Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20 / 271. szám

1993. november 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 „ADJÁTOK MEG A CSÁSZÁRNAK, AMI A CSÁSZÁRÉ...” Hitről, hivatásról a marcali káplán Marcali után Kaposváron folytatja pályáját a fiatal káplán Kommunikációs tréning politikusoknak és szóvivőknek A nyilvános szereplés fortélyai Somogyszentpáli szárma­zású, kaposvári születésű, érettségit az Esztergomi Fe­rences Gimnáziumban tett. Mégsem lett szerzetes, mert a rend — minden szeretete és ragaszkodása ellenére — nem ejti foglyul a lelkét. Talán a gyermekkori élmények is be­lejátszottak abba — bár sokat felolvasott a szentmiséken, soha nem minisztrált, s eszébe sem jutott, hogy neki más ruhába kellene bújnia, mint a civil embereknek — , hogy a pályaválasztást hosz- szú vívódások előzték meg. Megfordult benne az újság­írás, a tanárkodás gondolata, vonzódott a színdarab-ját­száshoz is. Hogy mégis a vi­lági papság mellett döntött, azt semmiféle isteni sugallat nem előzte meg; inkább mint gim­nazista-sekrestyésben a templomban töltött magányos órák során érlelődött meg benne az elhatározás. A veszprémi püspökségre bea­dott felvételit követően a mar­cali külső laktanyában kato­náskodott 18 hónapot. A teo­lógia elvégzése után 1991. jú­nius 20-án szentelték fel a marcali templomban, ahol káplánként szinte azonnal munkába is állt. Itt két évig a plébánia ügyeit a rengeteg ke­resztelő és temetés mellett végezte; volt úgy, hogy vasár­naponként 11 misét tartottak. Rendhagyó hittanóráin a má­sokra való figyelést, a türelmet igyekezett a gyerekekbe át­plántálni. Az árvák megsegí­tése, a szegények gyámolí- tása, a lelki sérültek orvoslása Berta Tibornál nemcsak hiva- tából fakadó kötelesség. Isten­től kapott emberi szeretetének természetes velejárója. A nagyreményű, fiatal mar­cali káplán novembertől a ka­posvári főplébánián szolgálja tovább Istent és egyházát. Hangoztatott konzervativiz­musa ellenére az aktív világiak bevonását az egyházi életbe a nehézségekkel küzdő papi­utánpótlás egyik lehetséges megoldásaként szorgalmazná. Bár nem az a kifejezett politi­kus-pap, annyit azért megkoc­káztat, hogy a kölcsönös sér­tődések közepette az egyház­nak roppant körültekintőnek kell lennie — nemhogy fokozni, inkább toleráns módon enyhí­teni kellene a mindennapok fe­szültségeit. A gyónási fóbiát feloldandó a bizalommal hozzá fordulókat a jóvátehetőség, a lelki tehertétel alóli felszabadu­lás lehetőségével, a Jézus által ráruházott bűnbocsátó hatalom erejével vigasztalja. — Úgy tűnik, mostanában mindenki keres valamiféle biz­tonságot. Nemcsak a szegény, a beteg, a nyomorult, de szinte az egész ország erre szorul. Az egyháznak éppen ezt a biz­tonságérzetet kellene valami­képpen megadni. Jézussal szólva: „Aki tudja, hogy mit kell megadni az Istennek, az tudja, mit kell megadni a császár­nak.” Én személy szerint nem hiszem, hogy az egyháznak ezt a politikában kellene ke­resni és én nem is ott fogom. Az önként vállalt, elfogadó, ám roppant kiszolgáltatott szere- tetben annál inkább. Csíky Kis Erika A történelem során csak keveseknek adatott meg, hogy politikusként ösztö­nös viselkedésükkel is le­nyűgöző' hatással legyenek a tömegekre. Pedig a jó fel­lépés, a jó szónoki képes­ségek nagyon fontosak, hi­szen a választók megnye­rése, egy-egy párt program­jának népszerűsítése, elfo­gadtatása a tét... — A politikai élet mai szerep­lői korábban a civil életben va­lamely szakmát remekül elsajá­títottak, de a nyilvános szerep­lés tudományát bizony tanul­niuk kellett — hangsúlyozza dr. Koncz Mária kormány-főtaná­csadó, Katona Tamás államtit­kár munkatársa, aki a vezető politikusok, államférfiak ilyen irányú képzését, felkészítését szervezi. — Három és fél évvel ezelőtt fogtunk ehhez a mun­kához. Minisztereknek, állam­titkároknak, sajtófőnököknek, szóvivőknek szerveztünk kommunikációs tréningeket az amerikai International Media Fund és a német Konrad Ade­nauer Alapítvány támogatásá­val. A kiscsoportos tréningeket általában külföldön tartottuk, abból a gyakorlati megfonto­lásból, hogy ott semmilyen ürüggyel sem zavarhatják a hallgatókat hivatali teendőikkel. Az előadók többsége is külföldi szakember: pszichológusok, te­levíziós munkatársak. Olyanok, akik jól értik a nyilvános szerep­lés minden fortélyát. — Mondana néhányat a tantárgyak közül? — Például fontos témakör a külső megjelenés. Nem mind­egy, hogy egy politikus hogyan öltözködik, milyen a hajviselete. A szélsőségektől mentes, ele­gáns, ápolt külső általában jó benyomást tesz az emberekre. Nagyító alá kerülnek a mozdu­latok, a gesztusok is. Külön té­makör a beszéd, a mondanivaló hatásos megfogalmazása, a sajtótájékoztatók levezetése, a nyilatkozatok és interjúk adása. — A tapasztalatok szerint miben kell a legtöbbet tanul­niuk a magyar vezető politiku­soknak? — A legtöbb gondot a terjen­gős, hosszú beszédek okozzák. Meg kell tanulnia mindenkinek röviden, tömören fogalmazni, a mondanivalót hatásos stílusban kifejezni. Sok politikusnál ta­pasztaljuk azt is, hogy kizárólag a munkára, a feladatokra kon­centrálva nem törődik eléggé a külsejével. Sokszor tűnnek fá­radtnak, agyonhajszoltnak, mi­közben a választókra a kie­gyensúlyozott, nyugalmat su­gárzó megjelenés tesz igazán jó benyomást. N. Zs. A teremtés minden napja 120 ezer évig tartott Egy lista, amelyet vezetünk Tudunk írni és olvasni Mózes Első könyve szerint az Isten hat nap alatt teremtette a világot. A washingtoni egyetem professzora, Ernst Zinner St. Louisban (Missouri állam) most arra a következtetésre jutott, hogy a teremtés minden napjának 120 ezer évig kellett tartania. Az OECD, a világ gazdasá­gilag legfejlettebb országait tömörítő nemzetközi szerve­zet most közzétett felmérése szerint három ország — Len­gyelország, Magyarország és Németország — vezeti az írni és olvasni tudók nemzetközi mezőnyét: mindhárom or­szágban mindössze a lakos­ság egy százaléka tekinthető analfabétának. A lista különösen azért ta­nulságos, mert nyilvánvalóan nem esik feltétlenül egybe a gazdasági fejlettség és az írni-olvasni tudás. Az élhár­mast ugyanis — 2-2 százalé­kos analfabétizmussal — Uk­rajna és Fehéroroszország követi, s csak ezután követke­A klasszikus zene végre megérkezett a Déli-sarkra is. A santiagói városi színház kamarazenekara ugyanis megtartotta első klasszikus zenei hangversenyét az An- tarktiszon — a „Marsh” légi- támaszponton. A műsoron Bach, Mozart és Vivaldi művei szerepeltek. A hangverseny színhelye egy fűtött tornate­rem volt. A kulturális ese­ményre meghívták Urugay és Oroszország kutatóállomásá­nak dolgozóit is. A sarki hangverseny külö­nösen nagy tetszést aratott a mintegy húsz gyermek hall­zik a maga 3 százalékával Olaszország. A gazdaságilag legfejlettebbekre az 5 száza­lékos analfabétizmus jel­lemző. Ebbe az országcso­portba tartozik Belgium, Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Ír­ország, Luxemburg, Hollan­dia, Norvégia, Ausztria, Svéd­ország, Svájc, Spanyolország, Japán, s a kevésbé fejlettek közül például Csehország és Szlovákia. Görögországban 7, Kíná­ban pedig 8 százalékos az írástudatlanság. Az OECD ál­tal készített összeállításban a sereghajtók Szudán 73, Nepál 74 és Szomália 76 százalékos írástudatlansággal. Ferenczy Europress gató körében - írta az AFP. A gyermekek a támaszpont kö­zelében, a Villa Las Estrellas településen élnek. Egyébként a közönség a legnagyobb tet­széssel Vivaldi „Négy év­szakját fogadta, feltehetőleg azért, mert a muzsika a ter­mészetben szerzett olyan ko­rábbi élményeket elevenített fel, amelyekben az örök jég birodalmában nem lehet részük. A chilei főváros kamaraze­nekara további két fellépést tervez még a Déli-sarkon: egy kórushangversenyt és egy ba­lettelőadást. Zinner e következtetését az ausztráliai Victoria szövetségi államban 1969-ben talált 500 ki­logramm súlyú Murchison-me- teorit fizikai állapotára alapozza. — E sziklaszerű meteorit Halléban, a Burg Giebi- chenstein Művészeti és For­matervezési Főiskola grafi­kai-festői szakán 1990-ben szerzett diplomát a fiatal ka­posvári képzőművész, Jan- csikity János. Egy évvel ké­sőbb már a stuttgarti Állami Képzőművészeti Akadémia grafikai mesterkurzusán foly­tatta tanulmányait. — A grafika mintha elveszí­tette volna jelentőségét az utóbbi években, noha évszá­zadok során volt ismert műfaj. Miért van ez így? — A grafikus kevesebb eszközzel dolgozik, mint a festő. A színeket kedvelik az emberek, ám aligha értéke­sebb egy grafika egy fest­ménynél. A művészetfilozófu­sok is feltették ezt a kérdést: melyik értékesebb, a fest­mény, avagy a grafika? A vá­lasz: a tartalom dönti el, me­lyik műfajban jelenik meg a gondolat, az elképzelés. — A rajz alapművészetnek tekinthető, bizonyítja az elmúlt századok művészettörténe. — A modernek sosem lettek egyes szemcséi régebbiek a naprendszernél és túlélték a rendszer keletkezését anélkül, hogy elolvadtak vagy elgőzölög­tek volna — mondta a profesz- szor a Daily Telegraph-nak hűtlenek a rajzhoz. Mindig visszatértek a klasszikus rajz­hoz. Ám sokszor összekeverik az emberek a technikát a mű­vészettel. A rajz nem technika, hanem művészet. A rajz bi­zony sokszor háttérbe szorult, mivel a reneszánsz korában is csupán vázlatnak tekintették. Dürer rajzait sem tartották kiál­lításra méltónak, csupán elő­tanulmányoknak minősítették azokat. Am azóta kiderült: a rajz is a teljesség kifejezése. Minél kevesebb eszközzel dolgozik a művész, így a gra­fikus, annál többet igyekszik kifejezni. A rajz művésze nem fecseghet. — Kaposvári kiállításán, a Szín-Folt Galériában mégis láthatjuk néhány festményét. — Mert hiányzik ez a műfaj. Noha elsősorban grafikusnak tartom magamat, az ecset ke­zelése, a festék illata hiányzik. Az ecsettel esetleg olyat is el tudok mondani, amit rajztollal nem. Mindig a mondanivaló szabja meg, hogy melyik technikát alkalmazom. Horányi Barna adott interjújában. — A szem­csék a magnézium-26 izotópjá­nak atomjait tartalmazzák, amely az alumínium-26 izotóp­jának radiokatív bomlásakor ke­letkezik. Az alumínium-26 le­bomlása magnézium-26-tá pe­dig 720 ezer évig tart. Tehát a meteoritban a megfelelő szem­csék ezen időtartam vége felé kapaszkodtak meg. A Nap és az őt körülvevő világűrtörmelék, mint a bolygók és ez a meteorit is, általános formájukat nem egészen egymillió év alatt nyer­ték el. Zinner szerint az anyag, amelyből a Nap és a bolygók ke­letkeztek, több mint ötmilliárd éves, és egy „vörös óriássá” nőtt szupercsillag robbanásakor a Nap tömegének ötvenszeresé­vel repült ki a világűrbe. Befektető ajánlatkérés A Budapest Investment Részvénytársaság, a decentralizált privitazációs program II. üteme keretében eljáró tanácsadóként, előzetes befektetői ajánlatokat kér, a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat vagyonába tartozó, alábbi vagyonelemekre. 1. Siófoki Nyomda Kft., jegyzett tőkéjének 50,1%-át kitevő 1620 EFT törzsbetét Siófok, Sió u. 40. sz. alatti ingatlan. 2. Nagyatádi Nyomda Kft. jegyzett tőkéjének 50%-át kitevő 7330 EFt törzsbetét Nagyatád, Kossuth Lajos u. 2. sz. aiatti ingatlan. 3. A Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat, a fenti vagyonelemekkel kapcsolatos befektetői kezdemé­nyezésekkel összhangban, jelenlegi teljes vagyonával, illetve a fenti vagyonelemek kivételével megmaradó vagyoni körrel alakul át, gazdasági társasággá. Az át­alakulással létrejövő társaság saját tőkéje, a fentiek függvényében 115-135 MFt körül alakul. A fenti vagyoncsoportokkal, valamint a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalattal kapcsolatos tájékoz­tató anyag a Budapest Investment Részvénytársaság titkárságán (1071 Budapest, Csengery u. 11.) vehető át. Az előzetes befektetői ajánlatokat a Budapest Investment Részvénytársaság titkárságára 1993. de­cember 10-ig kell benyújtani. Az ajánlatkérés az átalakítási döntések megala­pozásához szükséges, így az ajánlatok kapcsán szer­ződéskötési kötelezettség nem keletkezik. További felvilágosítást ad: Boros András igazgató Budapest Investment Rt. Tel.: 1214-005, 1225-243 v ________________________________________________________________________________(25834) Hódít a klasszikus zene a fagy birodalmában Négy évszak a Déli-sarkon A grafika küldetése Jancsikity János: A rajz nem technika, hanem művészet

Next

/
Thumbnails
Contents