Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 16., kedd Egymillió óraszíj Csurgóról Közös gondok kutatása külföldi segítséggel Új városok válsága az áj gazdaságban Új termékek a Dunaferrtől Bővült a Dunaferr Dunai Vasmű horganyzóüzemének termékskálája: az épületszer­kezetek, építőipari állvány- rendszerek, útkorlátok, trapéz­tárolók mellett megkezdték az egymás fölé helyezhető anyagtároló kalodák gyártá­sát. A biztonságos tárolásra használható fémketrecek mindenben megfelelnek a szi­gorú európai minőségi köve­telményeknek. A két és fél év­tizede működő tűzihorganyzó üzem a Dunaferr vállalatcso­port legeredményesebb egy­ségei közé tartozik. Magánkézben a környei nyúlágazat Az állami gazdaságok priva­tizációja részeként egy hazai magánvállalkozó tulajdonába került a Környei Mezőgazda- sági Kombinát nyúlágazata. A bankhitellel megvásárolt vá­góhíd, bőr- és szőrfeldolgozó üzem, valamint tenyésztelep bő egy évtizeddel ezelőtt épült, s akkor a szakma leg­nagyobb és legkorszerűbb lé­tesítménye volt Közép-Euró- pában, ma több mint 200 embernek ad munkát. Novotrade alaptőkeemelés A Novotrade Rt 300 millió forinttal kívánja emelni alaptő­kéjét. Erről a társaság közgyű­lése dönt, amelyet az igazga­tóság december 14-re hívott össze. A részvényesek várha­tóan arról határoznak, hogy az alaptőkét új részvények kibo­csátása révén emelik, és to­vábbi átváltoztatható kötvé­nyek is forgalomba kerülnek. A részvények mellett átváltoz­tatható kötvényeket is kibo­csátanak — ha az elképzelést jóváhagyja a közgyűlés. Bécsi pénzintézet Magyarországon A magyar tulajdonban lévő bécsi pénzintézet, a Central Wechsel und Credit­bank jelentősen bővíti ma­gyarországi finanszírozási tevékenységét: A külföldi bankok sorában a második helyet elfoglaló pénzintézet Magyarországon aktívan részt vesz a bankközi devi­zapiac munkájában, részt vállal a magyar-osztrák ke­reskedelem finanszírozásá­ban, és érdekeltségei révén ingatlanügyekkel is foglalko­zik. A pénzintézet jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tulaj­donában van. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama november 15-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,65 149,45 Ausztrál dollár 63,98 65,22 Belga frank (100) 273,75 278,41 Dán korona 14,64 14,90 Finn márka 16,97 17,37 Francia frank 16,77 17,05 Görög dra. (100) 40,64 41,48 Holland forint 52,05 52,91 ír font 138,76 141,36 Japán yen (100) 93,16 94,36 Kanadai dollár 74,46 75,86 Kuvaiti dinár 329,29 334,79 Német márka 58,43 59,39 Norvég korona 13,43 13,67 Olasz líra (1000) 59,44 60,72 ATS (100) 830,90 844,50 Portugál esc. (100) 56,93 58,03 Spanyol pes. (100) 72,09 73,61 Svájci frank 66,06 67,14 Svéd korona 12,01 12,27 USA-dollár 98,40 99,96 ECU (Közös Piac) 111,89 113,85 (Folytatás az 1. oldalról) A megnyitón jelen volt az anyacég tulajdonosa, Silvano Carraro, aki elmondta: válla­lata hatvan éve működik Olaszországban, két üzemé­ben négyszázan dolgoznak, termelésük ötven százalékát hazai piacon értékesítik, ahol ezzel magasan vezetik az el­adási listát. Fém és bőr óraszí­jaikat 30 országban vásárolják és igen nagy irántuk a keres­let. Olyannyira, hogy új üze­met kellett létrehozniuk, és amikor ennek helyét keresték, akkor eljöttek Magyarországra is. — Azért Magyarországra — mondta Carraro úr — mert a gazdasági nyitottság itt érez­hető a legjobban a volt szocia­lista országok közül. Nem az olcsó munkaerő vonzott ben­nünket elsősorban, hanem az, hogy ez a munkaerő kvalifi­kált, könnyen megtanítható az új technológiákra. Ezt hallot­Várhatóan hamarosan el­indul Záhonyból az első' kamionszállító szerelvény Ukrajnába, ami jelentősen enyhíthet a határállomáson kialakult embertelen állapo­tokon. Mindezt Sipos István, a MÁV Rt vezérigazgató he­lyettese mondta el tegnap. Mint ismeretes: a záhonyi határállomáson gyakran 40- 50 órát is várakozniuk kell a