső tagozatos diákok rész­vételével. — Már az év elején eldön­töttem: kisebbekkel is kellene foglalkozni, hiszen eléggé magukra vannak hagyva a líra s a versmondás iránt ér­deklődő gyerekek — mondta Darabos Zsuzsa. — Hármat tavasszal megtartottunk, ám oly sokan jelentkeztek, hogy az ősszel is rendeztünk fel­készítőt a fonyódi alkotóház­ban. 7-8. osztályos diákok jöttek ide, turnusonként hú­szán. Az ötödik versmondó­tábort november 5-7. között tartjuk. A táborszervező az SMK erre szánt forintjait pályázati pénzzel toldotta meg, s a résztvevőknek is hozzá kel­lett járulniuk a költségekhez. A hétvégi kurzusokon szín­házi szakemberek és dráma­pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal, és házi verseny­nyel zárul az együtt töltött há­rom nap. Darabos Zsuzsa — aki több mint egy évtizede szer­vezi a versmondótáborokat — úgy véli: a középiskolások és az általános iskolások is egyaránt épülhetnek, hiszen az ismerkedő tréningtől kezdve a helyes kiálláson, a beszédművelésen át a mű­vészi előadásig sok mindenre megtanítják a diákokat. December 3-án a kapos­vári városi művelődési köz­pontban gyűlnek össze So­mogy legjobb diák versmon­dói, hogy ismét megméret­tessenek. A táborok sora ta­vasszal folytatódik. Addigra összeáll ítnak egy listát, amelyben verseket ajánlanak a különböző korosztályú ne­bulóknak. (Lőrincz) Párizson innen, s túl a Sarkkörön Ahány nyelv, annyi ember - vallják Fonyódon is Túl a Sarkkörön Magyarország térképét kőből rakták ki a fonyódi gimnazisták Közép-Franciaország gyö­nyörű kastélyai, híres múze­umai és vendégszerető falvai nagy hatást tettek a magyar látogatókra. Azokra a peda­gógusokra, akik a német és finn diákcsere-kapcsolatok mellett szívesen látnának egy franciát is... A fonyódi Mátyás király Gim­názium és Postaforgalmi Szak- középiskola franciát tanuló osz­tályai — nyelvgyakorlás céljából — nemegyszer megfordultak már Farnkhonban. Hivatalos, az oktatási intézmények között kö­tendő együttműködésnek azonban eddig nem kedvezett az idő. Annál virágzóbb a né­metországi; az ötvenezres lé­lekszámú bajor város, Bram- berg 12 esztendő óta ápolja ba­rátságát a fonyódiakkal. A festői település ideális hely az ide­gennyelvi ismeretek elmélyíté­sére... Nemkülönben az északi sarkkörtől mindössze 80 kilo­méterre található Tornio. A finn Lappföld eme városkájával is majdnem egy évtizedes az is­meretség. Bálint Lehel igazgat elmondta: a torniói tízosztályos iskolából rendszeresen érkez­nek diákok a magyar tenger partjára. A szíves invitálásnak a fonyódi gimnazisták sem tudtak ellenálni: így készülhetett 300 kilométerrel túl a Sarkörön az a színes fotó, amelyen a vidám hazai csapat Magyarország kő­ből kirakott térképét üli körbe. A választható idegen nyelvek sorában a német és francia mel­lett az angol a harmadik. Albion ködös partjait egyelőre csak önköltséges diákcsapatok ost­romolhatják meg. S ezen a nyá­ron a fonyódi Ifjúsági Szövetke­zet jóvoltából néhány gimna­zista „élőben” hallgathatta a „Haw do you do”-t. A tanmenet két-két évre sűríti össze a tanu­lási időszakot; az első fázisban németül, a másodikban angolul tanulnak a csoportok. Ismeretf­rissítésként mindeki számára adottak a fakultációk. A mód­szer hatékonyságát mi sem bi­zonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy 26 végzősből 18-an középfokú, ketten pedig felső­fokú nyelvvizsgával rendelkez­nek. nyelvi tagozatok munkáját segíti majd a korszerű audiovi­zuális labor, amelyet az intéz­ményt pártfogoló postaigazga­tóság Ígérete szerint még eb­ben a tanévben fölszerelnek. A mintegy 10 millió forintos beru­házás — a számítástechnikai laboratórium mellett — a fo­nyódi gimnázium büszkesé­gévé válhat. Csíky Kis Erika Színházi bemutatók Az Üvöltő szelek című Emily Bronte-regény színpadi válto­zatát mutatja be a Művész Színház. Schwajda György át- igazításában játssza a Nagy­mező utcai társulat az ír lel­kész leányának egyetlen re­gényét. Heathcliff szerepét Gáspár Sándor, Catherine Earnshaw figuráját Kubik Anna formálja meg. A ma­gyarországi bemutató rende­zője: Garas Dezső. Az Üvöltő szelek, amely a pusztításig, pusztulásig fokozódó szere­lem regénye, külföldön már si­kert aratott színpadon. Robert Hossein rendezésé­ben játszották Franciaország­ban, és készült a műből opera- és balettváltozat is. A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin újra együttesen szerepel a Magyar Állami Operaház műsorában. A kékszakállút Kováts Kolos, Juditot Takács Tamara énekli az első szereposztásban, a második szereposztás művé­szei: Berczelly István és Bala­toni Éva. A dalmű díszletter­vezője: Makovez Imre. Az opera rendezője: Nagy Viktor. A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin koreog­ráfiáját Fodor Antal készítette, az est karmestere: Kovács János. Az Ezeregyéjszaka meséi­ből Ali baba és a negyven rabló tanulságos története elevenedik meg a Budapest Bábszínház ősbemutatóján. Az előadás bábművészei: Csajághy Béla, Kazinczy Il­dikó, Gyurkó Henrik, Juhász Ibolya, Rusz Judit, Bognár Pé­ter, Gruber Hugó. A játékot Balogh Géza álmodta báb­színpadra. Brit és francia elismerések Irodalmi díjak Roddy Doyle ír származású írónak ítélték oda az idei Boo- ker-díjat, Nagy-Britannia leg­rangosabb irodalmi elismeré­sét. A 25. alkalommal kiosztott Booker-díjat Doyle „Paddy Clarke Ha Ha Ha” című regé­nyéért kapta. Mint Doyle csaknem vala­mennyi könyve, ez a regény is egy dublini munkásnegyedben játszódik. A szerző egy tízéves fiú, Paddy Clarke szemüvegén keresztül láttája a hatvanas évek fény- és árnyoldalait. Jól­lehet az író „alapjában véve szomorúnak” jellemezte a re­gény történetét, a sorscsapá­sok ábrázolásában a humoré a főszerep. Az első ízben 1969-ben oda­ítélt Booker-díj kitüntetettjei között van Iris Murdoch, Wil­liam Golding, Kingsley Amis és Anita Brookner. Rendkívüli Booker-díjban, a „Bookerek Bookerében” részesült szep­temberben az indiai szárma­zású angol író, Salman Rush­die, akinek „Sátáni versek” című könyvéért a néhai Kho­meini ajatollah vérdíjat tűzött ki Rushdie fejére. Hogy — akárcsak az elmúlt időszakban — ezúttal is meg­előzze a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, ezért már november 5-én átad­ják Párizsban az idei Fe- mina-díjat. A Goncourt-díj át­adására november 8-án kerül sor. Egészen az ötvenes évekig a párizsi ősz első irodalmi ba­béraként adták át a kizárólag nőkből álló zsűri által odaítélt Femina-díjat. „Azóta a Gonco- urt-zsűri elhalászta az orrunk elől a favoritokat” — panasz­kodott az 1904 óta rendszere­sen ódaítélt Femina zsűrije. A Goncourt-díjról döntő zsűri tagjainak túlnyomó több­sége férfi. A Magyar Zenei Tanacs jovojerol A Magyar Zenei Tanács ha­marosan 300 ezer forintot kap anyagi gondjai enyhítésére a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumtól. Ez az összeg csak átmenetileg segít az egye­sületen, mert korántsem biztos, hogy jövőre is fenn tudják tartani magukat. A Magyar Zenei Ta­nács — bár egyesület — állami feladatokat is végez a miniszté­rium szakmai háttérintézmé­nyeként. Kapcsolatot tart az UNESCO Zenei Tanácsával, ki­tüntetések átadása előtt javasla­tokat tesz. Nemzetközi informá­ciós zenei centrumát — ahol kü­lönleges kottákat, felvételeket, zenepedagógiai munkákat gyűj­tenek — külföldi zenetudósok is látogatják. Göncz-dráma Sziktivárban Nagy sikerrel mutatták be az oroszországi Komi Köztársa­ság fővárosában, Sziktivkár- ban Göncz Árpád Kő a kövön című drámáját. A bemutató előadáson megjelent Jurij Szpiridonov, a Komi Köztársa­ság elnöke. A magyar államfő a színészeknek és a közön­ségnek szóló üdvözletét Na- novfszky György, Magyaror­szág moszkvai nagykövete tolmácsolta. A darabot egy is­mert szentpétervári rendező, Oleg Szolovjov állította szín­padra, s az évad során ha­vonta háromszor játssza majd a sziktivkári Állami Drámai Színház. A Kolibri Színház Temesváron A Kolibri Színház társulata részt vesz Temesvárott a Csiky Gergely Színház 40. év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepi programban. A gyermekek hídja és a Rossz- csirkeff Mária emlékiratai című produkciókat adják elő. Ezt követően — ugyancsak e két darabbal — fellépnek Nagyvá­radon és Kolozsváron is. Proust és a zene Proust és a zene címmel tart előadást Jean-Yves Ta- dié, a párizsi Sorbonne tanára Marcel Proust életének és munkásságának kiváló isme­rője a budapesti Francia Inté­zetben. A Proust és a regény, valamint a Bevezetés a XIX. század irodalmi életébe című munkák szerzője rendezte sajtó alá a Goncourt-díjas francia géniusz leghíresebb művének új kiadását is. Balett-díjak Végh Krisztina, a Magyar Ál­lami Operaház magántán­cosa, Kékesi Mária balettmes­ter, a Magyar Táncművészeti Főiskola docense és Nagy Tamás balettnövendék kapta a Tériné Horváth Margit ba­lettmesteri alapítvány idei dí­ját. A díjat Tériné Horváth Margit balettmester leánya, Téri Evelyn balettművész, hozta létre 1991-ben édes­anyja emlékére. A díjban a ku­ratórium döntése alapján min­den évben egy balett-táncos, egy balettpedagógus és egy balettnövendék részesül. Reinhardtra emlékeztek Ötven évvel ezelőtt halt meg a világhírű német szín­házi rendező és számos nagysikerű színház igazga­tója, Max Reinhardt New Yorkban, ahová emigrálni kényszerült. Halálának 50. év­fordulójáról kiállítással és leg­kedveltebb színházában, a Deutsches Theater-ban ün­nepségen emlékeztek meg. > i

Next

/
Thumbnails
Contents