Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20 / 271. szám

1993. november 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 i Megnyílt a városháza főkapuja Kaposvár Megyei Jogú Vá­ros polgármesteri hivatala homlokzatának felújítása újabb szakaszához érkezett. A keleti szárny után befejező­dött az épület főhomlokzatá­nak rekonstrukciója. A város­háza főkapuját ismét megnyi­tották. A teljes, csaknem 17 millió forintos beruházás kivi­telezője a Kapos Klinker Rt. Ebben az évben mintegy 10 millió forintot költöttek a ka­posvári városháza homlokza­tának felújítására; a munkála­tok jövő év májusának végén fejeződnek be. Felnőttképzési központ átadása a pécsi JPTE-n Kaposváron a Csokonai Vi­téz Mihály Tanítóképző Főis­kolán van a kihelyezett tago­zata a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem azon fel­nőttképzési szekciójának, amelynek új képzési központ­ját a minap adta át dr. Hámori József, az egyetem rektora Pécsett. Mint ismeretes, a közalkalmazotti és az önkor­mányzati törvény támasztotta a felnőttképzés iránti társa­dalmi igényeket, mind a főis­kolai, mind pedig az alapkép­zés keretében. így nyílt lehe­tőség főiskolai képzésben a művelődésszervező és sze­mélyügyi szervező szakok, va­lamint a felnőttképzési mene­dzser és a humán szervező másoddiplomások képzésé­nek elindítására. Befejeződött a tetőszigetelés Kaposváron, a Bárczi Gusz­táv Általános Iskola épületén befejeződött a tetőszigetelés. A mintegy kétmillió forintos beruházást az Álba Complett Kft határidő előtt végezte el; csupán kisebb munkálatok vannak még vissza. Somogy Rádió — tizedszer Tizedik adáshetét kezdte meg ma reggel hat órakor a Somogy Rádió. Az alig egyhe­tes szünet után ismét ideigle­nes engedéllyel sugároznak a 89 megaherzen este tízig. A szerkesztők ezen a hétvégén elsősorban az autósok figyel­mét kérik: bemutatják egye­bek mellett a Skoda és a Fiat újdonságait s állandó közle­kedési információkat adnak a hóhelyzetről. Heti műsorter­vükben szerepel Kaposvár költségvetése, a múzeumügy, szó lesz a színházi bemutató­ról és a tervek szerint hasznos tanácsokat nyújtanak azoknak is, akik most indulnak külföldi bevásárló utakra. Volt hadifoglyok közgyűlése A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége évi rendes köz­gyűlését tartja november 24-én a Somogy Megyei Had­kiegészítő Parancsnokság épületében. A közgyűlés napi­rendjében szerepel a vezető­ség éves beszámolója, s en­nek vitája. Ezt követően a ve­zetőség lemond és a jelölőbi­zottság javaslatot tesz az új vezetőség tagjaira. Növekedő helyi adók A kaposvári önkormányzat jövő évi költségvetési koncep­ciójában is a helyi adóbevéte­lek növekedésére számít. A terv szerint 1994-ben a város kasszájába helyi adóból 270 millió, míg illetékből csaknem 120 millió forintnak kell be­folynia. Kárpótlás nadrágszíj-mértékkel Kiparcellázták a Deseda-partot Sok falubéli rendőrnek nincs elég tekintélye (Folytatás az 1. oldalról) Virányi István főépítész el­mondta: tavaly azt kérték a kö- nyezetvédelmi minisztériumtól, hogy nyilvánítsa természetvé­delmi területté a Deseda kör­nyékét. Szeptemberben azt a választ kapták, hogy országos védelemre nem, de helyire ja­vasolják a tó környékét. Tavaly decemberben a köz­gyűlés építési és telekalakítási tilalmat rendelt el a Deseda környékén. 50-100 méteres, vízminőséget biztosító sávot szerettek volna létrehozni, amely a közérdeket szolgálná. Mindenki számára használható sétáló, kiránduló, lovagló- és kerékpárutat lehettet volna épí­teni. Virányi István magánvé­leménye szerint a földkiadó bi­zottságokban az önkormányzat érdekeit képviselni hivatott képviselők nem ezt tették. — Hiába hivatkoztam az álta­lános és a részletes rendezési tervre, s kértem, hogy ne eze­ket a földeket jelöljék ki első­ként kárpótlásra, most ott tar­tunk, hogy majdnem a tavat is kiparcellázták — mondta a főé­pítész. — Mindenki a tóparton akart földhöz jutni. Ha ez így megy tovább, akár ezer telek is lehet a Deseda környékén. A földhivatal pedig úgy parcel­lázta ki a földterületet, hogy nincs út, a parton levő 12 méter széles útnak való helyenként pedig a vízben „vezet”. A kiosz­tott parcellákon előbb-utóbb megjelennek az engedély nél­küli építkezések, létrejön a „bó­déváros” a 67-es út mellett- Megkezdődik a Deseda vissza­vonhatatlan tönkretétele. Nem késett az érintettek ref­lexiója sem. Berényi András, a megyei földhivatal vezetője el­mondta: az utak magánutak lesznek, s ő nem tud róla, hogy a parti út a vízben vezetne. A törvény előírásainak betartá­sára a jelentős leterhelés elle­nére is ügyeltek. Dicenty Ernőnek, a földki­adó bizottság vezetőjének vé­leménye szerint igyekezett az önkormányzat érdekeit képvi­selni, de a 11 tagú bizottság időnként őt is leszavazta. Arról is szólt, hogy rossz a kárpótlási törvény, s ezért nehéz jól vég­rehajtani. Az önkormányzatnak nem volt előjoga, sem kárpót­lási jegye. Utat pedig az amúgy is kevés földből adtak. Dr. Matusik Walter a megyei kárpótlási hivatal vezetője a lé­nyeget ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Elmondta, hogy mindent meg lehet oldani idő­ben, amit a törvény lehetővé tesz, de a már megszerzett te­rületeket nem lehet visszaját­szani. — Már késő — mondta a hivatalvezető. Szita Károly alpolgármester, aki menetközben vette át a fó­rum vezetését, maliciózusan megjegyezte: akik hozzájárul­tak a kialakult helyzethez, a Deseda tönkretételében mű­ködtek közre. Az alpolgármes­ter két kérdést tett fel: vissza lehet-e csinálni a parcellázást, és mi legyen Toponáron? De nem kapott egyértelmű felele­tet, bár sokan kifejtették véle­ményüket. A fórumon tehát sok minden elhangzott, de még több kétely maradt. Többek között az is ki­derítetlen: törvényes-e a kár­pótlásra jogosultak Deseda környéki földhöz juttatása. Min­den bizonyára folytatása követ­kezik. (Lengyel) (Folytatás az 1. oldalról) Annak ellenére, hogy a ille­tékes tárca vezetői még nem találták meg azt az aranyrö­göt, melynek segítségével fi­nanszírozni lehetne az egész programot, az elmúlt időszak­ban mintegy 120 őrsöt alapí­tottak Magyarországon, 3500 új rendőrnek adva munkát — tudtuk meg tegnap Balaton­kenesén Boross Péter bel­ügyminisztertől, aki azt jöven­dőitekét év múlva az európai átlagnál jobb szintet ér el a hazai közbiztonság. A Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége rendszeresen szervez szakmai fórumokat, hogy a polgármesteri hivata­lok dolgozói minél magasabb szinten szolgálhassák a la­kosságot. A tegnapi tanács­kozást a rendőrség és az ön- kormányzatok kapcsolatának szentelték az előadók. Boross Péter belügyminiszter a ma­gyarországi kistelepülések közbiztonságáról szólt. — Áthidalhatatlan problé­mát jelent, hogy falubéli rend­őrök látják el a szolgálatot, amiatt nem tudnak maguknak tekintélyt biztosítani — mondta többek között. — Nem véletlen, hogy a múltban rendszeresen új és új szolgá­lati állásba helyezték át őket, de erre a megoldásra a lakás­gondok miatt jelenleg nincs lehetőség. A belügyminiszter beszélt arról is, hogy az új rendőrségi törvényre nem neki, hanem a rendőrségnek van szüksége. A magyar la- , kosság jól működő, erős szer­vezetet akar, bár e körül a po­litikai erőtérben még vannak viták. Ennek ellenére lát esélyt a csorbítás nélküli jóváhagyá­sára. Boross Péter elmondta: bár megérti, hogy a polgármeste­rek sok esetben a lakosság indulatainak céltáblájává vál­hatnak, különösen a közeledő választások kapcsán, szemé­lyes védelmüket a rendőrség csak indokolt, egyedi esetek­ben oldja meg. Mivel egy fő védelméhez hat szakemberre van szükség, ez a munka le­kötné a teljes jelenlegi állo­mányt erejét... (Czene) Patikaavató Sántoson Dr. Tarján Lászlóné a környezetvédelmi minisztérium ál­lamtitkára adta át tegnap Sántos lakóinak azt a fiókgyógy­szertárat, amelyet az önkormányzat épített egy közintéz­ményfejlesztési program keretében. A megyei gyógyszer­tári központ segítségével berendezett harmincöt négyzet- méter alapterületű patika mellett az orvosi rendelőt is bőví­tették és postát is építenek. A három intézményre 1,8 millió forintot költenek. Fotó: Kovács Tibor Bogiári növénycsodák (Folytatás az 1. oldalról) A színskála minden árnyala­tát képviseli a nagyszámú, kö­zel százféle dísz- és cserepes növény. A broméliák és az új­ból divatját élő jukka félék mel­lett gyönyörűen pompáztak a pirosas színű korall virágok is. A máshol többnyire csak piros színben kapható mikulásvirá­got itt rózsaszín és fehér ár­nyalatban is bemutatták. A hagyományos cserepes kri­zantémok, a fokföldi ibolyák, begóniafélék és a kisméretű holland kaktuszok látványa sok látogató szívét megdo­bogtathatta. A különlegessé­gek sem hiányoztak az iskola tanárai és diákjai által rende­zett kiállításról: a Jasminus Polyanthum és Bougenwilea egyedi megjelenése kiemel­kedett a felsorakoztatott többi növény közül. A helyszínen a növényeket meg lehet vásárolni, csakúgy mint azokat a vetőmagokat, szakkönyveket és kerti szer­számokat is, amit szintén megtekinthetnek az érdeklő­dők. Harsányi Jelentőssé nőtt a nagymama-alapította üzem Terjeszkedik a Mustang cég Új farmergyár alapkövét helyzeték el Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a Shell benzinkút melletti telken elhelyezték az új gyár alapkövét. Dr. Sütő László köszöntötte az ese­mény mintegy háromszáz résztvevőjét, akik közt ott volt dr. Suchman Tamás, a város országgyűlési képviselője is, majd a Mustang farmergyár tulajdonosa, Heiner Sefranek lépett mikrofonhoz és ismer­tette a gyár történetét, ame­lyet, még a 30-as évek kez­detén — a nagymamája ala­pított. A Künzelsau székhe­lyű Mustang ma már Német­ország legnagyobb farmer­gyára, forgalma az elmúlt Karád községben 1991- ben kezdődött — részben pá­lyázati pénzből — az általá­nos iskolai tornaterem épí­tése. A beruházás első üte­mében elkészült a kazánház, a szertárak, az öltözők és a szociális helyiségek. A képvi­selő-testület a második ütemben megépülő több mint 500 négyzetméteres tornate­rem főállásban történő terve­zésére és kivitelezésére nem­régiben pályázatot írt ki. Erre négy megyéből összesen 14 cég, társaság tett ajánlatot 16,4 millió és 38 millió forin­tos költséggel. A beérkezett pályázatok elbírálásával csü­törtök esti ülésén foglalkozott a testület. A döntésről tegnap kérdez­tük Kovács Józsefet, a telepü­lés jegyzőjét. — A szakmai bíráló bizott­ság négy pályázatot tartott el­fogadásra alkalmasnak — mondta. — A kaszói erdő- gazdaság, a kisdorogi Metál- bau Kft, a kaposvári Németh Építési Kft, illetve a szintén négy esztendő során 180 mil­lió márkáról 270 millióra nö­vekedett, ami a kiváló minő­ségnek és a marketing-mun­kának köszönhető. A rövidesen elérkező új évben már 300 millió már­kára szeretnék emelni a Mustang forgalmát, és mint a tulajdonos elmondta, a to­vábbi fejlődés egyik letéte­ményesének tekintik azt, hogy Marcaliban igen jelen­tős beruházással felépítik a legújabb és legkorszerűbb gyárukat. Beszéde végén köszönetét mondott a mar­cali dolgozóknak, akik — mi­nősítése szerint — nagy­kaposvári Pannon Wolf Kft ajánlatát. Az elbírálás során, három pályamű kiválasztásá­ról döntött a testület. Kedvező építészeti és szerkezeti meg­valósítás miatt — különösebb vita nélkül —, egyhangú sza­vazással a kaszói erdőgaz­daság pályázatát fogadták el első helyen. Második helyre rangsorolták a képviselők a kaposvári Pannon Wolf Kft ajánlatát, míg a harmadik helyre a siófoki B és K GMK pályázata került. A képviselő-testületi ülés döntéséről a pályázók írásbeli értesítést kapnak. A nyertes kaszói erdőgazdaságnak a szerződés megkötésére két hét áll rendelkezésére a ka­ráéi polgármesteri hivatalban. Ha erre nem kerülne sor, ak­kor ezt az ajánlatot a második helyre rangsorolt pályázónak kínálják föl. A karádi tornate­rem beruházására 1994- 95-ös években kerül sor. Az átadás várható időpontja 1995. augusztusa. —krutek— szerű munkát végeztek, és mind a jelenlegi, mind a le­endő gyárnak további sok si­kert kívánt. A tulajdonos után Boross Péter belügyminiszter mon­dott rövid köszöntőt, végeze­tül pedig dr. Sütő László, Marcali polgármestere elhe­lyezte az új gyár alapkövét. Dr. Baranyai Ákos, a Mus­tang marcali gyárának igaz­gatója bejelentette, hogy az alapkő letételi ünnepségről készült fénykép és a Somo­gyi Hírlap november 19-i száma is az alapkő mellé ke­rült. Kun Tibor Lefagyott járdák, bukdácsoló emberek Zimankó és mankó Hidegrekord Kaposváron Tegnap reggel Kaposváron (negatív) csúcshőmérsékletre ébredtünk. Az ország leghide­gebb pontján, a somogyi me­gyeszékhelyen még a higany­szálak is „kiakadtak”, ugyanis mínusz 13-16 fokot mutattak a hőmérők. A már az előző na­pon is jeges járdák állapota nemigazán javult, az emberek groteszk „balettmozdulatok­kal” próbáltak talpon maradni. Bár sok helyütt látható volt a sózás nyoma, ám a tartós hi­deg miatt a jégpáncél fittyet hányt ősi ellenségére. A megyei kórház baleseti ambulanciájának két rende­lője csúcsforgalmat bonyolított le tegnap. Délig már „túl vol­tak” a tizedik csuklótörésen, és sok volt az egyéb — időjá­rással, jeges járdákkal és lép­csőkkel összefüggő — sérülés is. Számos bokát „raktak helyre”, lábszárat gipszeltek, de előfordultak bordatörések is. T. R. Tizennégy pályázó közül választottak Karódon A kaszói erdőgazdaság ajánlata lett az első

Next

/
Thumbnails
Contents