Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám

1993. november 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Nőtt a tudományos munka színvonala BEMUTATÓ A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN Kevesebb a látogató a múzeumokban Tudományos műhelyként országos elismerés övezi a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát, ám intézmé­nyeinek látogatottsága csökkent. Itt is megszüntették a diákok, katonák ingyenes belépését. Múzeumainkban két naptári időt használnak, a nyárit és a télit: az őszutótól csökkentett nyitvatartás lépett életbe. A Somogy Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának igazga­tója, dr. Király István Szabolcs elmondta: az idegenforgalmi szezonban többen látogatják a megye múzeumait. 150 ezren keresték — Az idén valamennyi in­tézményünket mintegy 150 ezren keresték föl, a látogatók 65 százaléka a nyári hóna­pokban fordult meg kiállítása­inkon. A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a látogatók 60 százaléka tanuló, 12-15 százaléka külföldi. A legtöb­ben a megyei múzeumot ke­resik föl, évente átlagosan 22- 25 ezren. Ugyanennyien for­dulnak meg a szennai szabad­téri néprajzi múzeumban, a balatonszárszói József Attila emlékmúzeumban 18-20 ez­ren, míg a zalai Zichy Múze­umban csupán 5-8 ezren. Alacsony a látogatottsága az újvárfalvi Noszlopy emlékmú­zeumnak, pár százan keresik föl évente. Intézményeink fenntartási költségei nem emelkedtek az utóbbi két év­ben az infláció mértékével. A gazdaság teherbíróképessége nem teszi lehetővé, hogy a „tortából” több szelethez jus­sunk. Éppen ezért csökkentet­tük a nyitvatartási időt, nyáron hat órára, télen négy órára. A takarékos gazdálkodásnak köszönhetjük, hogy a két év­vel ezelőtti költségvetés mel­lett is fennmaradtunk. — Nem félő, hogy a legné­pesebb látogatócsoport, a di­ákság, az ingyenes belépő­jegy megszűnése után már ki­sebb létszámban fordul meg a múzeumokban? Gyengébb érdeklődés — A rendelkezés beveze­tése után néhány hónapig csökken a diákok látogatott­sága. Az iskolák, a tanulók, a szülők bizonyára megértik in­tézkedésünket, hiszen egy múzeumi belépő ára alig ke­rül többe, mint egy gombóc fagylalt. Intézményünk szempontjából azonban olyan egymillió forint plusz bevételre számíthatunk, s er­ről a forrásról sem mondha­tunk le. — Kik látogathatják a mú­zeumokat ingyen? — A múzeumbarátok köré­nek tagjain kívül senki. — Mennyit fizetnek a diá­kok, a felnőttek? — A tanulók húsz forintot, a felnőttek negyvenet, vidéken ennél kevesebbet. Kiállítása­ink színvonala jelentősen emelkedett, jövőre készülünk megnyitni a természettudo­mányi bemutatónkat a megyei múzeumban, ehhez a diákok szerény támogatása is szük­séges, ami a belépőjegyek árában testesül meg. — Mintha a múzeumok munkájában nagyobb hang­súlyt kapott volna az utóbbi években a tudományos munka; a propagandára, a kö­zönséggel való kapcsolatter- metésre kevesebb figyelmet fordítanak. — A múzeumoknak több­féle feladatot kell ellátniuk. A tudományos munka mellett a kutatási eredmények bemuta­tását is fontosnak tekintjük. Nemcsak Somogybán, az or­szágban, hanem az egész vi­lágban megfigyelhető, hogy a közintézmények, így a múze­umok látogatottsága is csök­kent. Ennek okát mindenhol vizsgálják. Nemcsak a múze­umok, hanem a kultúra min­den területén érzékelhető az érdeklődés és a támogatás csökkenése. Árral szemben Az árral szemben sem So­mogybán, sem Kaposváron nem úszhatnak kulturális in­tézményeink, ám a fenntar­tókkal közösen bizonyára megtalálható gyógyír. A