Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

1993. november 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vetélkedő Finnországról Pécsett rendezték meg a diákok területi finnországi ve­télkedőjét, amelyen sikeresen szerepeltek somogyi diákok. Az általános iskolás kategóri­ában Jordanics Tamás, a ka­posvári gyakorló általános is­kola 8.osztályos tanulója első helyezést ért el. A középisko­lások mezőnyében Balia Edit, a kaposvári Toldi gimnázium első osztályos diákja második lett. Ők ketten képviselik So- mogyot Budapesten az orszá­gos döntőn decemberben. Balatonberényért emlékérmet alapítottak A település fejlesztéséért és az adományok elismeré­sére Balatonberényért em­lékérmet alapította a helyi önkormányzat. Az emlékér­met Kenéz László iparmű­vész készítette el. Évente 2-3 személynek kívánják át­adni. Az idén kerül sor az első emlékérmek átadására. Kazettás szennyvízürítő Öt önkormányzat összefo­gásával kazettás szennyvíz­ürítő telepet létesítenek hát­rány térségében. A somogy- túri, a somogybabodi, a viszi, a karádi és a látrányi önkor­mányzat pályázat útján 8 mil­lió forintot nyert el támogatá­sul. A beruházás 12 millió fo­rintba kerül. Látrányban elő­rehaladott a gázvezeték kiépí­tése is, ám a téli fagyok miatt a munkálatok egyelőre szüne­telnek. Bibliáról a püspök Csurgón A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimná­zium előadássorozatot indított Csurgói református esték címmel. Az első rendezvény előadója dr. Hegedűs Lóránt református püspök, a zsinat elnöke volt. A témák sokat igé- rőek: Teremtés és evolúció, Krisztus és Darwin, Hit és tu­domány címmel hallhatnak előadásokat a későbbiekben az érdeklődők. A rendezők nemcsak a diákokra számíta­nak, minden érdeklődőt szíve­sen látnak. Támogatás a kisegítő iskolának 1976-ban kezdte meg mű­ködését Lengyeltótiban a ki­segítő iskola. Az első évfo­lyamba még csak ötvenketten iratkoztak be, azóta a tanuló­létszám kilencvennégyre duz­zadt föl. Míg az általános isko­lában csökken a beiratkozot­tak száma, évről évre emelke­dik a kisegítő iskolai oktatásra szoruló gyerekeké. A helyi ön- kormányzat úgy döntött, hogy az állami normatív támogatá­son felül huszonöt százalékos emeléssel támogatja a rászo­rulók képzését. T emplomszentelés Somogyfajszon Bartos Ágoston Imre plé­bános szentelte fel Somogy­fajszon a helyreállított temp­lomot. Az istentiszteleten és az ünnepségen részt vettek a felújításban közreműködő hívek és az önkormányzati testület képviselői. A Deseda-part csak helyi érték (Folytatás az 1. oldalról) Ha ezt a szabályt lehetett volna alkalmazni a területre, ak­kor sem zárkózott volna el az igazgatóság a fenti művelési ágakban az ingatlanok kárpót­lási célú felhasználásától éppen a terület üdülőhelyi jellege miatt. Természetesen ha a terület kár­pótlás során egyének magántu­lajdonába került, illetve kerül, akkor azok lesznek kötelesek betartani a védettségre vonat­kozó önkormányzati rendelet­ben meghatározott előírásokat, kezelési szabályokat. Önkormányzati fórum Lábodon A szövetkezet válsága a falu válsága Kaposszerdahelyen az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása a gázvezeték megépí­tése volt. A munkákkal végeztek a szakemberek, már csak a tereprendezés van hátra. Várhatóan november végén meggyúlhat a gázláng. Fotó: Török Anett A Glaxo patikája A földhasznosítás viszály- ságai, a kárpótlás problémái és több önkormányzati tulaj­donlási gond foglalkoztatja mostanában leginkább a so­mogyi polgármestereket. A megyei önkormányzat vezetői eddig négy polgármesteri re­gionális fórumot szerveztek a megyében. Tegnap Lábodon találkoztak a térség önkor­mányzatainak vezetőivel Lassú István polgármester vendégeként. — Lábodon az általános kérdések mellett a környék mezőgazdasági szövetkezete­inek válságos helyzete is szóba került — mondta dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. Több pol­gármester is említette, a szö­vetkezetek felszámolása többszörösére növelte a köz­ségekben a munkanélküliek számát. Lábodon 230 állás nélkül maradt embert tartanak nyilván. Ez a munkaképes la­kosság több mint húsz száza­léka. A megyejárás állandó résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy találkozóról találko­zóra több tapasztalatot gyűj­tenek, így jobban szót tudnak érteni a polgármesterekkel is. A következő fórumot decem­ber hetedikén Csurgón rende­zik. (Folytatás az 1. oldalról) — Az 1870-es években szü­letett meg a cég, amely első­ként fejlesztette ki a tejport és a gyerektápszereket. Már Angliában működött a Glaxo, amikor az első gyógyszerrel a piacra lépett, ez volt a D vita­min. A második világháború idején az angol hadsereg számára antibiotikumokat szállított. — Ma hol áll a Glaxo a világ gyógyszergyárainak „verse­nyében”? — Az elsők között jegyzik. Különösen a gyomorfekélyek, az asztmás betegségek elleni gyógyszerkészítményeivel vált nevessé, vezető helyen áll antibiotikumaival. Valamennyi gyógyszerét saját fejlesztő- gárdája dolgozta ki. Százöt­ven országba jutnak el ké­szítményei. 1991-ben alakult meg Magyarországon a Glaxo Kft., amely önálló nagykeres­kedelmi céggé nőtte ki magát. További tervünk a fejlesztés, az újabb munkahelyek terem­tése. A tanácskozáson dr. Mos- kovits Katalin budapesti főor­vos a Zofran készítmények al­kalmazásának tapasztalatait ismertette, dr. Rinfel József, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem I. számú belklinikájának orvosa a Zinacef és a Zinatt gyógyszerek szerepét mél­tatta. A korszerű asztmaterá­piáról dr. Gyurkovits Kálmán, a mosdósi tüdő- és szívkórház orvosigazgatója tartott elő­adást, amelyben ugyan föl­hívta kollégáinak a figyelmét a Glaxo gyógyszergyár leg­újabb, biztonságos és hatásos új készítményeire, de utalt arra is, hogy a betegek keze­lése során nem minden eset­ben célszerű azonnal az or­vossághoz nyúlni. Az életmód, a mozgás, a környezet megfe­lelő alakítása is a beteg hasz­nára lehet. Horányi Barna Egészséges ivóvizet elfogadható áron Lakossági vélemény: ne közpénzből fejlesszék a Kapos tévét Takarékos volt a polgármesteri hivatal, túlköltekezett a művelődési ház — Egymilliárdot még el tudnának költeni (Folytatás az 1. oldalról) A rendkívüli közgyűlésre a város idei évi háromnegyedévi teljesítésének és az 1994. évi költségvetési koncepció meg­tárgyalása miatt került sor. Kaposvár idei évi költségveté­sében 184 millió forintos hitel felvételét tervezte. Ezzel szemben a megyeszékhely nem szorul hitel felvételére. Az idei évi pótigények kö­zött vitát egyedül az Együd Árpád Művelődési Központ póttámogatása