Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. november 23., kedd Az Európai Közösségből Európai Unió A tizenkettek Európáját, amelyhez szándékaink szerint csatlakozni kívánunk, a hónap első napjától már nem Közös­ségnek, hanem Uniónak hív­ják. Természetesen nem szófej­tésről van szó, hanem arról, hogy a képletesen vett maast- richti pályaudvarról (ebben a holland városban fogadták el csaknem két éve az integrá­ciós okmányt) kiroboghat az európai szuperexpressz. A hasonlatnál maradva hat célál­lomást határoztak meg s ezek elérése, viszonylag belátható időn belül, tehát 2000-ig az ál­lamok közötti kapcsolatok új formáját, új minőségét való­sítja meg. Az évezredfordulóig kialakí­tott hatpontos menetrend: 1. / A kiegyensúlyozott és tartós gazdasági fejlődés biz­tosítása az Unión belül. (Ez különben az egyik kritikus pont. Kérdés, hogy a jelenlegi recessziós időszakban miként tudja majd megoldani a 20 mil­lió munkanélküli és a 40 millió, európai fogalmak szerint „szegény” problémáinak ren­dezését). 2. / Gazdasági, pénzügyi és szociális együttműködés, gyakorlatilag belső határok nélkül, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Ide tartozik a közös valuta is. 3. / Európai azonosságtudat kialakítása, ami hosszútávon közös kül- és biztonságpoliti­kát jelent. 4. / Az európai állampolgár­ság intézményének létreho­zása, a jogok, az érdekek és a kötelezettségek közös egyez­tetésével. Ez azt is jelentené, hogy a helyi s az európai par­lamenti választásokon min­denki szavazhatna, függetle­nül attól, hol telepedett le az Unión belül. 5. / A törvénykezési-igaz­ságügyi fejlesztés összehan­golása, minél több területen azonos normák és szabályok kialakítása. 6. / Az európai integrációs szervek, az egész gépezet ha­tékony működésének biztosí­tása. Eddig öt országban vol­tak ilyen intézmények, Brüsz- szelben a vezető testületek, Strassbourgban az Európa Parlament, Londonban az Eu­rópa Bank, Münchenben a kontinentális Szabadalmi Hi- vatalés Luxemburgban az Eu­rópai Bíróság, a Számvevő- szék, a Beruházási Bank és az Euratom. A közeljövőben 11 újabb szervezetet, testüle­tet hívnak életre, így a Tizen­kettek mindegyik országában legalább egy jelen lesz. A leg­fontosabb a Frankfurtba ter­vezett Európai Jegybank, a Kopenhágában létesítendő Környezetvédelmi Hatóság, Hágában pedig a születőben lévő Europol drogellenes hiva­tal. A sok kényes kérdés közül a legkényesebbnek a közös valuta megteremtése ígérke­zik. A frankfurti, valószínűleg Lámfalussy Sándor által veze­tett Bank a saját pénzét, az ECU-t 1999-ig szándékozik kibocsátani, hogy az felváltsa a márkát, a frankot, a fontot s folytathatnánk a sort. Réti Ervin Krajinai kérdőjelek A krajinai Szerb Köztár­saságban teljes a bizonyta­lanság. A helyi szerb veze­tők marakodnak, az embe­rek lassan menekülnek a frontokról, közben mind a horvát, mind a helyi szerb hadvezetés titokban leszá­molásra készül. Elvileg november 21-én vá­lasztásokat tartottak volna itt, a legutóbbi jelzések szerint de­cember 12-én lesz szavazás Krajinában, de ez sem biztos. Valamint az sem, hogy megha­tározó lenne Krajina jövője szempontjából. A krajinai Szerb Köztársaság furcsa képződmény Horvátor­szág területén — Kelet-Szlavó­nia, Baranya és Krajina tartozik hozzá. Önhatalmúlag kikiáltott államocska ez, amelyet még az anyaország sem ismer el. Azt nemigen tudják, mennyi lakosa van, de az biztos, hogy több tíz­ezer főre rúgó saját hadserege, külön államszervezete és par­lamentje is létezik, az utóbbi időben már mindenből kettő, egy Szlavóniában és Baranyá­ban, (jobban mondva: a biztos Újvidéken és Belgrádban), a másik az anyaországtól mesz- szebb és jóval kiszolgáltatottabb helyzetben, a hegyek övezte Kninben. A parlament sorozato­san ülésezett, szinte minden hét végén, megpróbáltak leszá­molni egymással az ellenfelek. Milan Martic nyugat-krajinai hadúr formálisan belügymi­niszter, de kezében tartja a kü­lönleges osztagokat, s ezek révén az Adria olajvezetéket is, valamint az útvonalak jelen­tős részét. A háttérben meghúzódik Mi­lan Babic fogorvos, volt elnök, akit Milosevic elnök mozdítta­tott el tisztségéből, legalábbis ez a hír járja Kninben. Az el­nököt ismételt szavazási pro­cedúrák után természetesen a parlamenti játékszabályok formális betartásával váltották le 1992 elején, amikor Babic vitába mert szállni Belgráddal az ENSZ-erők horvátországi állomásoztatása miatt. Babic ellenezte a kéksisakosok be­hívását, Milosevic pártolta. Utóbb természetesen a szerb elnöknek lett igaza, nem a kraji­nai „államfőnek”, de ez sem vál­toztat azon, hogy Babic ma is meghatározó egyéniség Knin­ben, a hegyi „sasfészekben”. Itt az emberek évszázadok óta há­borúskodásból élnek. A hegyvi­déken a földművelés lehetetlen, annak idején határőrszolgálatot láttak el az osztrák császár megbízásából. Ma a belgrádi vezetés már nem mindenben tudja érvényesíteni akaratát: az emberek ehhez itt túl harciasak, s attól tartanak, Belgrád kiszol­gáltatja őket Zágrábnak, miután elvégezték a rájuk rótt feladatot, s voltaképp eredményesen har­coltak a horvát hadsereg ellen. . Félelmük nem alaptalan, a horvát hadsereg időközben megerősödött, s már nem használ a korábbi fenyegetés, hogy lövik Zágrábot és a többi várost, ha a horvátok nem en­gednek. Ma már a horvátok is képesek tűz alá venni rakétáik­kal a szerb városokat, elsősor­ban Knint. Marad a belső ön- marcangolás: ki a felelős mind­ezért. Ki vágta zsebre a na­gyobb pénzt a krajinai állam­ban: Goran Hadzic elnök vagy Zeijko Raznatovic Árkán kapi­tány, a Tigriseknek becézett különleges martalócok paran­csoka? B. Walkó György A Kennedy-legenda Harminc évvel Dallas után Annak a harminc évvel ez­előtti napnak, 1963. november 22-ének eseményei percnyi pontossággal ismertek. Pon­tos 12 óra 30 perckor dördült el a három lövés. Az elnök a nyakához kapott, és előrebu­kott a kocsiban. Egy golyó el­találta a nyakán, és elöl jött ki a torkán. A mellette ülő Con- nally texasi kormányzót érte a második lövés. Végül a har­madik golyó halálosan meg­sebesítette John F. Kennedyt. Az 1963. november 22-i drámai dallasi eseményeknek az AFP által történt visszaper- getése csak egyike annak a számtalan megemlékezésnek, amely könyvek, újságcikkek, dokumentumfilmek és rendkí­vüli televíziós műsorok formá­jában idézte fel Ame- rika-szerte annak a napnak az eseményeit. Mint minden előző évfordulóra, most is könyvújdonságok kerültek az olvasók asztalára, mint pél­dául Gary Savage „JFK: Az első nap bizonyítékai” című írása. Nem minden új mű dicséri egyértelműen a meggyilkolt elnököt. Richard Reeves új­ságíró — aki valamikor a Fe­hér Házban volt akkreditálva — „Kennedy elnök: a hatalom arcképe” című könyvében például a 46 éves korában meggyilkolt elnököt úgy írja le, mint „tehetséges politikust, aki azonban olyan eseményekre reagált, amelyeket gyakran sem előre nem látott, sem meg nem értett”. Az amerikai sajtó hasonlóképpen kitett magáért. A Newsweek leg­újabb száma 30 oldalt szentelt a néhai Kennedy elnöknek. A The Washington Post több napokig cikksorozatban foglalkozott az Egyesült Álla­mok 35. elnökének halálával, a meggyilkolását követő zűr­zavarral és Lee Harvey Os­wald személyével. A pálmát azonban az elekt­ronikus média, elsősorban a televízió vitte el. A CBS pél­dául „Jack” című filmjében fő­leg a meggyilkolt elnök életé­vel foglalkozott. John F. Kennedy rokon­szenves egyénisége és tragi­kus halála írók tucatjait ihlette meg — a kongresszusi könyv­tár 506 Kennedyvel foglalkozó könyvet tart nyilván kompute- rizált katalógusában. Ez a szám jóval meghaladja az Ei­senhower elnökről írt könyvek számát, de az ugyancsak gyil­kos merényletnek áldozatul esett Abraham Linconról írt 2618 könyv mögött még elma­rad. A legtöbb amerikai számára 1963. november 22-e törté­nelmi