Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASAG 1993. november 13., szombat Divatos ruhák, szigorú mércével a ruhagyárban Láttam a kabátunkat az RTL-en Havonta 40 ezer terméket szállítanak a kamionok Létrejött a vidék bankja A Földművelésügyi Minisz­tériumban aláírták azt a szer­ződést, amelynek értelmében az állam 2,7 milliárd forinttal járul hozzá a vidék bankja működőképességének biztosí­tásához. Ez az összeg az Or­szágos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) létrehozását jelenti. Tágabb értelemben pedig a vidék bankjának indulását. Többet fizetnek a gabonáért Az alföldi gabonatermelőket átfogó rendszer kialakítása érdekében együttműködési megállapodás született. A Bá­bolnai Rt, az OTP Bank Rt, az Agrimill Rt és az Agrimpex Rt együttműködése az államinál ezer forinttal magasabb (leg­kevesebb 9200 forintos ton­nánkénti) árat fizet a velük szerződő gazdáknak. Eddig húszezer hektárra kö­töttek szerződést a gaz­dákkal és gazdaságokkal. Korszerű árvízvédelem Egyre sürgetőbb az ár- és belvízvédelmi művek, illetve eszközök korszerűsítése Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Az összesen több mint 600 kilométer hosszú fo­lyószakasz mintegy negyven százalékánál a biztonságos védvonalhoz emelni kellene a töltéseket. Az ár- és belvízvé­delmi szempontból veszélyes téli, illetve tavaszi időszakra a műtárgyakat, valamint eszkö­zöket a vízügyi szakemberek a lehetőségekhez mérten megfelelő állapotba hozták, de a teljes biztonsághoz ennél többre lesz szükség. Több hazai szén Várhatóan túlteljesíti a szénátvételi tervet a Magyar Villamos Művek Rt széntüze­lésű erőművei, tehát a kialku­dottnál több hazai termelésű szenet vesznek át a szénbá­nyáktól az idén. A rögzített 105,8 petajoule hőértékű szén helyett 109 petajoule-nyit ve­sznek át az év végéig. Ez 13- 14 millió tonna szenet jelent. Az MVM Rt felkészült az or­szág villamosenergiaigényé­nek zavartalan kielégítésére. Munkásokat keresnek Fejérben A korábbinál több állást kí­nálnak az elhelyezkedni szándékozóknak Fejér me­gyében: kétezernél több mun­kahelyre várnak jelentkezőket. A legtöbb munkaalkalmat a feldolgozóipar kínálja, — az üres álláshelyek kétötödét ott hirdették meg —, de tudnak elhelyezkedni a kereskedelem és a vendéglátás, valamint az építőipar területén is. A vállalkozások, cégek na­gyobb részt a fizikai munka­körökbe várnak jelentkezőket. Expo talajvizsgálat A lágymányosi terület épí­tészeti és környezetvédelmi szempontból egyaránt alkal­mas a világkiállítás és az ez­zel összefüggő egyetemi fej­lesztés megvalósítására. A ta­lajvizsgálatokból kiderült, hogy az expo lágymányosi te­rületének nagy része valami­kor a Duna medre volt. A laba- roatóriumi mérések szerint a talaj környezetvédelmi szem­pontból csak néhány helyen jelent problémát, ott, ahová a Kelenföldi Erőmű salakját hordták évtizedeken keresz­tül. Ezt a földmunkák során fi­gyelembe kell majd venni. (Folytatás az 1. oldalról) A belföldi modellek leg­szebb darabja egy piros, rag- lánujjú télikabát. A tavaszi kol­lekcióból való több részes pe­pita együttes bizonyítja, hogy a külföldön divatos modelleket ajánlják az itthoni kereske­dőknek is. — Nálunk a magyar vevő­nek készülő áru is a tőkés pi­acnak megfelelő minőségű — állítja Szigeti Miklós műszaki igazgató. — Az elmúlt hónap­ban belföldre gyártott kabá­tokra és zakókra nemrég kap­tunk újabb megrendelést. A kaposvári Ruhagyár ter­mékeinek 98 százaléka kül­földi üzletekben talál vevőre. Nyugat-Európában Olaszor­szágba, Angliába Ausztriába, Németországba és Hollandi­ába szállítanak. A tengeren­túlra amerikai, kanadai és ja­pán megrendelőknek dolgoz­nak. Jelenleg a legnagyobb piacuk Anglia és Észak-Ame- rika. Az angol partner igé­nyességére jellemző, hogy egy anyagból 5 féle terméket kell készíteni: hosszú és rövid szoknyát, shortot, nadrágot, blézert. A vásárló dönti el mit vesz meg az egymással vari­álható együttesből. Egy-egy merészen ötletes kollekció láttán felvetődik bennem a kérdés: ki tervezi a modelleket? Hatvan a vállalkozások segí­tésében érdekelt francia szer­vezetet tömörít az úgynevezett esélypontok hálózata. Maga az esélypont egy kis irodát és néhány szakembert jelent. Itt jelentkezhet a kezdő vállal­kozó, ha tanácsra, jogi segít­ségre van szüksége, ha mun­kájához valamilyen kutatási eredményt vagy akár csak könyvviteli segítséget igényel, ha új térségi projekt-be sze­retne bekapcsolódni, vagy ha egyszerűen csak nincs hely ahol megkezdhetné termelő tevékenységét. Az erre a célra kialakított inkubátorházakban két évig bérleti díj nélkül kap elhelyezést. Az új vállalkozás 2-5 évig adómentes. Szóval, ha jó a kezdeményezés ennyi türelmi idő után már saját ere­jéből is megáll a lábán. Ezek a kis cégek általában valamelyik mamutvállalat holdudvarához tartoznak. Arra is láttunk azonban példát, ami­kor 13 községi önkormányzat fogott össze — persze itt sem hiányzott az állami és megyei támogatás, főként új munkahe­lyek teremtésének szándéká­val — egy kis ipari övezetet — Igazi tervezésről csak a magyar piac esetében be­szélhetünk— magyarázza Horváth János gyártáselőké­szítési osztályvezető.— A nyugat-európai piacra nem modellezünk: van olyan part­nerünk aki sablont ad, a másik rajzot, vagy a kész ruhát küldi mintának. A modellkészítést zsűrizés követi, majd az egész műszaki anyagelőkészítés számító­gépre kerül. A nyugati piac követelmé­nyeinek érzékeltetésére me­séli Horváth János: — Ha az angol vevőnek csinálunk egy próbavarrást,ki­küldjük, megnézik, aztán jön­nek a módosítások: bélelt le­gyen, 1 centiméterrel rövidebb legyen az ujja, 2-vel széle­sebb a gallérja...A kiigazítások után készül el az utolsó kol­lekció, amit a megrendelő lep­lombál és csakis ezzel lehet dolgozni. A szabás nagy része auto­mata szabászgépen törté- nik.Gazdaságosságára jel­lemző, hogy 17 perc alatt 200 darab zakót képes kiszabni. Vége az unalmas, pisz­kosszürke férfizakók uralmá­nak. A szabászaton éppen uruguayi gyapjúszövetből ké­szülő öltönyökön dolgoznak a kék, zöld, lila, okker és a bordó szín különböző árnyala­hozott létre, ehhez kapcsolva az induló vállalkozásokat. A lyoni regionális tőkekockázati intézet 22 ezer kis cég adatait vizsgálta meg 1985-től. E vál­lalkozások 60 százaléka vala­milyen okból öt éven belül megszűnt. Azok közül viszont, melyek az esélypontok, illetve inkubátorházak hálózatához kacsolódva indultak és kellő segítséget kaptak 80 százalék öt év után is fennmaradt. Adó­dik a kérdés: ha az eredmé­nyeség ilyen kézzelfogható, miért nem terjedt el Magyaror­szágon is az inkubátorház kezdeményezés? Tagja volt a Franciaországban járt somogyi csoportnak dr. Orosz László a megyei vállalkozói központ kaposvári irodavezetője, aki­nek többéves, ám mindmáig megvalósulatlan kezdeménye­zése volt egy kaposvári inku­bátorház létrehozása. — Még a korábbi megyei ta­nácson az elmaradott térségek fejlesztésére készült program kapcsán tapasztaltam, hogy csaknem reménytelen az in­gatlannal nem rendelkező kezdő vállalkozások helyzete. Akkoriban olvastam először a taiban. A bonyolult mintájú kockás és csíkos anyagok szabása a kézi szabászaton történik. Itt olyan szigorú köve­telményeknek kell megfelelni, mint például: a blézeren a gal­lér begombolva 12 centis koc­kát adjon és hasonlók. A hosszú asztalokon nagy­ság szerint kiválogatott és azonosító jelzésekkel ellátott „terítékek” garmadája. a szabászatról a központi előgyártóba jut az anyag, majd innen ragasztva, zse- bezve kerül át a varrodába. Egy jó szakember sima zseb­ből naponta 500 darabot varr meg. A megfeszített munká­hoz képest nem tudják értékü­kön megfizetni a dolgozókat. Óriási a rezsi: 20 millió forint megy el évente energiára. És minden évben 20 százalékkal több kell. — A költségeket tovább há­rítani nem tudjuk, az árakat emelni nem lehet,hiszen nyu­gaton nincs infláció — hangsú­lyozza a műszaki igazgató. — Nem mondhatjuk a megrende­lőnek, hogy az eddigi 50 dollár helyett ezentúl fizessen 60-at egy ruháért, mert ennyivel nőtt nálunk a benzin vagy a villa­mos energia ára. A varrodában 3 termék van szalagon: belföldi kabát, olasz és angol blézer. Brother már­kájú japán gépeken varrnak kezdő vállalkozások megizmo­sodását segítő inkubátorokról. Mivel tudtam, hogy a KVGY hosszú távon nem számol ka­posvári cseri úti — korábbi 2-es — telepével, kézenfekvő­nek látszott az ötlet: csináljuk az üresen álló csarnokból in­kubátorházat. A kezdeményezés akkor fő­ként a merev szabályzórend­szer, s persze pénzhiány miatt aludt el. Azóta sem sikerült azonban mindehhez állami vagy önkormányzati támoga­tást szerezni, jóllehet Orosz László ismét megpróbálta, ez­úttal a Kaposgép árubabocsá- tott telepét így hasznosítani... — Akinek nincs kellő tőkéje és telephelye nem tud termelő tevékenységet kezdeni. Ezért van, hogy az új somogyi vállal­kozók nagy része csak keres­kedni próbál. Vannak viszont szerszámkészítő mesterek Kaposváron, akiknek csak egy inkubátorház adhatna esélyt a vállalkozóvá váláshoz. Eddig úgy gondolom, hogy elég lenne, ha egy műhelyet kap­hatnának amiért átmenetileg nem kell fizetni. Az itt látottak arról győztek meg, hogy csak az asszonyok, amelyeken még az öltésszám is progra­mozható. A női és a férfi ruhák varrásához különböző gépesí­tésre van szükség, ezért a megosztás profil szerint törté­nik. A varrodák közül három női, egy pedig férfi ruhákat gyárt két műszakban. Közel nyolcszázan dolgoznak a ter­melésben. A befejező részlegben, gu­ruló állványokon sorakozó za­kók rengetege közé érünk. Itt már az utolsó simítások tör­ténnek: vasaló és gombozó gépek dolgoznak, kézi javítá­sokat végeznek. Szigeti Miklós szerint a ru­haipar ipari háttere egyenlő a nullával. Bélésszövet, gomb, mind csak importból szerez­hető be. Nem véletlenül hozza magával a nyugati partner még a cérnát is. Darabonkénti minőségelle­nőrzés, majd csomagolás után kerül a ruha a készáru raktárba, ahonnan a kiszállí­tás történik. Havonta 30-40 ezer termék jut el a kaposvári Ruhagyárból bostoni, spanyol vagy japán üzletekbe. — Egyik kabátunkat nem­rég az RTL-en láttam valame­lyik énekesnőn — jegyzi meg nem minden büszkeség nélkül Horváth János. akkor érnénk el sikert, ha emel­lett jogi, könyvviteli vagy akár piackutatási segítséget is tud­nánk adni. Mindehhez parterek kellenének. — A vállalkozói központ lé­nyegében hasonló feladatokat is ellát... — Nálunk