váltott ki. Az intézmény — amely mint köz­tudott, működési gondokkal küszködik —, 7 millió 750 ezer forintos póttámogatást kért az év hátralévő részére, többek között a Kapos Tv túlkölteke­zése miatt. A polgármesteri hivatal 3 millió 300 ezer forint póttámogatást javasolt úgy, hogy a túlfinanszírozás a hiva­tal ellenőrzése mellett történ­jen. A testület végül ezt fo­gadta el azzal, hogy az intéz­mény működéséről a pénz­ügyi ellenőrző vizsgálat a de­cember 7-i közgyűlésre kerül. A testület szavazott arról is, hogy a mintegy 3500 közal­kalmazott és köztisztviselő kapjon 13. havi bért. Az 1994. évi költségvetés koncepciója három variáció­ban készül el, és legfeljebb mintegy 200 millió forintos hi­telfelvételt figyelembevéve ál­lítják össze. Á teljesíthető fej­lesztési igényeken túl egyéb­ként több mint egymilliárd fo­rintra lenne szükség... Szita Károly alpolgármester a helyi médiák működtetéséről terjesztett be javaslatot a kép­viselők elé. Az előterjesztés tartalmazza: ismerve a jövő évi költségvetés szűkös forrá­sait és nem látva a finanszíro­zás lehetőségét, a helyi médi­ákat gazdasági társasági for­mában javasolja működtetni. Leszögezte: a lakossági fóru­mokon felvetődött a Kapos Tévé fejlesztésének ügye, a vélemények szerint több, fon­tosabb fejlesztés szüksége­sebb lenne, mint a televízióé, de ha az utóbbira sor kerül, semmiképpen ne költségve­tésből finanszírozzák azt. így a közgyűlés úgy döntött, hogy ideiglenes munkabizottágot hoz létre, amely hatvan napon belül átfogó gazdaságossági számításon alapó tervet visz a testület elé a médiák működé­séről, megvizsgálva minden lehetséges működtetési for­mát. Tóth Kriszta (Folytatás az 1. oldalról) A DRV Rt a területükön eddig kiírt 80 pályázat mindegyikén részt vett. Közülük elvesztették Csurgó, valamint Simonfa, Zse- licszentpál, Bőszénfa és Ecseny vízmüveinek üzemeltetési jogát. Ezenkívül egy-két község jelen­tette be kilépési szándékát — ahol közös kft-k alakultak vállal­kozási szándékkal. Szántó Imre a DRV Rt mű­szaki vezérigazgató-helyettese a társulások előnyeit emelte ki. Példaként említette, hogy hét te­lepülés — Bárdudvarnok, Gige, Jákó, Kaposfő, Kaposmérő, Kisasszond, Kiskorpád — szö­vetségre lépett és közös vízdíjat alakítottak ki. Közösen viselik a terheket és közös a fajlagos koncessziós díj is, amiből mind­egyik tulajdonos saját értékei­nek arányában részesül. Ennél a 7 településnél a köbméteren­kénti 47 forintos átlagvízdíjból 33,70 lesz a DRV-é üzemelési díj címén és 13,30 az önkor­mányzatoké koncessziós díj­ként. A kalkulációk 3 százalékos nyereséget tartalmaznak a részvénytársaság számára. Azzal kapcsolatban, hogy mi­ért előnyösek a társulások a részvénytársaság részére, Bóta László elmondta: egy kistelepü­lés évente 50 ezer forint értékű koncessziós díjat tud fizetni. Ha meghibásodik egy kút, az már többszöröse ennek a pénznek. Adott esetben a társulás vagy az üzemeltető megelőlegezi ezt az összeget, amit később a koncessziós díjból visszatéríte­nek. A szerződésekben a DRV Rt vállalta a rendszer szakszerű üzemeltetését, szintentartását és a lehetőségek szerinti fejlesz­tését, továbbá a rendszer adott­ságainak megfelelő vízminőség biztosítását. Vállalták a hibael­hárításhoz szükséges eszközök biztosítását, laboratóriumi