Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-13 / 265. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1993. nov. 13., szombat SZÍNES hétvégé Őszi tárlat nyílt Sopronban Megnyílt az új köntösbe öltöztetet Festőterem Sopronban, egy nagyszabású kiállítással. A város reprezentatív kiállítóterme évekig zárva volt, s az idén fejeződött be a felújítás — mintegy 20 millió forintos költséggel. A termet speciális világítással is ellátták. A mostani őszi tárlaton harmincnál több művész állított ki olajfestményeket, grafikákat, kisplasztikákat és szobrokat. Pál a pusztán Beregszászon Első színházi évadját kezdte meg a beregszászi lly- lyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, s ez egyúttal a hivatásos magyar színház ungvári bemutatkozása is volt. Bertold Brecht Koldusoperáját vitték színre a fiatal színészek, akik nemrég fejezték be a főiskolát. Az idén alakult hivatásos társulat tagjai előzőleg Beregszászon is felléptek: a Pál a pusztán című színművel debütáltak. 1800 fiatal hallgató szabadegyetemen Ezernyolcszázan iratkoztak be az 1993/94-es tanévben a TIT szabadegyetemének előadássorozataira és budapesti tanfolyamaira. Legtöbben a pszichológia iránt érdeklődtek, ezért három előadássorozatot indítottak a felnőtteknek és egyet a középiskolásoknak. A diák-szabadegyetem hallgatói azok a fiatalok, akik egyetemi felvételire készülnek. A művelődéstörténeti, művészettörténeti előadásokon már több a felnőtt hallgató, nekik hétvégeken tartják az előadásokat. Könnyekre fakadt a nenyasszony Könnyekre fakadt az ifjú ara, amikor a meglepetésnek szánt jegygyűrűt a vámosok elkobozták. Egy amerikai fiatalember, Royce Smith barátnőjével utazva „fennakadt” a kanadai határon, mivel egyik táskájában a vámosok 1400 dollár értékű gyémántgyűrűt találtak, amit meglepetésnek szánt - a leánykéréskor. Sovány vigasz volt számára, hogy potom 730 dollárért visz- szaválthatta a jegyajándékot. Erdélyi festmények a templomért Erdélyi festők félszáz művének árverésére kerül sor ma Békéscsabán a Városháza galériájában. Az eladásból befolyó összeg a befejezés előtt álló új csabai római katolikus templomhoz még szükséges több millió forint egy részét fedezheti. A Jamina kertváros templomának építéséhez ily módon is igyekszik hozzájárulni az építtető alapítvány. Meghalt a kis Laura Egy pittsburghi kórházban elhunyt az a brit kislány, akin többszörös szervátültetést hajtottak végre. Laura Daviest először tavaly júniusban műtö- ték: akkor máj- és bélátültetést végeztek az orvosok. Nyolc héttel ezelőtt a kislány újabb 15 órás műtéten több új szervet— májat, gyomrot, beleket, hasnyálmirigyet és vesét — kapott. A Reuter szerint veleszületett súlyos emésztési rendellenességét akarták e szervátültetésekkel orvosolni. KÉPEK BARÁTSÁG HÍDJA Az Örömóda aláfestő zenéjét már csak azért sem hiányolhatjuk a Barátság Hídja nemzetközi fotókiállításról, mert maguk az alkotók is megtettek mindent annak érdekében, hogy a világot szépnek mutassák. Néhány kép „felesel” ezzel a világlátással, a bronzéremmel kitüntetett Manfred Krenol osztrák fotós, aki egy csavargó szemszögéből tekint a világra. A kaposvári Csonka Béla Ez az élet című fotóremeke (a Barátság Hídja plakettjével elismert műve) sej- tetően jeleníti meg a szikből éledő jövőt. Szentiványi Árpád, a Somogyi Fotóklub tagja a kétkedést fejezi ki Mimika című képével. Telitalálat azért is, mert általános érvényű: ha az egyik szememet be is csukom, a másikkal színtisztán lássak... Harminckét ország fotósai mutatkoznak be Kaposváron, a megyei múzeumban a Barátság Hídja tizenhetedik kiállításán. Szinte átöleli bolygónkat a fotós seregszemle. Az alkotók meglepő üzenete: szép a világ. Vagy leglábbis széppé tehető. Mert bennünk, emberekben rejlik ennek titka. Fedezzük föl! — sugallja a kiállítás. Ezzel a kiáltvánnyal fordulnak a nézőhöz: a pusztítás démona legyőzhető. A Jó és a Rossz küzdelmében végérvényesen a Jó győz. A felfedezett patak csordogálása, a nyíló virág, az erdő fáin átszűrődő sejtelmes fények, a tenger hullámai, a lovak vágtatása. Elfordulást jelent-e a fotóművészek kaposvári seregszemléje a világ átélt hétköznapjaitól? Az elesettségtől, a kegyetlenségektől, a szegénységtől, a nélkülözéstől, a háborús veszélyektől és áldozatoktól? Keressük az ilyen képeket, — néhány van csak mutatóban. Keressük az ilyen képeket? Vagy önfeledten kezdjük felfedezni a szép világot? A tárlatlátogatóra bízzuk, mit hiányol és milyen élményekkel gazdagodik. Az emberi test szépsége a művészetek örök forrása. A Barátság Hídja 1993. évi seregszemléje mintha ezt demonstrálná. A világ művészei szinte összebeszéltek, hogy manifesztálják az ártatlan szépséget. Amit hiányolhatunk: a groteszk tükrözés, a humor ugyanis elenyészően jelenik meg a tárlaton. Carli Dietmar alig pótolhatja, ám a lámpavasat meghajlítani képes ku- tyuskával önfeledt nevetésre készteti a nézőt. Milyen a világ könny nélÚjhelyi István: A kalap (FIAP-aranyérmes kép) kül? — szinte halljuk a képi kérdést a Barátság Hídja fotókiállításon. Milyen is? Szép. Horányi Barna Seuso-kincsek, a New York-i ítélet után Magyarország még vár a fellebbezéssel Magyarország csak a New York-i bíróság írásos ítéletének kézhez vétele után dönt arról, hogy tesz-e s ha igen, akkor milyen további lépéseket a Seuso-kincsek ügyében - közölte a Külügyminisztérium konzuli főosztálya. Mint ismeretes: a nagy érdeklődést keltő ügyben szintén érintett Horvátország már jelezte, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Magyarország és Horvátország egyaránt azon az alapon formál jogot a nagy értékű római kori kincsekre, hogy azok területükről illegális úton jutottak külföldre, egy angol gyűjtő birtokába. A New Yorkban zajló bírósági tárgyaláson azonban egyik ország sem tudta meggyőzően bizonyítani ezt az állítást, így az esküdtek az angol gyűjtő javára döntöttek. E döntés írásos változatát várja most a magyar fél. Az Officina Nova téli újdonságai Új képes történelem, „krónika” sorozat Az Officina Nova Kiadó az idén 43 könyvet jelentetett meg, összesen egymillió példányban. A kiadó harminc dolgozója 540 milliós forgalmat ért el - hangzott el az Officina Nova e heti sajtótájékoztatóján, amelyen a könyvműhely téli újdonságait mutatták be az újságíróknak. Az Officina Nova folytatta a „Krónika” sorozatot, az emberiség, a technika és a sport krónikája után megjelent a Föld történetét bemutató könyv is. A Föld krónikája a legújabb kutatási eredmények és elméletek alapján ismerteti bolygónk keletkezését. A sorozat következő darabja - A medicina krónikája - várhatóan jövő tavasszal jelenik meg. Az Új képes történelem sorozatból - a világhírű Laro- usse-Gallimard kiadó 20 kötetes remekművéből - eddig két könyv, Az ősrobbanástól a gondolkodó emberig és az Ősi civilizációk, születő államok jelent meg. A könyvek egy-egy nagy történelmi korszak hőseit, csatáit, tudományos, technikai vívmányait, művészetét, ünnepeit és hétköznapjait mutatják be. Jövőre további nyolc kötet lát napvilágot a sorozatból. A kiadó új sorozatot indított Székely András A betlehemi éjszaka című könyvével. A kötet olyan képzőművészeti alkotásokat mutat be, amelyek témája Jézus születése. A sorozat következő darabja hús- véttal foglalkozik. Új kötete jelent meg a Kert-sorozatnak is. John Brookes munkája az Apró kerteket mutatja be, és napvilágot látott Jean-Baptiste Duroselle Európa népeinek története című könyve is, amely az európai ősembertől a maastrichti szerződésig dolgozza fel a kontinens históriáját. A kiadó egyik legsikeresebb kiadványa lehet a színes, gazdagon illusztált Guiness rekordok könyve. A kötet közli a legfrissebb rekordokat, így a tavaly májusban Budapesten felépített Lego-torony adatait is. Keresik a kapcsolatot egyetemekkel Magyar kastély Innsbruckban Fénykorát a kastély az ötvenes évek végén élte: akkor vagy 200 magyar diáknak adott tanulási lehetőséget. Innsbruck Saggen negyedében, a Wagner Strassén a háromszintes villa ma is a Magyar Egyesület tulajdona. Diákkotthon és kulturális központ; előbbi funkciója szerint nyolc bentlakó, egyetemre járó, magyar fiatal lakja. Az utóbbi szerepre pedig most készül fel az egyesület. — A kastély története 1956-os eredetű. Akkoriban — meséli Szirmák András, az egyesület elnöke — az egyenletesebb elosztás okán sok magyar került Tirolba, s Innsbruck, egyetemi városként különösen sok fiatalt vonzott. Az ő elhelyezésükre indult meg a gyűjtés és az ingatlankeresés, míg végül, nem csekély ösz- szegért, az adakozók a város egykori francia katonai parancsnokának — az 1955. október 26-i államszerződés nyomán — megürült villáját vásárolták meg. Tulajdonosként az akkor alakult Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrközpont Egyesületet jegyezték be. A magyar gimnázium, amely helyet kapott benne, messze földön híressé vált, egészen 1962-63-ig, amikoris elfogyott a magyar diákutánpótlás. Az oktatás megszűnt, de az épületet továbbra is kollégiumnak használták. Az adminisztratá- ciót és a mindennapi élet szervezését a ház vezetője, Groó atya intézte, hozzá futottak be a nagyvonalú szponzorok adományai — sőt, más nem is tudta, kik is valójában az adakozók. Innen erednek az egyesület mai gondjai. Nézeteltérések támadtak a vezetésben, a ház hasznosításával kapcsolatban. Groó atya már nem vesz részt a kollégium irányításában, s bár az egyesület milliós készpénzvagyonát átadta, a szponzorok listája az ő titka maradt. Az egyesület mai vezetői — csaknem valamennyien középkorú üzletemberek, men- dzserek — másként vélekednek. Szükségesnek tartanák szponzorok segítségét, mert az épület sürgős felújításra szorul. — A házra igenis szükség van: Innsbruckban tanuló magyar ösztöndíjasok, a kutatóintézeteknél időlegesen dolgozó tudósok, a világhírű kórházban praktizáló fiatal orvosok lakhatnának itt — mondja Szirmák András —, s azután hazavihetnék megszerzett tudásukat. Az innsbrucki magyarok úgy képzelik: ha valamivel, hát a hazai szakemberek képzésével hozzá tudnának járulni a mai magyarországi problémák leküzdéséhez. Keresik tehát a kapcsolatot Magyarországgal, akár az illetékes minisztériummal, akár az egyetemekkel, hogy valamilyen megállapodással a tarsolyukban kutassanak tovább — pénzügyi források után. Sikerült egyet a szponzorok közül is felkutatni: Thyssen-Borne- misza báró első perctől fogva a támogatók között volt, s ma is vállalná a felújításban való részvételt. Bírja az egyesület Habsburg Otto támogató ro- konszenvét is — Egyre többen tudnak az ügyről — mondja a magyar egyesület vezetője. S mivel jó ügy, bizonyosan elérik a célt. Szászi Júlia Rubens remekműve Varsóban Szent Ilona árverésen Azt hitték, a mester tanítványa festette Rubens egyik festménye kerül árverésre Varsóban. Az 1620-ban készült, 76-szor 56 .cm-es táblakép, amely valószínűleg Szent Ilonát ábrázolja, nem lengyel állampolgár tulajdona, de a nevét felfedni nem kívánó úr „érzelmi okokból” a lengyel fővárosban kívánja értékesíteni a csodálatos művet. Az árverésére kerülő Rubens-kép kikiáltási árát csak a licitálás napján hozzák nyilvánosságra, egyelőre még azt is titkosan kezelik, hogy mennyibe került a kép biztosítása. A kép 1985-ig a svéd Unó Saernmark gyűjteményének darabja volt, akkor vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, 19 ezer svéd koronáért. Azért juthatott ilyen olcsón a nagy mester művéhez, mert akkor még azt hitték, hogy Rubens valamelyik tanítványa által készített másolata az eredetinek. A mostani tulajdonos azonban átadta a képet Didier Bodartnak, a XVII. századi flamand festészet világhírű szakértőjének, s három évvel ezelőtt megállapították, hogy a Szent Ilona nem másolat, hanem magának a mesternek a műve. Ezt a véleményét még három kiváló szakértő erősítette meg. A lengyelországi gyűjteményekben egyébként egyetlen Rubens-festmény sem található, csupán hét olyan kép, amely a műhelyéből került ki, és három Rubens-rajz. i Barabás T. János Szép világ
