Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. november 30., kedd Londoni ítélet kém-ügyben A hidegháború vége nem jelent megbocsátást: a londoni büntetőbíróság 25 évi börtönre ítélte a 45 éves Michael Smith elektronikai mérnököt, akit azzal vádoltak, hogy 1990 és 1992 augusztusa között katonai jellegű titkokat adott el Oroszországnak. Smith a katonai termelést is folytató nagy GEC elektronikai cég egyik kutatóintézetében dolgozott, s állítólag húszezer fontot kapott megbízóitól az adatokért. Előkelő társasági autótolvajok Héttagú autótolvaj bandát fogott el nemrég a rendőrség Lodzban. Ez önmagában nem is számít ritkaságnak Lengyelországban; az viszont igen, hogy a tolvajbanda egyik tagja Malgorzata M., a Lengyel Köztársaság portugáliai nagykövetének 21 éves leánya. Az előkelő társasági hölgy saját BMW-jével járta a világot, s legalább három luxusautó ellopásával vádolják. Az egyiknek az okmányait és rendszámtábláját meg is találták nála, elrejtve a kocsijában. Tízmillió gyermek lesz az áldozat Tízmillió gyermek fog HIV- vírustól megfertőződni; közülük két és fél millió esik majd az AIDS áldozatául az ezredfordulóig. Ezt William Shearer amerikai gyermekgyógyász jelentette be a Vatikánban, a gyermekek ügyének szentelt és a Szentszék egészségügyi minisztériuma által rendezett nemzetközi konferencián. A neves professzor hozzátette azt is: a halálesetek főként a fejlődő országokban — így Afrikában, Délkelet-Ázsiában — fordulnak majd elő tömegesen. Társadalmi rákfene: erőszak, bűnözés Az Egyesült Államok társadalmi rákfenéjének tartott erőszak és bűnözés olyan járvány, amelyet meg lehet fékezni — közölte a képviselőház kormányzati albizottságában a legfőbb közegészség- ügyi funkciót betöltő amerikai tisztségviselő, Joycelyn Elders. Adatai szerint a tizenévesek soraiban a bűncselekmények okozzák a legtöbb halálesetet: életüket többen veszítik erőszak által, mint ahányan AIDS-ben halnak meg. Beismerő vallomás Beismerő vallomást tett a bíróság előtt a két gyanúsított iskolásfiú egyike, hogy ők csalták el és gyilkolták meg az angliai Liverpoolban (még februárban) a kétéves James Bulged. Az ügy „totyogós gyilkosság” néven került be a brit bűnügyek történetébe. A két vádlott nevét a sajtó - tekintettel korukra - nem közölheti. Nagy-Britannia e századi két legifjabb gyilkosa mindösz- sze tizenegy, illetve tízéves. Különleges adatok Melbourne-ben? A melbourne-i egyetem állítólag olyan egyedülálló okmányokkal rendelkezik, amelyek módosítják az utolsó orosz cár és családja kivégzéséről szóló eddigi ismereteket. Az egyetem európai kérdésekkel foglalkozó kutatóközpontja szerint olyan dokumentumok vannak a birtokában, amelyek alátámasztják néhány tudós állítását, miszerint 1918 nyarán Jekatyerinburgban nem végezték ki II. Miklós családjának minden tagját, s az egyik leány, Marija életben maradt. Fényűző életet éltek az olasz botrány szereplői Óriási vagyonok kenőpénzekből A korrupcióval gyanúsítottak egyik személyisége, Cagliari Félreértett szovjet beavatkozás Az olasz titkosszolgálat egyik titkárnője legkevesebb hét lakást tart fenn Róma legelőkelőbb részén. Egy minisztériumi hivatalnok Picassókkal és más műremekekkel aggatta tele lakása falait, széfjét pedig arannyal töltötte meg. A botrányfrontról származó legújabb történetek óriási va- gyonokról szólnak, amelyeket egyének halmoztak fel, nem csupán politikai pártok. Ez fokozottabban ráirányította a figyelmet arra a már mintegy két éve tartó vizsgálatra, amelyet az olaszul csúszópénzt jelentő tangenti szóból „Tangen- topoli”-ként emlegetnek. Nemrég Matilde Martucci, a polgári titkosszolgálat volt főnökének titkárnője került az érdeklődés középpontjába, akit sokan zsarnoki viselkedése miatt „cárnő”-nek csúfoltak. Az 55 éves asszonyt a múlt hét elején állították bíróság elé, titkos akciók fedezésére szánt pénzalapok meg- dézsmálásának gyanújával. Főnökét, Riccardo Malpicát és a titkosszolgálat három másik tisztviselőjét hasonló vádakkal tartóztatták le. Becslések szerint mintegy 50 milliárd lira (30 millió dollár) értékű bankszámlát, ingatlanokat és egyéb, a titkosszolgálati alkalmazottak birtokába került vagyontárgyakat foglaltak le, illetve helyzetek elidegenítési tilalom alá a vizsgálat idejére. Az ügyészek most azt vizsgálják, hogy Martucci felhasz- nálta-e a titkos pénzeket egy valóságos magánbirodalom kiépítésére. A hatóságok hét olyan, Róma szívében levő lakásról szereztek tudomást, amelyek tulajdona tekintetében az asszonyhoz vezettek a szálak, köztük volt két lapostetőre épített luxusfelépítmény (penthouse) az ókori Colosseum környékén. A „cárnő”, illetve családja tulajdonában levő ingatlanok közt szerepel még egy Rómától délre, Anzionban levő villa, egy bár és fiának egy utazási irodája. A családtagok szerint Martucci ártatlan. Duilio Poggiolini egészség- ügyi minisztériumi tisztviselő szintén szerette a képeket. Ezt bizonyítja, hogy Picasso, De Chirico, Dali és más, 18. és 19. századi mesterek műveivel vette magát körül. A volt hivatalnok lakásaiban 60 képet foglaltak le a hatóságok, és most a casertai Reggia múzeumban vizsgálják, való- diak-e és mennyit érnek. Újságok megközelítőleg 3 millió dollárra becsülik értéküket. Ez csekélységnek számít a 130 millió dollárnyi bankszámlákhoz, kincstárjegyekhez és értéktárgyakhoz képest, amelyeket Poggiolininál és feleségénél foglaltak le... Poggiolinit, a minisztérium gyógyszer-részlegének igazgatóját a múlt nyáron tartóztatták le. Benne volt abban a botrányban, amelynek részeként gyógyszergyártó cégek ellenszolgáltatásokat nyújtottak a gyors engedélyezésekért és a gyógyszerárak emeléséért. Ez az eset egyike a Tangen- topoli számos botrányának. A nyomozók figyelme 20 hónapos vizsgálódásuk során mintegy háromezer emberre terjedt ki. Üzletemberekre, hivatalnokokra és politikusokra, akik valamennyien fényűző életmódot éltek - állapítja meg az AP. Az észak-koreai csapatok 1950. június 25-én lépték át az 38. szélességi fokot, és behatoltak Dél-Koreába. Ez a nap mérföldkőnek számít a évtizedekig tartó hidegháborúban. Most azonban eddig hozzáférhetetlen szovjet dokumentumokból kiderült, hogy súlyos következményekkel járó félreértés történt. Sztálin ugyanis nem akarta Dél-Korea szovjet uralom alá hajtását és a koreai háborúval agresszív külpolitika beindítását. Azt sem akarta kipróbálni, hogy mennyire lehet feszíteni a húrt a Nyugattal szemben. Mindezt amerikai történészek állapították meg. A „szovjet agresszió” Koreában sok évre meghatározta az amerikai külpolitikát. A NATO-t jobban negerősítették, Nyu- gat-Németországot fölfegyverezték. Az ázsiai pozíciókat A stúdió Radio-Boatnak, Hajó-Rádiónak nevezi magát. Joggal. A 66 méter hosszú egykori jégtörő az Adriai-tengeren horgonyoz és 50 méter magas, különös formájú antennája már messziről látszik. A hajó kapitánya és tisztikara Franciaországból, legénysége Indiából jött, működését erkölcsileg és anyagilag az Európai Unió és számos segélyszervezet támogatja. A műsort 17 újságíró és technikus szolgáltatja. Lényege: folyamatosan tájékoztatni az igazságról a széthullott Jugoszlávia lakosságát. A legfontosabb és leghosz- szabb adás este 21.30 órakor kezdődik a hírügynökségek és a saját tudósítók legfrissebb jelentései alapján. Nem köny- nyű egy ilyen adást összehozni a nyílt tengeren, fizikaipedig megerősítették. Mindez Sztálin politikájának téves értékelésén alapult. A szovjet diktátor ugyanis nem akart szembekerülni az Egyesült Államokkal, és csak habozva engedett az észak-koreai Kim Ir Szén katonai terveinek. A Woodrow Wilson központ, amely kutatásokat folytat a hidegháború történetéről, azt állapította meg, hogy Sztálin támogatása az észak-koreai elnök számára nem irányult az USA ellen. Kathryn Weethersby történész, a floridai egyetem tanára elmondta a DPA német hírügynökség tudósítójának, hogy a szovjet beavatkozás semmiképpen sem volt egy széles körű szovjet támadás indítólövése. Csak Kim Ir Szén állandó nyomása bírta arra a Szovjetuniót, hogy támogassa az észak-koreai offenzívát. Kim Ir Szénnek előzőleg meg kellett győznie Sztálint, hogy az USA nem fog beavatkozni. lag szinte teljesen elszigeteltségben, mindössze három telefon — és telefax-vonallal. De a tudósítók a volt Jugoszlávia minden részéről, Európából és Amerikából is rendszeresen jelentkeznek és híradásaikból összefüggő, a valóságnak megfelelő kép áll össze a balkáni helyzetről és annak világ-visszhangjáról. A szerkesztők különös gondot fordítanak a menekültek tömegének információs igényeire, útvonal- és egyéb lehetőségeket villantanak fel a szerencsétlen földönfutók előtt. Ezen a hajón mindenki tudja, hogy a műsorkészítésen kívül a legfőbb feladatuk éppen annak hirdetése, hogy különböző népcsoportok tagjai együtt tudnak élni és dolgozni. Ferenczy Europress Antenna az Adrián „ Igazság rádió ” üzen ex-Jugoszláviának Merre vezet a Szlovénia sugárút? Szomszéd szélárnyékban Peking kettős taktikája - brutalitással Tibet egyetlen nagy katonai gyarmat Ljubljana főutcája már nem viseli Tito marsall nevét. A legújabb keresztségben Szlovénia sugárútként szerepel a térképen, a külső kerületekben visszakapta hajdani elnevezését, s újra Bécsi utat jeleznek a táblák. Mindezt nem formalitásnak, az utcanév-változtatási divat puszta megnyilvánulásának tartják, hanem jelképnek is. Az utak a remélt haladási irányt mutatják... A szlovén függetlenség nehéz és véres körülmények között jött létre. 1991 nyarán — szerencsére csak viszonylag rövid ideig — még háború is kirobbant az akkori Jugoszláviával. A fegyverek azonban gyorsan elhallgattak és Szlovénia kettős előnnyel kezdhette meg önálló életének építését. Az ország nem nagy (alig több, mint 20 ezer négyzetkilométer területű, 2 milliós lakosú, fővárosának, Ljubljanának a népessége három és félszázezer), de lényegében egységes etnikumú, nem voltak belső harcok s nem keveredett bele a boszniai vérontásba. A hajdani Jugoszláviában Szlovénia volt a gazdaságilag legfejlettebb köztársaság, az egy főre eső társadalmi össztermék legalább 90-szer volt magasabb, mint például Koszovóban. Az önállósodás ugyan zavarokat okozott, hiszen sok korábbi gazdasági szálat elvágtak, viszont lekerült válláról a szegényebb társköztársaságok segítésének terhe. Kevéssé ismert adat, hogy a gazdasági fejlettség tekintetében Szlovénia vezeti a posztkommunista országok listáját egy főre eső, évi 6000 dolláros össztermékkel. Exportjának 60 százaléka már az Európai Unió országaiba irányul, termékeinek minőségéről elismerőek a vélemények, s nemsokára megkezdődnek