kamionosoknak a vámkeze­Az utolsó napi program egy válságterület reorganizációjá­nak bemutatását ígérte, így a somogyi szakemberek abban reménykedtek, hogy itt majd ta­lálnak követhető megoldási pél­dákat. A Grenobletől délre a Francia Alpokban húzódó bányavidék központja a 10 ezer lakosú La Mure. Az itteni jelentős kőszén­bánya megszüntetésével rövid idő alatt több mint 3 ezer bá­nyász lett munkanélkülivé. Mindez itthon megoldhatatlan gondokat okozott volna, _ nem úgy Franciaországban. Állami és önkormányzati pénzből, va­lamint a bányatröszt támogatá­sából létrehozták a SMIM inté­zetet, amelyik nem állt meg a munkanélküli segélyek ügyinté­zésénél. 40 új kis céget hoztak létre eddig és 1200 munkahe­lyet teremtettek. Közben kidol­goztak egy támogatási rend­szert, amelyik a még munkanél- kül levők számára is lehetősé­get ad a vállalkozóvá válásra. A környék természeti szépségeire alapozva főként az idegenforga­lom kínál jó esélyeket. A cégek minden új munkahely teremtéséért 25 ezer frankot kapnak, nem kell helyi adót fi­zetniük, nem követelnek tőlük garanciát a hitelfelvételnél, me­lyet egyébként 2,5 százalékos kamattal 5-8 évre kapnak... íme egy újabb tapasztalat... — Ha nem is ilyen mértékben, de otthon is vannak források a hasonló gondok kezelésére — jegyezte meg Varga József. — Csakhogy nálunk inkább csak koncepciótlan osztogatás folyik. Egyszerűen igyekeznek be­tömni a legrászorultabbak szá­ját. A pénz azonban elfogy úgy, hogy nincs a további megoldást segítő hozama. Jól ismerem az ózdi példát. Oda például 800 millió állami támogatás került. S mi lett a pénzzel? Fölélték. A fe­szültségek pedig csak odázód- tak. Pedig világos, hogy az itte­tuk, és ebben nem is csalód­tunk. Hogy miért Csurgó, an­nak külön története van. — Egy felszámolási eljárás során találkoztunk először — emlékezett vissza dr. Varga János ügyvéd, a cég magyar képviselője. Üzemcsarnokot kerestek, de amit ott láttak, nem felelt meg. Ekkor mond­tam, hogy én tudok egy mási­kat, itt, Csurgón. Ennek épp egy esztendeje, s ez az esztendő tele volt tár­gyalásokkal, egyeztetésekkel, aminek végeredménye ez a kész üzem, ahol jelenleg tizen dolgoznak. Valamennyien egy hónapot töltöttek a Morellato olasz gyárában, elsajátítva a technológiát. Ami Csurgón is ugyanaz, hisz egyenesen Olaszországból hozták So­mogyba. A következő hat hó­napban folyamatosan ötven főre bővítik a létszámot, a termelés pedig eléri a 700 ez­res évi darabszámot. lésre és átjutásra. A körülmé­nyek ellen a sofőrök már két ízben is blokáddal kívántak til­takozni, a határelzárás azon­ban ez eddig elmaradt. Sipos István elmondta: több mint egy hónapja állapodtak meg az ukrán vasút illetékese­ivel a speciális szerelvények közlekedetetéséről. A vasúti kocsikat az ukrán partner biz­tosítja majd, a kamionok rögzí­téséhez szükséges berende­zéseket pedig a MÁV Rt. Egy nihez hasonló kisüzemek létre­hozása idővel öngerjesztő fo­lyamatot indít el és mindig újabb munkahelyeket teremt. Hiszen épületre, gépekre sok egyébre van szükségük, olyasmire, amit mások gyártanak. Ezt persze látják a bankok is melyek itt hosszú távon gondolkodnak... A messzevezető tanulságok mellett persze adódtak jó ötletet kínáló példák is. A Rohn Alpok Tőkekockázati Intézet egyik legsikeresebb menedzselt vál­lalkozása egy békavágóhíd volt. Mivel Magyarország exportál békát Franciaországba, az ötlet akár sokatérő is lehet. A kutatási eredményeknek a termelésbe való gyors átültetését szolgáló bourgi élelmiszerkutató köz­pontban azt láthattuk, hogyan próbálják az élelmiszer termelők megnyerni a piacot. A progra­mok az agronómiái kísérletektől a csomagolástechnikáig sok témát felölelnek. Alkalomsze­rűen például 600 kóstolót foglal­koztatnak, akik „vakon” megízle­lik az élelmiszerújdonságokat, ítéleteik alapján alakítják azután a gyártmány „receptjét”. A somogy csoport egyik vál­lalkozó tagja volt Kocsis Tamás a marcali faüzem tulajdonosa, a megyei vállalkozói kurató­rium tagja. Ő belülről ismeri a vállalkozás itthoni nehézsé­geit, s kétszeresen is érde­kelt volt, hogy hasznosít­1995-ben már nyolcvanan dolgoznak az Italystrapsnél és évente egymillió óraszíjat szál­lítanak vissza az anyacéghez. A magyarországi forgalmazás azután kezdődik majd el, és ugyancsak az időtájt indul meg a keleti piacok fele a csurgói óraszíj, akkor talán már kiegészítve a fémből ké­szültekkel is. Mert a csarnok mellett egy nagy területet is megvásárolt a cég azért, hogy ott épüljön majd fel egy új üzem, ami már igazán nagy fejlődés lenne, nem csak a vál­lalkozás, de a város életében is. Ezt hangsúlyozta Szászfalvi László polgármester is, mi­közben ünnepélyesen átvágta a nemzetiszín szalagot: Csur­gónak ez nem csak mint mun­kahelyteremtő beruházás fon­tos, hanem talán mint példa is, hisz ez az első komoly nyugati tőke a városban. Reméljük nem az utolsó. Varga Ottó vonaton 30-40 kamion fér el, és a szerelvényeket az igé­nyeknek megfelelően, igen rövid — akár félórás — időkö­zökkel is indítani tudják. A vasúti kocsikra Záhonynál állhatnak fel a kamionok és a vámkezelést is itt végzik majd egyszerre a magyar és az uk­rán vámosok. Az újfajta szállí­tási lehetőség feltehetően többe kerül majd az üzem­anyagköltségnél, viszont nem kell napokat várni az átjutásra. hatótapasztalatot szerezzen. — Ez a hét arról győzött meg, hogy nem igaz az, hogy mi any- nyira le volnánk maradva, mint ahogy otthon hisszük. Amit lege­lőször meg kell tanulnunk a franciáktól az az önbizalom, hogy higgyünk abban, amit csi­nálunk. Ha ezen felül egész pénzügyi politikánkat, bank és hitelrendszerünket is sikerül kö­zelíteni az ittenihez, akkor jog­gal tekinthetjük megunkat egyenrangú partnernek. A pro­jektek segítése az üzleti tervek összeállítása és a többi nálunk is ugyanúgy zajlik ahogy itt lát­tuk. Az „ősi” magyar gond a pénz. A magas kamatok, a gyors nyereségszerzés kény­szere okozzák a magyar vállal­kozások torzulásait. Pedig Franciaországban sem ingyen támogatják a vállalkozói réteget. Ám tudják, hogy a vállalkozók a gazdasági stabilitás fontos té­nyezői, egy kormány vagy ön- kormányzat pedig jól politizálni csak erős gazdasági háttérrel tud. Ez a felismerés nálunk még csak a szavakig jutott el. A grenoblei kapcsolat motorja és az ottani program szervezője a gazdag nemzetközi tapaszta­latokkal és irigylésreméltó nyelv­tudással rendelkező csurgói vál­lalkozói irodavezető Máyer Ti­bor. — A Grenoble lsere Develop- pementtel kialakult kapcsolat ér­Nemzetközi munkacsoport foglalkozik a XX. század vé­gén kialakult európai új váro­sok társadalmi, gazdasági problémáinak, urbanizációjuk sajátosságainak, polgáraik élet- és munkakörülményeinek a kutatásával. Tapasztalataik megvitatá­sára „Európai új városok a XX. század végén” címmel kétna­pos konferenciát rendeztek Dunaújvárosban, a Magyar Urbanisztikai Társaság véd­nökségével, a MTA Társa­dalmi Konfliktusokat Kutató Központja és a helyi önkor­mányzat rendezésében. Szirmai Viktória, a Társa­dalmi Konfliktusokat Kutató Központ tudományos főmun­katársa, szociológus el­mondta: a munkacsoport a Magyar Tudományos Akadé­mia, a varsói egyetem regioná­lis kutatóintézete, a francia te­lepüléskutató központ és két angol település támogatásával jött létre. Célja az, hogy feltárja a század utolsó évtizedeiben kialakult városok urbanizációs, gazdasági és társadalmi prob­lémáit, és összehasonlítsa azokat a régi városok hasonló dilemmáival. A hazai új váro­sok közül Dunaújvárosban és Ajkán végeztek, illetve végez­nek kutatásokat, s az ott ta­pasztaltakat Pápa és Baja problémáival vetik egybe. A kutatók elsősorban arra Foglalkoztató ház La Mure közelében tékét nem csupán az adhatja ők hány francia befektetőt hoznak Somogyba. Egyszerűen minél több nyugat-európai üzleti