me­gyei és városi könyvtár látoga­tottsága nemcsak a nyáron nőtt váratlanul, hanem télen is sokan keresik föl. Drága a könyv, a tankönyv, viszonylag olcsón lehet itt tanulni, műve­lődni, kutatni. A példa adva van. Múzeumaink úgyneve­zett szolgáltató feladatra is vállalkozhatnának — anélkül, hogy a tudományos munkától, a drága kiállításoktól vennék el a szükséges pénzt. Horányi Barna Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Visegrád Kutatják a királyi rezidenciákat A középkori magyar uralkodói székhelyek — Esztergom, Szé­kesfehérvár, Óbuda, Buda, Vi­segrád — átfogó feltárásával, leírásával, illetve a tudományos eredmények közzétételével egyelőre adós a régészet és a művészettörténet. Születtek ugyan újabb eredmények, de ezekből összegző megállapítá­sok még nem vonhatók le. Az általános régészeti feltárásokat feltétlenül folytatni kell, mert a föld bizonyára számtalan emlé­ket rejt, ezek segítségével pe­dig sok megválaszolatlan kér­désre kaphat feleletet a kutató. Tömören így így összegezhető „A királyi rezidenciák kutatásá­nak újabb eredményei” című konferencián elhangzott állás- foglalás. A tanácskozást a Bu­dapesti Történeti Múzeumban tartották. A Magyar Régészeti és Mű­vészettörténeti társulat, a viseg­rádi Mátyás királyról elnevezett múzeum és a budavári közgyűj­temény középkori osztálya szervezte a tudományos esz­mecserét. Előadások hangzot­tak el itt a többi között Eszter­gom Árpád-kori királyi palotájá­ról, az óbudai királynéi várról, il­letve a visegrádi feltárásokról és a pesti várról, továbbá a vi­segrádi uralkodói palota An- jou-kori előzményeiről, amely akkor Európa-hírű építmény volt. Tisztújítás elejbe vetve Aranka szerepében Börcsök Enikő, Tornyai szolgabíróé­ban Spindler Béla (Fotó: Csobod Péter) Ha úgy vesszük, egy szín­házi bemutató előzeteséhez megtévesztésig hasonlatos, annak nem véletlenül álcázott kopogtatócédulát tart a kezé­ben az olvasó, három felvoná- sos választási komédiára invi- tálót. Holnap hivatott ugyanis a Csiky Gergely Színház tár­sulata élénk asszociáció­táncba vinni az érdeklődő, ilyen-olyan-amolyan szimpati­záns választópolgárokat. Mi­vel pedig Nagy Ignác Tisztújí­tás című vígjátékát Bezerédi Zoltán állította színpadra, a jelzés- és kacsintásértékű vagy éppen köntörfalazatlan utalások az ő instruálásának eredményei. Vagy nemcsak a színész-rendezőé, s akkor a Tisztújítás az egész kaposvári színházcsináló sziget alig­csomagolt ajándéka, megszív­lelendő jótanács-sokaság, ami elől szemérmetlen gördül föl az a mélybordó előfüggöny. Meg tán a szokásosan le-föl liftező vasfüggöny, a színházi, aminek a szigorú jelenléte márcsak azért is hasznos le­het egy-egy politikai, így oly­kor negatív töltésű komédiára nézvést, mert abban lényege mián dühöngenek az elvtelen- ségek, a köpönyeg emlé- kezetkihagyásos forgatásai, meg miegyéb. Tényleg, miegyéb is? Mire eddze kötélidegeit, megpró­bált érzékletességét mi ellen vértezze a néző, a kaposvári, a somogyi, meg úgy általában, a magyar. Nem kell, kérem, edzeni azt semmire; aki itt és most a rendszerváltást túlélte, azt nem riaszthatja meglepe­tés. Merthogy a parlamentáris demokrácia gyermeki beteg­ségei is felismerszenek majd az 1842-ben írt, máig aktuális vígjátékban. így nem véletlen, hogy holnap eme produkció permierén derülhet-borulhat — mikor, hogy — a nagyér­demű. És szembesülhet foly­vást, látván, hogy a korteske- dők eszköztára minő szelekti­vitással használtatik, miköz­ben megy a hajtás azért a na- gyon-fontos alispánságért. Bízva abban, hogy az