dátum, amely azonban nem sok személyes emléket foglal magába — emlékeztet az évforduló kapcsán a DPA washingtoni tudósítója. Minél több probléma tornyosult ugyanis az amerikai társada­lom előtt az évek során, annál inkább vált John F. Kennedy alakja legendaszerűvé, mint olyan államférfié, aki legalább kissé enyhíteni tudta a politikai osztállyal szemben érzett csa­lódottságot. NIVERSITAS 1997 -ben ünnepélyes keretek között adják majd át az Egyetemvárost. Az épületegyüttes - a Világkiállítást szolgáló funkciója után - ekkor betölti majd eredeti rendeltetését: he­lyet ad a Budapesti Műszaki Egyetemnek és az ELTE Természettudo­mányi Karának. Szép esemény lesz. A holnap, a jövő foglalkoztat mindannyiunkat. Az átadó ünnepségen diákok is, tanárok is majdani életüket képzelik el az Egyetemvárosban, amely nemcsak korszerűsége, de világismertsége miatt is óriási jelen­tőségű a számukra. Az ünnepi beszédet tartó szónok azonban visszate­kint a múltba: „Köszönetét mondunk mindazoknak, akik 1993-ban az Universitas kötvénybe fektették a pénzüket. Tisztában vagyunk azzal, a befektetők legfőbb szempontja akkor is az volt, hogy biztos helyen tudják a pén­züket. És ez ilyen befektetés volt. Ám, amikor az Universitas mellett döntöttek, a jövő építése, a felsőoktatás fejlesztéséhez való hozzájáru­lás is szerepet játszhatott az elhatározásukban. Talán gyermekeikre gondoltak. Talán gyermekeiken keresztül saját magukra. Arra, hogy öreg napjaikban ők biztos támaszaik legyenek. Lehet, hogy a nemzet jövőjére. Mindenesetre jól döntöttek. Még egyszer köszönet érte.” Universitas kötvény. Egy különleges befektetési lehetőség. Állampapír - amelyet azzal a konkrét céllal bocsátott ki az Állami Fejlesztési Intézet Rt., hogy a felsőoktatás hosszú távú fejlesztését szolgálja. Állampapír - fix kamatozással, biztos jövedelemmel. Most jegyezhető. B efe ktetés a jövőbe. Az UNIVERSITAS Kötvény a következő helyeken jegyezhető: ÁB-MONÉTA Befektető és Tanácsadó Kft. 1051 Budapest. Arany J u. 19. Tel.: 111-7655 ♦ CA Értékpapír Rt. 1054 Budapest. Nagysándor József u. 10. Tel : 269-0711 ♦ Corvinbróker Kft. 1054 Budapest, Hold u. 25. Tel.: 132-0320 ♦ Concord Értékpapír Ügynökség Kft. 1052 Budapest. Váci u. 15. II. I. Tel.: 266-3035 ♦ GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt. 1051 Budapest. Bajcsy Zs. út 12. Tel.: 266-2733 Investbank Értékpapírforgalmazó Kft. 1053 Budapest. Képíró u. 9. Tel.: 266-5033 ♦ K and H Brókerház Kft. 1054 Budapest. Alkotmány u 21. Tel: 112-3020 ♦ MID Bróker Kft. 1051 Budapest, Váci u. 48.1/2. Tel: 266-5338 ♦ New York Bróker Budapest Kft. és hálózata 1088 Budapest. Rákóczi út 1-3. Tel: 266-5160 ♦ OTP Bróker Rt. és hálózata 1051 Budapest. Vigyázó Ferenc u. 6. Tel: 269-0243 Questor Értékpapír Kft. és hálózata 1015 Budapest, Donáti u. 18. Tel: 135-1562 ♦ WestLB Befektetési (Magyarország) Rt. 1055 Budapest. Balassi B. u 21-23. Tel. :132-2540 Amennyiben többel szeretne megtudni az UNIVERSITAS kötvényről, töltse ki és adja fel a megadott címre ezt a kupont. Postafordultával elküldjük Önnek információs anyagunkat. Név:....................................................................................................................................................................................................................................................................................... Lakáscím: .................................................................................................................................................................................................................................................................. Címünk: O&M 1034 Budapest, Szőlőu. 38-40. Tel: 188-7599 ♦ (A borítékra, vagy levelezőlapra kérjük. írja rá „UNIVERSITAS"!) I----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------__J SH A 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents