Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
1993. november 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Nőtt a tudományos munka színvonala BEMUTATÓ A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN Kevesebb a látogató a múzeumokban Tudományos műhelyként országos elismerés övezi a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát, ám intézményeinek látogatottsága csökkent. Itt is megszüntették a diákok, katonák ingyenes belépését. Múzeumainkban két naptári időt használnak, a nyárit és a télit: az őszutótól csökkentett nyitvatartás lépett életbe. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, dr. Király István Szabolcs elmondta: az idegenforgalmi szezonban többen látogatják a megye múzeumait. 150 ezren keresték — Az idén valamennyi intézményünket mintegy 150 ezren keresték föl, a látogatók 65 százaléka a nyári hónapokban fordult meg kiállításainkon. A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a látogatók 60 százaléka tanuló, 12-15 százaléka külföldi. A legtöbben a megyei múzeumot keresik föl, évente átlagosan 22- 25 ezren. Ugyanennyien fordulnak meg a szennai szabadtéri néprajzi múzeumban, a balatonszárszói József Attila emlékmúzeumban 18-20 ezren, míg a zalai Zichy Múzeumban csupán 5-8 ezren. Alacsony a látogatottsága az újvárfalvi Noszlopy emlékmúzeumnak, pár százan keresik föl évente. Intézményeink fenntartási költségei nem emelkedtek az utóbbi két évben az infláció mértékével. A gazdaság teherbíróképessége nem teszi lehetővé, hogy a „tortából” több szelethez jussunk. Éppen ezért csökkentettük a nyitvatartási időt, nyáron hat órára, télen négy órára. A takarékos gazdálkodásnak köszönhetjük, hogy a két évvel ezelőtti költségvetés mellett is fennmaradtunk. — Nem félő, hogy a legnépesebb látogatócsoport, a diákság, az ingyenes belépőjegy megszűnése után már kisebb létszámban fordul meg a múzeumokban? Gyengébb érdeklődés — A rendelkezés bevezetése után néhány hónapig csökken a diákok látogatottsága. Az iskolák, a tanulók, a szülők bizonyára megértik intézkedésünket, hiszen egy múzeumi belépő ára alig kerül többe, mint egy gombóc fagylalt. Intézményünk szempontjából azonban olyan egymillió forint plusz bevételre számíthatunk, s erről a forrásról sem mondhatunk le. — Kik látogathatják a múzeumokat ingyen? — A múzeumbarátok körének tagjain kívül senki. — Mennyit fizetnek a diákok, a felnőttek? — A tanulók húsz forintot, a felnőttek negyvenet, vidéken ennél kevesebbet. Kiállításaink színvonala jelentősen emelkedett, jövőre készülünk megnyitni a természettudományi bemutatónkat a megyei múzeumban, ehhez a diákok szerény támogatása is szükséges, ami a belépőjegyek árában testesül meg. — Mintha a múzeumok munkájában nagyobb hangsúlyt kapott volna az utóbbi években a tudományos munka; a propagandára, a közönséggel való kapcsolatter- metésre kevesebb figyelmet fordítanak. — A múzeumoknak többféle feladatot kell ellátniuk. A tudományos munka mellett a kutatási eredmények bemutatását is fontosnak tekintjük. Nemcsak Somogybán, az országban, hanem az egész világban megfigyelhető, hogy a közintézmények, így a múzeumok látogatottsága is csökkent. Ennek okát mindenhol vizsgálják. Nemcsak a múzeumok, hanem a kultúra minden területén érzékelhető az érdeklődés és a támogatás csökkenése. Árral szemben Az árral szemben sem Somogybán, sem Kaposváron nem úszhatnak kulturális intézményeink, ám a fenntartókkal közösen bizonyára megtalálható gyógyír. A megyei és városi könyvtár látogatottsága nemcsak a nyáron nőtt váratlanul, hanem télen is sokan keresik föl. Drága a könyv, a tankönyv, viszonylag olcsón lehet itt tanulni, művelődni, kutatni. A példa adva van. Múzeumaink úgynevezett szolgáltató feladatra is vállalkozhatnának — anélkül, hogy a tudományos munkától, a drága kiállításoktól vennék el a szükséges pénzt. Horányi Barna Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Visegrád Kutatják a királyi rezidenciákat A középkori magyar uralkodói székhelyek — Esztergom, Székesfehérvár, Óbuda, Buda, Visegrád — átfogó feltárásával, leírásával, illetve a tudományos eredmények közzétételével egyelőre adós a régészet és a művészettörténet. Születtek ugyan újabb eredmények, de ezekből összegző megállapítások még nem vonhatók le. Az általános régészeti feltárásokat feltétlenül folytatni kell, mert a föld bizonyára számtalan emléket rejt, ezek segítségével pedig sok megválaszolatlan kérdésre kaphat feleletet a kutató. Tömören így így összegezhető „A királyi rezidenciák kutatásának újabb eredményei” című konferencián elhangzott állás- foglalás. A tanácskozást a Budapesti Történeti Múzeumban tartották. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti társulat, a visegrádi Mátyás királyról elnevezett múzeum és a budavári közgyűjtemény középkori osztálya szervezte a tudományos eszmecserét. Előadások hangzottak el itt a többi között Esztergom Árpád-kori királyi palotájáról, az óbudai királynéi várról, illetve a visegrádi feltárásokról és a pesti várról, továbbá a visegrádi uralkodói palota An- jou-kori előzményeiről, amely akkor Európa-hírű építmény volt. Tisztújítás elejbe vetve Aranka szerepében Börcsök Enikő, Tornyai szolgabíróéban Spindler Béla (Fotó: Csobod Péter) Ha úgy vesszük, egy színházi bemutató előzeteséhez megtévesztésig hasonlatos, annak nem véletlenül álcázott kopogtatócédulát tart a kezében az olvasó, három felvoná- sos választási komédiára invi- tálót. Holnap hivatott ugyanis a Csiky Gergely Színház társulata élénk asszociációtáncba vinni az érdeklődő, ilyen-olyan-amolyan szimpatizáns választópolgárokat. Mivel pedig Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátékát Bezerédi Zoltán állította színpadra, a jelzés- és kacsintásértékű vagy éppen köntörfalazatlan utalások az ő instruálásának eredményei. Vagy nemcsak a színész-rendezőé, s akkor a Tisztújítás az egész kaposvári színházcsináló sziget aligcsomagolt ajándéka, megszívlelendő jótanács-sokaság, ami elől szemérmetlen gördül föl az a mélybordó előfüggöny. Meg tán a szokásosan le-föl liftező vasfüggöny, a színházi, aminek a szigorú jelenléte márcsak azért is hasznos lehet egy-egy politikai, így olykor negatív töltésű komédiára nézvést, mert abban lényege mián dühöngenek az elvtelen- ségek, a köpönyeg emlé- kezetkihagyásos forgatásai, meg miegyéb. Tényleg, miegyéb is? Mire eddze kötélidegeit, megpróbált érzékletességét mi ellen vértezze a néző, a kaposvári, a somogyi, meg úgy általában, a magyar. Nem kell, kérem, edzeni azt semmire; aki itt és most a rendszerváltást túlélte, azt nem riaszthatja meglepetés. Merthogy a parlamentáris demokrácia gyermeki betegségei is felismerszenek majd az 1842-ben írt, máig aktuális vígjátékban. így nem véletlen, hogy holnap eme produkció permierén derülhet-borulhat — mikor, hogy — a nagyérdemű. És szembesülhet folyvást, látván, hogy a korteske- dők eszköztára minő szelektivitással használtatik, miközben megy a hajtás azért a na- gyon-fontos alispánságért. Bízva abban, hogy az érdeklődésen túl egyebet jelen kopogtatócédula fel nem keltett, íme, a főbb szereplők: Hunyadkürti György, Pogány Judit, Börcsök Enikő, Csapó György és Spindler Béla alakítása segít hozzá bennünket, hogy szellemünket egy már megharcolt megvilágosodás fényében füröszthessük. Vagy ellenkezőleg: a „produkció kapcsolgatja a lámpásokat”. Kinek-kinek. A voksokat a színházi székekbe kérjük helyezni — későn jövőknek erre csak a választási komédia szünetében nyílik mód. És nézőtéri ajtó. Balassa Tamás Zsidó kulturális napok Értékőrző együttélés A vas- és fahidaknál erősebb az olyan szellemiségből épített híd, mint amilyet itt most emeltek — e gondolat jegyében üdvözölte Kecskeméten a zsidó kulturális napok programjait az esemény ünnepélyes megnyitóján Schweitzer József főrabbi. Az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatója rövid áttekintést adott az évezredes múltra tehető magyarzsidó együttélés főbb jellemzőiről, a zsidó és a keresztény vallás különbségeiről s azonosságairól, hangsúlyozva, hogy az utóbbit kell egymásban keresnünk. David Krausz, Izrael Budapesten akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete magyarul mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar zsidóság miközben megőrizte sajátját, gazdagította is a magyar kultúrát, és maga is gazdagabb lett általa. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban megnyílt, s egy héten át Kecskemét számos intézményében folytatódó kulturális napok keretében több mint tíz önálló rendezvényre kerül sor. A Bács-Kiskun megyei zsidó emlékhelyeket fotótárlaton mutatják be, egy másik tárlat egy munkácsi zsidó férfi életébe nyújt bepillantást, néprajzi elemeket is fölvillantva. A nyitónap estjén hangversenyt adott a rabbiképző intézet Goldmark Kórusa, ma pedig az Anna Frank Gimnázium diákjainak kulturális bemutatóját tekintheti meg a közönség. Téli könyvvásár 290 kötettel Biblia minden mennyiségben — Nyolc Nobel-díjas könyve (Folytatás az 1. oldalról) Ez a mostani vásár kimondottan a közelgő nagy ajándékozási lázhoz kötődik; kevesebb a szépirodalom és minden eddiginél gazdagabb a díszes kivitelű művészeti könyvek, lexikonok kínálata. A könyvek átlagára 1150 forint, ami azt jelenti, hogy van kicsinyeknek 75 forintért, nagyoknak 4999 forintért, gazdagoknak 11 ezerért is olvasni, lapozgatni, néznivaló. Minden eddiginél gazdagabb Biblia-választékot kínálnak a könyvkiadók. A Nagy képes Biblia — műbőrben 4950, bőrkötésben 7500 forint — az Ó- és Újszövetség teljes szövegét tartalmazza az 1972-es legújabb fordítás alapján. Az illusztrációkat Michelangelo, El Greco, Murillo és más 16-18. századi klasz- szikusok alkotásaiból válogatták. Az egyszerűen Biblia címet viselő kötet Gustave Dóré leghíresebb illusztrációival jelent meg. Dóré 1865-ben 233 rajzot készített a Biblia legismertebb jeleneteihez. A képekhez illeszkedő szövegek Károli Gáspár fordításában olvashatók. Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból címmel a Pallas Kiadónál 1906-ban megjelent kötet hasonmását is kezükbe vehetik az érdeklődők. Pázmány Péter imádságoskönyve a magyar vallás-, irodalom- és művelődéstörténet becses emléke; a könyv az 1606-os grazi első kiadás hasonmása. A képzőművészeti könyvek nagy családja valóban klasz- szikus ajándékozási célokat szolgálhat. A művészetek története sorozat záróköteteként került a boltokba A XX. százaa művészete című alkotás, amely a hetvenes évek végéig mutatja be a képző- és iparművészet, valamint az építészet újdonságait. Toulouse-Lautrec, Rembrandt, Picasso, Monet, a lenyűgöző 15. századi' „szürrealista” Hieronymus Bosch és mások életét, munkásságát bemutató albumok gazdagítják a kínálatot. A külföldi szépprózát nyolc Nobel-díjas is képviseli, köztük az idei kitüntetett, Toni Morrison Dzsessz című alkotása, a téli könyvvásár legnagyobb szenzációjának azonban Szolzsenyicin világhírű műve, a Gulag szigetvilág teljes kiadása ígérkezik a sztálini diktatúra őrületéről. Ehhez jól illeszkedik a Svájcban élő magyar történész és publicista, Gosztonyi Péter műve A Vörös Hadsereg címmel, amely a szovjet fegyveres erő történetét tárgyalja megalakulásától megszűnéséig. S még egy könyv, amely méltán tarthat számot közérdeklődésre: tizenöt év után ismét megjelent a világirodalom legnagyobb ívű történelmi regénye, a Háború és béke. Polesz György Téli kényszerszünet az ELTE-n Téli kényszerszünet lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem valamennyi karán december 18-tól az év végéig. Erről már májusban határozott az egyetemi tanács és a rektor; az egyetemtől ugyanis megvontak 172 millió forint támogatást. Terveik szerint a kéthetes szünet alatt 8-10 millió forintot spórolhatnak meg. A diákok ez idő alatt a kollégiumokban készülhetnek föl a vizsgáikra. Dómján Edit-díj Pregitzer Fruzsinának, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművészének ítélték oda a Dómján Edit Alapítvány idei díját. A budapesti Madách Kamaraszínházban, A bolond lány című darab előadása előtt nyújtják át a díjat, melyet 1991-ben alapítottak s a legjobb művészi teljesítményt nyújtott vidéki színésznőnek ítélik oda. Belvárosi fotók kiállítása A budapesti belváros mindig is az ország szíve volt, szellemi és gazdasági központja, a polgári Magyarország bölcsője. A Budapesti Városvédő Egyesület tárlata a Várban a jubileumát ünneplő fővárost köszönti. Budapest — Buda, Pest és Óbuda egyesülése révén — 1873-ban jött létre. A városvédő egyesület 11 esztendeje kezdte meg a főváros életét föltáró és megörökítő fotódokumentációs munkát. Kedvezményes színházjegy A Madách Színház és a Madách Kamara Színház nyugdíjas és diáklátogatói számára 20 százalékos jegyvásárlási kedvezményt kapnak december 1-jétől. A szervezők ezzel az intézkedésükkel a szeptemberi jegyáremelést kívánják kompenzálni, nem szeretnék ugyanis elveszíteni nyugdíjas és ifjú közönségüket. A kedvezmények a Mária evangéliuma, a Cabaret, az Amadeus, a Hegyi út, A testőr és az Ármány és szerelem, illetve a jövőre bemutatásra kerülő Stuart Mária című előadásokra érvényesek a Madách Színházban. Kurtág György nagydíja Kurtág györgy, aki jelenleg egy évet tölt a német fővárosban a berlini Filharmonikus Zenekar meghívására, termékeny alkotói korszakában kapta az olasz Feltrinelli Alapítvány nagydíját, melyet Rómában, a legmagasabb állami vezetők jelenlétében vett át a Lincei Akadémián. A Berlini Filharmonikus Zenekar decemberben mutatja be Kurtág György új, számunkra írt művét Claudio Ábbado vezényletével. Hiteles fordításban a Gulag szigetvilág Hosszú tortúra után végre megjelent Magyarországon is Alekszander Szolzsenyicin a Gulag szigetvilág című remekművének minden szempontból hiteles fordítása. A könyv — amelyet először 20 éve adtak ki Párizsban — nem egyszerűen csak a sztálini lágerek történetének grandiózus összefoglalása, hanem szenvedélyes vádirat mindenfajta totalitárius rendszer és ideológia ellen. Az Európa Kiadónál megjelent kötetet Soproni András fordításában olvashatjuk. v