Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 30., kedd v Számvitel a vállalkozásokért A gazdasági növekedés küszöbére érkezett hazánk. Az ipar teljesítménye várhatóan 3-3,5 százalékkal nő az előző évhez képest. Ennek köszönhetően az infláció a jövőben is kézben tartható, és 1994-ben 16-18 százalék körül alakul majd a kormányzat számításai szerint — hangsúlyozta Szabó Iván pénzügyminiszter tegnap Budapesten, azon a szakmai konferencián, amelyet „Számvitel a vállalkozásokért” címmel rendeztek meg. Szabó Iván szerint a feldolgozóipar teljesítménye várhatóan 7 százalékkal lesz nagyobb, mint az elmúlt évben, az építőipar növekedése feltehetően 10 százalékos lesz az idén. Amerikai üzletemberek hazánkban December első félében nyolc megye vállalkozásfejlesztési irodáinál látnak munkához az Amerikai Békeszolgálat önkéntesei. A szervezettől 1990 óta, a hazánkba fo- lyamtosan érkező angol nyelvtanárok után, most első ízben jöttek gazdasági tanácsadók. A tengerentúlon már sikeres üzletemberek kiemelt feladata lesz a hazai kisvállalkozók szellemi megsegítése, az ötlettől az üzleti terv megvalósításáig. Emellett közreműködnek majd a vállalkozásfejlesztési irodáknál dolgozók továbbképzésében, és a vállalkozói ismereteket bővítő oktatási programok elkészítésében. Bontják a nézőteret Megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri nézőterének lebontása. A város lakóinak több évtizedes óhaja teljesül azzal, hogy az egyik legszebb teret, a Dóm teret elcsúfító hatalmas szerkezetet lebontják, s helyére olyan nézőtér épül, amelyet a szabadtéri nyári évadjának befejeztével az év tíz hónapjára raktárba lehet vinni. Az önkormányzat a múlt évben pályázatot írt ki az új nézőtér elkészítésére. A munkát a Compack Bau Kft nyerte el, a vállalkozási szerződést a napokban írták alá. Kárpótlási jegy árfolyamok A Budapesti Értéktőzsdén november utolsó hete a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmazásában rekorderedményt hozott. Egy hét alatt több kárpótlási jegy cserélt gazdát, mint máskor egy-egy hónap során. Összesen 290 üzletkötésben mintegy 403,4 millió forint összegű adásvételt bonyolítottak le a bórkerek árfolyamértéken a jegyekből. V alutaárfoly amok (Az MNB árfolyama nov. 29-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,80 149,60 Ausztrál dollár 65,51 66,75 Belga frank (100) 273,95 278,61 Dán korona 14,61 14,37 Finn márka 16,92 17,32 Francia frank 16,77 17,05 Görög dra. (100) 40,28 41,12 Holland forint 51,56 52,42 ír font 139,30 141,90 Japán yen (100) 90,97 92,17 Kanadai dollár 74,41 75,01 Kuvaiti dinár 333,30 338,81 Német márka 57,89 58,85 Norvég korona 13,33 13,57 Olasz líra (1000) 58,51 59,79 ATS (100) 823,22 836,82 Portugál esc. (100) 56,57 57,67 Spanyol pes. (100) 70,80 72,32 Svájci frank 66,18 67,26 Svéd korona 11,76 12,02 USA-dollár 99,33 100,09 ECU (Közös Piac) 111,26 113,22 Hubertus Rt: szinkronban átalakulás és privatizáció Nagyberek végre remélhet A Komatsu WA 100-as rakodó 20 perc alatt pakol meg cukorrépával egy vagont — Helyzetünk, ha úgy tetszik, „sikertörténetünk” ne tévesszen meg senkit — bocsátotta előre Baumstark Mihály, a balatonfenyvesi székhelyű Hubertus Agráripari Rt vezér- igazgatója. — Mi csak a sajnos ritka kivétel vagyunk, amely ha úgy tetszik, erősíti a tényt: az egykori húzóágazat, a mezőgazdaság mély és elhúzódó válságáról. Véleménye szerint meggondolatlan és szakszerűtlen intézkedéssel, „egyetlen tollvonással” milliárdokat vontak el 1990-ben a mezőgazdaságtól, amit akkor sem bírt volna ki, ha történetesen erősebb lábakon áll. Ami a Hubertus jogelődjét, a Balatonnagybereki Állami Gazdaságot illeti — mint erre ma is sokan emlékeznek — kivételezett helyzetnek örvendhetett: az ország és a régió „elitjének” volt kedvenc vadászterülete. Ezzel együtt tény, hogy hosszú időn át szépen virult (s zajlott olykor) itt az élet, mígnem 1989 végére jelentős veszteség következett, ami megrendítette a gazdaságot. A korábban szükségtelenül 900 fölöttire duzzasztott létszám rohamosan apadt, sokan valósággal menekültek a „süllyedő hajóról”, s végül alig több, mint háromszázan maradtak. — Nem győzöm hangsúlyozni — jegyezte meg róluk többször is a vezérigazgató —, hogy ők azok a dolgozóink, akik rendkívül sokat vállaltak, a korábbi „normák” két-há- romszorosát. Igaz, elfogadható anyagiak ellenében, s végre igazán jónak mondható termelési infrastruktúrával. De tény az is, hogy a lépéskényszer, sőt, az ellendrukkerek — többségükben a bereki gazdaság korábbi kivételezettjei — szintén arra inspirálták őket, hogy csakazértis megmutassák. Ez pedig kezdődött azzal, hogy idejében ébredtek rá: itt változtatni kell, és 1990. június 16-án benyújtották átalakulási kérelmüket, amit 1991. december 4-re az ÁVÜ végre el is fogadott. Ekkorra már — nagyszerű magyar és külföldi szakemberek bevonásával készített — többkötetes tanulmánytervvel rendelkeztek. — A tőkeemeléses privatizációt akartuk megvalósítani, úgy, hogy első és legfontosabb tennivalónk az egész agrártermelés helyrehozása — mondta erről Baumstark Mihály —, s ez nem kevesebb, mint 400 millió forintba került. Köszönhetően a pénzintézetek, különösen az OKHB és a Budapest Bank marcali fiókja segítőkészségének, sikerült megoldani ezt a problémát. Második helyen az idegen- forgalom fejlesztését jelölték meg, de nem a Balatonra, hanem a környező, ritka természeti szépségekre alapozva. Az első két feladat egy harmadik cél megvalósításának függvénye volt, ez pedig az extenziv húsmarhatartásban rejlő lehetőségek kihasználása. A gazdaság 1500 tehene jó alap a kizárólag exportra történő húsmarha tartásra (ez évben kétezer hízómarhát szállítanak Olaszországba), másrészt viszont egy merőben új lehetőség is felmerült. Vendéglátó ágazatuk révén kialakult ismeretségi körükben rátaláltak az orvosi eszközök gyártásában nagy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, tekintélyes és tőkeerős német Braun Mellsungen cégre, amely Európában elsőként igen eredményes, előrehaladott és sikerrel kecsegtető kísérleteket végez a marhavérnek a humán gyógyászatban történő alkalmazására. Az alapvető kritériuma e kapcsolatnak az, hogy a gazdaság specifikus, kórokozóktól mentes szarvasmarha állománynyal rendelkezzen. Ennek érdekében a Bereket ökológiailag zárt egységként működtetik, megelőzendő mindenféle, nem kívánatos keveredést. Ezenközben — ne feledjük — a német partner 12 millió márkát hozott a közös vállalkozás fellendítésére. A tőke ily módon tehát már adott, és lehetőséget teremtett az átalakulás utáni első lépés megtételére, a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezideig 200 millió forintot fordítottak a korszerű géppark megteremtésére. 160-170 vadonatúj, nagyteljesítményű gépet vásároltak, ami a régi állománynak csak egyharmada ugyan, de tökéletesen elegendő a privatizáció után 9500-ból megmaradó, 8400 hektárt kitevő területük minőségi megművelésére, beleértve a 7 ezer hektáros Berek évszázados problémájának megoldását, a csatorna- rendszer kialakítását. Az itteni meliorációra, egyelőre csak kezdetként, húszmillió forintot fordítanak. Eredményként könyvelik el egyebek között azt is, hogy az őszi vetést kiváló minőségben elvégezték, hogy hosszúlejáratú szerződést kötöttek tetemes cukorrépa termesztésre és igen szépen fejlődött az átalakulás során a gyepgazdálkodás. Másrészről a megszüntetett sertéstelep helyén pulykafarmot hoztak létre. Énnek 86 százaléka angol tulajdon, és minden jel arra mutat, hogy jó befektetés volt a ráfordított 24 millió forint. Annál inkább, mivel nemcsak saját gabonával, de keverőüzemmel szintén rendelkeznek. Irodaházuk földszintjén — mintegy illusztrációjaként a korábban hihetetlenül felduzzasztott adminisztráció drasztikus racionalizálásának — tizenöt dolgozó számára létesített új munkahelyen, cukrászati felhasználásra „dressing”, tasakok készülnek. Tervezik egy infúziós tasakgyár- tás előkészítését is, ami 100- 150 embernek adhat munkahelyet. Ennek időpontját egyelőre nem tudják megmondani, mint ahogyan egy ugyancsak égetően fontos probléma megoldási lehetősége szintén kérdéses: 59 család lakik a Berekben, igen rossz, egészségtelen lakáskörülmények között. Sorsuk rendkívül foglalkoztatja a vezérigazgatót, aki tudná is a megoldást, amihez jó alap lehet a 7-es út melletti, jókora területük. Lakásépítési koncepciót viszont csak akkor alakíthatnak ki, ha annak országos szabályai „oda- fönt” elkészülnek. Kellemesebb a helyzet a szállodai kapacitás fejlesztésével. Hat új szobával bővítették, ötöt pedig — igényesen — felújítottak. — Meg kell becsülni a vendégeinket — mondta egy mosoly kíséretében búcsúzóul Baumstark Mihály —, hiszen nemcsak jó bevételt jelentenek számunkra, de potenciálisan üzleti partnereink is. Mint ahogyan ezt a Braun Mellsun- gen-kapcsolatunk példája mutatja. Nélküle aligha mondhatnánk el, hogy az 580 millió forintos adósságunkat másfél év alatt sikerült százmillióra csökkenteni, s reményeink szerint már ennek sincs sok hátra. Kun Géza Tibor Válságterv van — válság nincs Az ukrán áram hiányát nem érzi meg a fogyasztó V erseny semlegességet kíván a mezőgazdaság Egy hete nem kapunk áramot Ukrajnából, pontosabban az ottani energiaválság miatt a különféle energiaszállító, bartell-szerződés alapján működő cégek többszáz megawattnyi energiát nem szállítanak Magyarországnak. — A magyarországi fogyasztás 7-8 százalékáról van szó — tudtuk meg dr. Tombor Antaltól, a Magyar Villamosművek igazgatójától, az Országos Teherelosztó vezetőjétől. — Ez jelentékeny mennyiség. Ennek ellenére a fogyasztó nem veszi észre ezt a hiányt, nem alkalmazunk semmiféle korlátozást az országban. Válságterv? Minden országnak van válságterve jelentős energiakimaradásra. Franciaországban például a fogyasztók 50 százalékát képesek azonnal korlátozni. Én nem tudok magyarországi, most alkalmazandó válságtervről; különféle intézkedésekkel ezt a 7-8 százalékot pótolni tudjuk. Új szállítóktól importálunk áramot, illetve a meglévő erőművekben több villamosenergiát fejlesztünk, ami annyit jelent, hogy gazdaságtalan erőművek gépeit kapcsoljuk az országos energiahálózatra — tájékoztat dr. Tombor Antal. Kétségtelen, ez többletköltséggel jár. Kedvezőtlenebb feltételek mellett vásárolunk a kieső megawattok helyett energiát Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, a volt NDK-tól és néhány nyugat-európai beszállítótól. — Amennyiben az ukrajnai beszállítás továbbra is bizonytalan, meg kell fontolnunk, hogy az egyébként 1997-ben tervezett csatlakozásunkat a nyugat-európai villamosener- gia-rendszerhez előbbre hozzuk. Nevezetesen Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal együtt hamarabb kell a nyugat-európai energia- ellátási rendszerhez csatlakoznunk. Hogy kire hárítjuk a kárt? A Magyar Villamosművek 1993-ban valószínűleg veszteséges lesz. Ez a helyzet tovább növeli majd árveszteségünket. Azon dolgozunk, hogy az ukrajnai energiahiányt és az orosz import elvesztését a lakosság ne vegye észre. Ferenczy Europress Jóllehet messze vannak még a választások, a kuiisz- szák mögött azonban már körvonalazódnak a pártok különböző programjai. Dr. Lakos László szocialista országgyűlési képviselőt a Magyar Szocialista Párt agrárprogramjáról kérdeztük. — Helytelen volna, ha a mezőgazdaság a választási csaták áldozatává válna — mondta az agrárszakértő. — Programunk elsősorban arra irányul, hogy megállítsuk az ágazat további romlását. Ezért szükségesnek látjuk — tiszteletben tartva a megszerzett tulajdont — a kárpótlás mielőbbi befejezését. Programunk másik sarokköve: a mezőgazdaság mai 8 százalékos támogatását legalább a duplájára kell emelni. Haladéktalanul rendezni kell az ágazatban felgyülemlett adósságok sorsát, akár úgy, hogy teljes egészében, vagy részben el kell engedni a tartozásokat, netán állami támogatást kell nyújtani a törlesztéshez, esetleg hosszú lejáratú, kedvező hiteleket kell biztosítani a törlesztéshez. — Önök a szövetkezeti vagy magángazdálkodás hívei? — Az üzemi formák megválasztását rá kell bízni a tulajdonosokra. Ezzel párhuzamosan szektorsemleges szabályozást kell kialakítani és azonos lehetőségeket kell teremteni mindenkinek. A megmérettetés pedig a „produktum” alapján történjen. — Az MSZP olyan piaci rendszert képzel el, amely minden termelőnek elfogadható jövedelembiztonságot teremt. A privatizációt illetően gyökeres változást szeretnénk, ugyanis megengedhetetlen, hogy a privatizációs bevételek az államháztartás túlköltekezésének fedezetéül szolgáljanak. Agrárprogramunkban létjogosultsága van a szövetkezeteknek, hiszen a kisembereknek, a kevés vagyonnal rendelkezőknek az összefogás, a szövetkezés az egyetlen lehetőségük a piaci versenyben való talpon maradásra. A közösen gazdálkodóknak ugyanolyan törvényi garanciákat kell kapniuk, mint a magángazdálkodóknak vagy a gazdasági társaságoknak. — Hogyan lehetne csökkenteni a falusi munkanélküliséget? — Programunkban kiemelt szerepet kapott a munkanélküliség kezelése. Hatékony lépéseket kívánunk tenni mind az új munkahelyek teremtése, mind a régiek megőrzése érdekében, mert ha a falusi emberek megélhetése bizonytalanná válik, az egész ország kenyere kerül veszélybe. (u.g.) Adószabályjavallatok 1994-re (5.) Az amortizációs előírások — 1992-től az újonnan beszerzett eszközök esetében a nemzetközi normáknak megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthetnek a vállalkozók, s ezt megtehetik a beruházás egész folyamata alatt. Értékcsökkenés számolható el az úgynevezett imma- teriális javak után is. A műszaki fejlesztések ösztönzése érdekében indokolt az élen járó technikát képviselő eszközöknél (például irányítástechnikai készülékek, programvezérlésű megmunkáló gépek esetében), a környezetvédelmet szolgáló berendezéseknél, valamint a kisebb értékű (100 ezer forintot meg nem haladó) gépeknél, berendezéseknél, felszereléseknél a vállalkozó döntésére bízni az értékcsökkenés leírásának módszerét és mértékét. Ennek törvénybe iktatása a kis- és a középvállalkozások fejlődését, műszaki, technikai színvonalának korszerűsítését szolgálja majd. Van olyan javaslat, hogy a társasági adótörvény is adjon lehetőséget az adóalanyoknak arra, hogy bizonyos esetekben a nem anyagi javak terven felüli értékcsökkenési leírását is érvényesítsék. L 1