kap­csolatra kell szert ennünk, ám ebbe a körbe aligha lehet úgy bekerülni, hogy bemutatkozunk és közöljük, hogy Somogyból jöttünk... A gernoblei program előtt részt vettem egy párizsi konferencián, ahol a témát a kö- zép-kelet-európai befektetési esélyek adták. Itt több ígéretes tárgyalásnak is résztvevője le­hettem, de csak azért, mert az itt nagy tekintélyű GID együtt­működő partnereként érkeztem. Ha egy más országbeli új céggel kezdenénk az ikerkapcsolatot, ezt az utat — egymás megisme­résének szakaszát — akkor is végig kellene járni. Márpedig mire ott eddig eljutnánk a meg­levő kontaktus vélhetően már aprópénzre váltható lehetősé­geket is hoz. A tapasztalatok át­ültetéséhez és a lehetőségek feltáráshoz több idő kell mint amivel mi általában rendelke­zünk. Végül is a szakemberek, akik most itt töltöttek egy hetet, nemcsak Franciaországról, ha­nem Somogyról is többet tud­nak, mint azt megelőzően. Az it­teniek tükrében jobban meg tud­ják mérni adottságainkat és esé­lyeinket. Bíró Ferenc kíváncsiak: a napjainkban Ke­let-Európábán végbement vál­tozások milyen hatással voltak ezekre a településekre, s az ál­lamnak a gazdaságból való ki­vonulásával miként alakult ná­luk a tervezés, a fejlesztés, mi­lyen átalakulások mentek végbe a helyi társadalmakban. Tapasztalataikat jövőre egy Franciaországban kiadásra kerülő kötetben összegzik. A század utolsó évtizedei­ben létrejött úgynevezett új vá­rosok elsősorban kialakulásuk körülményeiben különböznek a korábban létrejött települé­sektől. Gazdasági helyzetüket meghatározza, a többnyire egyoldalú ipar és a homogén társadalmi szerkezet. A kö­zelmúlt társadalmi változásai, illetve a világszerte érezhető gazdasági recesszió követ­kezményeként többségüknél komplex válság alakult ki, s megkezdődött a korábban ná­luk csak kismértékben érzé­kelhető, társadalmi egyenlőt­lenségek erőteljes kibontako­zása. Ezeknek a városoknak elő­nye ugyanakkor az, hogy a régi településekénél kedve­zőbb az infrastruktúrájuk. Kö­zülük néhány — például Du­naújváros — az új helyzetben a korábbitól eltérő szerepre vállalkozik. A Duna-parti tele­pülés például mindinkább re­gionális központtá válik. Ezt kell tudni az új j lakástörvényről (17.) Kié a vételi jog? A törvény kizárólag a hatá­rozatlan időre bérbeadott ön- kormányzati lakásra biztosít vételi jogot, a határozott időre — valamely feltétel bekövet­keztéig — bérbeadott laká­sokra nem. A jogszabály értelmében megvásárolhatja a lakást a bérlő, a bérlőtársak (egyenlő arányban), a társbérlő (az ál­tala kizárólagosan használt lakóterület arányában) és az egyenesági rokon: gyermek, szülő, nagyszülő, unoka. A la­kást egyenlő arányban meg­vásárló bérlőtársak közös tu­lajdonává válik a megvett la­kás. Társbérlet esetében a társ­bérlők bármelyikét önállóan is megilleti a vételi jog. A vásár­lásnál kizárólagosan az általa használt lakóterület arányát kell figyelembe venni. A vásár­lást követően a tulajdoni há­nyad is a vásárlásnak megfe­lelően alakul. Vételi jog illeti meg nemcsak a bérlő, hanem a bérlőtárs és a társbérlő egyenesági rokonát is. Ehhez nem szükséges együttlakniuk. Bárki gyakorolja is a vételi jogot, azt másra nem ruház­hatja át; tehát vagy a bérlő vagy az egyenesági rokon él­het a vásárlási lehetőséggel. A bérlő 1994 január 1-jétől számított öt évig — 1998 de­cember 31-ig — élhet vételi jogával. Az elidegenítési rend értelmében az önkormányzat további öt évig nem értékesít­heti a lakást, ha a bentlakó nem vette meg, 2004-től vi­szont az önkormányzat már korlátozás nélkül, szabadpia­con idegenítheti el a tulajdo­nában lévő bérlakásokat. Ez alól kizárólag a nyugdíjas la­kók bérleményei kivételek. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Kamionszállító vonatok Záhonytól SOMOGYI VÁLLALKOZÓKKAL FRANCIA FÖLDÖN Önbizalom importot i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents