Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

1993. november 29., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Somogysámson egészségháza Csákány, Somogyzsitva és Somogysámson korszerűbb orvosi ellátása érdekében egészségházat avattak a hét végén Somogysámsonban. A tizenöt millió forintos beruhá­zás helyi kivitelezésben ké­szült, s az egészségház mel­lett orvoslakást is kialakítot­tak. A három község 1700 la­kójának — egyharmada ci­gány — orvosi ellátása mel­lett a helyes életmódra neve­lésre is lesz módjuk az egészségügyi dolgozóknak. Csurgó a rádióban A csurgói templomépítési tervekről sugárzott riportot a rádió szombaton délelőtt. Pe­tőfi adó Pax Rádió című mű­sorában esett szó az építendő református templomról és a hozzá kapcsolódó épületek­ről, amelyhez gyűjtést indítot­tak a helybéliek. Balatonkeresztúri tervek Elkészült a balatonkeresz­túri 7-es út melletti terület ren­dezési tervprogramja. A dr. Stadler József, Hild-érmes kaposvári építész által terve­zett területen benzinkút, be­vásárlóközpont, kamionszálló- és pihenő, szabadidőközpont építésére is lesz mód. „Andrásolás” Visnyeszéplakon A népszerű mesemondó és népdalénekes, Berecz András volt a vendége a visnyeszép- laki faluháznak. A hét végi, jó hangulatú „andrásolásf a Uni­ted Way Somogyország, va­lamint a Biofarm-zselic Ala­pítvány szervezte. Nagyapáink hangszereiről Nagyatádon A nagyatádi művelődési ház októberben indított néprajzi programsorozatában nagy­apáink hangszereivel ismer­kednek az érdeklődők. A leg­utóbbi foglalkozáson köcsög­dudát készítettek a résztve­vők, akik az adventi népszo­kásokkal is megismerkedtek. A helyi Prológ ifjúsági Alapít­vány támogatásával rendezett program táncházzal zárult. HÚSZ ÉVE TÍZEN ALAPÍTOTTÁK A díjbeszedő is kétszer csenget Nemzedékek kórusa Látrányban Homokszentgyörgy és Látrány a házigazdája a hagyományos megyei népdalkórus találkozónak. Szombaton délután jubile­umi hangversenyt rendez­tek Látrányban, ahol a he­lyi népdalkórus húsz éves születésnapját ünneplete hat falusi együttes. Horváth István az alapító­ként lépett pódiumra. — A kórus két évtizede tíz taggal alakult meg Marczali Éva tanárnő irányításával. Az együttes mellet citerazenekar is működött. Azóta a zenei együttes megszűnt ugyan, de mind többen jelentkeznek a népdalkórusba. Három generá­ció énekli a falu népdalhagyo­mányaiból összeállított műsort. Husi Gyula népzenész vette át a kórus irányítását. — A kórus az elmúlt évben arany minősítést szerzett. A környék népdalkincsét gyűjtöm, ezekből a dalokból állítom össze a kórus repertoárját. Ebben a munkában sokat segítenek a he- lyi öregek. Az ünnepi talál­kozón Tóth László, a falu pol­Nemzedékek kórusa Látrányban Fotó: Török Anett gármestere köszöntötte a ju- bi- láló helyi kórust és a meghívott vendégegyütteseket. Arról be­szélt ünnepi köszöntőjében, hogy Látrány jó hírnevéhez hozzátartozik már a helyi nép­dalkórus is. Az önkormányzat a támogatásról sem feledkezik meg. Az ünnepi hangversenyen az ádándi népdalkor, a homok- szentgyörgyi vegyeskar, a kada- rakúti népdalkor, a somogyba- bodi népdalkor és a szőcsény- pusztai asszonykórus köszön­tötte a jubiláló látrányi népdalkó­rust és a művelődési házban szép számban megjelent kö­zönséget. Horányi Barna Alapítvány Barcs és környéke sérült gyermekeiért A kaktusz virága Vendégek vidékről — Az alaptőkét a Renault-szalon adta A barcsi lll-as számú álta­lános iskola karácsony vá­rás címmel nagysikerű, színvonalas programot ren­dezett a hétvégén. Az ünnepségen nemcsak a helyi intézet hátrányos hely­zetű gyermekei vettek részt, hanem érkeztek vendégek Csurgóról, Nagyatádról, Mar­caliból is. A rendezvényen a műsor adventi gyertyagyúj­tással kezdődött: előbb a Gyu­faárus kislány című zenés já­tékot, majd a Pinocchio című színdarabot adta elő az in­tézmény színjátszó köre. A kaktusz is olyan növény mint a szegfű: virágzik. Csak szúrós tüskéi tartják távol a környezetet. Az idejáró diákok is leginkább ezzel különböz­nek társaiktól. Ezért kaptak kaktuszokat a helyi gyerekek a vidékiektől, megnyitották a kaktuszkertet, amely minden évben gyarapodik majd. Az ünnepség a római katoli­kus templomban folytatódott az ünnepség. Egyházi hang­versenyt láttunk-hallottunk a sérült gyermekekért, a műsort a Vikár Béla iskola tanárai, növendékei adták. Fellépett a rézfúvós kvintett és, a grego­rián kórus is. Ezután a nap legmeghatóbb pillanata kö­vetkezett: a művelődési ház­ban alapítványt nyitottak Barcs város és környéke sé­rült gyermekeiért. A kurató­rium elnöke dr. Lábady Miklós, az egészségügyi gyermekott­hon igazgató főorvosa. Az alaptőkét, a 10 ezer forintot a barcsi Renault szalon adta. Emellett még jutott minden gyermeknek egy-egy mese­könyv. Jótékonysági bállal zá­rult az ünnep. A felejthetetlen nap a hármas általános isko­lának, a Renault szalonnak, a Bart Kft-nek, Luczó János vál­lalkozónak és a Postabanknak köszönhető. Gamos Adrienn Ha nem fizetünk, nem lesz áram Sebestény Gyula: Csak a megbízható fogyasztókkal kötünk részletfizetési megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) — Jelentős ez a kiesés? — Ez a hiány a lakossági árbevételnek két százalékát teszi ki, azaz körülbelül háro­mezer fogyasztási hely adós. — Mi az oka, ha nem fi­zetnek a fogyasztók? —- Ennek sokféle oka lehet, a díjbeszedő gyakran nem ta­lálja otthon a fogyasztót, aki így késve értesül a számláról. Sokan a legutolsó pillanatban fizetnek, mások megvárják a fizetésnapot, nem ritka, hogy valaki — bár rendszeresen ki­egyenlíti a számláit — le van maradva néhány hónappal. Nehéz helyzetben vannak azok, akiknek nincs rendsze­res jövedelmük — elsősorban a munkanélküliekre gondolok — és sokakat váratlanul ér az év végi magas végszámla. Mi évente egyszer olvassuk le a mérőket, és így számoljuk ki az előleget, havi részletekre lebontva. Ha közben új elekt­romos készülék kerül a la­kásba, a végszámla a havi elő­leg többszöröse is lehet. Ezt elkerülheti mindenki, ha a vál­tozást bejelenti a Noszlopy ut­cai fiókunkban. — Mit tehetnek, hogy be­hajtsák a hiányzó összege­ket? — A lakossági fogyasztók kisebb része az OTP-n, átuta­lási betétszámlán keresztül fi­zet, ezzel nincs is gond. A nagy többséget a díjbeszedők keresik fel. Ha nincs otthon senki, a díjbeszedő legfeljebb még egy alkalommal próbál­kozik, majd egy felszólítást hagy a postaládában. Ha ez nem jár eredménnyel, újabb felszólítást kap a fogyasztó, melyen már három napos ha­táridőt tüntetünk fel. Ha a fo­gyasztó most sem egyenlíti ki a számlát, kiküldjük a szerelő­inket, akik mintegy „végső fi­gyelmeztetésként” megpróbál­ják behajtani a számlát. Ha ők sem járnak eredménnyel, ki­kapcsolják az