nincs forrás ah­hoz, hogy bárki a nem biztos sikereket is finanszírozza. Alig van türelmi idő, s ez kevés a megerősödéshez. A vállalko­zói központ munkája sokirá­nyú, ám a segítségünket igény­lők főként csak azt kívánják, hogy valamilyen árujukhoz pi­acot találjunk. Igazi eséllyel csak ennek a fordítottja ke­csegtet. Ha azt mérjük fel mire van igény, mi lenne eladható, s azután a vállalkozó azt kezdi el gyártani. Magyarországon ed­dig három inkubátorház jött létre, s egy az ügyet fölkaroló szövetség, melyben azonban még csak a fogalmak tisztázá­sánál tartunk. Úgy látom még legalább 4-5 év és sokirányú segítő támogatás kell ahhoz, hogy létrejöjjön a hazai esély­pontok hálózata. (Folytatjuk) Bíró Ferenc A mézexport kiaknázatlan lehetőségei Érthetetlen, hogy Európa legnagyobb mézfelvevő pia­cán, Németországban a ki­magaslóan jó s legalább 13 féle magyar mézből - így természetesen a zalaiból is - alig látni az üzletekben. Ezzel kezdte a marketing és érté­kesítési lehetőségekről szóló zalaegerszegi fórumát Günter Brüning szaktanácsadó, a Német Méhészkamara és a DAG Agroservis képviselője. A megye minden részéből ér­kezett csaknem 300 méhész előtt a lehetőségeket érzékel­tetve elmondta: hazája évente 70-75 ezer tonna mé­zet importál, de ebből a mennyiségből tavaly mind­össze 2035 tonnányi szárma­zott a földrész egyik legjobb mézét termelő Magyaror­szágról. Ennek okát főleg a hazai marketing munka gyengesé­gében, a lassan oldódó felvá­sárlói, exportőri monopol­helyzetekben és mézfajtáink - választék, ár, termékismer­tető reklám és csomagolás tekintetében - differenciálat­lan kínálatában látja a szak­ember. A fentieket figyelembe vevő termelői összefogásra, piaci tervezésre s a bel- és külföldi közvetlen értékesítés meg­szervezésére bíztatta az évente 20-25 vagonnyi mé­zet termelő zalai gazdákat. Példaként említette: az utol­érhetetlen magyar akác-, vagy aranyvessző virágméz legalább olyan piaci pozíci­ókhoz juthatna, mint a legrit­kább németországi réti vi­rágméz, amelynek kilójáért 25 márkát is adnak. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (15.) Nyugdíjas-ház, garzonház szobabérlők háza A törvény hatálybalépésé­vel nem szűnnek meg ezek a lakások. Sőt, a nyugdíjas-há­zaknál a lakásba történő be­fogadást illetően a korábbinál kedvezőbbek az előírások. Lehetővé teszik ugyanis a bérlő számára, hogy nyugdí­jas-házban levő lakásába há­zastársán kívül állandó jelleg­gel mást is befogadhasson - természetesen a bérbe adó hozzájárulásával. Változatlan a nyugdí­jas-házban lakó bérlőnek az a joga, hogy ha felmondja bér­leti szerződését és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot­ban visszaadja a bérbeadó­nak, pénzbeli térítésre tarthat igényt: Ellenkező esetben számára legalább olyan bér­lakást kell biztosítani, amilyet a nyugdíjas-házba költözése­kor leadott. A garzon-házban lakó bérlő házastársán és kiskorú gyer­mekén kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulá­sával fogadhat be. A szobabérlők házában to­vábbra is meghatározott időre szól a bérlőkijelölés. A bérbe­adóra van bízva, hozzájárul-e ahhoz, hogy a bérlő a házas­társa és a gyermeke kivételé­vel más személyt is befogad­hasson. (Folytatjuk) Ferenczy Europress S. Pap Gitta SOMOGYI VÁLLALKOZÓKKAL FRANCIA FÖLDÖN Esélypontok hálózata Az inkubátorházakban a kezdő vállalkozók két évig bérleti díj nélkül dolgozhatnak 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents