Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. november 16., kedd Hun kincsek kiállítása Magyarországon először látható együtt a Tisza menti települések, illetve a Tisza-Ma- ros vidékének teljes hun kori régészeti kincse: a keszthelyi Balaton Múzeumban vasárnap megnyílt, Attila nyomában című kiállításon mutatják be. Apor Vilmos iskola- központ Győrben Felavatták az Apor Vilmosról elnevezett római katolikus iskolaközpontot a Rába-parti városban. Az impozáns épületegyüttes másfél év alatt készült el. Egyelőre 700 diák tanul itt, elsőtől hatodik osztályig. Az intézményt 12 évfolyamosra tervezik. Az idegen nyelveket és a hittant külföldről érkezett szerzetesek oktatják, a pedagógusok többsége azonban itt világi oktató. Budapesti bemutatók Pénteken színházi bemutatót tartanak Budapesten a Madách Színházban: Peter Shaffer Amadeus című művét viszik színre. A két főszerepet Mácsai Pál és Szűcs Gábor játssza. Kerényi Imre rendezésében mutatják be a darabot. A Nemzeti Színházban új Sütő András-darabot mutatnak be. Az ugató madár főhőse egy székely ezermester, aki egyszemélyben szobrász, műszerész, építész, lakatos és órás. A kalandos sorsú figurát Koncz Gábor személyesíti meg. A színművet Sík Ferenc rendezte. A marcipán „feltalálását” követhetik nyomon a nézők a Kolibri Fészekben. Jean Kross játékának a címe: Marcipán mester. Múzeumot avattak Sopronban Az Erdészeti és Faipari Egyetem múzeumot avatták föl Sopronban. A közgyűjteményt a műemléki belváros egyik felújított, patinás épületében rendezték be. Az állandó kiállítás áttekintést ad az erdészet, a faipar és a geodézia fejlődéséről, ezen tudományok oktatásának történetéről. Az épületet úgy alakították ki, hogy ott konferenciákat, tudományos üléseket is tarthassanak. Itt lesz az egyetem művészeti képzésének a központja is. A bútortervező posztgraduális képzést 1994 februárjában indítják, s a későbbiekben iparművészeti karrá szeretnék bővíteni. Találkozások és Tűzmadár Találkozások címmel három egyfelvonásost mutatott be a Győri Balett. A Miniatűrök Robert North, amerikai koreográfus alkotása; a franciaországi és a svéd bemutató után láthatja az előadást a győri közönség. A Tűzmadár koreográfiáját Barbay Ferenc, a Müncheni Operaház koreográfusa készítette. A Zászlók katarzisa című darabot pedig ősbemutatóként játszották. „Támasz” segítség Nyolcvan, állami gondozásból kikerült fiatal kap ösztöndíjat az 1993-94-es tanévben a Támasz Alapítványtól, amely segítséget nyújt az állami gondoskodásból kikerülő s tanulmányaikat folytató fiataloknak. Az ösztöndíjakat nemrég adták át Budapesten. Az idén 81 fiatal jelentkezett, de csak 58 új pályázó támogatását tudják fedezni. A korábbi ösztöndíjasokkal együtt 40 egyetemista és főiskolás, 23 középiskolás, 17 átképzős kap támogatást. „Te szabad légy!” Csokonai Vitéz Mihály* (1773-1805) Piaci ejvek az iskoláztatásban Eligazító iránytű a pályaválasztáshoz Csokonai hitt abban, hogy már a születése pillanatában a szívébe írták: „Te szabad légy!” Rousseau-tanítvány, de milyen öntörvényű! „Rousseau a nagy Rousseau —■ írta —-, én pedig egy kis emberke vagyok: de egy hellernyi circulusnak és egy planétái orbitának lehet azon egy centruma, és mindegyik háromszázhatvan gradi- usból állhat.” — Csakhogy a sebkezelő borbélymester meg az Isten patiájával gyógyító füvesasszony fia nem Párizsban, hanem Debrecenben élt. Magyar földön akart ember és polgár lenni. Boldog és szabad. És poéta! Pedig idejekorán tudta, hogy „az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban”. Talán azt is sejtette, hogy ebbe hóhérpallos és Kufstein nélkül is bele lehet halni. De mi mássá lehet az, akit az istenek is költőnek szántak? Már a debreceni kollégiumban is tudták, hogy a Csokona- iék Misi fia a Darabos utcai nádfödeles házból zseni. Milyen gyakran emlegetjük, hogy költőként Veöres sose mutált, és milyen ritkán, hogy Csokonai se. Pedig a Zöld-kódexben ránk maradtak első versei. Nem dobta el a zsengéit, hanem újra és újra elővette, átdolgozta, továbbírta őket. így született Az estve, Az álom, Az én poézisom természete, a Konstancinápoly. A poéta gyönyörűségében olyan A magánossághoz egyik képe, mintha a későbbi remekmű magzatának első szívdobbanása volna — írta Szauder József. — Költői, nyelvi talentum volt. A görög és latin után sietve tanulta az olaszt, németet, franciát. S szeretett volna tudni ánglusul is. Sóvárgott a természet titkai után, és gyönyörűnek találta a matézist. Nemcsak óvták, vigyázták a tehetségét Debrecenben, de elviselték, eltűrték a másságát is. korlátokat nem tűrő természetét. Életörömben fogant kópésá- gait. — sokáig úgy látszott, el se kerülheti Debrecenben a professzorságot. Aztán 1795-ben mégis kicsapták. Irgalmatlanul. Az ítélet fennen hirdette: a kollégiumban rend van. Vastag kihágások szép számmal szerepeltek a jegyzőkönyvben, az igazi ok nem. Az, hogy a préceptor Rousseau-tanítvány, hogy leveleket váltott Kazinczyval, hogy nemrég Budán járt. Mindez Martinovicsék kivégzése után három héttel történt. Az ítélet Csokonai pályáját derékba törte. Ez nemcsak megaforikusan igaz. Tíz éve ír verset, s tíz esztendeje sincs már hátra az életből. Olyan lett, mint a partra vetett hal. S épp akkor hirtelen az irodalmi élet is légüres tér. Kazinczyék börtönben, Kármán rejtélyesen eltűnik az életből; nincs már se Uránia, se Magyar Museum. Csokonai Diétái Magyar Múzsája 1796-ban másfél hónapig se él. — Ha belegondolunk, Csokonai 21 éves koráig megírta a legnagyobb felvilágosult verseit. 1793-ban 16 lefordított színművet ajánlgatott a pesti magyar színjátszóknak. Hamarosan eredetit is küldhetné (A méla Tempefői), ha kérnék. S mi minden került be az 1793- 95-ös esztendők szerelmes verseiből a Lilla-dalok közé! — Egy-egy nagy versben később is felragyog tehetsége. „A reményhez, A tihanyi ekhóhoz, A magánossághoz”. Ezekben messze maga mögött hagyta elődeit, kortársait. „Olyan szirénhangok csendülnek a Lilla-dalok közt, hogy borzong az ember a tökéletesség érzésétől” — írta Móricz Zsigmond. Mecénást keresett, kiadót, állást. Reménytől reményig élt. Szerelemről, házasságról, otthonról ábrándozott. Hiába. — Az élet vesztesei közé tartozott. Lilláját máshoz adták. Csurgón helyettes tanárnak volt jó, pedig a műveltségébe utólag is belekáprádzik a szemünk. Kötetei közül életében csak a Kleist-fordítás és a Dorottya látott napvilágot. Olyan mentét csak kölcsönben viselt, amelyben a rézmetsző megörökítette. Nemhogy Párizsig, de Marosvásárhelyig se jutott el. Nem látott bérceket, havasokat, tengert. Még jázmint se. — Szerencse, hogy értett az önvigasztaláshoz. Kenyértelen vándorlások, elhagyott vidéki kúriák csöndjében magasztalta a rousseau-i magányt. Pedig dehogyis magányra vágyott! Társakra, szerelemre, otthonra, irodalmi életre, nemzeti kultúrára. Úgy kellett neki a magány, mint „póp a hátára”, ahogy Nemes Nagy Ágnes írta. A sorsa ellenére se volt borús kedélyű, „...belsőm hasonló a tavaszhoz — írta —, mely mikor borongós is játszik és teremt.” Ő a „víg poéta”. A magyar Amadeus. Korai halála se vont aureólát alakja köré. Kölcsey úgy megbántotta holtában, mint életében Berzsenyit. De hát Csokonai maga is tudta, hogy a XX. vagy a XXL századnak ír. — November 17-én a 220. születésnapját ünnepeljük. Komáromi Gabriella *Megjelenik a 99 híres magyar vers (Móra Kiadó, 1994) című verselemzési kötet Csokonai-portréjaként „Jelenleg úgy tűnik, hogy az iskoláztatásban is a piaci elvek érvényesülnek, s mind nehezebbé válik a középfokú tanulás. Fiataljainknak arra is számítani kell, hogy a következő években beszűkülnek a pályakezdők munkalehetőségei, és egyes területeken átmeneti munkavállalási nehézségek is adódnak.” Ezeket a nem éppen rózsaszínű jövőt festő sorokat Rózsavölgyi István, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója vetette papírra a most megjelent és az 1994-es tanév választékát kínáló Somogyi pályaválasztási tanácsadó című kiadvány előszavában. A hasznos kiadvány részeletesen közli a továbbtanulásra jelentkezés rendjét és módját; segít eligazodni az egészségkárosodott fiatalok pályaválasztását megelőző teendőkben. Részletesen ismerteti a megyében működő gimnáziumok, szak- középiskolák — köztük a világbanki támogatással működőket —, a szakmunkásképzők, szakiskolák és katonai pályák kínálatát. A Varga Sándor összeállításában napvilágot látott füzetben található pályaválasztással kapcsolatos szolgáltatások közül a szak- és pályaorientációs tanácsadás lehetőségeire is fölhívják a figyelmet a szakemberek. Ugyancsak a pályaválasztásban érdekelt diákoknak és szülőknek ajánlja figyelmébe Megnyílt a II. budapesti nemzetközi zenei vásár, a Hungaccord a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Huszonnégy kiállító cég hangszerei, kottái és hanghordozói tekinthetők meg vasárnapig. Jeles külföldi cégek, az osztrák Dobiinger és Universal zeneműkiadó, a japán JVC Victor Musical Trading és a német Moeck hangszergyártó vállalat is bemutatkozott. A 11 magyar kiállító között van a Líra és Lant nagykereskedelmi vállalat, a Librotrade könyveket és folyóiratokat ima munkaügyi központ az 1994/95-ös tanévben induló új képzési profilokat, amelyeknek beindításáról november 22-én dönt a kaposvári ön- kormányzat. Gép- és gyorsíró valamint idegennyelvi ágazati képzés ' indul fél osztállyal (16-18 tanuló) a Kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szak- középiskolában. Az Eötvös Loránd Műszaki Középiskolában világbanki informatikai osztály; az Építíipari Szakközépiskolában 1 faipari szakközépiskolai osztály; a Rippl- Rónai Közlekedési Szakközépiskolában fél osztályban gépjárművezető-karbantartó képzés beindítását tervezik. Már idén beindult a 6 osztályos gimnáziumi képzés a barcsi Széchényi Ferenc, valamint az Ady Endre Gimnáziumban. A kaposvári Római Katolikus Gimnáziumban 8 osztályos gimnáziumi oktatás kezdődik szeptembertől. Az Iparművészeti Szakközépiskolában már idén beindult a ruhatervező szak. Hatosztályos gimnáziumi képzés Kaposváron csak a Munkácsy gimnáziumban kezdődött. Siófokon szeptembertől a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben indul be közgazdasági szakközépiskolai képzés; fél osztály a pénzügyi ágazaton, a másik fél osztályban gép- és gyorsíró-idegenforgalmi levelező ágazaton kezdhetik meg tanulmányaikat a diákok. (Várnai) portáló kft., valamint a BMG és a Sony Music kizárólagos magyarországi terjesztője, a Quittner kft. Az orosz könyvek, folyóiratok és zeneművek terjesztője, a Dunatrade kft is kiállított. A Zeneműkiadó, a Hungaroton Gong és a Hungaroton Classic anyagi okok miatt nem vesz részt a kiállításon. A vásár ideje alatt a fiatal zenészeknek lehetőségük nyílt a bemutatkozásra, a zeneiskolák diákjai pedig néhány perces kamarakoncerteket adnak. Hungaccord másodszor, japán résztvevőkkel Zenei vásár az egyetemen Mostanában a szomszéd gimnazista fiú, ha tetszik neki valami vagy valaki, azonnal rávágja: Tök jó! Szóval, tök jó — magyarul: nagyon jó — az új fizikatanárnő, a szombati ebéd, a televízióban látott krimi, a kazettára felvett diszkózene. Ha esetleg igényesebben óhajt fogalmazni, akkor a tök szót a csúcs, illetve a szuper szóval helyettesíti. Emlékszem, diákkoromban mi a marha frankó kifejezést használtuk, néhány évvel később az egyik kollégám már az oltári és a haláli szó bűvöletében élt. Közismert, hogy a diáknyelv az iskolai élet számos jelenségét átkereszteli, a legtöbbször tréfás szóval jelöli. így lesz az elégtelen osztályzatból egyszerre nudli és gerenda, cövek és dákó, s a diák nem szerelmes lesz, hanem egyszerűen becsajozik. Ezek a divatszavak bizonyos idő után elfelejtődnek, újak jönnek a helyükbe, így változik szinte A Tök jó! - és társai Divatszavak áradata naponként fiataljaink nyelvi eszköztára. Hasonló folyamatok játszódnak le a hivatalos nyelvben is, a közélet szereplői ugyancsak rengeteg divatszót puffogtatnak el beszéd közben. Mostanában a történelmi szó jelzőként óriási karriert futott be, a kelleténél gyakrabban használják. Ha például két politikus találkozik, történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi, történelmi kézfogással szentesítik a megállapodást, tanácskozásuk történelmi mérföldkő népeik történelmében. A történelmi jelzőhöz hasonlóan sokszor emlegetik az országos jelentőségű szerkezetet is. Ha négy-öt politikus, tudós leül tanácskozni, kizárólag országos jelentőségű találkozóról van szó, de akkor is országos jelentőségű találkozóról ad hírt a sajtó, ha valamelyik miniszter a Parlament folyosóján rámosolyog az ellenzék egyik vezérére. A színház, a cirkusz világából vette kölcsön a köznyelv a látványos szót és húzta rá a legkülönbözőbb társadalmi, politikai jelenségekre. Van látványos választási győzelem, látványos politikai bukás, látványosan eleső csatár, látványos pályafutás, hogy csak néhány közéleti látványosságot említsünk. Ha gondosabban fogalmaznánk, a látványos szó helyett a jelentős, a csúfos, a nagyszabású, a feltűnést keltő, a tetszetős, a kiemelkedő szavakat is használhatnánk. Sajnos, ezek a felkapott divatszavak elszürkítik. Ilyen sorsra jutott például a közel határozószónk is. A következő példákban rosszul használjuk: Közel tíz vagon sertést szállítottak tegnap Budapestre; Baranyában közel kétszáz képesítés nélküli pedagógus dolgozók; Városunkban közel ötszáz frissen érettségizett fiatal van munka nélkül. A felsorolt mondatokban a közel szót a mintegy, a körülbelül, a nem egészen kifejezésekkel kellett volna helyettesíteni. A hivatalos vagy hivatali nyelvben a terjengős kifejezések divatja hosszú évtizedek óta tart. Szinte elnyűhetetle- nek a következő nyelvi szörnyűségek: szabálysértést valósít meg, vizsgálatot eszközöl, megtakarítást eredményez, bejegyzésit foganatosít, külön tanulmány tárgyát képezi. A legdivatosabb szavak közé tartozik a kerül ige, amely az egyik ismert nyelvész szerint valóságos orgiákat ül a hivatalos nyelvben és a sajtóban egyaránt. A sor kerül mellett számtalanszor találkozunk az aláírásra, átadásra, bevezetésre, módosításra, találkozóra, végrehajtásra stb. került szókapcsolattal. A sor kerül helyett szebben hangzik, hogy megrendezik, megtartják, a többi esetben: aláírják, átadják, bevezetik, módosítják, találkoznak, végrehajtják igékkel lehet kikerülni ezt a divatos germa- nizmust. Az elrendez, rendez szó helyébe tolakodó lerendez alak mutatja, hogy komoly bajok vannak az igekötők használatával is. Helytelen úgy fogalmazni, hogy a szakértő beazonosítja a lefoglalt tárgyakat, az ügyész megkifogásolja a tényállást, a hivatal kiértesít, a rendőr leigazoltat, az ügyintéző lesokszorosítja az ügyiratot, a hatóság levédi az épület. A gyakran használt becsatol, kifolyósít, leközöl szavak mintájára újabb és újabb szóte- kervények látnak napvilágot, pedig nem ártana óvatosabban bánni az igekötőkkel. A napjainkban terjedő furcsaságok egyik díszpéldánya az a szó, amely a rokkantnyugdíjazás tényét a következőképpen tudatja: Kovács Jánost lerokkantosították. Furcsa hivatali eljárás szenvedő alanya az a kortársunk is, akit halottilag anyakönyveztek. Kiss György Mihály > i «