a tárgyalások a Tizenkettekkel történő társulásra. A dinárt még 1991 októberében felváltotta új valutájával, a tolárral (az elnevezés a tallér és a dollár ötvözete). Akkor havonta 20 százalék volt az infláció, ezt mára évi 20 százalékra mérsékelték. A Kommunisták Szövetségének egykori székházában ma közös vállalatok és tanácsadó cégek működnek. Nem adhatnak rossz tanácsokat, mert Szlovéniában nemcsak Ljubljana európai léptékű és jellegű óvárosa jelzi a változásokat, hanem a viszonylagos stabilitás és a gazdasági fejlődés is. Éppen az a két jellegzetesség, amely olyan értékes számunkra itt, a szomszédságban. Réti Ervin A kínai csapatok bevonulása után 43 évvel Tibet, a „világ tetején” fekvő ország egyetlen nagy katonai településsé változott. A kínai hadsereg az elmúlt hónapban felépített egy gigantikus kaszárnyakomplexumot a tibeti főváros, Lhásza külső kerületeiben: megfigyelők szerint az épületegyüttes a pekingi gyorshadtestek főhadiszállása lesz. Az 1965 óta „autonóm terület” státusával rendelkező Ti- betben a megszálló hatalom egyre inkább imperialistaként viselkedik. Most kettős taktikát folytat: egyrészt gazdaságilag szorosan Kínához akarja kötni Tibetet, másrészt új csapatokat állomásoztat ott, hogy rögtön el tudja fojtani a zavargásokat — vélekedik Beja és hozzáteszi: ami a vallást illeti, Peking pontosan tudja, hogy abból pénzt csinálhat. A hatvanas évek „kulturális forradalma” alatt lerombolt buddhista templomokat és kolostorokat, amelyeket a kínai vörös gárdisták pusztítottak el, most a pekingi központi kormány támogatásával helyreállítják. Tibet vallási vezetőjének, az 1959 óta indiai száműzetésben élő dalai lámának Ihászai palotáját nagyvonalúan felújították. Helmut Kohl német kancellár ötnapos hivatalos látogatása is azt jelezte, hogy Németország a kínai demokratikus megmozdulások véres leverése után négy évvel, az emberi jogok folyamatos, durva megsértését figyelmen kívül hagyva, kész a szorosabb együttműködésre Pekinggel. Amint a titkos utasításokból kitűnik, a kínai kommunista rendszer arra törekszik, hogy a nemzetközi közvélemény elismerje Tibet feletti uralmát. A propagandának a Nobel Béke-díjjal kitüntetett dalai láma ellen kell irányulnia. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága propaganda osztályának helyettes-vezetője egy beszédében úgy foglalt állást, hogy a kínai propagandának nevetségessé kell tennie a dalai lámát. A cél az, hogy szétzúzzák a szeparatista erőket Tibetben. A dalai láma ugyanakkor az emberi jogok elképzelhetetlenül súlyos megsértésével vádolta a kínai kormányt. Szerinte egyebek között magzatelhajtásra illetve sterilizációra kényszerítik a tibetieket, és kulturális népirtást hajtanak végre hazájában. A növekvő nyugatlanság miatt a kommunisták 1992-ben kampányt indítottak a tibeti „nacionalizmus” ellen. Több mint 60 szerzetest bebörtönöztek. Az Amnesty International nevű emberi jogi szervezet ugyancsak figyelmeztetett arra, hogy a megszálló hatalmak rendkívüli brutalitással fojtanak el minden ellenzéki megnyilvánulást. A kínai rezsim ellenzőit piegkínozzák, vagy önkényesen évekre börtönbe zárják. A hatóságok arra is fel vannak jogosítva, hogy az embereket mindenféle vád vagy bírósági eljárás nélkül börtönözzék be illetve küldjék átnevelő táborokba. A gyermekek megkín- zása vagy bántalmazása szintén a kínai biztonsági erők mindennapos tettei közé tartoznak Tibetben. A letartóztatottakat megerőszakolják, felakasztják, puskatussal ütik vagy elekro- sokkal kínozzák. i