áramot. Hang­súlyozni szeretném, hogy ez nem célunk, csak utolsó esz­köz, amihez folyamodhatunk. Kaposváron egy nagyobb akció folyik a szeptember óta nem fizetők ellen, s a számlát most már az akció költsége is terheli. A hátralékok összege a tíz húsz forinttól a tízezrekig terjed. Előfordul, hogy a fel­számolt költség több, mint a hátralék összege. — Mennyire tudják figye­lembe venni a fogyasztók anyagi helyzetét? — Sokaknak biztosítunk részletfizetési kedvezményt, de ez sem olyan egyszerű megoldás, hiszen a havi rész­lethez hozzáadódik az aktuá­lis havi számla is. Csak a megbízható fogyasztókkal kö­tünk ilyen megállapodást. Sajnos, többször tárgyalunk olyan ügyfelekkel, akiken szemmel látható, hogy a pénz nem a számlákra, hanem kocsmára megy el... — Mi a helyzet a közületi fogyasztókkal? — A számuk kisebb, mint a lakossági fogyasztóké, de — számukhoz viszonyítva — jó­val magasabb a fogyasztásuk. A hátralék náluk már többszö­röse a lakosságinak, nyolc­van-száz millió forintra rúg. A vállalatok jó része felszámolás alatt áll, tehát nem könnyen juthatunk a pénzünkhöz. A közületekhez természetesen nem díjbeszedőket küldünk, hanem egyedi tárgyalásokat folytatunk. Mivel a célunk a hátralék behajtása, csak a legvégső esetben kapcsoljuk ki az áramot, és figyelembe vesszük hogy ezzel mekkora kellemetlenséget okozunk. Például egy hűtőház áramta- lanítása aránytalanul nagy ká­rokat okozna... — A közeljövőben ismét nő az elektromos áram fo­gyasztói ára. Fedezi ez a Dédász Rt. költségeit? — Sajnos, a Dédász már tavaly is veszteséges volt, az áremelkedés sem fog látvá­nyos eredményekkel járni — a lakossági bevételnek mind­össze három százalékát teszi ki... Vezér Judit Tarján Lászlóné újra indul a választáson Egyesületet a Deseda-part új tulaj donosainak FÓRUM FONYÓDON Az MDF nem adta föl a reményt Lezsák Sándor: Somogy otthon van az MDF-nél Bál a szegények karácsonyáért András- és Katalin napi bált tartottak a kaposvári katolikus gimnázium kollégiumában. A kaposvári Szent Imre temp­lom ifjúsági közössége szer­vezte, szombat hajnalig tartó bálon több mint félszázan vet­tek részt. A rendezvényből származó bevételt a helybéli szegények karácsonyára for­dítják a rendezők. Jákói segélyek Négyszázötven ezer forint segélyből gazdálkodik ebben az évben a jákói önkormány­zat. Az átmeneti, illetve rend­szeres szociális és nevelési segélyen kívül valamennyi ta­nulónak megvásárolta a tan­könyveket a polgármesteri hi­vatal. 70 idős embernek ház­hoz szállítják az 52 forintos ebédet. Az iskolában elsősor­ban a nagycsaládos gyere­keknek adnak kedvezményt az étkezési térítési díjból. Aranylakodalom Tegnap ünnepelte 50. há­zassági évfordulóját Látrány­ban családi körben Zana Jó­zsef és felesége, Csik Mária. „A törvényességet teljes mértékben betartva jutottam mezőgazdasági területhez a Deseda tónál” — jelentette ki Tarján Lászlóné, a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtit­kára. Számára egyértelmű, hogy a választási kampány részeként kezdtek ellene alap­talan vádaskodásba. Mint az államtitkár elmondta: újra kí­ván indulni a választásokon ebben a körzetben, ezért töb­beknek érdekében állhat — akár mondvacsinált indokok­kal is — népszerűségének megtépázása, személyének lejáratása. Tarján Lászlóné elmondta: a Deseda környezetében gazdál­kodó termelőszövetkezet ko­rábban sok műtrágyát, vegy­szert használt fel, s ez nem szolgálta a természet és a víz­minőség védelmét. Tarján Lász­lóné olyan egyesület létrehozá­sát javasolja az itt földhöz jutott 150 személynek, amely vállalja a műtrágya- és vegyszermentes gazdálkodást, a partmenti 50- 100 méteres sávon pedig a terü­letet füvesíti, fásítja. Az államtit­kárasszony korábban is azt kezdeményezte, hogy az egész tó környezetét erdősítsék. A tó környezete ez idáig nem hogy országos, de még helyi természeti védelem alatt sem állt. A telekkönyvbe a városi fő­építész ugyan valóban beje­gyeztette a tó környéki telekkia­lakítás tilalmát, ám a 3000 négyzetméteres mezőgazda- sági földterületek kiadása nem minősül ennek. A terület ugyanis továbbra is mezőgaz­dasági hasznosítású marad, s ez megfelel a törvényes feltéte­leknek. (Folytatás az 1. oldalról) — „Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” — ha szabad így kezdenünk ezt a beszélgetést —, hová lett a lakitelki láng? — kérdezte az MDF ügyvezető elnökét a Somogyi Hírlap munkatársa. — Folytatnám a verssel — felelte —; „Megfogyva bár, de törve nem...” En úgy gondo­lom, hogy a nagy dráma után a Magyar Demokrata Fórum összeszedte magát, és képes lett arra, hogy koncentráljon a gazdaságpolitikára, azoknak a törvényeknek a végrehajtá­sára, amelyek ezt a gazdasá­got, igenis megmozdították. Ezenközben az MDF erősö­dött, egysége helyreállt. — A politikai csatározások elsőszámú színhelye a fővá­rosi nagy forgószinpad. Mind­emellett jónéhány, és nem rit­kán meglepő jelenetet a vidék is produkál, jelezve súlyát és szerepét, amelyet figyelembe nem venni egyet jelenthet a vereséggel. — Az MDF megalakulása kezdetén a vidéki Magyaror­szág erejére, szervezőkész­ségére számítva kezdett el dolgozni. A törvényhozás fela­data aztán óhatatlanul elte­relte a figyelmet, elvette a le­hetőséget a közvetlen jelenlét­től. Az elmúlt három és félév során azonban az MDF jelen volt az önkormányzatokban, azok szerveződésében több kis településen. De ezek a tí­pusú országjáró körutak, ame­lyeket az MDF most csinál, sajnos nem voltak jellemzőek. Ennek oka, hogy az MDF ve­zetésén belül a Csurka-dráma miatt sokszor csak terv ma­radt, hogy járjuk az országot, és lakossági fórumokon is­merkedjünk azokkal a gon­dokkal, amelyek azután már a nagypolitikában jelentkeztek és gyűrűztek tovább. — Ezek után hogyan tekin­tenek például erre a régióra? — Somogy nemcsak a bel­ügyminiszter úrnak szívügye, hanem többünké is: így Heré­nyi Károly szóvivőé, aki ugyanerről a tájról származik, és hozza magával, jelzi az it­teni kis települések gondjait. Gaál Antal leilei képviselő fo­lyamatos jelzéseiről sem meg­feledkezve mondhatom: So­mogy otthon van az MDF-nél, és viszont. Jelzi ezt legutóbbi elnökségi ülésünk, amelyet itt tartottunk, és nagyon jól sike­rült. — A legilletékesebbtől, az MDF ügyvezetőjétől kérde­zem; Antall miniszterelnök egészségi állapota ad-e okol aggodalomra? — Remélem, hogy nem. Úgy gondolom, túl korán kez­dett dolgozni, kellett volna még egy kis pihenőt tartania. Nagyon remélem, hogy hama­rosan felgyógyul, és a Magyar Köztársaságnak egy teljesen egészséges miniszterelnöke lesz, aki azután teljes erővel lesz képes dolgozni. Ezt kí­vánja az ország l}élyíjete, és — hiszem — a lakosság több­sége is. Kun G. Tibor t

Next

/
Thumbnails
Contents