ér­deklődésen túl egyebet jelen kopogtatócédula fel nem kel­tett, íme, a főbb szereplők: Hunyadkürti György, Pogány Judit, Börcsök Enikő, Csapó György és Spindler Béla alakí­tása segít hozzá bennünket, hogy szellemünket egy már megharcolt megvilágosodás fényében füröszthessük. Vagy ellenkezőleg: a „produkció kapcsolgatja a lámpásokat”. Kinek-kinek. A voksokat a színházi székekbe kérjük he­lyezni — későn jövőknek erre csak a választási komédia szünetében nyílik mód. És né­zőtéri ajtó. Balassa Tamás Zsidó kulturális napok Értékőrző együttélés A vas- és fahidaknál erősebb az olyan szellemiségből épített híd, mint amilyet itt most emel­tek — e gondolat jegyében üd­vözölte Kecskeméten a zsidó kulturális napok programjait az esemény ünnepélyes megnyi­tóján Schweitzer József fő­rabbi. Az Országos Rabbi­képző Intézet főigazgatója rö­vid áttekintést adott az évezre­des múltra tehető magyar­zsidó együttélés főbb jellemző­iről, a zsidó és a keresztény vallás különbségeiről s azo­nosságairól, hangsúlyozva, hogy az utóbbit kell egymás­ban keresnünk. David Krausz, Izrael Buda­pesten akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete magyarul mondott köszöntőjé­ben hangsúlyozta: a magyar zsidóság miközben megőrizte sajátját, gazdagította is a ma­gyar kultúrát, és maga is gaz­dagabb lett általa. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban megnyílt, s egy héten át Kecskemét számos in­tézményében folytatódó kultu­rális napok keretében több mint tíz önálló rendezvényre kerül sor. A Bács-Kiskun me­gyei zsidó emlékhelyeket fotó­tárlaton mutatják be, egy másik tárlat egy munkácsi zsidó férfi életébe nyújt bepillantást, nép­rajzi elemeket is fölvillantva. A nyitónap estjén hangversenyt adott a rabbiképző intézet Goldmark Kórusa, ma pedig az Anna Frank Gimnázium diákja­inak kulturális bemutatóját te­kintheti meg a közönség. Téli könyvvásár 290 kötettel Biblia minden mennyiségben — Nyolc Nobel-díjas könyve (Folytatás az 1. oldalról) Ez a mostani vásár kimon­dottan a közelgő nagy ajándé­kozási lázhoz kötődik; keve­sebb a szépirodalom és min­den eddiginél gazdagabb a díszes kivitelű művészeti könyvek, lexikonok kínálata. A könyvek átlagára 1150 fo­rint, ami azt jelenti, hogy van kicsinyeknek 75 forintért, na­gyoknak 4999 forintért, gaz­dagoknak 11 ezerért is ol­vasni, lapozgatni, nézniva­ló. Minden eddiginél gazda­gabb Biblia-választékot kínál­nak a könyvkiadók. A Nagy képes Biblia — műbőrben 4950, bőrkötésben 7500 forint — az Ó- és Újszövetség teljes szövegét tartalmazza az 1972-es legújabb fordítás alapján. Az illusztrációkat Mi­chelangelo, El Greco, Murillo és más 16-18. századi klasz- szikusok alkotásaiból válogat­ták. Az egyszerűen Biblia címet viselő kötet Gustave Dóré leghíresebb illusztrációi­val jelent meg. Dóré 1865-ben 233 rajzot készített a Biblia legismertebb jeleneteihez. A képekhez illeszkedő szövegek Károli Gáspár fordításában ol­vashatók. Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból címmel a Pallas Kiadónál 1906-ban megjelent kötet ha­sonmását is kezükbe vehetik az érdeklődők. Pázmány Pé­ter imádságoskönyve a ma­gyar vallás-, irodalom- és mű­velődéstörténet becses em­léke; a könyv az 1606-os grazi első kiadás hasonmása. A képzőművészeti könyvek nagy családja valóban klasz- szikus ajándékozási célokat szolgálhat. A művészetek tör­ténete sorozat záróköteteként került a boltokba A XX. százaa művészete című alkotás, amely a hetvenes évek végéig mutatja be a képző- és ipar­művészet, valamint az építé­szet újdonságait. Toulo­use-Lautrec, Rembrandt, Pi­casso, Monet, a lenyűgöző 15. századi' „szürrealista” Hie­ronymus Bosch és mások éle­tét, munkásságát bemutató albumok gazdagítják a kínála­tot. A külföldi szépprózát nyolc Nobel-díjas is képviseli, köz­tük az idei kitüntetett, Toni Morrison Dzsessz című alko­tása, a téli könyvvásár legna­gyobb szenzációjának azon­ban Szolzsenyicin világhírű műve, a Gulag szigetvilág tel­jes kiadása ígérkezik a sztálini diktatúra őrületéről. Ehhez jól illeszkedik a Svájcban élő magyar történész és publi­cista, Gosztonyi Péter műve A Vörös Hadsereg címmel, amely a szovjet fegyveres erő történetét tárgyalja megalaku­lásától megszűnéséig. S még egy könyv, amely méltán tart­hat számot közérdeklődésre: tizenöt év után ismét megje­lent a világirodalom legna­gyobb ívű történelmi regénye, a Háború és béke. Polesz György Téli kényszerszünet az ELTE-n Téli kényszerszünet lesz az Eötvös Loránd Tudománye­gyetem valamennyi karán de­cember 18-tól az év végéig. Erről már májusban határozott az egyetemi tanács és a rek­tor; az egyetemtől ugyanis megvontak 172 millió forint támogatást. Terveik szerint a kéthetes szünet alatt 8-10 mil­lió forintot spórolhatnak meg. A diákok ez idő alatt a kollégi­umokban készülhetnek föl a vizsgáikra. Dómján Edit-díj Pregitzer Fruzsinának, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművészének ítél­ték oda a Dómján Edit Alapít­vány idei díját. A budapesti Madách Kamaraszínházban, A bolond lány című darab elő­adása előtt nyújtják át a díjat, melyet 1991-ben alapítottak s a legjobb művészi teljesít­ményt nyújtott vidéki színész­nőnek ítélik oda. Belvárosi fotók kiállítása A budapesti belváros min­dig is az ország szíve volt, szellemi és gazdasági köz­pontja, a polgári Magyaror­szág bölcsője. A Budapesti Városvédő Egyesület tárlata a Várban a jubileumát ünneplő fővárost köszönti. Budapest — Buda, Pest és Óbuda egyesülése révén — 1873-ban jött létre. A város­védő egyesület 11 esztendeje kezdte meg a főváros életét föltáró és megörökítő fotódo­kumentációs munkát. Kedvezményes színházjegy A Madách Színház és a Madách Kamara Színház nyugdíjas és diáklátogatói számára 20 százalékos jegy­vásárlási kedvezményt kap­nak december 1-jétől. A szer­vezők ezzel az intézkedésük­kel a szeptemberi jegyáreme­lést kívánják kompenzálni, nem szeretnék ugyanis elve­szíteni nyugdíjas és ifjú kö­zönségüket. A kedvezmények a Mária evangéliuma, a Caba­ret, az Amadeus, a Hegyi út, A testőr és az Ármány és szere­lem, illetve a jövőre bemuta­tásra kerülő Stuart Mária című előadásokra érvényesek a Madách Színházban. Kurtág György nagydíja Kurtág györgy, aki jelenleg egy évet tölt a német főváros­ban a berlini Filharmonikus Zenekar meghívására, termé­keny alkotói korszakában kapta az olasz Feltrinelli Ala­pítvány nagydíját, melyet Ró­mában, a legmagasabb állami vezetők jelenlétében vett át a Lincei Akadémián. A Berlini Filharmonikus Zenekar de­cemberben mutatja be Kurtág György új, számunkra írt művét Claudio Ábbado vezényletével. Hiteles fordításban a Gulag szigetvilág Hosszú tortúra után végre megjelent Magyarországon is Alekszander Szolzsenyicin a Gulag szigetvilág című re­mekművének minden szem­pontból hiteles fordítása. A könyv — amelyet először 20 éve adtak ki Párizsban — nem egyszerűen csak a sztálini lá­gerek történetének grandió­zus összefoglalása, hanem szenvedélyes vádirat minden­fajta totalitárius rendszer és ideológia ellen. Az Európa Ki­adónál megjelent kötetet Sop­roni András fordításában ol­vashatjuk. v

Next

/
Thumbnails
Contents