Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

8 SOMOGY HÍRLAP VÉLEMÉNYEK 1993. november 2., kedd Tanúkat keres a hozzátartozó 1942. szeptember 23-án készült ez a felvétel, és id. Dobás Lajos az egyik szereplője. Fia, aki jelenleg Somogysárdon, az Engels u. 14. szám alatt lakik, azt kéri, hogy jelentkezzenek — levélben vagy személyesen — címén azok a még élő katonatársak, akik valamit bizonyí­tani tudnak édesapja eltűnésével kapcsolatban. A tizen­negyedik ismét szól Fűtésidíjszámlák — és szolgáltatás Fizetünk a semmiért .■ tizenkét év óta A Vagyonkezelő Rt fűtési díjemeléssel kapcsolatos felvetésre szeretnék rea­gálni. Úgy érzem nagyon egyoldalú megvilágításban igyekszik a szolgáltatást fel­tüntetni. Az illetékes csak azt említi meg, hogy nagyon sok lakó elmaradásban van a fűtési dí­jakkal kapcsolatban. Arról nem tesz említést, hogy na­gyon sok olyan lakóház talál­ható Kaposváron, ahol az úgynevezett „egycsöves” ma­gyar csodatalálmány van. Itt az a lényeg, hogy a felső eme­leteken „hőgutát” lehet kapni, az alsó szinteken pedig csak langyos víz csordogál a radiá­torokban; meleget csak akkor éreznek a lakók, ha a Va­gyonkezelő Rt — vagy elődei — a számlát benyújtották. Te­hát rendes szolgáltatás nincs, fizetés pedig van? Ez milyen állapot? Hogyan gondolják az illetékesek? Több panasz ment ebben az ügyben, de még válaszra sem méltattak bennünket. Tizenkét éve fizetünk a semmiért; ezen idő alatt semmiféle karbantartást nem végeztek a fűtési rendsze­rünkben. Aggódva várjuk a te­let, hogy enyhe lesz vagy megfagyunk. A ház lakói ne­vében szeretném tudni, hogy mit óhajt tenni a Vagyonke­zelő Rt. Ha továbbra is így lesz, akkor milyen erkölcsi alapon kér a lakóktól fizetési fegyelmet? Ezt szeretném tudni sok száz kaposvári ér­dekelt nevében. Varga János Kaposvár, Petőfi u. 33.1/3. Farkas Jenő kálmáncsai olvasónk azt tette szóvá, hogy a község önkormány­zata tizenhárom rászoruló­nak biztosította a kedvezmé­nyes étkezést. Neki, a tizen­negyediknek nem. (A szerk.) Hosszú várakozás után ismét jelentkezem. Engedjék meg, hogy megköszönjem, hogy a Somogyi Hírlap 1993. szeptem­ber 3-i számában „A tizenne­gyediknek nem” címmel pana­szos levelem tartalmát közölni szíveskedtek. Sajnos, pusztába kiáltott szó volt. A tisztelt önkormányzat azóta sem tesz semmit az érdekünk­ben. Sem nem válaszol az új­ságcikkre, sem nem változtatott előbbi álláspontján. A struccpoli­tikát választotta. Nekünk már semmi remé­nyünk nincs, nem várhatunk semmit ettől az érzéketlen ön- kormányzattól. Farkas Jenő, Kálmáncsa SOK LESZ A KEVÉSBŐL Városrész a központtól nyolc kilométerre Csúsztatásnak érezzük Töreki csak az adókban a lecsípett ötmilliót számít egyenrangúnak Nem kompetenciánk, hogy elemezzük a november 2-án a közgyűlés elé kerülő Kapós Televízió fejlesztési és költ­ségvetési előterjesztését. Ám megdöbbentett bennünket és egyúttal alapos csúsztatásnak érezzük, hogy a kért száz­millióból lecsípett ötmillióval a Kapos Televízió egyúttal rá­diót is csinálna. A Somogy Rádiót, reméljük, nem kell bemutatnunk a me­gyeszékhely lakóinak. Egy ma­gánvállalkozás fektetett tőkét e rádiós tervbe, amely a teljes be­ruházás után 30 millió forintra rúg. A Somogy Rádiót egy kö­zel 30 fős újságírói, technikai, reklámszakemberi gárda mű­ködteti, ám érezzük, hogy a megfelelő szakmai színvonal eléréséhez még további munka­társak szükségesek. Ugyancsak hihetetlennek tet­sző kijelentés, hogy az eddigi harminctagú kábeltelevíziós csapat, néhány fővel kiegé­szülve, napi rendszerességgel állná a sarat a televízióban, s úgy balkézről még a rádiót is megcsinálná. A rádió — éppen nyolcadik heti adásunk mondatja velünk — fantasztikusan intenzív napi munkát, gyorsaságot, kollektív napi teherbírást igényel. Ez nem heti négy óra munka! A Somogy Rádiót működtető Tör­zsök Vállalkozás javaslatot ter­jesztett Kaposvár önkormány­zatának vezetői és képviselői elé: ebben — szem előtt tartva az önkormányzat jelenlegi te­herbírását — egy olcsóbb és szakmailag már kipróbált meg­oldást ajánl a drága tervezgeté­sek helyett. Az önkormányzat működjön együtt a meglevő rá­dióval, ebben vállaljon szakmai, működtetői és szponzori szere­pet. Romantikus elképzelés, hogy Kaposváron több televízió vagy rádió működhet. A meglevők­nek sem könnyű a dolguk, hi­szen az ismert gazdasági kör­nyezetben nehéz a talpon állás. Rádió már van, aki ezt a mé­diaműfajt művelni szeretné, az jöjjön: várjuk a Somogy Rádió­ban. Természetesen nem ter­vezgetni, állandó önkormány­zati támogatásra spekulálni, hanem a mindennapok szívós munkájával értéket teremteni, amely egy szakmai közösség fontos műhelye lehet — és egy tágabb közösség megbízható, független hírforrása. Törzsök Lajos vállalkozó Tudom, amiről most írok kevés embert érint — körülbe­lül 300-at —, és még kevesebb azok száma, akiknek fáj. Siófok, a Balaton fővárosa három városrészből áll: Sió­fok, a vele majdnem egybeé­pült Kiüti meg a nyolc kilomé­terre levő Töreki. S itt kezdőd­nek a problémák. Törekinek 15 évig volt — ha nem is kielégítő, de valami­lyen — buszjárata. Reggel fél 7-kor és délután 5-kor. Iskola? időben még negyed 8-as és háromnegyed 4-es járat egé­szítette ki. Szombat, vasárnap semmi. így is, aki orvoshoz, hivatalos ügyét intézni vagy vásárolni beutazott reggel fél 7-kor Siófokra, ott kellett ros­tokolni a délután 5-ig, hogy haza tudjon jönni. Esetleg gya­logolt 8-10 kilométert. A „városrészben” sok idős, beteg és szegény ember lakik, aki a 700 forintos taxiszámlát nem tudja kifizetni. Most még ezt az egy járat­párt is elvették tőlünk. A Volán sokat kér az ön- kormányzat arra hivatkozik, hogy nem tudja (vagy nem akarja) a kért összeget megfi­zetni. Azt hiszem, itt a háttérben más dolgok is meghúzódnak. A Volán arra hivatkozik, hogy 6-10 embert nem tud, csak rá­fizetéssel szállítani. Ez ért­hető. De ott nem panaszkodik, hogy sok a bevétele, ahol „zsí­ros” járatai vannak! Azt a pénzt „lenyeli” a központja, itt viszont a gazdaságtalanságra hivatkozik. Miért vagyunk mi, törekiek másodrendű állampolgárok, amikor adni kellene valamit? Ha adót vagy üdülőhelyi díjat kell fizetnünk, rögtön „előlép­tetnek” minket, és ugyanany- nyit fizetünk, mint bent, Siófo­kon fizetnek. Az önkormányzat magán- vállalkozót keresett, hirdetett, sőt évi 200 ezer forint támoga­tást is beígért. A biztonságos üzemeltetéshez két busz és két sofőr kell. (Két tízszemé­lyes kisbusz 4 millió forint. A 35 forintos jegyárból és az évi 200 ezer forint támogatásból mikorra térül meg?) Mi nem külön járatot kér­tünk, csak azt, hogy a balato- nendrédi, széplaki járatok tér­jenek be 5 kilométert Töre­kibe. Ha most nem kapunk támogatást, segítséget, akkor továbbra is gyalogolhatunk. Grész Endre Siófok-Töreki Milyen lesz a siófoki Kossuth utca? A bizottság csak javasolt, és véleményezte a tervet Siófok város településfej­lesztési bizottságának leg­utóbbi üléséről pontatlanul je­lent meg egy rövid tudósítás a lap 1993. október 11-i számá­ban Háromsávos lesz a sió­foki Kossuth utca címmel. A cikk megtéveszti az olva­sót, mert mindent eldöntött tényként ismertet, holott a bi­zottság csak a véleményét, javaslatait foglalta határo­zatba. A Kossuth utca esetében arról van szó, hogy az utca csapadékvíz-elvezetésének és ezzel összefüggésben az útburkolatának korszerűsítési tervjavaslatával foglalkozott csak a bizottság. A tervezők a bizottság álláspontjának figye­lembe vételével fognak tovább dolgozni. A terv megvalósítá­sára azonban csak a szüksé­ges anyagi fedezet biztosítása után kerülhet sor. Egyébként a három sávból az egyik leálló­sáv lenne. A Kék Balaton kemping he­lyének részletes rendezési tervét szintén előzetesen vé­leményezte a bizottság, s nem értett egyet azzal, hogy ezen a területen piac és vidámpark működjön. Ezek helyett java­solta a parkoló és zöldterület tervezését, de a tényleges megvalósításról nem döntött. A belterületi határok módo­sításáról sem döntött a bizott­ság, hiszen azt már korábban megtette a képviselő-testület. A bizottság abban foglalt ál­lást, hogy mi legyen a soron következő lépés a belterületi határ módosításában. A hatá­lyos jogszabályok miatt ugyanis a belterületi határt — a Balaton-parti települések­ben — csak ütemezve lehet végrehajtani úgy, hogy a bel­területekből való kicsatolá­sokkal és a belterületbe voná­sokkal a belterület összterü­lete ne növekedjék. A Viacolor-minőségű dísz- burkolatra vonatkozó hír majdnem pontos, de a megva­lósítás ebben az esetben is a lehetőségektől függ. Az új postahivatal előtt például ép­pen ezekben a napokban ke­rül ilyen burkolat. Tóth Lajos műszaki igazgató NÉGY-ÖT NAP KÉSÉS MIATT Határeset Augusztusban olvastam a Somogyi Hírlapban: mi­vel az áfát 10 százalékra emelték, ezt a rászorul­taknál kompenzálni fog­ják. Tízezer forint nyugdíj alatt egy összegben 1500 forintot utalnak ki. Ez vo­natkozik a munkanélküli­ekre is. Október 1 -jén érdeklőd­tem a postástól, mikorra várható az összeg. El­mondta, hogy már hetekkel előbb befejezték a kifizeté­sét. Érdeklődő levelet írtam a nyugdíjfolyósítónak, hogy miért nem kaptam meg a pénzt, holott a rokkantsági nyugdíjam 9 és fél ezer fo­rint, előtte egy évig havi 7500 forint munkanélküli já­radékot kaptam. Három hét múlva megjött a válasz, melyben közölték velem, hogy azért nem illet meg a kompenzálás, mert augusz­tus 5-én lettem nyugdíjas, és csak azok jogosultak rá, akik már augusztus 1. előtt nyugdíjasok voltak. Ez igen! Gratulálok! Szép törvényeket hoznak ha­zánkban! 4-5 nap „késés” miatt a teljes öthavi kom­penzálást visszatartja az ál­lam. Emberségesebb lett volna úgy megállapítani, hogy az augusztus 1. után nyugdíjba mentek időará­nyosan kapják meg a ré­szüket, hiszen az áremelés őket is alaposan sújtja! De inkább a létminimum alatt élőktől csípik le azt a havi pár száz forintot, amit ki lehet magyarázni. Úgy lát­szik, az ő érdekeiket már senki nem képviseli. Közben expóra, nagymarosi gát szétbontására ki tudnak adni 11-12 milliárdot. Bizonyos munkahelyeken főleg a vezető beosztásúak direkt félmondatnak maguk­nak, hogy milliókat eltehes­senek végkielégítés címén. Jól van ez így? Palaics Jánosné Nagyatád, Kossuth u. 13/A, I/3. A pécsi vasútigazgatóság állítja: Nem szegték meg Balatonlellén a kollektív szerződést A Somogyi Hírlap október 16-i számában írás jelent meg Végkimerülésig dolgoznak a leilei vasutasok címmel. Vas­utas dolgozóink és az újság­olvasó közvélemény tájékoz­tatására válaszolni kívánok. A teljesítmények vissza­esése jelentős hatással van a munkaerő foglakoztatására is. Átcsoportosítással, átképzés­sel, gyorsított tanfolyami rend­szerrel biztosítjuk az új techni­kához a maximális biztonság személyi feltételeit. Zökkenő- mentesen nem minden esetben sikerül ezt megtennünk, ezért a balatonlelle-felsői vasutasok is többet vállaltak és teljesítettek — köszönet érte —, akárcsak több társuk a vonalon, illetve más állomásokon. Túlmunká­ban való foglakoztatásuk ellen­értékét minden esetben meg­kapták, esetenként elmaradt pihenőnapjukat száz százalék­ban kifizettük. A MÁV kollektív szerződése többféle munkarendben való foglalkoztatást tesz lehetővé. Az állomások vezetőinek köz­vetlen feladata a legszüksége­sebb munkaerő olyan mérvű foglalkoztatása, hogy a Munka törvénykönyve, illetve az ér­vényben levő MÁV kollektív szerződés előírásai betarthatók legyenek. A megjelent cikkben a forgalmi szolgálattevők 2 nappal, 2 éjszaka egymás utáni munkavégzésről, illetve csak többszöri folyamatos szolgálat teljesítése utáni pihenőnap kia­dásról panaszkodnak. Problémájukat megértem, de a végrehajtás nem ellentétes a kollektív szerződéssel. A lét­szám átcsoportosítását köve­tően szabadságuk kivételét is biztosítjuk. (A nyilatkozók jelen­leg betegszabadságon van­nak.) Az új technikai feltételek­hez szükséges létszámot az ál­lomásfőnök ismerné, ha ott lett volna az ezzel kapcsolatos megbeszélésen. Berta János igazgatóhelyettes MÁV Üzletigazgatósága, Pécs

Next

/
Thumbnails
Contents