Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 18., csütörtök Matáv-tender 2. fordulója Valamennyi, az első fordulóban pályázatot benyújtó társaság részt vehet a Matáv-tender második fordulóján. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és Szekeres Szabolcs, az ÁV Rt vezérigazgatója egyetértett abban, hogy mivel az első fordulóban a minimális feltételeket mindenki teljesítette, nem indokolt a pályázók számának csökkentése. Az összehangolt koncessziós és privatizációs pályázat eredményeképpen a tervek szerint egy tőkeerős szakmai partnerrel együttműködő Matáv alakul majd. Lakossági megtakarítások Októberben megállt a lakossági megtakarítások növekedése. Az idén és a múlt esztendőben hónapról hónapra növekedett a lakossági betétállomány, a készpénzmeny- nyiség és a pénzintézeti értékpapír-állomány. Ez a kedvező irányzat októberben megtört, minimális mértékben 300 millió forinttal csökkent a megtakarítások bruttó értéke. Tovább növekedett viszont a lakosság eladósodottsága. Az állampolgárok 236,1 milliárd forint összegű hitellel tartoznak a bankoknak. Leáll a termelés a Lehelnél A svéd Electrolux cég tulajdonában lévő Jászberényi Hűtőgépgyár abszorpciós részlegében az év végéig felfüggesztették a termelést. Okként az illetékesek elmondták: A Lehel raktárai zsúfoltak, s a készletet a vezetőség nem kívánja növelni. A döntés 1200 embert érint, ők a leállás alatt oktatási tanfolyamokon vesznek részt. A termelés szüneteltetése ellenére a munka- nélküli hűtőgépgyáriak megkapják teljes alapbérüket. Privatizált sörgyár A South African Breweries Ltd. (SAB) megállapodott az Állami Vagyonügynökséggel, hogy megvásárolja a Kőbányai Sörgyár részvényeinek 66,36 százalékát. A dél-afrikai cég kötelezettséget vállalt arra, hogy alaptőkét emel, s ezt követően 80,3 százaléknyi részvénypakett tulajdonosa lesz. A SAB a Kőbányai Sörgyár hagyományos termékeinek technológiai fejlesztését továbbá a minőségük javítását tűzte ki célul. Tartalékráta csökkentése A Magyar Nemzeti Bank fontolóra veszi a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékráta mérséklését, hogy ezzel is csökkentse működési költségeiket — jelentette be a magyar jegybank elnöke. Bőd Péter Ákos örömmel üdvözölte a pénzügyminiszter minapi bejelentését a kamatadó mérsékléséről; szerinte ezzel egy régóta húzódó vita végére tettek pontot, s az intézkedés ösztönözni fogja a hazai megtakarításokat. Garancia-védj egy Márkajelként használható garancia-védjegyet ad a megbízhatóan dolgozó tagjainak a közeljövőben a Komáromi Ipartestület. Elhatározását az motiválta, hogy ezzel is növelje a lakosság körében a tagjai iránti bizalmat. A védjegy odaítélésének feltételei szigorúak lesznek. AZ OLASZ BEFEKTETŐK KEDVELIK HAZANKAT Ötmilliárd dollárnyi működő tőke Itáliából Nem a szépség, az egységes húsminősítés miatt: Tetoválni kell majd az export sertéseket Olasz tőkéből készült az az óraszíjgyártó üzem, amit a napokban avattak fel ünnepélyesen Csurgón. Az eseményen részt vett dr. Daniela Cosentini, az olasz nagykövetség kereskedelmi intézetének igazgatóhelyettese is. A megnyitó után kértük, számoljon be arról, mennyire kedvelt helyszín Magyarország az itáliai üzletemberek számára. — Örömmel mondhatom, hogy az olasz üzletemberek nagyon szívesen fektetnek be Magyarországon. Jelenleg ötszáz olasz-magyar vegyesvállalat működik az országban, amelyekben az olasz tőke mennyisége eléri a 700 millió USA dollárt. A Magyarországon jelenlévő összes olasz érdekeltség pedig közel 5 milliárd dollár. Ezzel a keleti országok közt itt a legtöbb az olasz működő tőke. — Miben látja a jó együttműködés okát? — A földrajzi közelség mellett a nagyon hasonló kultúra és adottságok is közel hozzák egymáshoz a két országot. Ám ennél is fontosabb az üzleti világban az, hogy biztonságban érezhetik a befektetők a pénzüket, ami a viszonylag nyugodt politikai és gazdasági viszonyoknak köszönhető. A könnyű kapcsolatalakítást segíti elő az a tény is, hogy a magyar és az olasz gazdaságban a vállalkozások nagysága is hasonló. Itt, csakúgy mint nálunk inkább a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. Márpedig két hasonló nagyságú cég könnyebben tud együttműködni. — A legtöbb nyugati cég az olcsó munkaerő reményében terjeszkedik kelet fele, de ez Magyarországra már nem igazán jellemző. Várható-e ennek ellenére újabb befektető Olaszországból hazánkba? — Valóban, a volt szocialista országok közt van olcsóbb munkaerő, mint a magyar. De a tapasztalataink szerint ma már nem ez a fő cél, hanem az, hogy a szakembergárda megfelelő legyen. Képzettségük, a munkához való hozzáállásuk fontosabb, mint az olcsóság. Könnyebb az együttműködés, rövidebb a betanulási idő Magyarországon, legalábbis az eddigi befektetőink ezt mondják. De még mindig kedvező áron tudják legyártatni a terDr. Daniela Cosentini Fotó: Török Anett mékeiket. Ezért az érdeklődés még mindig nagy, szinte naponta keresnek meg bennünket befektetni szándékozók, vagy üzleti partnert kereső olasz cégek képviselői. — A Morellato csurgói beruházása milyen volumenű a többihez képest? — Ma még nem nagy ez a vállalkozás, de rövidesen megerősödik, és innét látják el áruval a keleti piacokat is. Az anyacéget ismerve terveiket valóra fogják váltani. Varga Ottó (Folytatás az 1. oldalról) Az elbíráláshoz a vágóhida- kon minősítő berendezéseket kell felszerelni, de bizonyos esetekben megelégszenek majd becsléssel is. Hazánkban szűrőszondás illetve ultrahangos módszereket fogunk javasolni, vagy egyszerűen csak marad a jól bevált, kézi „collstokos” méricskélés. Valamennyi módszernek az a lényege: ha tartós szállítóként be akarunk kerülni az EK piacaira, a magyar portéka minőségi besorolásának meg kell felelnie az ott elfogadott normáknak. — Ez tehát megint a hazai termelőt hozza nehezebb helyzetbe... — Az új minősítési rendszer bevezetésével azonos mércét lehet állítani a feldolgozók és a termelők elé és ezáltal kialakítható a vágósertések egységesített, minősítés szerinti, differenciált árrendszere is. Ezzel kétségtelenül jól jár a húsipar, mert a legértékesebb színhúshoz, és nagyobb árbevételhez jut, amiből részesül a termelő is. Jól jár a fogyasztó, hiszen jobb minőségű hús kerül az asztalára, s nem utolsó sorban az állam is: a több színhúst tartalmazó sertésekből jobb és több piacképes árut lehet előállítani, ami viszont a költségvetési bevételeket növeli. — Mindezt technikailag hogyan lehet majd lebonyolítani? — A termelőket lajstromozni kell, mindenki kap egy azonosító kódszámot, amelyet tetováló bélyegzővel rápecsételnek az értékesítésre szánt sertésekre. így a vágás utáni minősítéskor készül el a végelszámolás, a tetoválás alapján állapítják meg a termelőt megillető árat. Az azonosítás bevezetéséhez szükséges feltételek a nagyüzemeknél már ma is megvannak, a nagyobb állatállománnyal rendelkező, induló vállalkozásoknál pedig könnyen megteremthetők. Gondot csupán a kistermelőknél fog okozni az új rendszer, mert akik kevesebb állatot tartanak, valószínűleg magasabb költségekkel termelnek, s nem biztos, hogy a szigorúbb követelmények mellett is megtalálják-e majd a számításukat. — Mit várnak a szakemberek az egységes minősítési rendszertől? — Ma még nehéz pénzügyi helyzetben vannak mind a feldolgozók, mind pedig a termelők. Egymás költségeit megelőlegezni, az exportot finanszírozni ma még egyikük sem tudja. Szerintem a megoldást az jelenti, ha a húsipar átalakulásával párhuzamosan a feldolgozóipar szerződésekkel, kölcsönös tulajdonlással, vagy bármilyen más módon megpróbálja magára „fűzni” a tenyésztőket. Csak így teremthető meg hosszabb távon egy érdekeltségi alapon működtethető, stabil rendszer. Az új minősítési rendszer bevezetésétől néhány év alatt olyan minőségi javulás várható a sertéstenyésztésben, amely lehetővé teszi, hogy az EK-ban tartós piacokat szerezzünk. A mai beviteli vám- kedvezmény az exportszubvencióval együtt éppen arra elegendő, hogy a piacon maradjunk és áraink úgy-ahogy versenyképesek lehessenek. A későbbiek során elképzelhető az árpozícióink némi javulása is, amit a termelők és feldolgozók „zsebe” egyaránt érzékelni fog. Mindehhez azonban legalább 4-5 esz- tendőnyi türelem kell. (újvári) Felszámolói hitel várhatóan még az idén Konszolidációra várva Az Állami Vagyonügynökség már átutalta a felszámolói hitel forrásául szolgáló egymilliárd forintot. Az ősz- szeget a Kisvállalkozói Garancia Alap kezeli majd, ha a Parlament lehetővé teszi, hogy az alap e tevékenységgel is foglalkozhasson. Az erről szóló törvényjavaslatot már benyújtották. A felszámolói hitel iránt máris nagy az érdeklődés. Remélhetően még az idén igényelhető is lesz, de ez már nem a vagyonügynökségen múlik — mondta Tánczos Gábor, az ÁVÜ igazgatója. Kifejtette: a hatályos vagyonpolitikai irányelvek szerint négymilliárd forintot kellene e célra fordítani, ám az ÁVÜ bevételei nem tették lehetővé ekkora összeg átutalását. Ha lesz rá fedezet, az ÁVÜ további forrásokat is biztosít. Az elképzelések szerint a felszámolói hitelt azok a belföldi természetes személyek és azok közösségei vehetik igénybe, akik a csőd- és a fel- számolási eljárás alatt álló cégek vagyontárgyait kívánják megvásárolni. A kedvezményes hitel feltételeit ezekben a napokban tisztázzák a Pénzügyminisztériumban. Egyelőre az elképzelések szerint azok, akik első célra vesznek fel hitelt kamattámogatásban részesülnek. A kamattámogatás az első évben a mindenkori jegybanki alapkamat 70 százaléka lenne, utána pedig évente mintegy 14 százalékkal csökken, azaz a hatodik év elejére elfogy. A kölcsön futamidejét a folyósító bank maga határozza majd meg. A tervek szerint felszámolási hitel maximum 100 millió forint értékben igényelhető, a saját erő 15 százalék lesz. Egyelőre nincs meghatározva, hogy hány bank vehet részt ilyen hitelezésben és az sem pontosan tisztázott, hogy milyen vagyontárgyat lehet megvásárolni a kedvezményes kölcsönből. A jelenlegi elképzelések szerint a hitelt kizárólag ingatlanok, műszaki berendezések, beruházások megvásárlására lehet fordítani, azaz minden olyan vagyontárgy megszerzésére, amelynek ho- zadékából mód van a hitel törlesztő részleteinek kifizetésére. Nincs végleges döntés arról sem, hogy a kedvezményes hitel mely gazdasági társaságok felszámolásakor vehető igénybe, csak csődbe jutott állami tulajdonú cégek felszámolásakor, vagy magántársaságok vagyontárgyainak megvételekor is. A csőd- és felszámolási eljárás alatt álló vállalatok eladandó vagyona mintegy 300 milliárd forint, ezért várhatóan óriási lesz az érdeklődés a tőkehiányban és pénzszűkében szenvedő magánbefektetők körében. Két, három hete annak, hogy felröppent a hír a pénzügyminisztertől: a kormány adóskonszolidációs intézkedéseket tervez. Sok, az eladósodott, önerejéből talpra- állni képtelen gazdálkodó szervezet, amely csak úgy képes működését folytatni, ha valami segítséget kap. Bizonyos, hogy ezt a szándékot nagyon sok termelő, gazdálkodó nagy megköny- nyebbüléssel fogadta. Mert enélkül a másik út: a csőd, a felszámolás, — és ez senkinek sem jó. Pusztul a gazdaság, nő a munkanélküliség, és fokozódik az általános kilátás- talanság. Az adóskonszolidáció a mezőgazdaságban azt jelentené, hogy a válságban vergődő gazdálkodók rövid lejáratú hitelei középlejáratúvá alakulhatnak, kamatkedvezményt kapnak, bizonyos büntetésektől mentesülnek. Egyszóval: lélegzethez jutnak. Túélik, átvészelik a nehéz helyzetet. A közelmúltban a mező- gazdasági gazdálkodók pénzA PORT csoport — az ország legnagyobb kereskedelmi vállalkozása — 100 millió forintos beruházással áruházát épít Szentendrén. A bevásárlóközpontot a 11-es út mellett alakítják ki, benne napicikkeket, élelmiszereket, ügyi szakemberei helyzetükről, legfontosabb teendőikről tanácskoztak Somogybán. Talán a legtöbb szó az adóskonszolidációról esett, ami természetesen egy kapaszkodó, egy halvány reménysugár mai válságos körülményeikben. Az év vége, és az ezzel járó mindennemű végső elszámolás rohamosan közeledik. Mindenki szeretne tisztán látni, mindenki követeli a pénzét. Ám éppen most, ennél a végső „elszámolásnál” döntő fontosságú a konszolidációs intézkedés. Csakhogy: kit érint ez, milyen feltételekkel és kik pályázhatják meg, mi határidő az átmeneti nyugalmi állapot eléréséhez — azóta erről semmi információ. A részletekről, a szándék megvalósításának módjáról egy szó sem esik. Régi mondás: „ az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!” A konszolidációra, az átmeneti nyugalmi állapotra pedig igen sokan várnak! Egy kicsit egyre türelmetlenebbül! Vörös Márta háztartási árukat, iparcikkeket és ruházati termékeket árusítanak majd. A 7600 négyzetméter alapterületű áruház zöldmezős beruházásként jön létre; a vállalkozásban német befektetők is közreműködnek. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (18.) A vételár A törvény a vételár összegét a forgalmi érték 50 százalékában maximálja. Az ön- kormányzat testületi rendelettel ettől lefelé eltérhet. Árcsökkentő tényező lehet a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások összege. Ha például egy 60 négyzet- méteres lakásra, amelynek forgalmi értéke 1 millió 800 000 forint, a bérlő 200 000 forintot költött s ezzel növelte értékét, akkor az 1 millió 800 000 — 200 000 = 1 millió 600 000 forintnak maximum a fele, azaz 800 ezer forint lehet. Van lehetőség részletvásárlásra is. Ebben az esetben a lakás vásárlóját 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg. Ennél hosszabb törlesztési időt engedélyezhet az önkormányzat, kevesebbet nem. Ha a vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti ki vagy 25 évnél rövidebb törlesztési időt vállal, engedmény illeti meg. Az erre vonatkozó konkrét, részletes szabályokról az önkormányzatok döntenek. A jogszabály szerint a vevőnek az első hat évben a lakás törlesztőrészleteire nem kell kamatot fizetnie. (Folytatjuk) Ferenczy Europress PORT áruház épül * t