hátte­ret, az adminisztráció és a díj- beszedési feladatok elvégzését. Az önkormányzatok részéről a kiskorpádi polgármester fog­lalta össze kívánalmaikat: a DRV Rt biztosítson a lakosság­nak egészséges ivóvizet, elfo­gadható áron. (S. Pap) Sofőrjelöltek a síkos utakon A lényeg az, hogy a célhoz érjenek — Megfelelő útvonalra a meg­felelő tempót. Az egyik legfonto­sabb közlekedési tanács ez sí­kos utakat okozó hideg időben — mondta Vas Imre, az ATI ok­tatója. — A tanulóknak és ne­künk, oktatóknak is ez az egyik legnehezebb időszak: télen nincs beavatkozási lehetőség a jármű irányításába. Még a több százezer kilomé­tert levezetett öreg „pilóták” is gyakran viszolyognak ezektől a felül havas, alul jeges utaktól. — Nem könnyű ebben az idő­ben vezetni. Legjobban a hirtelen lelépő gyalogosoktól és a kény­szerű, gyors megállástól félek — mondta Galambos Gabriella középiskolás tanuló, aki már a 25. óráját „tapossa” a gyakran havas, alig letakarított kicsiny utcákban. — A téli időszakban a legkri­tikusabb a fékezés — folytatta Vas Imre, akinek ez már a ti­zenharmadik éve a gyakorlati képzésben. — Nyáron az ok­tatójárművek speciális kiegé­szítő berendezéseivel én is képes vagyok a beavatko­zásra. Télen mindig azt hang­súlyozom a tanulóknak, hogy a figyelem mellett a megfelelő pedál- és kormánykezelés a döntő. — Nincs semmilyen lénye­ges eltérés a vizsgáztatás so­rán ebben az időszakban, az utóbbi néhány hétben sem emelkedett meg a sikeres vagy a kényszerből másod­szor is vizsgára jelentkezők száma — elemezte a gyakor­lati oktatás jelenlegi helyzetét Kelemen József, az ATI igaz­gatója. —■ A téli gyakorlati okta­tás több lényeges szempontból különbözik a nyáritól. így kollé­gáimtól is speciális odafigyelést, a nyári időszakban megszokott oktatástól eltérő hozzáállást igényel. Nagyon jó példát szol­gáltattak erre ezek a mostani hi­degebb napok is, hiszen a nor­mális út- és látásviszonyok szinte óráról-órára megváltoz­hatnak, s ilyenkor az oktatók tu­dásán kívül a sokéves tapaszta­latuk is megoldást jelenthet. Jelenleg százötvenen várnak az ATI-nál arra, hogy vezethes­senek. A korábbiakkal ellentét­ben ma már sokféle autó közül választhatnak a mostani több­nyire tizen- és huszonévesek. Többek között Lada, Citroen, Peugeot és Skoda szerepel a listán. Ezek mindegyike kitűnő műszaki állapotban van. — Számomra rendkívül fon­tos, hogy ügyesen vezessek. Ezért az oktatóm minden ta­nácsára alaposan odafigyelek és bízom benne, hogy a vizsgán sikeresen túlleszek — ezeket a szavakat épp a harmadik gya­korlati óráját töltő Boros János középiskolás fiatalember mondta. Oktatója, Németh Endre, aki már a negyedik esz­tendeje ül a mindenkori jövő „so­főréi” mellett, ezt gondolja a téli oktatás kérdéseiről: a korai hi­deg időjárás és az ebből adódó következmények gyakori ve­szélyforrások lehetnek az uta­kon. Sokkal nehezebb ilyenkora képzés, de abszolút koncentrá­cióval és a hirtelen fékezés elke­rülésével már egész jó eredmé­nyeket érhetünk el. Vélemé­nyem szerint aki ilyen időben tanul meg vezetni, annak száraz úton sem lesz különösebb gondja. Harsányi Miklós őId BANK ARANYTALLÉR BEFEKTETÉSI JEGY adókedvezmény - biztonság - csúcshozam ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (26073))

Next

/
Thumbnails
Contents